Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-24 / 19. (2832.) szám

14 ^PAGAI-TAagIíARHIKLAP 1932 Január 24, vasárnap. Szir?HÁzKönVvKai>TüRA Megindult a magyar hangosfilmgyártás Budapesten Látogatás a Hunnia filmgyárban — Lohr mérnök megmagya­rázza, hogyan készül a hangosfilm Budapest, január 23. < Sok száz szerződés nélküli filmszínész várta I reménykedve éveken keresztül a magyar film­gyártás megindulását Budapestem. Most végre megindult, mégpedig — hangosan! Élénk, mozgal­mas élet uralkodik a Gyarmat uccai Hunnia film- < gyár stúdiójában. Mindem jel arra mutat, hogy a i gyár vezetése biztos helyen nyugszik Bingért Já­nos igazgató kezében. Maga a gyártelep hatalmas 1 területen fekszik és már messziről feltűnik a gyö- 1 nyörü villák között ezüstszínű celiloteksz oldalad- 1 vak A kapuban barátságtalan, nagybaj aszú portás i fogadja az embert és bevez ’i egy pompásan fü- 1 tött, kicsiny előszobába, hol annál barátságosabb ' és előzékenyebb urak és hölgyek vesznek át és i adnak át Lohr mérnöknek, a filmgyár tehetséges, t fiatal hangmérnökének, aki roppant buzgalommal I magyaráz, az olyan ember lelkesedésével, aki nem- 1 csak érti, de szereti is a mesterségét. Teremről, ' teremre megyünk, egyik titokzatos masinától a i másikig és a fejem kábul tan zug a rengeteg szak- : kifejezéstől, amellyel az egyes gépszömyetegeket < bemutatják. Most pedig én fogom bemutani, illet- f ve elmagyarázni, hogyan néz ki az első magyar < hangosfíikngyár, hogyan van berendezve és végül i hogyan készül a hangosfilm. Kezdjük talán a stúdión. Hát kérem, itt ért a ( legnagyobb meglepetés! Ugyanis azt gondoltam, 1 hogy ez valami b:bor-függönyös, dupla szőnyeggel 1 borított, puha, hangulatos terem lesz, mint például t a rádió stúdiója. És, m‘ találtam helyette?! Egy 1 óriási két részre osztott termet különböző gépek- 1 kel fölszerelve és a mennyezetről lelógó, előttem s szörnyű misztikus tárgyakkal, amelyekkel Lohr 1 mérnök magyarázata azonnal megismertet. Itt e találjuk a díszleteket, a pankronatikus fölsői ámpá- 1 kát, fényreflektorokat, amelyekkel megvilágítják i a színészt, a hangfölvételi mikrofonokat, a hangot e ellenőrző boxot, oellotex borítást és itt oldják meg f az akusztikai kérdéseket is. Ugyancsak itt van a ( Débrie féle-képfelvételi gép is. Ezzel kapcsolatosan < megtudom, hogy a hangot nem a műteremben 4 veszik föl, mert a mikrofonok hangjai a műterem- t tői függetlenül külön épített felvételi teremnek a i hangfelvételi gépeihez jutnak a bangellenőrző boxba. 1 Miután a műterem kicsit hűvös, ebédidő lévén, a munka szüneted — átmegyünk a laboratóriumba, hol Lohr mérnök részletesen ismerteti a hangos- > film születését egészen addig a percig, amíg mint * elkészült mü kerül a közönség elé. i Mielőtt azonban erről beszélnénk, elmondok 1 néhány érdekes dolgot a hangoefiilmgyár műhely- < titkaiból. Nagyon érdekesek például a próbák. — 1 Először van színészi próba, ezután jön a mozgás­próba a rendező számára, fénypróba az operatőr < számára, még egy próba a hangmérnök számára, < akkor jön a főpróba és csak ezután következik a *• felvétel, amely már lefotografálibató. Ha egy jele- j net sikerül, azt újból fölveszik, általában a sikerült t jelenetekről dupla felvételt készítenek. Ebből lát- i hatjuk, hogy az annyira irigyelt filmsztárok csildo- i gó élete mennyire fáradságos, izgalmas, hiszen a t tehetségükön, művészetükön kívül fizikai erejüket, sőt idegrendszerük nyugalmát is föláldozzák az oly sokak által sóvárgott sztár-gázsik fejében! De nem éppen könnyű a hangmérnök helyzete sem, akinek ’ rezorljához tartozik a mikrofon beállítása, a hang : fölvétele és a hang ellenőrzése is egészen addig, ) amiig pozitív fotográfia nem lesz a hangból. Ugyan- - csak ő kezeli a fényjelző lámpákkal ellátott telefo- 1 nőket iis, amelyek segítségével érintkezésbe lép­het a rendezőséggel, vagy a tényleges hangfelvé- 1 teli terem személyzetével is, ha valami megjegy­zése van. Éppen úgy, mint a rádióban, a rendező • itt is fény belük kigyulladásával jelzi észrevételeit a hangmérnök. Mindenesetre alapos tudásu és erős ' idegzetű embernek kell lennie annak, aki a hang- j felvételi box parancsnoki hiöján megállja a helyét. De mentünk tovább. Miután rendkívül érdekel ■ a hangosfilmgyártás minden kis technikai rész- * Jete, a mérnök ur lem'adva a pontos ebédről, rész­letes magyarázatba kezd. Arra a kérdésemre, hogy 1 a hangból hogyan lesz fotográfia, a következő- ■ képpen válaszol: < — A hang, mint levegőrezgés, a miikrofónban : átalakul elek!romos rezgéssé, ez azonban fölvétel- • re még nem alkalmas, mert csekély az elketromos feszültsége. Minden egyes mikrofón hangját, — itt 1 megjegyzem, hogy kilenc darab mikrofonnal tu­dunk egyidejűleg dolgozni — kilenc darab elekrou- csőfokozaton keresztül egymilliószorosára erősítjük 1 föl. Ezek a fölerösitett nagyfeszültségű elektromos rezgések alakulnak át a hangfelvételi gépben, az 1 úgynevezett karóéba -^gitségével fényváltozáasá, amely mór lefoto gráf álható. — Mondjon valamit a hangfelvételi gépekről. — A hangfelvételi gépeket és az összes hozzájuk tarozó erősítőket tápláló áramokhoz külön gép- 1 házunk és akkumulátortermünk van. A gépházban termeljük azt a 48. peródusu forgóáramot, amely­nek segítségével biztosítjuk azt, hogy nemcsak a kép fölvételi gépek, de a hangfölvételi gépek is azonos fordulatszámmal működhetnek és ezzel egyúttal biztosítjuk azt. hogy a hang sohasem; tolódba ti.k el a képhez gépest. A gépházban van, azonkívül — folytatja a mérnök — az ezer voltos anód feszültséget termelő generátor, valamint azokji az aggregátorok, amelyek a hangfelvételi erősí­tőkhöz akkumulátorok töltését biztosítják. — Most egy keskeny kis fUimezalagot vesz elő és magyarázni kezdi a hangosik keletkezését. — Természetesen megkérdem, hogyan alakul át az a hangosik, amelynek a szélessége két és fél milliméter, a moziban ismét hanggá? — A képhez tartozó hang, amely a filmen lát­ható, nem a hozzá tartozó kiéphez van kopirozva, hanem attól 19 képpel elvan tolva. A vetítő gép­ben ugyanis külön vetítik a képet a vetítő vászon­ra és külön vetítik a hang csíkját is egy hang­lámpa segítségévei, azonban ezt már nem a vetítő vászonra, hanem a gépházban lévő fotócellára. Ez a fotócella van a vetítő objektívtól 19 képnyi távolságban. Amikor tehát a hanglámpa a szaladó filmnek fekete-fehér és szürke különböző csopor­tosítás u csíkjainak fényváltakozását a fotócellára vetíti, akkor a fotócella ezeket a fényváltozásokaf megint elektromos rezgésekké alakítja át. Ezeket az elektromos rezgéseket megint kellően föl kell erősíteni és a vetítő vászon mögötti hangosan be­szélőkbe kell vezetni, hogy a hangosan beszélő az elektromos rezgéseket megint hanggá alakíthassa vissza. — Miután a hangosakkal ilyenformán végeztünk, elérkeztünk a hangfelvételi bo -hoz, amely külső­leg rendkívül hasonlít a rádió karmesteri fülkéjé­hez, csak valamivel kisebb annál és ez természe­tes is, hiszen itt nincs szükség a karmesteri pálca lengésének megfelelő térre. Tehát a hangfelvételi box-ban van nemcsak a dinamikus hangosanbe- szélő, amelynek segítségével a műtermi hangokat lehet ellenőrizni, hanem az egyes mikrofőnek erő­sítésére és gyengítésére szolgáló úgynevezett ke- verő-aeztail is, azonkívül három darab telefon a rendezőség, a hangfelvételi készülékeket kezelő személyzet, valamint az utánszánkronizáló gépház számára. Itt találjuk még a torzító berendezést is, amelynek bekapcsolása különféle hanghatásokat eredményez. E torzító készülék segítségével zene­kari hangból gramofon! hangot, valamint mély női hangból lágyabbat lehet csinálni. Ezeken kívül itt vannak elhelyezve még az erősítők is. — Most pedig a képfölvételi gépről szeretnék megtudni egyet s mást. ■"" ‘ ' A mérnök ur késráég osen válaszol. — Ez is, mint minden gépünk, ugyancsak a leg­modernebb Débnie-gyárlmányu képfölvételi gép, amely teljesen hangtalanul dolgozik, elektromos motorokkal fölvétel alatt minden irányban mozgat­ható és kormányozható, optikai pillanatok alatt cserélhető és éppen úgy, mint a hangfelvételi gép, 300 méter filmet tud egyhuzamban exponálni. — Huszonnégy képet vehetünk föl vele másodper­cenként, ez a hangosfilmnél előirt sebesség. Ezt egy igen kiváló operatőrünk, Eibea István kezeli. Az operatőr állapítja meg azt is, hogy az egyes jelenetekhez hány darab és milyen tipusu fény­szórókra van szükség. A fényszóróknak és az úgy­nevezett pankronatikus lámpákhoz szükséges ára­mokat külön gépház, három darab nagy egység szolgáltatja. — És most térjünk át a filmet előhívó laborató­riumra, milyen munka folyik ottan? — A filmlaboratórium néhány hónappal ezelőtt vásárolta be az ezidőszerintá legmodernebb gépeit, amelyek naponként 6000 méter nyers filmet tud­nak előhívni, mosni, fixirozni és készre szárítani. A laboratórium is rengeteg felelőséggel dolgozik, mert nemcsak a legszebben fölvett képet, hanem a legjobban fotografált hangot is teljesen el lehet rontani a rosszul alkalmazott előhívással. — Van-e arra ellenőrzés, hogy egy jelenet si­került-e? — Hogyne, természetesen. Erre való a filmgyár hangosfilm et vetítő házi mozija, ahol m inden egyes jelenetnek a képeit és hangját kontrollálni tudjuk. Az elmondottakhoz csak azt fűzhetem még hozzá, — fejezi be magyarázatát Lohr mérnök, hogy az otthoni tapasztalatokból tudhatjuk, mennyi baj van egy három lámpás rádióval, akkor eltudjuk képzelni, mennyi baj lehet egy 9X9 fokozatú erősítéssel, amely kérdéshez fontos akusztikai és optikai problémák is járulnak, a különböző mikro­fón elhelyezések mellett! Ami pedig a gyárat illeti, az a legmodernebbül van felszerelve és a gyár­telepen bármilyen nagy arányú hangosfilmet a legkiifogástaIanabbul eltudunk készíteni. Ezek után elindulunk a stúdió mellett lévő szárny- épületbe, amelyben a sztárok öltözői vannak. Ez mór erősen emlékeztet a rádió épületének be­osztására, meglehetősen alacsony, de annál hosz- szabb, keskeny folyosójával, amelyből ajtók nyíl­nak sorban. Ugyanis itt vannak a sztár-öltözők, fürdőszobáik a legmodernebbül v trendezve, hideg, meleg viz szolgálattal. A levegőben még mindég valami édeskés primadomnaiiiLat lengedez, — pedig csak az egyik gépész mossa kormos kezeit a csap­nál. Itt találjak még a külön e célra berendezett fodrászternieket, ahol a gép elé álló művészeket kikészítik. Innen több kieebb-nagyobb szobán át eljutunk a filmgyár házimozi jóba, egy miniatűr kis moziba, amely teljesen a nagy mozik mintájára készült. Ezen és egy gyönyörű, szinpompás magyar mintával díszített előszobán át Eiben István opera­tőr dolgozószobájába kerülünk, hol búcsúzóul pár szót váltunk a neves operatőrrel. Természetesen a AZ EPERJESI „SCALA“-MOZGÓ HETI MŰSORA: Vasárnap, hétfő: Nagy hazai filmünk: FIDLOVACKA. Főszerep­lők: Eman Fiala, Jindrich Plachta. Vasárnap, d. e. Yi\\ órakor: KACAGÓ HANGOS GYERMEKELÖADÁS. Kedd, szerda: A VIDÁM ÉNEKESEK. Nagy német filmoprrette. Főszereplők: Paul Hörhiger, Hány Il.r.m, Paul Heidemaun. Csütörtök: A KIKÖTŐ LEÁNYA. Szenzációs kaland-dráma. Főszereplők: Sally 0‘Neil, Donald Mackeúzie. Péntek, szombat és vasárnap: A HERCEGNŐ ADJUTÁNSA. Willy Fritseh, Nagy Kató legbájosabb zenés operettje Rom­bold Schünzel róndozésében. Vasárnap d. %\\ órakor: KACAGÓ HANGOS GYERMEKELÖADÁS. következő film érdekel. Megtudom, hogy az ujj film; a „Csókolj meg édes“ Je6z. Miután már mindent hallottam, láttam, meg­köszönve Lohr mérnök szives információit, azzal az érzesse! lépek ki a Hunnia-filmgyár kapuján, hogy pár év múlva, mint x magyar Hollywood­ba térek vissza ide, — ha minden úgy folyik to­vább, ahogyan most megindult! Szí. lay-Kalos Margit. (*) A „Bartók Béla Dali egyesület" a capella hangversenye. Pozsonyiból jelentik: A „Toll-1 dy Kör Férfikaráéból alakiult közismert egye- i sülét e hó 27-i hangversenyén, amelyen az egyesület közel 100 tagú vegyeskara is fel­ilép, Bach, Pestaloziz, Lendvay, Bartók és Né­meth müvei kerülnek nagyrészt első előadás­ra, Németh István László, az egyesület kar-' mesterének vezetése mellett. A kiséretnélküli j capella-éneklóst, mint a karéneklós ideális és legnehezebb i kjét felesleges külön bangsu-! üyoznii. Bartók Béla, aki bécsi, párisi, oxfordi hangversenyei első etapjakémit jelenik meg nálunk, az angol Hanry Puroel'l (1656) mü­veit fogja saját átdolgozásában játszani, ezen­kívül Kodály Marosszéki táncait, s több ér-! dekes újabb koimipozicióját. A hangverseny i a pozsonyi volt kormánypalota termében lesz, j melynek kisebb a befogad óik épessége s ezért1 ■tekintetted arra, hogy a jegyek nagyrésze ■máris el kelt, a járnia tos ezeknek a mié lő bibi 'be­szerzése. Jegyek elővételben kaphatók Wöl- fed A. cégnél Nyerges ueca 2 és Photo Rene- sance Hosszú ucca 12 szám alatt 10—25 K árban. (*) A Rimaszombati Polgári Olvasókör dal­estélye. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A Ri­maszombati Polgári Olvasókör dalárdája feb­ruár 6-án este fólikílen-c órai kezdettel rendezi meg nagy érdeklődéssel várt estélyét az egye­sületi székház nagytermében, a következő mű­sorral: 1. Jelige, Váry Jánostól, énekli a da­lárda férfikara. 2. Prolog, irta Győry Dezső, el­mondja Szabó Sári. 3. Storoh: Dalra! Előadja a férfikar. 4. Magyar tánc, előadják: Sövényházy Margit, Szabó Juliska, Tokár Juliska és Durda Margit, betanította Dobránszky János. 5. Szto- janoviok Jenő: Szerenád, énekli a férfikar. 6. Mihaliik Alioe Oláh Kálmán és cigányzenekara-; nak kísérete mellett rimaszombati zeneszerzők magyar nótáiból énekel. 7. D. Szabó Géza: Ere­deti magyar népdalegyveleg, énekli a férfikar. 8. Fölolvas: Plentzner Frigyes. 9. Révfy: Grand Café-ban, énekli a férfikar. Karnagy Halász Jó­zsef. Az előadást közvacsora és táncmulatság követi. (*) A Kassal Zenekedvelők Koszorns Dalegylete január 24—i jubiláris hangversenyének műsora: I rész: 1. a) Lányi: Jelige, b) Szepesi-Paulusz: Ka- zinczy-himnusz. c) Farkas: Magyar hangulat (rapszódia). Énekli: a KZD 50-tagu férfikara. 2. a) Beethoven: Éhre Gottes aua dér Natúr, b) Strauss: Traum durch die Dammerung. c) Grieg: Unter Rosen. Grieg: Mit einer Wasaerlilien. Énekli: Mailáth Józsefné-Schell Lujza úrnő. 3. a) Fránek: Nocturno (szerenád), b) Pogatschnigg: Mi szép a dal (versenykar). Énekli: a KZD férfikara. — II. rész: 4. a) Kodály: Bordal (modem kar), b) Schubert: Bölcsődal. Énekli: a KZD férfikara. 5. a) Thomás: Mignon, ária. b) Kacsoh: Késő ősz van. Kacsok: Bús szerelmes nóta. c) Símkó: Sirassatok engem. Énekli: Majláth Józsefné-Sche 11 Lujza úrnő. 6. a) Pogatschnigg: Dal a dalról (versenykar), b) Heckmann: Magyar egyveleg. Énekli: a KZD fér­fikara. (*) Bókeffi—Lajtay-operettbemutató a prá­gai Malá operétában. Pénteken volt a prágai! Malá opeiretálbau a Békéi fi—Lajtay: „Párisi divat“ cimü revüoiperett bemutatója. A világ- szin,padokon nagy sikert aratott darab prágai cseh premierje is nagy tetszést váltott ki. A zeneértő prágai közönségnél nagy sikert arattak az énekszámok, valamint a revü tánc- be tiétek is. A szöveget cseh nyelvre Vyhnalek meglepő tökéletességgel fordította. A bemu­tató sikere elsősorban Steimarová, Hodácso- va, valamint Bukovsky, H'lavlca és Káplán érdeme. A legmodernebb revülánookat Milec táncmester tanította be. A táncosnők élén Ciliié Casti művészi produkcióival remekelt. A zenekar élén a kis prágai operett színház kitűnő karmestere, Vypler állott. A darab si­kerét legjobban bizonyltja: a telt ház. (*) Celluloid film helyett — acélfilm. Nagyjelen­tőségű uj találmányról nyilatkozik Mihály Dénes, a kitűnő magyar feltaláló az egyik európai film­szaklapban. Nyilatkozatában a celluloid közeli halálát jövendöli meg. „Érdekes kísérletek folynak mágnestűmmel — mondja. — A mágnesfilmnél nem celluloidra veszik fed a képet, hanem vékony acél- dróton, mint elektromágneses rezgéseket rögzítik m/eg a hanggal együtt. A kép a dróton nem látható, nem optikai kép, hanem csak mágneses sorozat és- csak reprodukcióban válik ismét optikai képpé. Az acélfilmnek a celluloid-filmmel szemben egyik előnye az is, hogy azt nem kell előhívni. A felvétel­nél már a kész kép szemlélhető egy a felvevőgépre szerelt reprodukáló szerkezet segítségével. Ma film­felvétel csak akkor készíthető, ha kielégítő fény van. De abban a pillanatban, amikor a kinemato­gráfia tisztára elektromágneses procedúra lesz, az erősítés lóvén a fónyhiány nem fog okozni semmi­féle nehézségeket. A mágnesűimnél elmarad a tüz- veszélyesség is. A mágnesfilm egyszerű telefon utján továbbítható, illetőleg uj acélszalagra rög­zíthető, de amint nincs rá szükség, egyszerűen letörölhető az acélrudról. A mágnesfilm megterem­tésére vonatkozó kísérletek ma már annyira előre­haladottak, hogy bátran állíthatom: nem valószí­nű, hogy néhány év múlva már egyetlen méter cel- luloidfilm is lesz az iparban. (*) Hogyan ünnepli Európa Goethe centenáriu­mit? Berliniből írják: Március 22-én lesz Goethe íaiálának századik évfordulója. Hogyan készül Né- netország erre a jubileumra? Nézzük először Frank- ürtot, Goethe szülővárosát. Az ünnepségek meg- íyitó beszédét Albert Schweátzer mondja, a frank­furti Goetihe-dij nyertese. Március 12-től 14-ig Frankfurtban tartják a népszövetség irodalmi és szépművészeti bizottságának az üléseit. Ugyanak­kor ott megnyitják e Goethe-kíáltításL Májusban irodalomtörténeti kongresszus lesz, több mint ezer tudós jelentette be a részvételét a világ minden tájáról. Júniusban a rajnamelléki köttök gyűlnek ijessze, ugyanakkor lesz a frankfurti egyetem nem­zetközi hete. Augusztus 28-án, a költő születésnap­ján óriási méretű nemzeti ünnep lesz a kormány tagjainak és a nemzet képviselőinek a részvételé- veL Ugyanaznap adják ki a Goethe-dijat. Nem messze Frankfurttól, Bad Hamburgban kiállítás lesz, amely teljes illúzióval eleveníti meg a régi Frankfurtot. Weimarban, ahol G >ethe élete négy részét töltötte, szintén nagy pompával ünnepük meg a centenáriumot. Marienbadban, ahol a költő nem egy nyarat töltött, Goíhe-szobrot állítanak. Berlin­ben csaknem valamennyi szinház Goethét fog ját­szani az évforduló napján. Wodfenbüttel, Lessing városa könyv- és kéziratkiállitáesal emlékezik meg a centenáriumról. Cataloniában, a barcelonai Ceptro Estudlos Alemanes y de In!er cambo dijat tűzött ki a legjobb munka jutalmazására, amely Goethé­nek a katalán irodalommal való viszonyával foglal­kozik. Rómában megnyílik a Goethe nevét viselő olasz-német intézet. A páréi színházak, elsősorban a Comédie Francaise és az Odeon Goethe-darabo- kat játszik, a Sorbonne ünnepségeket tart. A sok gond és nemzetközi ellentét közepette Európa egy pillanatra megpihen, hogy önmagára eszméljen en­nek a nagy embernek az emlékében, (*) Halott drámaíró premierje Párisban. Páriából jelentik: A Theatre de la Madeilelne bemutatta a nemrég elhunyt kritikus és drámaíró: Fernaud Noziere poszthumusz darabját, amelynek a cime: Huszonnégy óra egy asszony életéből. A cím kiesé rémdráma-izü és a darab nem hazudtolja meg ezt a sejtelmet, A darab Stefan Zweig egyik novellája nyomán készült, főszereplőbe egy negyvenötéves özvegyasszony, aki évekkel a férje halála után még mindig gyászruhát visel és halott ura emléké­nek éL Ezen az asszonyon egyszerre kitör a késői szerelem. Unalmában ugyanis a monte-carloi játék- kaszinóba jár és figyeli a játékosokat. Egy fiatal­ember feltűnik neki. A fiatal idegen egész pénzét elveszítette és a kaszinó parkjában leül egy padra, szemmelláthatóan öngyilkossági tervekkel. Az öz­vegyasszony segítségére 6iet és ebből az ember­baráti érzelemből fejlődik ki a démoni szenvedély, ami épp úgy hatalmába keríti, mint a fiatalembert a játék ördöge., A darab tragikusan végződik. A párisi lapok kritikusai Noziere mentségére felhoz­zák, hogy ha életben marad, bizonyára változtat a munkáján. (*) Harmadik évfolyamába lépett a Magyar Mi-"’ nerva. Reinel János dr. kitünően szerkesztett szép- irodalmi és tudományos folyóiratának, az Uj Auró­ra havi kiadásaként megjelenő Magyar Minervának, januári száma a napokban látott napvilágot, amely- lyel a szópkiállitásu folyóirat III. évfolyamába lépett. A 36 oldalas 1. szám gazdag tartalmából ki­emeljük Farkas Geiza dr.-nak „A világgazdaság körül11 cimü élvezetes stílussal megirt s nagy tu­dományos készültségre valló közgazdasági érteke­zését. Ugyancsak nagy figyelemre tarthat számot N. Jaczkó Olgának most kezdődő „Tolvajok a szentélyben14 cimü kényes témájú, de erkölcsi fe­lelősséggel megirt hatalmas regénye is. Kristály István pompás novellával, Szenteleky Kornél és Tompa László pedig legújabb költeményeikkel sze­repelnek a lap hasábjain, mig W. Wimberger An­na „Dér44 címen tovább folytatja egyre nagyobb érdeklődést keltő regényét. A könyvrovaf.ban Szenteleky Kornél „Irodalmi tervek 1932 elején44 cimmel legújabb irodalmi terveiről emlékezik meg, Kázmér Ernő pedig a német irodalom legfrissebb termékeit méltatja. Reményi Józsefnek mindig ér­dekes amerikai naplója, továbbá D. Cüfford Fra- sernek „Vadászkaland az afrikai őserdőben44 cimü szenzációs írása, valamint Schmidt Sebestyén frankfurti professzornak az állatok ösztönéletéről szóló tanulmánya egészítik még ki a julius és au­gusztus kivételével havonként megjelenő folyóirat tartalmát, melynek előfizetési ára fél évre 15 ko­rona. Egyes szám ára 3 korona, mely bélyegben is beküldhető a kiadóhivatal (Pozsony, Kertész uc­ca 1.) oimére. A folyóirat egyes számai Pozsonyban a Steiner, Stampfel és Szent József könyvkereske­désekben, valamint Weisz M. és Páll Miklós újság- üzletében kaphatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom