Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-24 / 19. (2832.) szám
MAI SZAMUNK a KÉPES HÉÜE1 SS űiML Ara a teer®aia 19. (2832) ^zám . Vasárnap • 1932 január 24 A szttotónsÉóiés ruszinszkellenzéki pártok SS.33SSJüstjj! "•■• *•-■an.ríss.”- - -* Eyyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KÍ. MURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCB GÉZA SÜRGÖNYCIM: HIRLHP, PRRHfl Lavaí végső nyilatkozata után A francia jobboldal háborús propagandával indul a választási küzdelembe A kamara bizalmat szavazott a kormánynak — A baloldal nem áll Laval mögé — A szankciók vitála Parisban Németország és Franciaország a válaszúton (sp) Prága, január 23. Az elmúlt év végén mondta egy szellemes francia: ha megfordítjuk 1931 két utolsó számjegyét, 1913 jön ki, s valóban, nemcsak a számok játéka, hanem az európai atmoszférában uralkodó feszültség is, az emberek mentalitása, az állapotok össze- ku&záltsága veszedelmesen emlékeztet a háború előtti utolsó óv viszonyaira. 1913 után 1914 jött s az utóbbi napokban Franciaországból érkezett jelentések szinte hajszálpontossággal igazolni látszanak a szellemes francia számjátékát. Háború nincsen, de a háborús pszihózis terjed Franciaország földjén. A választások előtti hangulatban a legféktelenebb rémhírek ütik föl fejüket s a baloldal legutóbb kénytelen volt birói rendszabályokat foganatosítani a nyugtalanságot okozók és a rémhirterjesztők ellen. Az Action Francaise és Marin csoportja nyíltan hangoztatja, hogy Németország 1932- iben újra ráveti magát a francia nemzetre. Az egyik szónok tegnapelőtt három tartalékévjárat azonnali behívását követelte a német határ biztosítására, mert csak a mozgósítás félem ütheti meg a háborúra készülődő Hitler-pártot. Tiz évvel ezelőtt a kommunizmus rémével agitáltak a képviselőjelöltek, ma Hitlerrel és a háborúval. A választóknak elmondják, hogy Németország egyetlen évszázad alatt háromszor rohanta meg a franciákat, — de ugyanakkor a német nemzeti szocialisták a birodalomban utalnak arra, hogy az elmúlt két évszázad alatt az imperialista Franciaország nyolcszor gázolta le a feltörekvő németséget. A sajnálatos ugyanis az, hogy a birodalomban, különösen a nemzeti szocialisták köreiben, a francia hangulattal azonos mentalitás uralkodik s Lipcsében, Münchenben, Berlinben ugyanúgy az ultima Tátiéról beszélnek, mint a marseillei kávéházakban, vagy a lyoni uccákon. 1913 bebizonyította, hogy a néphámgulat megérzi a valóságokat. Ma sem logikátlan, nmn demagógia és nem felületes uszítás a veszedelmes helyzetről való eszmecsere Németországban, vagy Franciaországban. A „csatazaj" logikus következménye annak a helyzetnek, .amely a legutóbbi hetek politikai íkonstelilációja után kialakult. Törvény- szerű és indokolt. A gazdasági váilság súlya alatt összeroppant birodalomban elhatalmasodtak a versaillesi szerződést és a megértés politikáját száz százalékosan negáló pártok és a kancellár, bármily mérsékelt ember volt eddig, kijelentette, hogy a birodalom sem most, sem a jövőben nem hajlandó jóvátételt fizetni, mert minden rossz ku[.forrásának látja azt. Ez az elhatározás megingathatatlan, nem taktikai attitűd és történjék akármi, a birodalom kitart mellette. A legtöbb európai állam többé-kevésbé indokoltnak találta a határozott bejelentést, de Franciaország a németeknél nagyobb, de sokkalta indokolatlanabb csökönyösséggel ugyanilyen t mereven ragaszkodik a jóvátételek megfizetéséhez, ami éppen Lávái tegnapi beszéde alapján nem annyira gazdasági szükségszerü- sóg többé Páris számára, hanem presztízskérdés és a nemzeti önérzet követelménye. A szélső baloldaltól a szélső jobboldalig egy véleményen van Franciaország ebben a kérdésben s Briand kihajózása után a megértés politikájának Parisban ugyanúgy vége szakadt, mint Berlinben. A francia nemzet mindenre készen várj^, hogy mi fog történni. Éppen ez a kérdés: mi fog történni? NéPáris, január 23. Jelentettük, hogy Laval! francia miniszterelnök a kamara tegnap esti üléséh ismételten körvonalazta Franciaország álláspontját a jóvátételi kérdésben, majd a kamara bizalmát és támogatását kérte. A francia parlament természetesen bizalmat szavazott Lavalnak, bár nem olyan általános mértékben, mint Herriot tegnapi beszéde után és az egységes külpolitika szükségességének hatása alatt várható lett volna. A tegnapi szavazás után a kamara tagjai újból teljes erővel hozzáfoghatnak a választási propagandához, óiért —- mint. ismeretes — májusban Franciaország uj parlamentet választ. Az év eleje óta lázas tevékenység uralkodik az országban, valamennyi párt megkezdte a vidék beszervezését. A baloldali sajtó váltig panaszkodik a jobboldal erőszakos propagandája ellen s helyteleníti, hogy a rádiót teljesen a reakciós és háborúra uszító propagandisták vették kezükbe s a Segféktelenebb háborús hírek kolportázsával izgatják a tömeget. Az Action Francaise például azt jósolja, hogy Németország legkésőbb 1932 tavaszán újból rárohan Franciaországra. Marin pártja szerint a helyzet nyílt ca&us bellit jel'lent. A birodalom azért tagadta meg a jóvátételek megfizetését, mert elég erős a Franciaországgal való szakításra, titokban fölfegyverkezett és elérkezettnek látta a pillanatot a támadás megkezdésére. Az egyik nacionalista szónok néhány nappal ezelőtt három tartalékos évjárat behívását tartotta szükségesnek, mert a német határ csak igy védhető meg. A baloldali pártok természetesen energikusan tiltakoznak e kampány ellen és egyes esetekben birói vizsgálatot erőszakoltak ki a pánikhangulat terjesztői ellen. A Republique mai számában Daladier ugyancsak hevesen tiltakozik. Ironikusan megjegyzi, hogy a reakció számára valóságos metorszáig nem fizet, Franciaország a Versailles! szerződés megtagadását látja az aktusban és szankciókhoz nyúl. De mik ezek a szankcióik? A nemzetközi politika, a sajtó, sőt a francia illetékesek csoportja is ngy kerüli a feleletet erre a kérdésre, mint a macska a forró kását s egyedül a nép ösztöne, szeizmográf természete mer rá nyíltan felelni. Mert mik lehetnek ezek a szankciók? Gazdaságiak? A birodalom nem fél tőlük, mert nincs vesztenivalója s azt mondja: utánam az özönyiz. Az általános bojkott? A,.birodalom Ugyanúgy önállóságra rendezkedne be, mint a szovjet (akitől a nyersanyagot kapná) s a bojkott nem árthatna neki, sőt általános káoszt teremtene. A márka inflációja ugyanilyen nevetséges eszköz, s jobban sújtaná a támadókat, mint a megtámadottat. A hágai döntőbíróság ítélete elvi jelentőségű s ugyanilyen platói fórum valamennyi genfi határozat is. Hiába a kertelés: ha Franciaáldás, hogy a mai választási kampányban a hitlerizmus rémével operálhat, mint nyolc évvel ezelőtt a bolsevizmus rémével agitált. A német ős a francia reakció csodálatosan egyformán működik. Franciaországban a francia választókat figyelmeztetik arra, hogy Németország az elmúlt évszázadban háromszor támadta meg a franciákat, mig Németországban hiti érék történelmi értekezletekkel igazolják, hogy a franciák az elmúlt két évszázad alatt nyolcszor gázolták le a birodalmat. Mindkét részen a statisztikák és a számok hallatlan luxusával bizonyítgatják, . bőgj- a szomszéd óriási energiával fegyveikeJák. Í9i3-ban ugyanilyen propaganda előzte meg a választásokat — írja Daladier - s nem lehetetlen, hogy ma ez a féktelen agitáció ugyanolyan katasztrofális eredményekhez vezet, mint annakidején. Laval keserű győze’me Paris, január 23. A francia kamara tegnap esti ülésének végén Herriot napirendi indítványt adott be, amelyben kéri a kamarát, hogy fejezze ki sajnálkozását afelett, begy a kormány eltávolította azt az embert, aki a külföldön nagy dicsőséget szerzett a francia népnek. Laval az indítvánnyal kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést s a ház 303 szavazattal 235-el szemben elvetette Herriot indítványát, azaz bizalmat szavazott Lavalnak. Ezután Laval tette meg a kormány szokásos napirendi indítványát, amelyben kéri a kamarát, hogy fogadja el a kormány nyilatkozatát és követelje a szerződések betartása politikájának megőrzését A ház ezt az indítványt 312 szavazattal 261-gyel szemben elfogadta. A szavazás előtt Laval nagy beszédet mondott. Elsősorban Briand békepolitikájáról nyilatkozott s kijelentette, hogy a béke munkája nem lehet egyetlen személyiség monopóoirszáignak komoly szándéka az volna, hogy szankciókhoz nyúl és nem veti magáit alá a birodalom „zsarolásánakakkor nem maradna más,, csak a fegyver. Csak az ultima ratio. Tisztán és logikusan áll ez a tény a népek előtt. Nem csoda, ha a népek reszketnek és a felelőtlen elemek a saját előnyükre kihasználják a pszihózist, Mars isten pedig örvendezik. Franciaországban máris hangoztatják, hogy egyetlen megoldás van: a japán módszer. A japánok 'bevonultak Mandzsúriába, hogy megbüntessék a szerződésszegőket. Ez a távolkeleti példa valóban a legjobb pillanatban jött számukra. Nincs kiút ebből a logikus atmoszférából? A világ tényleg holtpontra futott és a német— francia ellentét újból katasztrófával fenyeget? Tényleg tarthatatlan a mai status quo, 6 az ellentéteket csak fegyverrel, vagy a káosszal lehet eliminúlni? Majdnem azt felelhetnők, hogy így van, ha mentőangyalként nem jelentkezett liuma. A baloldal visszaél Briand nevével, ha szembehelyezi a kormánnyal, mert nemcsak Briand, hanem minden francia a béke barátja és békepolitikát akar. Ezután Laval ismételten foglalkozott Brüning nyilatkozatával, mely megtagadja a jóvátételek megfizetését must és a jövőben. Franciaország legföljebb moratóriumot adhat, de nem egyezhet bele a Young-terv megváltoztatásába. Brüning elve elfogadhatatlan és a bázeli szakértők sem igazolják azt. A jövőben Németország könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy fizethet s azért ma nem lehet végleges megoldást találni Később a miniszterelnök a lefflegyvérzésről beszélt, majd felszólította a radiká’isokat, hogy támogassák a kormányt a nagy interna,- cionálís konferenciák előtt, hiszen Herriot beszéde bebizonyította, hogy az ellenzék ugyanolyan nézeten van, mint a kormány. Mi történik most? Paris, január 23. A lapok sajnálattal! veszik tudomásul, hogy a radikális párt nem támogatta a kormár ó l és nem szavazott bizalmait Lavalnak. Az Eeho de Paris szemrehányóan írja, hogy a francia nemzet más eredményt várt a kamara nagy külpolitikai vitájától. Jó lett volna, ha a radikálisok támogatják Láváiig a világ szeme előtt bebizonyosodjék, hogy a francia nemzet egységesen ítéli meg a helyzetet és egységes állásfoglalással indul a konferenciákra. De a baloldal engesztelhetetlen s miután hűvösen visszavonult a nemzeti egység gondolatától, fegyverszünetet sem hajlandó kötni és belpolitikai okokból meg- gyöngiti Laval külpolitikai munkáját. Ilyen körülmények között valóban várni kéül májusig, amíg a választók végleges ítéletet volna egyre nagyobb számban és egyre láthatóbb határozottsággal számos objektív semleges hatalom tézise, amely lehetővé teszi a mai állapotok békés megoldását. Mussolini, Borah, Keynes, az angol kormány, a legtöbb semleges hatalom pompásan körvonalazta a megoldás útját. Tabula rásá-ra van szükség. Ki kell húzni Európa testéből a fullánkokat. A pénzügyi szerződések általános revíziója nélkülözhetetlen, a politikai adósságok elengedése, az egész mai rend alapvető átszervezése, az igazságtalanságok megszüntetése, egy szóval a versaille&i hibák és igazságtalanságok kiküszöbölése. Mussolini legutóbbi cikkei szárnyaló igazságként, hirdették ennek a generális jóvátételnek — a hibák és az igazságtalanságok jóvátételének — szükségességét s alig van ma objektív ember, aki ne látná be a nagy pertörlés előnyeit. Ha megtörténik a (háború után keletkezett mentalitás átértékelése, remélhetjük a krízis békés eltüntetését. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül “W