Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-24 / 19. (2832.) szám

MAI SZAMUNK a KÉPES HÉÜE1 SS űiML Ara a teer®aia 19. (2832) ^zám . Vasárnap • 1932 január 24 A szttotónsÉóiés ruszinszkellenzéki pártok SS.33SSJüstjj! "•■• *•-■an.ríss.”- - -* Eyyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KÍ. MURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCB GÉZA SÜRGÖNYCIM: HIRLHP, PRRHfl Lavaí végső nyilatkozata után A francia jobboldal háborús propagandával indul a választási küzdelembe A kamara bizalmat szavazott a kormánynak — A baloldal nem áll Laval mögé — A szankciók vitála Parisban Németország és Franciaország a válaszúton (sp) Prága, január 23. Az elmúlt év végén mondta egy szellemes francia: ha megfordítjuk 1931 két utolsó számjegyét, 1913 jön ki, s va­lóban, nemcsak a számok játéka, hanem az európai atmoszférában uralkodó feszültség is, az emberek mentalitása, az állapotok össze- ku&záltsága veszedelmesen emlékeztet a hábo­rú előtti utolsó óv viszonyaira. 1913 után 1914 jött s az utóbbi napokban Franciaországból ér­kezett jelentések szinte hajszálpontossággal igazolni látszanak a szellemes francia számjáté­kát. Háború nincsen, de a háborús pszihózis terjed Franciaország földjén. A választások előtti hangulatban a legféktelenebb rémhírek ütik föl fejüket s a baloldal legutóbb kénytelen volt birói rendszabályokat foganatosítani a nyugtalanságot okozók és a rémhirterjesztők ellen. Az Action Francaise és Marin csoportja nyíltan hangoztatja, hogy Németország 1932- iben újra ráveti magát a francia nemzetre. Az egyik szónok tegnapelőtt három tartalékévjá­rat azonnali behívását követelte a német határ biztosítására, mert csak a mozgósítás félem üt­heti meg a háborúra készülődő Hitler-pártot. Tiz évvel ezelőtt a kommunizmus rémével agi­táltak a képviselőjelöltek, ma Hitlerrel és a há­borúval. A választóknak elmondják, hogy Né­metország egyetlen évszázad alatt háromszor rohanta meg a franciákat, — de ugyanakkor a német nemzeti szocialisták a birodalomban utal­nak arra, hogy az elmúlt két évszázad alatt az imperialista Franciaország nyolcszor gázolta le a feltörekvő németséget. A sajnálatos ugyanis az, hogy a birodalomban, különösen a nemzeti szocialisták köreiben, a francia hangulattal azo­nos mentalitás uralkodik s Lipcsében, München­ben, Berlinben ugyanúgy az ultima Tátiéról be­szélnek, mint a marseillei kávéházakban, vagy a lyoni uccákon. 1913 bebizonyította, hogy a néphámgulat megérzi a valóságokat. Ma sem logikátlan, nmn demagógia és nem felületes uszítás a veszedelmes helyzetről való eszmecsere Né­metországban, vagy Franciaországban. A „csatazaj" logikus következménye annak a helyzetnek, .amely a legutóbbi hetek politi­kai íkonstelilációja után kialakult. Törvény- szerű és indokolt. A gazdasági váilság súlya alatt összeroppant birodalomban elhatalma­sodtak a versaillesi szerződést és a megértés politikáját száz százalékosan negáló pártok és a kancellár, bármily mérsékelt ember volt eddig, kijelentette, hogy a birodalom sem most, sem a jövőben nem hajlandó jóvá­tételt fizetni, mert minden rossz ku[.forrásá­nak látja azt. Ez az elhatározás megingatha­tatlan, nem taktikai attitűd és történjék akár­mi, a birodalom kitart mellette. A legtöbb európai állam többé-kevésbé indokoltnak ta­lálta a határozott bejelentést, de Franciaor­szág a németeknél nagyobb, de sokkalta in­dokolatlanabb csökönyösséggel ugyanilyen t mereven ragaszkodik a jóvátételek megfize­téséhez, ami éppen Lávái tegnapi beszéde alapján nem annyira gazdasági szükségszerü- sóg többé Páris számára, hanem presztízs­kérdés és a nemzeti önérzet követelménye. A szélső baloldaltól a szélső jobboldalig egy véleményen van Franciaország ebben a kér­désben s Briand kihajózása után a megértés politikájának Parisban ugyanúgy vége sza­kadt, mint Berlinben. A francia nemzet min­denre készen várj^, hogy mi fog történni. Éppen ez a kérdés: mi fog történni? Né­Páris, január 23. Jelentettük, hogy Laval! francia miniszterelnök a kamara tegnap esti üléséh ismételten körvonalazta Franciaor­szág álláspontját a jóvátételi kérdésben, majd a kamara bizalmát és támogatását kérte. A francia parlament természetesen bizalmat szavazott Lavalnak, bár nem olyan általános mértékben, mint Herriot tegnapi beszéde után és az egységes külpolitika szükségessé­gének hatása alatt várható lett volna. A teg­napi szavazás után a kamara tagjai újból tel­jes erővel hozzáfoghatnak a választási propa­gandához, óiért —- mint. ismeretes — május­ban Franciaország uj parlamentet választ. Az év eleje óta lázas tevékenység uralkodik az országban, valamennyi párt megkezdte a vi­dék beszervezését. A baloldali sajtó váltig panaszkodik a jobboldal erőszakos propagan­dája ellen s helyteleníti, hogy a rádiót telje­sen a reakciós és háborúra uszító propagan­disták vették kezükbe s a Segféktelenebb há­borús hírek kolportázsával izgatják a töme­get. Az Action Francaise például azt jósolja, hogy Németország legkésőbb 1932 tavaszán újból rárohan Franciaországra. Marin pártja szerint a helyzet nyílt ca&us bellit jel'lent. A birodalom azért tagadta meg a jóvátételek megfizetését, mert elég erős a Franciaország­gal való szakításra, titokban fölfegyverkezett és elérkezettnek látta a pillanatot a támadás megkezdésére. Az egyik nacionalista szónok néhány nappal ezelőtt három tartalékos év­járat behívását tartotta szükségesnek, mert a német határ csak igy védhető meg. A bal­oldali pártok természetesen energikusan til­takoznak e kampány ellen és egyes esetek­ben birói vizsgálatot erőszakoltak ki a pánik­hangulat terjesztői ellen. A Republique mai számában Daladier ugyancsak hevesen tiltakozik. Ironikusan megjegyzi, hogy a reakció számára valóságos metorszáig nem fizet, Franciaország a Ver­sailles! szerződés megtagadását látja az ak­tusban és szankciókhoz nyúl. De mik ezek a szankcióik? A nemzetközi politika, a sajtó, sőt a francia illetékesek csoportja is ngy ke­rüli a feleletet erre a kérdésre, mint a macs­ka a forró kását s egyedül a nép ösztöne, szeizmográf természete mer rá nyíltan felelni. Mert mik lehetnek ezek a szankciók? Gazdaságiak? A birodalom nem fél tőlük, mert nincs vesztenivalója s azt mondja: utá­nam az özönyiz. Az általános bojkott? A,.bi­rodalom Ugyanúgy önállóságra rendezkedne be, mint a szovjet (akitől a nyersanyagot kapná) s a bojkott nem árthatna neki, sőt általános káoszt teremtene. A márka inflá­ciója ugyanilyen nevetséges eszköz, s jobban sújtaná a támadókat, mint a megtámadottat. A hágai döntőbíróság ítélete elvi jelentőségű s ugyanilyen platói fórum valamennyi genfi határozat is. Hiába a kertelés: ha Francia­áldás, hogy a mai választási kampányban a hitlerizmus rémével operálhat, mint nyolc év­vel ezelőtt a bolsevizmus rémével agitált. A német ős a francia reakció csodálatosan egy­formán működik. Franciaországban a francia választókat figyelmeztetik arra, hogy Német­ország az elmúlt évszázadban háromszor tá­madta meg a franciákat, mig Németországban hiti érék történelmi értekezletekkel igazolják, hogy a franciák az elmúlt két évszázad alatt nyolcszor gázolták le a birodalmat. Mindkét részen a statisztikák és a számok hallatlan luxusával bizonyítgatják, . bőgj- a szomszéd óriási energiával fegyveikeJák. Í9i3-ban ugyanilyen propaganda előzte meg a válasz­tásokat — írja Daladier - s nem lehetetlen, hogy ma ez a féktelen agitáció ugyanolyan katasztrofális eredményekhez vezet, mint an­nakidején. Laval keserű győze’me Paris, január 23. A francia kamara tegnap esti ülésének végén Herriot napirendi indít­ványt adott be, amelyben kéri a kamarát, hogy fejezze ki sajnálkozását afelett, begy a kormány eltávolította azt az embert, aki a külföldön nagy dicsőséget szerzett a francia népnek. Laval az indítvánnyal kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést s a ház 303 sza­vazattal 235-el szemben elvetette Herriot indít­ványát, azaz bizalmat szavazott Lavalnak. Ez­után Laval tette meg a kormány szokásos napirendi indítványát, amelyben kéri a kama­rát, hogy fogadja el a kormány nyilatkozatát és követelje a szerződések betartása politi­kájának megőrzését A ház ezt az indítványt 312 szavazattal 261-gyel szemben elfogadta. A szavazás előtt Laval nagy beszédet mon­dott. Elsősorban Briand békepolitikájáról nyi­latkozott s kijelentette, hogy a béke munká­ja nem lehet egyetlen személyiség monopó­oirszáignak komoly szándéka az volna, hogy szankciókhoz nyúl és nem veti magáit alá a birodalom „zsarolásánakakkor nem marad­na más,, csak a fegyver. Csak az ultima ratio. Tisztán és logikusan áll ez a tény a népek előtt. Nem csoda, ha a népek reszketnek és a fele­lőtlen elemek a saját előnyükre kihasználják a pszihózist, Mars isten pedig örvendezik. Fran­ciaországban máris hangoztatják, hogy egyet­len megoldás van: a japán módszer. A japánok 'bevonultak Mandzsúriába, hogy megbüntessék a szerződésszegőket. Ez a távolkeleti példa va­lóban a legjobb pillanatban jött számukra. Nincs kiút ebből a logikus atmoszférából? A világ tényleg holtpontra futott és a német— francia ellentét újból katasztrófával fenyeget? Tényleg tarthatatlan a mai status quo, 6 az el­lentéteket csak fegyverrel, vagy a káosszal le­het eliminúlni? Majdnem azt felelhetnők, hogy így van, ha mentőangyalként nem jelentkezett liuma. A baloldal visszaél Briand nevével, ha szembehelyezi a kormánnyal, mert nemcsak Briand, hanem minden francia a béke ba­rátja és békepolitikát akar. Ezután Laval is­mételten foglalkozott Brüning nyilatkozatá­val, mely megtagadja a jóvátételek megfi­zetését must és a jövőben. Franciaország legföljebb moratóriumot ad­hat, de nem egyezhet bele a Young-terv meg­változtatásába. Brüning elve elfogadhatatlan és a bázeli szakértők sem igazolják azt. A jövőben Németország könnyen abba a hely­zetbe kerülhet, hogy fizethet s azért ma nem lehet végleges megoldást találni Később a miniszterelnök a lefflegyvérzésről beszélt, majd felszólította a radiká’isokat, hogy támogassák a kormányt a nagy interna,- cionálís konferenciák előtt, hiszen Herriot beszéde bebizonyította, hogy az ellenzék ugyanolyan nézeten van, mint a kormány. Mi történik most? Paris, január 23. A lapok sajnálattal! veszik tudomásul, hogy a radikális párt nem támo­gatta a kormár ó l és nem szavazott bizalmait Lavalnak. Az Eeho de Paris szemrehányóan írja, hogy a francia nemzet más eredményt várt a kamara nagy külpolitikai vitájától. Jó lett volna, ha a radikálisok támogatják Lá­váiig a világ szeme előtt bebizonyosodjék, hogy a francia nemzet egységesen ítéli meg a helyzetet és egységes állásfoglalással indul a konferenciákra. De a baloldal engesztelhe­tetlen s miután hűvösen visszavonult a nem­zeti egység gondolatától, fegyverszünetet sem hajlandó kötni és belpolitikai okokból meg- gyöngiti Laval külpolitikai munkáját. Ilyen körülmények között valóban várni kéül má­jusig, amíg a választók végleges ítéletet volna egyre nagyobb számban és egyre látha­tóbb határozottsággal számos objektív semle­ges hatalom tézise, amely lehetővé teszi a mai állapotok békés megoldását. Mussolini, Borah, Keynes, az angol kormány, a legtöbb semleges hatalom pompásan körvonalazta a megoldás útját. Tabula rásá-ra van szükség. Ki kell húzni Európa testéből a fullánkokat. A pénzügyi szerződések általános revíziója nélkülözhetetlen, a politikai adósságok elengedése, az egész mai rend alapvető átszervezése, az igazságtalansá­gok megszüntetése, egy szóval a versaille&i hi­bák és igazságtalanságok kiküszöbölése. Mus­solini legutóbbi cikkei szárnyaló igazságként, hirdették ennek a generális jóvátételnek — a hibák és az igazságtalanságok jóvátételének — szükségességét s alig van ma objektív ember, aki ne látná be a nagy pertörlés előnyeit. Ha megtörténik a (háború után keletkezett menta­litás átértékelése, remélhetjük a krízis békés eltüntetését. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül “W

Next

/
Oldalképek
Tartalom