Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)
1932-01-03 / 2. (2815.) szám
Ami a készülő banktörvényből hiányzik Irta: Tarján OdSn Körülbelül másfél eeztend-eje, hogy Englis akkord pénzügyminiszter közölte a nyilvánossággal, hogy a prágai kormány egy uj banktörvény tervezetét készíti elő. Ennek a törvénynek célja a betevők érdekeinek fokozott védelme, a bankok vezetőségével szemben a felelősség kiterjesztése és bizonyos fokú .racionalizálás, aely a pénzintézetek számának a megszorításával ezek versenyét lett volna hivatva csökkenteni. Az 1927. évben életbeléptetett banktörvények után tehát újabb állami beavatkozásnak nézünk elébe, mely nem kecsegtet azzal a kilátással, hogy az eddiginél jobban (függetlenítené kisebbségi életünket az államhatalomtól. Hogy ez mit jelent, azt a mad súlyos gazdasági és pénzügyi válság idején azok is felismer Lék, akik annakidején képtelenek voltak a banktörvények végrehajtásának a kisebbségi életben várható következményeit felmérni. Ismételten felemeltük szavunkat az ellen a maga nemében példátlan berendezkedés ellen, bogy a törvényhozás ellenőrzése alól kivonjanak milliárdosra menő összegeket és azokat közel fél évszázadon át a mindenkori pénzügyminiszter ellenőrzése alatt álló zártkörű társaság kezelésére bízzák. Ismételten leszögeztük kisebbségi életünk egyik súlyos sérelmeként, bogy a bankalarp- ból a mi érdekeltségünkhöz tartozó pénzintézetek úgyszólván semmit sem kaptak s hogy a kisebbségi pénzin fezeitek függetlenségének megszűnése gazdasági fejlődésünk létalapját semmisítette meg. Magyar kisebbségi szempontból Englis miniszter tervének megvalósulása által a pénzintézetek számának csökkentése kiszolgáltatottságunkat fokozta. A pénzintézetek versenyének a megszűnése számunkra még súlyosabb helyzetet teremtene. Aki ismeri a szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek hitelpolitikáját, tudja, hogy nem mindenki számára mérnek egyazon mértékkel. A kamatlábat és a prolongál ó- nál szabott feltételeket egyénenként állapi tják meg, az ügyfélékéi bizonyos szempontok szerint kategóriákba osztják. A készülő uj banktörvényt részletesen a kormány a nyilvámossággal még nem ismertette. Annyit tudunk, hogy a törvényjavaslatot egyes pártok sürgősen meg akartaik a törvényhozással szavaztatni, mások ellenezték az alapos megtárgyalást kizáró gyors elintézést, s hogy eddig ki lenszer volt kénytelen a pénzügyminiszter a tervezetet a bizottság kívánságára visszavonni és módosítani. Biztosan azt állapíthatjuk meg a törvénytervezet tartalmából, ami Szlovénszkó és Ru- szinszkó szempontjából hiányzik belőle. A gazdasági válság megoldásának elmaradhatatlan előfeltétele Szlovenszkó és Ruszin- szkó hiteléletének átszervezése és az itt .működő bankok és takarékpénztárak működésének a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazása. Ebben a tekintetben a készülő banktörvény semmi változással nem kecsegtet, mert az csupán az egész köztársaság szempontjait tartja szem előtt. A mi különleges viszonyainkat, Szilovenszkó közönségének sokkal súlyosabb helyzetét, a készülő törvény nem veszi figyelembe és az itt működő pónzimézeteket serm részesíti az eltérő viszony n-n-1: megfelelően különleges elbánásban. A köztársaságban működő bankok, takarék- pénztárak és szövetkezetek beíét-stiatisztilkájából megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 13 év alatt a betétszaporulatnaik alig 5 százaléka esik Szlovenszkóra és Ruszinszkóra, mig 95 százalék a történelmi országok hasonló intézményeinek belét emelkedés©. Ha tekintetbe vesszük, hogy a betétszáporulat magában véve még nem adja a tőkeszaporulat helyes képét, úgy még szomorúbb eredményhez jutunk. Figyelembe kellene ugyanis venni a múlt években eszközölt befektetéseket is, melyek kétségkívül aránylag is sokkal tekintélyesebbek voltak a történelmi országokban, mint nálunk. Erre nézve nincsenek pontos adataink, de bizonyossággal állithatjuk, hogy az említett körülmény figyelembe vételével az arány Szlovén szkó és Ruszinszkó részére még lényegesen kedvezőtlenebbül alakulna. Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdasági helyzetét viszonylag is lényegesen sulyosbbiiotta az a. körülmény, hogy az itteni termelés az elmúlt évek folyamán, különösen az első 8— 10 évben átlagban 4—5 százalékkal magasabb kamatot fizetett Igénybe vett hiteled után, mint a történelmi országok lakossága. Ez a körül rné i y „ '.agában véve elege n d ő magy a rá- zalául szolgálhatna a .bekövetkezett gazdasági leromlásnak és különösen a kisebb nyereséggel dolgozó mezőgazdaság eladósodásé nak. Köztudomású, hogy különösen a kisembereit 14—16 százalékos kamatot fizettek tartozásaik után, amely terhet a mezőgazdaság még a legkitűnőbb konjunktúra idején sem képes elviselni. Berlin, január 2. Hindenburg német köztársasági elnök Szilveszter estéjén a rádió segítségével újévá beszédet intézett a német néphez. Az üdvözletét számos külföldi rádió továbbította, igy a dán, az angol és az amerikai rádió is. Ez volt az első eset, hogy Hindenburg hivatalbalépése óta a rádió utján nyilatkozott. A beszéd vége felé eddig ismeretlen tettesek megzavarták a nyilatkozatot. Már előbb is számos zavaró zörej vegyült a beszédbe, majd a végén egy tiszta férfihang teljesen elnyomta Hindenburg hangját és egész Németországban világosan hallották, amint közbekiáltott: „Csak a kommunizmus hozhat szabadságot 1“ „Németország, rajtad csak a komwnunizmus segíthet 1“ Bizonyosra vehető, hogy a merényletet kommunista elemek, valószínűleg elbocsátott távirdá- szok, követték el, akik valahol a Berlinből a rádióleadóállomáshoz vezető kábel közelébe férkőztek és más mikrofont szerelve rá, megzavarták a beszédet: A német rendőrség újév napján és szombaton lázasan kutatta a tetteseket, de egyelőre nem akadt nyomukra. Annyi' bizonyos, hogy a Königvswústérhau- senhe vezető kábelt Nagy-Berlin határa mentén megfúrták és a sötétség leple alatt Sajnálatos és közéleiünk erkölcsi színvonalára jellemző, hogy a szlovenszkói és ru- szinsZkói érdekek és elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság hiteligényeinek megvédése érdekében eddig semmi sem történt. A kormánykoalíció legerősebb pártja ugyan az agrár érdekeltet irta zászlajára, de törvényhozóit ott ülnek a különböző pénzintézetek jól jövedelmező igazgatóságaiban, ahol saját egyéni érdekeik összeütközésbe kerülvén az általuk képviselt társadalmi rétegek érdekeivel, az utóbbi védőiméről kénytelenek lemondani. Ez a magyarázata annak, hogy a készülő banktörvény sem vesz tudomást Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdasági életének a történelmi országokétól eltérő struktúrájáról és egyáltalán nem terjed ki a hitelélet itteni bajainak orvoslására. A szlovenszkói és ruszinszkói hitelélet reorganizációra szorul, melynek feladata azoknak a különbségeknek a megszüntetése, amelyek a hitelnyújtás terén nálunk és a történe Lmi országokiban még ezidőszerint fennállanak. Olcsóbbá kell tenni Szlovenszkőn és Ru- szinszkéban is a hitelt, de ezenkívül a kormánynak kötelessége a pénzintézeteket hozzásegíteni ahhoz, hogy hitelpolitikájukat a szlovenszkói és ruszinszkói gazdasági étet különleges viszonyaihoz alkalmazhassák. Hogy a hitel Szlovénszkób.*,: drágább, mint a történelmi országokban, az részben azzal magyarázható, hogy az 1927. évben ' élet bel ép teteit banktörvények végrehajtásával az önálló pénzintézetek száma minimálisra csökkent, a fiókokkal dolgozó pénzintézetek adminisztrációja pedig a hitelnyújtást a központi költsérek által már magában véve is 2—3 százalékkal megdrámegzavarták az esti üdvözlést. A merényletet részletesen és több napon át készíthették elő. Mivel a kábelnek csak egyik erét kapcsolták le, a zörejeket csak Németországban hallották, mig a többi leadóállomások tisztán továbbíthatták Hindenburg szavait. Ez a második eset Németországban, hogy a kommunisták egy politikai rádióbeszédet megzavarnak. Néhány héttel ez előtt ugyanilyen módon megzavarták az egyik rajnavidéki rádióleadás politikai beszédét. Akkor a tetteseket sikerült három nap alatt kinyomozni és letartóztatni. Hindenburg újévi üdvözletében megemlékezett az elmúlt esztendőről, amely a német nép legnagyobb megpróbáltatásai közé tartó zik. A német nép bámulatraméltó áldozatkészséggel és türelemmel viselte el a megpróbál tatásokat. A nagy áldozatok láttára a külföldnek is tudatára kell ébrednie, hogy a németektől nem követelhet lehetetlent;. A lefegyverzés tekintetében sem vitatható eil Németországtól az a jog, hogy ugyanolyan biztonságban éljen, mint a többi európai hatalom. A köztársasági elnök ezután Taiínenberg nehéz nanjaira emlékeztetett, majd egységre szólította föl a nemzetet, mert a nehéz időben csak az egység segíthet. gátja. Ez ma már egy olyan adottság, amely- lyel belátható időn belül számolnunk kell és amin csak a gazdasági életnek hosszú idp múltán várható gyógyulási folyamata és az állami beavatkozásnak fokozatos leépítése segíthet, mely uj pénzintézetek alakulását ismét lehetővé fogja tenni. Ezt az időt nem várhatja be Szlovenszkó é3 Ruszinszkó közönsége, amelynek különösen a mezőgazdaság újjáépítése érdekében azonnali segítségre nemcsak szüksége van, de egszersmind elv Házbatatlan joga, hogy azt a kormánytól követelje. A szlovenszkói hitelélet betegségének egy másik súlyos szimptomája, hogy az itt működő pénzintézetek hitelpolitikája egyálta'án nem alkalmazkodott a megváltozott gazdasági viszonyokhoz. Pénzintézeteink a lakosság hivatásbeli megoszlásának megfelelően tu nyomó részben a mezőgazdaságnak nyújtanak hiteleket. Ezek a hitelek, különösen a kisemberek részéről igénybe vett kölcsönök, rövid lejáratúak, többnyire 3 hónapos váltóval fedezett tartozások. Az ilyen hiteleket drágitja a költséges adminisztráció, mellyel a váltók meghosszabbítása és nyilvántartása jár. A mezőgazdaság súlyosan lecsökkenteti jövedelmezősége miatt azonban kevés a kilátás arra, bogy az adósok a rövid lejáratú, tehát bizonytalan és drága kölcsönöket törleszteni, vagy akár csak annak kamatait is megkeresni tudják. Szlovenszkó és Ruszinszkó szempontjából tehát jogos követelés, begy az uj banktörvény eme országok különleges helyzetével azámoljon és elősegítse egy megfelelő átfogó reform megvalósítása által a gazdasági élet és elsősorban a mezőgazdaság fokozatos talp- raállitását és lehetővé tegye az adósságok törlesztését. Paris, január 2. Hindenburg köztársasági elnök újévi üdvözletét a szélső jobboldali sajtó a Young-szorződés felmondásának és a versaillesi szerződés lefegyverzési klauzulái szabotáiásának nevezi. A szocialista Po- pulaife ugyancsak energikus maniíesztii- mot intéz a franciákhoz, mert Hindenburg lefegyverzés helyett állítólag újra fegyverkezést kíván. A lap ugyan elismeri, hogy a lefegyverzési konferencia esetleges csődje látszólag feljogosítja Hindenburgot a fegyverkezés követelésére és a győző államok tizenháromé vés magatartása indokolttá teszi a németek nyugtalanságát, mindazonáltal a nemzetközi szocializmus a német szociáldemokratákkal karöltve mindent el fog követni, hogy meghiúsítsa Németország újabb felfegyverkezésének kísérletét. Mert ha Németország 1935-ben újra megkapja a jogot a fegyverkezésre, akkor Európa föltartóztathatatlanul újra beleszédül a szakadékba és az uj háború kikerülhetetlen. Ez a háború pedig a civilizáció végét jelentené. A német köztársasági elnök tegnapi elve tehát veszedelmes, mert nem könnyíti meg a lefegyverzést és komplikálja az általános európai helyzetet. Ha Németország újabb fegyverkezési versenyfutással fenyegetőzik, még inkább megnehezíti a világ általános gazdasági helyzetét és a bizalom atmoszférájának h el yreáillitását. IP§T Ne fogadja el a lapot a mély nyomású 8 oldalas képes melléklet nélkül Hindenburg a Young-szerződés ellen és Németország biztonsági jogáról A megzavart újévi üdvözlet hatása Parisban — Kommunista ellenakciók HM SZÁMUNK » KÉPES HÉTTEL 28 PIPÁI Ára a korona ^ ^ 2 szám 1 Vasárnap 1932 január 3 A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok „ Polüikai napilapja fELBLOS SZEm — «- - 111 “"*• Egyes szám ára 1.20 Kö, vasárnap 2.—Kfi. DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA SÜRGÖNY CÍM: HÍRLAP. PR AHA A francia szoc.alistak tiltakozna*
