Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-24 / 19. (2832.) szám
1932 január 24, rafámap. A SZÁZESZTENDŐS MAGYAR ÚRIEMBER A magyar kaszinók megalapítása Irta: KRÚDY GYULA Báró Podmaniczky Frigyes, aki körülbelül mindent megpróbált („mitmaoholt") életében, amit száz esztendő előtt egy magyar urietm- ber megpróbálhatott: ifjúságában utazási szenvedélyének is engedelmeskedett, mert a magasabbrendü műveltséghez, a gondolkozás csiszoltságához, az élet bölcseiméhez éppen úgy hozzátartozott a világlátás, mint az iskolai képzettség. Gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós bejárták a müveit külföldet.; báró Podmaniczky Frigyes azokkal tanult, akik úgy gondolkodtak, hogy mindenekelőtt saját hazáját kell a maga szemével és leikével megismernie a müveit embernek, mielőtt a külföldi benyomásoknak alávetné magát. Ugyanezért Frigyes báró gyalog, szekéren és lóháton bejárta Magyarországot. Sőt a gőzhajón azt a területet is, amely hajózható volt a Dunán. Ha nem is hangsúlyoznánk külön, gondolhatjuk, hogy Frigyes báró még akkor fiatalember volt, nem kötötte női varázs, szeretetreméltó, gondos, a férfi egészségével és jó érzésével asszonyok varázsa az otthon négy falához, amely későbbi időben bűvkörébe vonja a legtöbb férfit. Amikor megismert és szeretett nők találékonysága fűszerezi az otthoni élet egyhangúságát... Frigyes fiatalember volt és a költővel együtt azt vallotta, hogy nincs nagyobb öröm az életben, mint a változatosság, az „Anderes Stádtcken, anderes Madohen" mondás igazsága. Achilles nevű lovára ült, hogy beiratkozzon azokba a kaszinókba, amelyeket Magyar- ország különböző vidékein alapítottak, amelyeknek hire eljutott a pesti Nemzeti Kaszinóba, amikor a nagy csillár alatt igy szólt Széchenyi István: — Menj, Frigyes barátom, nézz körül az országban, milyenek azok a kaszinók, amelyeket a pesti Nemzeti Kaszinó mintájára alapítottak Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Székesfehérvárott, Kaposvárott, Róvkomáromban és Nagyváradon. — Legutóbb Gyöngyösön is megalakult a Nemzeti Kaszinó, — jelentette Frigyes báró. — Gyöngyös nem messzire esik a te lakhelyedhez, Aszódhoz, könnyű dolog lesz tehát ott is körülnézned, hogy nekem jelentést tegyél a dolgok rendjéről, — felelt Széchenyi István, amikor a hazai állapotokról tanácskozott, a csillár alatt a kaszinó nagytermében barátaival, Nyáry Pállal és Teleki Lászlóval. Ekkor ült Frigyes báró Achilles nevű há- fcaslovára, beutazta Magyarországot és az ő előadása nyomán készültek jórészben az alábbi feljegyzések. A kolozsvári kaszinó Egyszáz esztendővel ezelőtt a kaszinók korszakát éltük. Az udvarház pipázó-szobáit, a kúriai kertek méheseit, a szellős filagóriákat, de még a házmögötti házikókat is, ahol a nap bizonyos szakában az asszonyok elől elvonulva üdülni, gondolkozni, filozofálni volt szokása az uriembereknek: felváltották a különböző vidékeken megalakult kaszinók, amelyeket a 19-ik század harmincas éveiben nyomban azután alapítottak, mikor Széchenyi Istvánnak sikerült a maga kaszinóját, a pesti Nemzeti Kaszinót létrehoznia. A korszak jegyzői azt mondják, hogy a Nemzeti Kaszinó után a legszükségesebb volt a Kolozsvári Kaszinó megalakítása, mert itt a vadregényes Erdélyben, a szétszórtan, falvakban, udvarházakban, kastélyokban lakó urakat kellett találkozóra hívni egyetlen helyre, a kolozsvári Kendeffy-házba, még akkor is, ha a messzi urak egyébként nem látogatták meg Kendeffy Ádámot. Mindenki a maga vendége, egyben a maga házigazdája a közös kaszinóban. És az alapszabályok első pontjaként beiktatták: „A kaszinó müveit férfiak egyesülete, ahová minden érdemes gondolkozása és maga-vi- sélétü férfi befogadtatik“, — írták régies ortográfiával Erdélyben, ifjabb Gyergyai Ferenc jegyző tollával. Az első megalakulásra 226 ilyen érdemes gondolkozása és magaviselelü „férfi" akadt Erdélyben, akit a kaszinó tagjai közé beiktattak. A jegyzőkönyvből kiderült, hogy az érdemesek közé soroztak 5 Bánffi bárót (Ádám, János, László, Miklós, Zsigmond bárót), 2 Bánffi grófot (Dénes és Józsefet), 3 Barcsait, (Károlyt, Lászlót, Ádámot), 4 Béldi grófot, (Albert, György, ifj. Albert és István grófokat), 13 Bethlen grófot (Ádám, Domokos, Elek, Farkas, Gábor, János, id. és ifj. József, ifjabb és idősb Lajos, László és Pál grófokat), 4 Haltér grófot, 7 Horváth Petriche- viohet, 1 Józsika bárót, köztük Miklóst, a regényírót, 11 Kemény bárót, (Dénes, Domokos, Farkas, Ferenc, György, István, Károly, Miklós, Pál, Sámuel, Simon bárót), 7 Teleki grófot, (Domokos, Elek, János, József, Lajos, Mihály és Miklós grófot), 5 Wesselényit, 3 Wass grófot, míg a névsort Zakarios Kristóf neve zárja be az ábécében. A 226 tag közül sorshúzás utján választottak 19 „választottat", akikből megint 3 „igazgatót" jelöltek ki. A kolozsvári Nemzeti Kaszinó első három igazgatója Bethlen János, Kendeffy Ádám és Mikes János grófok voltak. Mig a pénztáros szerepét Szóbél Meny- hárdt vállalta- Nem is volt baj vele soha. Húsz forintban volt megállapítva a „rész- vény“-dij a kolozsvári kaszinóban, amelyet az első közgyűlés, január 15-ike napjáig kellett évente befizetni. A második, az augusztus 15-iiki közgyűlésig rendbe is jött mindenkinek a számlája, mert a kaszinó alapszabályai nem ismerték a tréfát. Húsz forint sok pénz volt, néha egy lovat kellett eladni, hogy az összeg előkerüljön a szegényebb erdélyi mágnások liázatáján, de 1833-tól 1942-ig, amely időről feljegyzéseink szólnak, senki se maradt adós a kaszinói tagsági díjjal. Még ha az örménytől kellett kölcsönkérni is. A három kaszinó-alapító gróf (Bethlen János, Mikes János és Kendeffy Ádám gróf), aki igazgatói rangban vezette az ügyeket: ügyelt arra, hogy csak elhalálozás esetén maradhasson valaki adósa a vállalt kötelezettségnek. A „választottak" (a választmány), amely testület Kolozsvárt lakó kaszinótagokból alakult, minden hónap első napján összeült, hogy az igazgatók intézkedéseit felülbírálja. Ilyenkor titkos szavazás utján választották meg az „elöljárót", aki a „választoltak" gyűlésén elnököljön és az igazgatókat egyhónapi tevékenységükért felelősségre vonja. A kaszinói cselédeknek járó ruházkodás mikéntjét heves viták előzték meg, de külön szabályzat intézkedett arról is, mennyiben vehető igénybe a tagok által a cselédség szolgálata. így a kaszinó falain kívül nem rendelkezhettek velük, még akkor sem, ha bizalmas küldetésről (levél viteléről vagy virágbokréta kézbesítéséről) volna sző. Minden szokásosnál másféle ruhát kellett viselni a kaszinó cselédeinek, hogy mások szolgáival össze ne téveszthessék őket. Különösen Béldi grófnak voltak helyes indítványai arra nézve, hogyan becsüljék meg az urak hűséges szolgáikat, akik a kaszinóban kényelmes otthont varázsoltak azoknak, akik nem voltak otthon Kolozsvárt. A „választottak" beszélték meg a kártyajátékokat, valamint a teke játékokat, amelyek az elmúlt hónapban a kaszinóban történtek. Miután a hazárdjáték egyszerűen tilos volt a kaszinó falain belül; az urak olvasással is szórakoztak. Abban az időben hirdették előfizetést Fáy András összegyűjtött munkáira húsz vált óforintért. Báró Józsika Miklós akkor adita ki „Zrinyi, a költő" cimü regényét. A kaszinó mindkét munkáit megszerezte tagjai részére, de a „választottak" intézkedéséről a könyveket a kaszinó helyiségéből, azaz a Kendeffy-Mzból kivinni nem lehetett, holott éppen a kaszinóból kizárt hölgyvilág volt lég- kiváncsibb a könyvek tartalmára. Egy Huszár Zsigmond nevű báró fejből megtanulta Fáy András meséit, hogy a kolozsvári és távolabbi erdélyi hölgyközön seggel közölhesse. Ugyancsak a „választottak" ellenőrizték a-z igazgatók működését a pincekezelés körül, ahol a tagok tudvalevőleg saját termésű boraikat, pecsétgyűrűikkel lepecsételve őrizték. Egyik grófnak mindig jobb volt, mint a másiknak és több fogyott belőle. Bár délelőtt tizenegy órakor tartották a „választottak" havi üléiseiket, nem egyszer mintákat kellett venni a különböző borokból, hogy a szenvedélyes viákban döntést hozhassanák. Különösen a Teleki grófok és a Kemény ■ bárók versengtek mindig boraik elsőségéért. A Kolozsvárt lakó tudósok és Írók évi tagdíj fizetése nélkül, a kaszinó igazgatóinak meghívására látogathatták a Kendeffy-házaf, sőt Brassói Sámuelt már az első esztendőkben tiszteletbeli tagnak választották. Ugyancsak az igazgatók sajátságos joga volt, hogy a városon átutazó idegen előkelőségek közüli kit láissanak vendégül a kaszinóban. így az Erdély bérceit lóháton belkalandozó pestmegyei vadásztársaságot, gróf Szapáry József, az agáregylet elnökének vezetése alatt több napon át vendégül látta a kaszinó. Majd e társaságból a másodszor egymagában érkező Podmaniczky Frigyes bárót, aki fogadásból lóháton Pestről Bukarestbe utazott. A „hosszú bárót" utazása közben megfelelően ünnepelték a kolozsváriak és számos üdvözlietet küldtek azokra a helyekre, amelyeket a térikép szeriint PodmaiQiczkyna/k Erdélyben útba költi ejtenie. A bárónak jó memóriája volt. Achilles nevű hátaslován minden erdélyi kastély és udvarház előtt trombitált poszti 11 ion-kürtjével, hogy az üzeneteket átadhassa. — Magam is vettem üzenetet tők, — jelentette a magyarországi báró dicséretére marosszéki Teleki Domonkos gróf. — Tehát szavát beváltotta! — állapították meg a kaszinó „választottai", amikor a térképen nyomon követték Podunaniczkyt utazásában. 4c A száz esztendő előtti úriember abban a korszakban élt, amikor Széchenyi István felhívására megalakult a pesti Nemzeti Kaszinó, utána pedig a kolozsvári kaszinó. Mágnások, grófok, bárók kaszinói után az úgynevezett magyar uri társad alom se hagyta magát, mert a mágnások (főként Széchenyi) példáját követni száz esztendő előtt hazai erények közé számított. Széchenyi kihirdette a honi ipar pártolását és a legutóbbi kaszinó-táncestélyen maga is gácsi posztóból szabott frakkban, a Valero uccai bársonygyárban készült mellényben (aranypitykékkel) jelent meg ugyanúgy öltözött barátaival, Nyáry Pállal és Teleki Lász- lóvaL Erdélyből jött a válasz, ahol a grófok székely hal inából szabott szűrben és a grófnők kalotaszegi varrotasból készült ruhákban tartották a legközelebbi táncestéi vüket a Kolozsvári Nemzeti Kaszinóban, mely gróf Kendeffy Ádáim egyik ingyen felajálott belső kö- zépucoai házában nyílott meg. Széchenyi a francia eredetű bordói palackokba valódi budai vörös bort öntetett a kaszinó vendéglősével és ezt a „hamisítást" azzal jelezte, hogy saját pecsétgyűrűjét nyomta a palackok spanyolviaszába; magyar bort itatván azzal, aki nyegleségből külföldi bort rendelne a kaszinóban. A Kolozsvári Nemzeti Kaszinó tovább ment a honi áru védelmében. Erdélyi praktikussággal úgy oldotta meg a kérdést, hogy a kaszinóban csak a tagok saját termésű borait szabad árusítani, az elfogyasztott borok árából tiz percent illeti a traktorost és inasait. A borok tisztaságát ugyancsak a pecsétgyűrűk igazolták. Az országban a honi ipaT védelme lett a jelszó. Még a bécsi származású hintők helyett is kétkerekű, úgynevezett „aszódi kocsik" vitték a dámákat a bálokra, lakodalmakra. A vadászatoknál magyar gyártmányú puskák tűntek fel; igaz, hogy néha szét vetette csövüket a rosszul adagolt töltény, de mit ne vállalna áldozatkészségében az igaz hazafi? Széchenyi biztatására járják el a csárdás- táncot a sok külföldi tánc után Orczy Pista és Orczy Eliza bárónő a Nemzeti Kaszinó bálján. „Ez az én táncom", — kiált fel Széchenyi; mire Erdélyben elkergetik a francia táncmestereket és a fejedelmek ősi palotásai jönnek divatba. „Még a cigányok rókatáncát is inkább, mint russische quadrillt!" — kiáltja a kolozsvári kaszinó bálján idősebb Wesselényi Farkas, aki mindig nagy pártolója volt a cigányságnak. A marosvásárhelyi kaszinó — Nem minden Kolozsvárt történik, mondják azok az úriemberek, akik valamely körülménynél fogva „nem jegyeztek" idejében „részvényt" a kolozsvári kaszinó megalapi- tásánái, ugyanezért rövid idő múlva megalakul a maros vásárhelyi Nemzeti Kaszinó, mely előkelőség dolgában versenyre kell a kolozsvárival. Tagjait lehetőleg azok közül válogatja össze, akik nem tagjai sem a pesti, sem az erdélyi Nemzeti Kaszinónak. És a kaszinó évkönyve már az első megjelenésre bizonyította, hogy maradt még elég úriember a pesti és kolozsvári kaszinókon kívül egy harmadik kaszinó fenntartásához is. A morosvásárhelyi Nemzeti Kaszinónak ugyancsak tizenöt ezüstforintban volt megállapítva az évi tagdíja (mintha az ország belsejében már érezhetőbb volna a szegénység, mint a kolozsvári széleken), de nem kevesebb gonddal választották meg tagjaikat, mint a kolozsvári kaszinó. Igazgatói teendőit három Vásárhelyi gróf, Bálintit József báró, Teleki Domonkos gróf, Thoddalagi Ferenc gróf intézi és tagjai a Bánffi bárók, valamennyi Bethlen gróf és a Kemény bárók, de itt már megtaláljuk azokat az erdélyi mágnásokat is, akik valamely Okiból nem akartak a kolozsváriakkal együtt lenni. így a Kornis grófok, a Lázárok, a Kunok, Rhédieiek, Zeykek, az eddig hiányzó Wesselényi Miklóssal együtt lépnek be az uj erdélyi kaszinóba, amelynek székhelye Marosvásárhely, ahol a királyi Tábla is van, amelynek törvénytanuió ifjúit 8 forintos kedvezményes áron veszik fel 'a kaszinóba. De ingyen bilétet adnak a tanítóknak, papoknak és kevéspénzü katonatiszteknek. Alapszabályait igy kezdi: „A kaszinó tagjainak nemes maga viseletű férfiaknak kell lenni. Célja a kaszinónak a jóizlés, illendő migaviselet, miveit társalkodóé, közhasznú elmélyedések, ‘s ezek által az ér- telmesség fejtése és terjesztése." És százon felül szaporodnak tagjai, mert Erdélyben mindig voltak olyan úriemberek, akik jobban érezték magukat Vásárhelyen, mint Kolozsvárt. A lobbi kaszinók A báróim országos jellegű kaszinó megalakulásának hirége Biharban mozdul meg légii amarább a közvélemény. A Fráterek, Beöt- hyek, Fényesek, Bölöniek, Lukácsok, Krobu- sitzyálk nemi soká hagyják magukat, még abban az évben megalapítják az úgynevezett Bihari Kaszinót, amelynek elnökéül Dobozy Mihály választják. Ercseyék, Hoványtófc kedvéért Pollák Hermannt teszik meg pénztárosnak, mert ebben a férfiban lehet legjobban megbízni a vármegye területén, Zilahy Lajos ügyvéd ur vállalja az alapszabályok megszerkesztését. 242 tagja lesz rövidesen a kaszinónak, amely azonban előfizet az Országgyűlési Naplóra és az Országgyűlési Szemlére s könyvtárt kezd berendezni. Telik neki, mert a kártyapénz jövedelme elég bőséges. Hoz a konyhára a tekejáték is. Minden uj könyv, igy Fáy András összegyűjtött müvei, valamint Józsika regényei szívesen látottak a kaszinóban. Zilahy ügyvéd ur vállalja a könyvtárosi tisztet és a bihari hölgyek elküldhetik szobalányaikat a hét bizonyos napján a 'kaszinóiba, kapnak kölcsönbe olvasmányt. * Gyöngyös az alföldi város, ahol a kaszinóláz mutatkozik. A gyöngyösi urak, az Almá- syak, Brezovayak, Sütők, Papszászok nem maradnak soká tétlénül. A helybeli tisztikor, qz Észtéi Ferdinánd főherceg ur nevét viselő ezred tisztjei segítenek a kaszinó megalapításában. Csakhamar tekintélyes számban jelentkeznek „részvényesek", köztük báró Bal- dócsy Antal, aki nem maradt ki hazafias mozgalomból. * A Dunántúl Székesfehérvár ragadja magához a vezetést, a fehérvári kaszinót mondják a legnevezetesebbnek a dunántúli kaszinók között. Tagjai a veszprémi és fehérvári püspökök kanonokjaikkal, espereseikkel, Batthyány Imre, Károly, két István, Kazimir, László grófok, a Czirákyak, Fiáthok, a Festeti chek, a tábiabírák közül Gindly, Kégli, Rosty, Szluba, Ürmén yi, valamennyi dunántúli, Zichy gróf, Eduárd igazgatói tisztet vállal Hááder Pál mellett. A távolabbi vármer gyéből tagnak jelentkezik Pázmándy Diéhes, a komáromi első alispán, ugyancsak ifj- Dié- nes nevű, megyei aljegyző fiával. Saint-Quen- tin Lajos gróf cs. kir. altábornagy a tisztikart viszi be a kaszinóéletbe, Ruszwurm pénztáros a módos polgárságot. Táblabirák, papok, katonatisztek találkoznak a dunántúli előkelő polgársággal. Mint a korabeli krónikások írják, a székesfehérvári kaszinó volt az első az országban, amely legjobban megvalósította a „kaszinó" fogalmát. Csakugyan az volt, aminek a kaszinónak Széchenyi István elgondolása szerint lenni kell. „Gyüldéje" az uritár- sadalmi férfiaknak. A Dunántúl mindemellett még egy kaszinó tett nevezetességre szert. Ez pedig a kaposvári kaszinó volt, a múlt század harmincas éveiben, amelybe ugyancsak a dunántúli urak. a Svastitsok, Tailiánok, Hertelen- dyek, Niczkyek, Jankovicsok, Inkeyek, Som- sichok, Korponayak, Czinderyek, Hunyadyak, KUndok, Mártonffyak, Ebnek találkoznak. Míg Róvkomáromban a polgárok és kereskedők alakítják meg ugyancsak kaszinójukat, amelyben id. Szinnyei József feljegyzése szerint a polgári származású iparosok és kereskedők voltak mindig többségben, amelynek nyomaira Jókai Aranyemberében is rátalálunk. (*) (*) Megjelent a „Katolikus Nő“. A decemberi mutatványszám után e napokban jelent meg egy uj folyóirat első száma „Katolikus Nő“ címen. A lap a katolikus nőmozgalom lapja s mint ilyenre hézagpótló, nagy feladat vár. Az első szám érdekes tartalmából megállapíthatjuk, hogy a lap ennek a nagy feladatnak meg is fog tudni felelni. A lap első számának első cikkével Fischer Oolbrie Ágoston dr„ a nagy szociális lelkületű kassai püspök emlékének áldoz. A kegyeletes, hálá-shangu cikkben Balassa Józsefbe különösen arról a nagy munkáról emlékezik meg, melyet az elhunyt püspök a katolikus nők szooiáiis nevelése és szervezése terén fejtett ki. Guzmann Miksáné: Mért'akarjuk a Katolikus Nöszövetséget és L. A. dr.: A női lélek és az individualizmus túlzásai c. cikkei élénken foglalkoznak a katolikus Nőszövetség gondolatával s ennek szükségességével. Schalkház Sára, a lap felelős szerkesztője: Visszapillantás szervező köí- utaámra cimü cikkében érdekesen számol be 15 városban szerzett impresszióiról. Ezeken á. hosszabb cikkeken kívül a lapnak külön rovata van „Szociális problémák és a nő" elmen, mely rovat rövi- debb cikkekben és lőrékben különösen a nőket érdeklő szociális kérdésekről ad tájékoztatást. Leány- ifjúság cimü rovatában Az ifjúság és a vezető, valamint a Khiibtörvónyekről szóló cikkekben értékes felvilágosítást és útbaigazítást ad mindazoknak, akik komolyan akarnak foglalkozni a-z ifjúsággal. Sík Sándor Fáklya c. verse, több szép gondolat és öt különböző város egyesületi életéről szóló beszámoló teszi változatossá a lapot. A lapnak itt felsorolt gazdag tartalmából láthatjuk, hogy a „Katolikus Nő" komoly munkával akarja megváló sitani azt, áódért megindult: szolgálni és előbbre vinni a csehszlovákiai katolikus magyar nömozga- lom ügyét és megteremteni a kapcsolatot a. különböző városok katolikus nőegyesületei között. A la pot a kassai Szociális Testvérek adják ki s felelős szerkesztője az olvasóink előtt- előnyösen ismert Schalkház Sára szociális testvér. A lap előfizetési ára égy évre 15 korona. Megjelenik havonta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kassa, Masaryk-körut 23. A lap minden tekintetben értékes nyeresége a Csehszlovákiái magyar sajtónak s mint ilyet nagy szeretettel ajánljuk katolikus nöolvasóink figyelmébe. 10
