Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-23 / 18. (2831.) szám

10 nPX^GAlA\\<AARHlRLAK 1932 január 23, szcmbal A LEGSZEBB TÁNCCIPÖ A MI ATLASZCIPÖNK. A színeink árnyalatában bizonyara megtalálja azt a szint amelyikre szüksége van Crépe de chine 5465-5} cikk Elegánsszabású pántos cipScske, karcsú ma­gas sarokkal, könnyű a táncba. Különféle mintákban kapható. M-18 Glot 9375-03 cikk Csattos cipőcske magas vagy alacsony sa­rokkal, könnyű, kényelmes és alkalmas a hócipőbe. Atlaszcipőcske Ke 29.­Moire 9505-93 cikk A legnemesebb formáló cipScske. Gyönyörű csattja, valamint a legkiválóbb anyaga te­szik a legkeresetebbé. Atlasz 9715-03 cikk Táncipőcske. Ke 3.- -ért átfestjük a toilett- jéhez illő színre. Glot Ke 19.-. Brokát Ke 29.- Crépe de chine Ke 39.­Selyemharisnyák a színek legkülönbözőbb árnyalataiban Ke 10.-, 12- és 15-.. Utcára viselje a gabardin-hócipőnket, kapható már Ke 12.-. A K ö zé ps zl öve nszkói Gazdasági Egyesület közgyűlése. Losonci tudósítónk jelenti: A Középsdovenszkói Gazdasági Egyesület ja­nuár 31-én délelőtt 11 órakor Losoncon rendkivüli közgyűlést tart az alapszabályok módosítása tárgyában. Az egyesület 'vezető­sége az egyesület tagjait ezúton is meghívja a rendkívüli közgyűlésre. Dánia felmondja a német kereskedelmi szerződést? A dán mezőgazdasági szövetség kereskedelemügyi bizottsága, amelynek 150 ezer tagja van, a mullt napokban a kormány­hoz és a törvényhozásihoz memorandumot in­tézett, amelyben a német kereskedelmi szer­ződés azonnali felmondását követeli. A dán gazdák állásfoglalására Németország legújabb vám rendelet© adott alkálimat, mely rendelet a dán vajnak Németországba való szállítását le­hetetlenné teszi. A devizatanusdtványok illetéke. A deviza- gazdálkodásról szóló legújabb kormányren­delet szerint — melyet legutóbb teljes terje­delmében ismertettünk — bizonyos áruk be­hozatalánál úgynevezett devizaitaimisitványt kell kérni a Nemzeti Bank devizaosztálya mellett létesített bizottságtól. E bizottság ad­minisztratív költségei a következő bevéte­lekből fedeztetnek: A tanúsítványt hivatalos nyomtatványon kell kérni, melynek ára da­rabonként 50 fillér. E kérelmet 5 korona ér­tékű okimánybélyeggel kell felülbélyegezni, míg a nyomtatvány B és C lapjára 1 koronás bélyeg ragasztandó. A tanúsítvány kiadása esetén a kérelmező külön illetékei fizet a kérelmezett deviza csehszlovák értéke ne­gyed százalékának összegében, legalább azonban 5 koronát. Ezenkívül a tanúsítvány felülbélyegzése céljaiból 5 korona értékű ok­mánybélyeget kell mellékelni. Ha a kér­vényt elutasítják, úgy a negyedszázalékos kezelési dijat visszafizetik b a tanúsítvány­ra ragasztandó bélyeget visszaadják, a kér­vény bélyegdiját azonban nem. A pénzügy­minisztérium azt reméli, hogy ezek az ille­tékek és dijak elegendőképpen fedezik a bi­zottság működésével felmerült költségeket, annál is inkább, mert a bizottsági tagság tiszteletbeli állás és azért külön díjazás nem jár. A bizottság névleges elnöke egyébként maga a pénzügyminiszter lesz, aki azonban többnyire valamely vezető hivatalnokkal fogja magái helyettesittetni. A bizottságot, egyébként tegnap nevezték ki s abban az ipar képviseletében Hodács dr., a fogyasztók képviseletében Lustig igazgató vesz részt. Miért özönlik az arany Amerikából Fran­ciaországba. A Petit Párisién newyoirki tu­dósítója a Francia Bank 125 millió dollárnyi aranykészletének bevonása kérdésével fog­lalkozik s megállapítja, hogy az aranykész­let bevonásának nincsenek politikai okai, hanem az tisztára pénzügyi technikai okok­ból történt. Az intézkedés állítólag a Francia Banknak s a Federal Reserve Banknak a tel­jes egyetértése alapján történt meg és sem­miképpen sem érinti az amerikai valutát. Franciaország ugyanis a kamatnak 1.5—2 százalékos emelését kívánta, az illetékes amerikai bankok azonban ezt a kívánságot el-utásították. Franciaországnak jelenleg még mintegy 300 millió dollár értékű aranya van Amerikában. Az amerikai bankárok mindösz- sze attól tartanak, hogy a francia példát eset­leg más államok is követni fogják, amelyek­nek ugyancsak vannak aranykészleteik Ame­rikában. Egy washingtoni hivatalos kormány- jelentés szerint az amerikai kormainy váltig kitart az arany valuta .mellett és pénzügyi po­litikája a leghatározottabban szembehelyez­kedik a deflációval. Az arany összpontosításának veszedelme. Londonból jelentik: A Bartley Bank közgyű­lésén figyelemre méltó beszédet tartott a bank felügyelő bizottságának elnöke, Goode- nough, amelyben komoly szavaikkal óva intet­te Amerikát és Franciaországot attól, hogy az aranyat minden áron s minden eszközzel halmozzák. Goodenough szerint az aranyat halmozó országok rövid időn belül súlyosan ráfizetnek erre a tevékenységükre, ha az arany körforgásán ak nem biztosi tanaik sza­bad utat. Csökken az osztrák részvénytársaságok szá­ma. Bécsiből jelen tik: Az elmúlt évben az osztrák részvény társaságok száma, amely 1929-bem még kereken ezret tett ki, 874-re csökkent. Ez a csökkenés elsősorban az arany- mérlegről szóló törvény életbeléptelésével függ össze. 18 millió munkanélküli. A nemzetközi munkaügyi hivatal újabb statisztikát közöd a munkanélküliekről. Eszerint a világ 25 leg­fontosabb termelő államában jelenleg körül­belül 18 millió ember van munka nélkül. A statisztika összeállítását megnehezítette az a körülmény, hogy az Egyesült Államokból nem érkezett számszerű jelentés a munka­nélküliségről, hanem az a becslés, hogy a lakosság dolgozó részének mintegy 20 száza­léka van munka nélkül. A munkanélküliség a legsúlyosabban érinti Németországot, Ausz­triát, Olaszországot (ahol a munkáméi kuli ség az utóbbi hónapokban 63 százalékkal emel­kedett), Japánt és Lengyelországot. Fizetésképtelen Ferenc József egykori sza­bója. Bécsiből jelentik: A C. M. Frank bécsi uriszabó cég kényszeregyezségi eljárás meg­indítását kérte. A cég megrendelői közé tar­toztak annakidején a felső arisztokrácia és az udvaT tagjai, sőt maga Ferenc József csá­szár és király is. A cég válságát a jelenlegi gazdasági helyzettel magyarázza. Erősen javuillt Olaszország külkereskedelmi mérlege. Rómából jelentik: Múlt év decembe­rében a behozatal értéke 960.5 millió líra, a kivitel értéke pedig 996.5 millió líra volt. 1930 decemberében a behozatal 1634.1 millió lírát, a kivitel értéke pedig 1052.1 millió lí­rát tett ki. Az 1930. évi 5227 millió lírát ki­tevő behozatali többlete 1931-ben, 1584 millió •lírára csökkent. Bulgária beszüntette a külföldi kölcsönök kamatainak fizetését. A bolgár kormány be­jelentette a népszövetség pénzügyi bizottsá­gának, hogy az államnak már nincs megfe­lelő mennyiségű, a külföldi kölcsönök kama­tainak megfizetésére szükséges devizája,'" ezért Bolgárország két legnagyobb külföldi bölcsömének karnatiszolgáltatásáit kénytelen 'beszüntetni. Uj ostyaárugyár Körmöcbányán. Körmöcbányái tudósitónk jelenti: Vannak még a pangó kereske­delmi világban agilis emberek, kik a gazdasági krízis dacára minden nehézséggel megküzd ve re­konstruálták és átépítették a volt körmöci ostya­gyár maradványait. Az uj ostyagyár tulajdonosai Weil Oszkár és Wilosek Jenő körmöcbányai lako­sok. Az uj cég „Weco“ néven hozza forgalomba áruit. Az itteni munkanélküliség szempontjából kiemelendő, hogy a gyár jelenlegi 8 órás nappali üzeme mellett 20 munkást foglalkoztat, de remény van arra, hogy a szépszámú megrendelés folytán hamarosan beállítják az éjszakai üzemet is, ami ismét több munkanélküli számára jelent darab kenyeret. Németország ipari termelése 30 év előtti nívón mozog. A német Konjunktúrakutató Intézet hivatalos jelentése szerint Németor­szág ipari termelése annyira visszaesett, hogy a háború utáni gazdasági válság bár­melyik mélypontjánál is lejebb süllyedt. Né­metország ma 30 százalékkal kevesebbet tér­iméi, mint a háború előtti utolsó évben s eb­ből azt a kedvezőtlen megállapítást vonja le a jelentés, hogy a birodalom mai ipari ter­melésének mennyisége ugyanannyi, mint az 1900—1902. években. Figyelmeztetés a tavasszal ültetendő gyümölcs­fák ügyében. Az elmúlt ősz folyamán Szlovenszkón örvendetes módon igen sok gyümölcsfát ültettek ki, még pedig a legjobb és legértékesebb fajták­ból. Ennek következtében a megbízható faiskolák csaknem teljesen kiárusították legjobb minőségű készleteiket, különösen némely gyümölcsnemeket és azok legjobb fajtáit. Mivel pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy nálunk főleg tavasszal szokták a gyümölcsfákat ültetni, különösen az északi vidé­keken, félő tehát, hogy a legjobb gyümölcstermesz­tő nem kap majd megfelelő faanyagot és kénytelen lesz piacokon megbízhatatlan és felelőségre nem vonható közvetítő kereskedőktől vásárolni az ülte­tendő fácskákat. Ez a körülmény azonban igen rossz következményekkel járhat, nemcsak reájuk nézve, hanem az igen szép lendületet vett egész szlovenszkói gyümölcstermesztésre is. Az állami gytimölcsészeti felügyelő tehát figyelmezteti az érdekelteket, hogy a faiskolákban már most bizto­sítsák maguk számára a szükséges anyagot, rende­léseket már most eszközöljenek tavaszra is. Ezzel elérik azt is, hogy nem fognak drágán vásárolni a tavaszi idényben, amikor már igen kevés lesz az eladó gyümölcsfa. Aki nem ismeri a beszerzési forrásokat, vagy nincs a közelében megfelelő meg­bízható faiskola, az forduljon bizalommal az álla­mi gyümölcsészeti felügyelőséghez, Bratislava-Po­zsony, Matusková 934, ahol megbízható és ingve­De¥izaár£olyasnok VDAPEST BÉCS BERLIN ZÜRICH tegnap ma .egnap ma cgnap ma (egnap ma Buenot Alre* • ••■•»» —.— —.— —.— —.— 1.C33 1.043 127.— 128.— Konstantinápoly —.— —. — —.— —.— ——• —•— — .— London ...... . 19.95 19.70 24.50 23.95 14.35 14.50 17.5Ö 17.73 New-York ....... 571.- 571.- 709.20 709.20 4.209 4.209 513.25 512.50 Rio de Janeiro ...... — •—■ —• — —.— —0.251 0.2.-1 77’ ~■ — Amsterdam 228.95 229.75 284.80 ?84.90 <69.03 i69.43 206.- 206.10 Athén . , . , , —- 5.395 5.395 6.70 6.60 BrO».ei 79.20 79.55 28.35 98.60 58.44 58 62 71.30 71.40 Helsingfor* ........ ——.— 6.( I4 6.224 7.-0 7.50 Róma ......... 28.70 28.60 36.10 36.10 21-24 21.10 25.87 25.77 Belgrád ..................................... 10.12 10.13 7.433 7.463 9.10 9.10 Kop enbág* . ........................... 1C6.60 108.40 132.50 131.50 78 72 79-92 96.50 97.­Os lo .......... 105.80 107.10 131.50 130.50 78.02 78.82 9o.50 96.25 Piri. .......... 22 37 22.47 27.82 2 '.92 16-50 16.56 20.11 20.17 Prácra......... 16 92 16-93 21-01 21.01 12 465 12-465 15.20 15.80 Zürich .................................... 110.80 110.30 138.20 133.40 82 97 82.08 --- -.— Bo fia .......... 4 13 4.13 5.13 5.13 3.057 3-057 3.70 3.71 Madrid ......... 60.20 60 20 35.66 35-56 43.30 43.25 Stockholm................................ 108.50 110,20 134.25 134.70 79 92 81.02 97.50 99.— Budapest ........ —.— —124.29 124. — 59.94 56.94 —— .— Béc. .......... 80 45 80.45 -.- 49,95 49-95 —.— -.— Varsó................................ , , 64 15 64.05 79.66 79.46 47.10 47.15 57.35 57.40 Ber lin ......... 135.5b 135.55 168.— 168.50 —.—------ 121,30 121.— ne s felvilágosítást kap. Aki szaktanácsot óhajt a gyümölcsfák szakszerű ültetésére nézve, kérjen a fenti címen ingyenes magyarnyelvű röpiratot. ÉRTÉKTŐZSDE Egyenetlen a prágai értéktőzsde Prá&a, január 22. A rendezési zárlatkor a tőzsde gyenge irányzatot mutatott. Részben befolyásolták a hangulatot a kedvezőtlen kül­földi tőzsdejelentések. Az uj kölcsön aláírása a részvénypiac irányzatára hatásnélkül ma­radt, mert már hetek óta számoltak ezzel a ténnyel. Ezzel szemben a beruházási piac pro­fitált belőle. Az árukínálat lényegesebben ki­sebb volt, úgyhogy számos kategória javult. — Az ipari részvények piacán esett: Cseh Morva 55, Bánya és Kohó 40, Skoda 21, Poldi és Aussigi Vegyi 12, Königshofi 13, Prágai Vas és Északi Vasút Bonnok 10, Centrokomisse 15, Krizsik 8, Horvátcukor és Rézmüvek 3, Ring- hoffer, Solo, Schöller 2 koronával. — Javult: Északi Vasút 15 koronával. — A bankpiacon Nemzeti Bank 50 koronával esett. — A beru­házási piacon Népszövetségi 35, Hadsereg- szállítási 30, konvertálási, konszolidációs és 4 százalékos pót 15, lisztkölcsön 10, 6 százalé­kos negyedik és badikölcsönkárpótlási 5 fil­lérrel javult, a 4.5 százalékos negyedik és a 4.2 százalékos pót 10, az 1931. beruházási 5 fillérrel gyengült. Prága, január 22. Valuták. Holland 1354, jugo­szláv 57.80, német 798.75, belga 466, magyar 465.50 román 19.85, svájci 659.50, dán 618, angol 116.25, spanyol 268.50, olasz 169.90, amerikai 33.45, norvég 613, francia 132.20, bolgár 21.90, svéd 633, lengyel 376.37K, osztrák 396.50.-f- A prágai devizapiacon London 0.125, Stockholm 1.375, Kopenhága 3, Berlin 0.125, Brüsszel 0.375, Montreal 0.25 ponttal emelke­dett, Oslo 2.5, Amszterdam 0.5, Belgrád 0.025, Zürich 0.25, Kovno 1, LüSzabon 0.25, Szófia 0.02, Varsó 0.25 egységgel esett.-f- A bécsi értéktőzsdén a heti zárlat a küszö­bön álló kétnapi szünetelés s a jóvá téteti tár­gyalások elnapolása folytán az üzlet csak kevés kötésre szorítkozott. Nagyobb árfolyamváltozá­sokra nem került sor. Árutőzsde X A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budaipesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat barátságos volt. A következő árfo­lyamokat jegyeztek: tiszavidéki búza 13.50— 14.10, pestvidéki, bácskai 12.75—13.05, egye­bek 12.70—13, rozs 13.80—14.05, tengeri 14.55—14.80 pengő.-f- A prágai cukorpiac nyugodt, volt. Nyers­áru prompt A üss tg loko 59.50—00.50.-}- A berlini terménytőzsdén szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 231 —-233, rozs 198—200, .sörárpa 158—168. takar­mányárpa 153—158, zab 138—146. búzaliszt 28 —31.75, rozsliszt 27.15—29.40. búza- és rozs- korpa 9.60—10. Viktória-borsó 21—27.50. kis étkezési borsó 21.—23.50, takarmányborsó 15— 17. pelnska 16—18. lóbab 14—16. bükköny 16 —19. -lenpogácsa 11.70—-11.80, szára/szelet 6.50 —6.60. burgonyareszelék 12.30—12.40. Kiadja Szilassy Béla dr. — Nyomatott: idsrcy Heinricb Fia nyomdájában, Prágában. — A nyomásért felelős: J. CbarváL % 1 A prágai értéktőzsde árfolyamai: « teng.ip ma pén2 ár* pénz ára Nyereménykölcs>ön . . ■ • 98 — 98 50 98.— 98 50 3%-o» beruházási kölcsön . 96.50 97-~ -6.50 97.— 6%-oe beruházási kölcsön 1923 95 40 9o.90 9o.40 9o.S0 Liaztkölcsön ...... 94 10 94 60 94.20 94.70 6%-08 konvertálható kölcsön 96.— 96 50 96.15 96 65 6%-oí ív. államkölcsön . . 93 15 93.65 93.20 93.70 5%-o» államkölcsön 1928 . . 88.— 28.50 88.— 8S.50 „ i%-o» Kassa-oderbergi . . 71 75 72,25 —>— “ pótjáradék . » . — ’— — j” ~ ~ —, i 4.2%-os pótjáradék , . » . 68 50 69 — 68 40 68 90 i%-oe pótjáradék , , > ■ 63 25 64’7o 63 40 63 90- á.50%-oa pótjára.i?k . . . 59*25 59 75 —— — Hadikölcsönkártalanitás . . 51'10 51 60 51 15 51‘65 “ 5%-os morva országos kölcsön —'— 89 30 20 30- 3%-oa háború előtti adósság —60 25 — ' — 6%-oi web jelzálog bank . y02'75 103'75 Ic2j75 103'75 8 6%-o« morva jelzálog é» országos bank . . . . , —- _ —• — 99 50 100 50 í%-oí Kassa-oderbergí 1889 ■ — ‘_ —73 75 74 25- Cseh Agrár. Baak , , , < kOO"— 502 __ 50U'_ 502,-. Lá nder Bank .<••». c64 _ 565"__ E64'_ 565. _ :• Cseh Unió...................... , o24'_ 225'- 224'_ 225,— , Oseb Eszkomt » « a 1 < o33'_ 235’— 233"_ 236.— Os eb Iparbank » , ( « « g97'_ 399 — 397’— 399.— i Szlovák Bank . . • • « « 168 — 165 — l64_ löö,— Zivnoste naká o98 — 3ü0.— 298 _ 300.— S Osztrák Hitel ' — ’— — j_ — .— . Wiener Baukvereln . • t « — ’ Jugoszláv tíaok . 1 , ■ , —' 29'— — ’_ 29.—- Nordbabn ....................... . 4090 _ 4110'— 4ll5'_ 4120.— . No rdbabn Bonnok . , , J210 — —12u5'_ lklo.— • Osen Cukoripar . , , , 293 — 295 — 293 _ 2y5,— ^ Seüőller 62o — 635 — 625 _ Ó3u.— Uorvat Oukor 101— luo‘— 99 — Ki.— Aussiger tinomitó . , • . 520 — 530'— 520 — 530.— Erízik 0O6 — ol0'— 498 — 5ok — l’rágai Malmok • , , , . goo'_ 81j'— 800'— elO.— 1 Kolini MiUragva . , , , > 22b— —’— — — — lioimi Lávé 74 — 78 — 74'— 78 —- holmi Szesz 9ou — 960'— ——.— . tejipar 620 — —630 — 64ü.— Aussigi Vegyi . , , , . 476 — 480'— 4ÖÓ — 457.— 1 Budweisst Sör . * , , . — —'— —- tküuigsuolej Oement . . >1311— <315 ~ 1295 — 1305Í-* ) Oseh-Morva Kőiben Danék 2270.- 2290 ~ 2220_— 2230.“ Brünni üépek 123— Hü’— 115.“ Kuignoííer ....... 455 — 460 ~ 455 - ttöO.-” Nvugatcseb Szén .... 294 — 298 ” 297 — 298.“* . ALpme 4g — 48 — 46 - 47,— Béig é. Hűtlen ..... 13^5,— i40o — l355 — 1360. 9oidi............................ . . 3I6.- 320 - 305 - 367“ Prág ái Va. 8 o — ü60 — 840.- 850.“ r ^oda . ............................ . 459. — . é93.— ^68 — 472.“ ? Pozsonyi Kábd ..... 810- — 630 — —.— — } tuwald ........ 84 — 90— 87.— S0 “ Jüescbaoi Papit .... 414.— 418 “ 422 — 424 “ A prágai tőzsde devizajegyzései: , január 22 január 21 Hiv. , pénz áru pénz áru disk.% Amsterdam 1356.875 1360.875 1357.375 1361.375 8 Berlin . . 800.375 802.875 800.25 802.75 7 Zürich . . 657.625 659.625 657.875 659.875 2 Oslo . . . 630.75 633.75 633.25 636.25 6 Kopenh. . 641.— 644.— 638.— 641.— 6 Dauzig. . 663.50 666.50 663.50 666.501 6 Stockholm 645.75 649.75 645.375 648.375 6 1 Mailand . 170.35 171.15 170.35 171.15 7 Paris. . . 132.725 133.125 132.725 133.125 2% London . 116.70 117.30 116.575 117.175 6 New York 33.71375 33.81375 33.71375 33.81375 3 Brüssel . . 467.90 469.10 467 525 468.725 81/, Madrid . . 287.50 289.50 287.50 289.50 6 4 Belgrad . 59.60 59.85 59.625 59.875 5U. Sofia . . . 24.46 24.56 24.48 24.58' 9% ; Warschau 377— 879.— 377.25 379.25 7«L , Helsingf. . 46 80 47.20 46 80 47.20 8 ' Alexandria 118.85 119.65 118.85 119.65' T Bukarest . 20.10 20.30 20.10 20.30 8 Kowno . . 330.— 332.— 381.— 333.—1 Lissabon . 105.85 106.65 106.10 106.90' 7 Montreal . 28.44 28.56 28.19 28.31' 8*4 PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP — Ruszinszkói szerkesztő: Rácz Pál. — Irodalmi főmunkatárs: Sziklay Fcr c dr., Kassa, Éder-u. 9. — Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, I., Döb­rentei-tér 9. Télefon: Aut. 559—49. Ha kel’emes szórakozást kíván, keresse fel a Bor lU I.-ként. Sörkimérés. Tánc. Smicliov, Radllcbá 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom