Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-15 / 11. (2824.) szám

XI. évf. 11. (2824) szám - Péntek ' 1932 január 15 Ai XI évf-11- (2824>szám ’ Péntek - 1932 január 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K5. fl képes melléklettel havonként 2,50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—KÖ. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELELÖS SZERKESZTŐ DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. H. emelet — Telefon: 3(811. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRftHfl Az európai beteg ember MUSSOLINI ENERGHOJS FELHÍVÁSA A NEPEK Európa ébredi! Amerika mond! le követeléseidről! Hz olasz miniszterelnök szenzációs @!őf@rés@ 3 Jóvátételek és az adóssások kérdésében — Európa egyezzen meg és egységesen követelje a háborús adósságok eltörlését Amerikától — „Beszéd Amerikához" (ep) Prága, január 14. Misztikus mesék és erőszakolt félreértések között tűnik le Briand, a franciák nagy külügyminisztere, akire évekkel ezelőtt úgy nézett Európa, mint a megváltójára és tőle remélte üdvét. Ha Briiand-ra gondolunk, akaratlanul eszünkbe jut a híres locarnói rózsacsokor, amit a gáláns francia öregur a Fleur d‘0ran- ger fedélzetén Stresemann boldog mosolya mellett átnyújtott Austin Chamberlain fele­ségének. Akkoriban a világlapok hasábokat írtak e bokrétáról: a béke, az optimizmus, a boldogság szimbólumát látták benne és szív- repeső örömmel ismételgették, hogy a há­ború elmúlt, Európa szilárd bázisokra épült és megkezdődhet a nyugodt alkotómunka. A rózsabokor régen elhervadt s fonnyadt le­veleit ki tudja ki őrzi titkon az imakönyvé­ben, mint egy rosszul végződött szerelem édes-bús emlékeit? Hol van a három looar- nói férfiú, Stresemann, aki meghalt, Cham­berlain, aki visszavonult, s Briand, akit dicstelen politikai vég után a fiatalembe­rek ki tettek a francia kormányból? A helyzet az, hogy az öregur most nem akart olyan egyszerűen kimenni. Magi nőt hadügyminiszter halála után szükségesnek mutatkozott a francia kormány rekonstruk­ciója s Laval értesítette Briand-t, hogy ka­binetjét a nemzeti koncentráció széles bázi­sán kívánja átszervezni s e célból szüksé­gesnek mutatkozik, hogy a miniszterek a miniszterelnök rendelkezésére bocsássák tárcáikat. A külügyminiszter megértette a célzást és finom mosollyal megjegyezte, hogy nem akar akadály lenni a koncentrá­ciós kormányban s ha szükséges, visszavo­nul. Laval sietve elrohant Herriotdioz s föl­kínálta neki a külügymiuiszterséget, hogy megnyerje a radikális szocialistákat. Mi­után e terv csődöt mondott, szívesen vette volna, ha Briand visszavonja lemondását, de már késő volt. Időközben a jobboldali sajtó alapos munkát végzett s Briand-t csaknem lehetetlenné tette, amennyiben beteg, tehe­tetlen aggastyánnak állította be, aki a balul végződött elnökválasztás fertőzése óta kép­telen a Quay d‘Orsayt vezetni s nem képvi­selheti Franciaországot a közelgő konferen­ciákon. Laval a kormányválság pgész komé­diáját állítólag azért rendezte, hogy meg­szabaduljon Briaod-tól. A dolgok e stádiu­mában kezdődött a sok rebesge'tés, tippelek, fölütötte fejét az imimár hiressé vált mese a lemondó levélről, amit Laval felbontatlanul a zsebébe dugott, a baloldal hiresZtelni kezdte, hogy Briand nem beteg, megsemmi­sítő intrika folyik ellene, a haza veszélyben van, s megismétlődik C lémen oeau lehe­tetlenné tételének manővere. A kulisszatitkokra fényt semmi sem de­ríthet, csak annyi tény, hogy Briand el­megy — legalább egyelőre. Nem méltó do­log, hogy Franciaország egyik legnagyobb s kétségtelenül legtisztább szándékú állalm­iért iát úgy nyugdíjazzák, mint egy be nem vált, szürke hivatalnokot, akinek ügyét né­hány szóval és unottan elintézik, de ez a csendes letűnés szimbólum lehet: Briand­mal egész politikai rendszere, a közeledés, Páneurópa, a stabilizálás és a paoifizálódás eszméje panzióba megy. Akár beteg Briand, akár nem, ma ő Európa ezimbólikus beteg embere, akinek semmi 9em sikerült, aki nemes gondolataival tehetetlen és akit rög­eszméivel szanatóriumba utaltak. Ki tudja, Milánó, január 14. Mussolini szenzációs tar­talmú vezércikket irt, amely az Egyesült Ál­lamokhoz szól és fölszólítja Olaszországot, Franciaországot és Angiidat, hogy a német fi­zetésképtelenség bejelentésével egyidejűleg alkossa meg az egységes frontot és közös erő­vel követelje az Egyesült Államok kormányá-1 tói a háborús adósságok eltörfitését, amivei a helyzet tisztázódik és a gazdasági fellendülés biztosítva lesz. A cikk cime „Beszéd Ameri­kához". Többek között Mussolini kifejti, hogy a világ előbb-utóbb okvetlenül megtalálja a módját a német jóvátételek eltörlésének s en­nek a ténynek minden illetékes államférfin tudatában von. A német kormány nagyköve­tei révén hivatalosan közölte a világgal, hogy sem most, sem a jövőben nem fizethet jóvá­tételt. Ez a bejelentés fait accompld s nem lehet rajta változtatni. A birodalom bizonyá­ra tudatában volt e lépés következményeinek s mivel mindent meggondolt, nem valószínű, hogy most visszavonja bejelentését. Anglia miniszterelnöke által hajlandónak mutatko­zott az alapos és teljes megoldás véghezvite­lére. Franciaország az Egyesült Államok tisz­tázatlan magatartása miatt az elÜen® égeske­mit hoznak utódai? Lárvái Briand vállain nőtt naggyá, de egyelőre nincs meg az a nemzetközi presztízse, ami a letűnő francia külügyminisztert nélkülözhetetlenné tette, s amely legutóbb az osztrák-német vámuniós terv elintézésénél csillogott, pierre Lávái­ban nincs meg Aristide Briand személyisé­gének varázsa és rátöri szavának ellenáll­hatatlan hatalma. Laval nem elég bátor ah­hoz, hogy nagy gesztusokat merjen, amit Briand a német közeledés politikájával désre hajlik. A helyzet kulcsa az Egyesült Ál­lamok kezében van. Mit kell most tenni? Kényszerrendszabályokajt foganatosítani és Németországot fizetésre kényszeríteni? Mik volnának ezek a szankciók? A Ruhr-megszál- iás ideje elmúlt. Mi volna, az ilyesféle rend- I szabályok életbeléptetésénél Iocamoval? Annyi bizonyos, hogy Olaszcr:zág semmi ilyesféle akcióban nem venne részt. Mi volna továbbá a népszövetség sorsa? Egyetlen ut kínálkozik; az európai atomok kölcsönösen töröljék el politikai jellegű követeléseiket. Ez után az első lépés után Amerika az euró­pai adósok egységes frontja elé állütható. Ha az európai hatalmak lemondanak a jóvátéte­lekről, akkor teljes joggal követelhetik Ame­rikától, hogy Amerika mondjon le a szövet­ségközi adósságokról. Európa egységes aka­ratának megnyilvánulása esetén Amerika nem tarthatna ki jelenlegi álláspontja mel­lett, mert Európa bebizonyíthatná, hogy a le­győzőitek és a győzők közötti különbség nem létezik többé, ami Amerikát is bizonyos dol­gokra kötelezi. Az amerikaiak nem vehetnék magukra az ódiumot, hogy az emberiség tör­ténetében úgy szerepeljenek, mint a háború —im—TnuiTntiriirnBifflOT gyakran megtett. S a világ nem bízik annyi­ra Lavaíban, mint bízott Briand-han. Fran­ciaország elveszti egyik leghatalmasabb tá­maszát, s ki tudja, ugyanannyi sikerrel vé­delmezi-e meg ezentúl tételeit, mint Briand segítségével tette? De még több az, amit a világ vészit a francia külügyminiszter letű­nésével: elveszíti optiimizmusát és reményét és pontot tesz egy korszak végére, amely néha-néha mégis úgy látszott, mintha a ki­bontakozás útját jelentené. egy e tile n haszon élve zői és hogy állandóan Shylockhoz hasonlítsák őket Az amerikai nyilvánosság bizonyára letörné azoknak az el­lenállását, akik hisznek még a mai helyzet előnyében. E probléma erkölcsi oQJdalán kívül azon­ban számos gazdasági ok is azt bizonyítja, hogy Amerika saját érdekében helyesen cse­lekedne, ha a vér könyvelését lezárná. A Hoo- ver-moratórium hatása megmutatta, hogy a gazdasági helyzet azonnal megjavul, amint a nagy nehézségeket eltakarítják utjából. Az Egyesült Államok érdeke, hogy megtegye a lemondás gesztusát, mert nemcsak, hogy semmit sem veszítene ezáltal, hanem más formában visszanyerné az elengedett össze­geket. Az első lépést mindenesetre Európá­nak kell megtennie, mert az iniciativa nem indulhat ki Amerikából. Ha Európa Ameri­kát befejezett tények elé állítja, Washington kénytelen lesz azokat elfogadni, mert nem hazudtolhatja meg a tényeket, épp úgy, mint ahogy az európai hitelezők sem mellőzhetik a német fizetésképtelenség bejelentésének tényét. Mussolini nem tart attól, hogy Amerika gazdasági vagy vaButáris téren ellenséges rendszabályokat foganatosítana. Hangsúlyoz­za, hogy a világ közgazdasága szolidáris s alti az egyik kontingenst megsebzi, az önmagát sérti meg. A világnak szüksége van az Egye­sült Államokra, de az Uniónak is szüksége van Európára, mint eddig még soha. A való­ság nagy harangja az óceán mindkét partján megkondult és döntő rohamra szólítja a né­peket. Ugyanaz a dallam Angliáiban London, január 14. Sir Walber Layton, a bázöLi bizottság angol szakértője tegnap es­te nagy beszédet mondott a világ pénzügyi helyzetéről és kijelentette, hogy az adóssá­gok és a jóvátétel kérdését azonnal meg kell oldani, mert a világ neon várhat ujaibh tizenkét hónapig. Véleménye szerint a jóvá­tételeket el kell törülni s az ebből származó haszon óriási volna. Az újjáépítés legfonto­sabb problémája a német-francia megegye­zés, ami azonban ma csak a Hitler-párt 'beleegyezésével valósulhat meg. London, január 14. Sir Ernest Ben a jóvá­tételekről és a háborús adósságokról nyilat­kozva kijelentette, hogy a világon csak az segíthet, ha ezeket az esztelen pénzügyi megterheltetéseket megsemmisítik. Franciaország a fordított utat választja Páris, január 14. Az Ere Nouvelle ma szo­katlanul energikus formában követeli,, hogy Laval uj kormányának első tette a jóváíéte­NÉMET RAJZ MUSSOLINIRÓL NÉMETBARÁT BESZÉDE KAPCSÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom