Prágai Magyar Hirlap, 1932. január (11. évfolyam, 1-25 / 2814-2838. szám)

1932-01-13 / 9. (2822.) szám

XI. évf. 9. (2822) szám ^SQP€fld 1932 január 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kí, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja FELELÖS SZERKESZTŐ DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága H, Panská ulice 12. II, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl Eserküencszásharmincegy Eierkilencsiásliariiiiiickettö Irta: Szvaikó Pál dr. , 11. (1932) Ez az év kategorikus „nem -mel kezdődik: Németország nem akar jóvátételt fizetni. A másik „meun“, amelyet ugyancsak német ál­lem mondott ki 1932 legelején, Ausztria du- niakonföderációs ^nem“-je volt, amellyel ta­lán illúziót, talán reális tervet zúz szét, de mindenesetre véget vet a középeurópai ki­bontakozás egyik sokat vitatott lebetőségé- nefc. Rosszat vagy jót jelentenek ezek a nem­ek az év mázsás súlyú ou ver tűre-jei ? Sen­ki meg nem mondhatja, s belőlük nem kon- etruálihiató meg az eljövendő év képe. Maradjunk az adottságoknál. Az esztendő készülő nagy eseményei, amelyek szinte dá­tumszerűen előre le vannak rögzítve: a la.u- sannei jóvátételi konferencia, — a genfi le­szerelési konferencia, — a francia választá­sok, ahol eldől: vájjon a baloldali kantél fel­váltja-e a jobboldalt, — a német és az ame­rikai elnökválasztás, — a porosz választá­sok, amelyek Hitler hatalmát hivatottak meg­cáfolni vagy szankcionálni, — Ooroszorsziág- bam lezárul a meggyorsított ötéves terv és a világ az eredményekből döntő jelentőségű Ítéletet vonhat le a szovjetrend szerröt, — Ri­gában megkezdődnek a legkeletibb Locarnó ■tárgyalásai, amelyek az orosz-francia-lengyei- román-finn és balti támadást kizáró szerző­désekkel uj rendet szabnak ki Keleteurópá- bau, — a népszövetségi tanács májusban végérvényes döntést hoz a mandzsun iái kér­désben és Indiában Anglia megkezdi döntő harcát a hindu nacionalizmus ellen. Éppen elég esemény egy rövid évre. Két­ségtelen, hogy a legnagyobb jelentősége a lausanmei és a genfi konferenciának van, to­vábbá a népszövetségi tanács sorozatos ülé­seinek, amelyek számos nagy politikai kér­désben, elsősorban a japánodnál kérdésben hivatottak döntést hozni. A többi esemény kiegészíti ezt a hármat, illetve befolyásolja és determinálja eredményeiket. A népszövetség ülései, — főleg a mand­zsunál ügy elintézése, — Európa szempont­jából ezidén nem közelfekvő problémák meg oldásait jelentik, hanem ennél sóikkal fonto­sabbat. A tanács a világháború óta először jutott abba a helyzetbe, hogy valódi háborús bonyodalmat oldjon meg, ha az távol esik is a Lac Lémamm pártjától. A népek feszült érdek­lődéssel fordulnak Genf felé s bizonyos te­kintetben maiieiózus kíváncsisággal várják, meg tudja-e oldani a kényes feladatot vagy sem. 1932 a népszövetséggel kapcsolatban végleg elintézi a bizalom kérdését. Az ázsiai háború akuttá tette a bizalom krízisét, s egy éven belül megtudjuk, hasznos dolog-e ve­szély esetén a népszövetség, vagy sem, biz- hatumk-e benne, vagy sem. Akármilyen távoli esemény a mandzsu­dat háború, szoros összefüggésben áll a le­szerelési konferenciával. Ha sikerül elin­tézni, nagyszerű precedens eset lesz s bi­zonyság arra, hogy van bizalom a népek között s fegyveres konflagrációkat lehet szuperállami intézményekkel kiküszöbölni. A delegátusok ebben az esetben könnyebb szívvel folytathatják többhónapos genfi munkájukat s van némi remény arra. hogy a leszerelés legalább résziben sikerül. A nagy genfi konferencia a másik nagy krí­zissel, a háború krízisével hivatott megküz­deni. Sajnos, a genfi konferenciával kap­csolatban kevesebb optimizmus nyilvánul­hat meg, mint bármi mással, mert a népek az általános bizalmatlanság atmoszférájá­ban élnek és rettegnek, s éppen a napok­ban szédítette el a világot a huszmilliárdos a mer i k ai f lo ttare ndel és. A bizalom és a háború krízise egyenes vonalban vezet a harmadik nagy krízishez: a pénzügyek kríziséhez, amely problémát ugyancsak 1932 akarja megoldani a lausan- nei jóvátételi konferencián. Ha az emberi világ rendszeret egyetlen élő organizmus­nak vesszük, akkor a pénzügyek e biológiai egység gyomrát jelentik A gyomor funkció­jától függ a többi testrész sorsa, a haladást jelentő láb, a tiszta fej, a fegyvert tartó kar s valamennyi orgánum épsége és hasz­nálhatósága. Nem véletlen, hogy a konfe­renciák sorában az első a lausannei pénz­ügyi konferencia lesz:, ha sikerül a feldúlt financiális helyzetben rendet teremteni, a kedélyek megnyugszanak!, a bizalom hely­reáll, a rettegés elmúlik, a népek közelebb jönnek máshoz s az ágyuk, gépfegyve­rek készenléte fölöslegessé válik. Viszont igaz, hogy a bizalom, a fegyverek és a pénz kölcsönhatása teljes és minden oldalra per­mutálható. Éppen ez a reciprok viszony ne­hezíti meg az egyik vagy a másik probléma megoldását, mert amíg például nincs meg­oldva a pénz kérdése, addig nem lehet a bizalom kérdését megoldani, viszont amíg a bizalom kérdiése nyílt, addig a pénzügyeket nem lehet rendezni s igy tovább, a circu- lus vitiosus teljes s a problémakomplexum megoldása lehetetlennek látszik. London, január 12. Az angol kabinéit szerdai ülésén behatóan foglalkozni fog a jóvátételi problémával. Sir Leith-Ross ál­lamtitkár jelentést tesz párisi tanácskozá­sainak eredményéről, ugyanakkor Lord Tyrrell párisi angol nagykövet is beszámol a helyzetről. A lausanne-á konferencia an­gol politikájának alapelveit egyelőre nem ismertetik s azok csak a konferencia folya­mán fognak kikristályosodni. Egyébként a konferencia megtartása bizonyosra vehető s megkezdésének dátuma visszavonhatatlanul január 25-ike. Páris, január 12. Sir Leith-Ross ma visz- szautazott Londonba. Franciaország és An­glia tervezett egységes frontja nem jött lét­re a párisi tárgyalások alatt s a francia saj­tó ezt a tényt nem is leplezi. A Malin sze­rint az angol államtitkár belátta, hogy Brü­ning jóvátételi nyilatkozata után uj infor­mációkat kell kérnie kormányától s amíg ezeket meg nem kapta,, nem tárgyalhat to­vább. Anglia állítólag még mindig azon az állásponton van, hogy az adósságokat és a Éppen ezért a problémáik tárgyából kiin­dulva a helyzet megoldhatatlan. Minden attól fügig, mekkora a jóakarat, liUetve kik azok a személHyek, akik a zöld asztalhoz ülnek és tárgyalnak. Ha egyivásuak, ha világnézetük fenködit és konciliáns, akkor a tárgyi nehéz­ségekre való tekintet nélkül elővarázsolhat­ják a megoldást. Ha nem, akkor a legapróbb kavicson elbuknak és magukkal rántják a világot: 1932. az abszolút jelentőségű személyi kérdésben is döntést hoz, s ebből a szem­pontból a legnagyobb jelentőségű esemény a francia kamara májusi választása lesz. Ma Franciaország a világmérleg nyelve, úgy­hogy túlzás nélkül döntő befolyást tulajdonít­hatunk a nemzetközi politikában a párisi ka­marának. Egyetlen konferencia sem fejezhető be addig, amíg az uj francia parlament nin­csen megválasztva, ezt érzi Laval is és igyek­szik kihúzni a konferenciák megkezdésének időpontját. Ha Franciaország olyan kamarát választ, amelyben többségben vannak a 'né­met közeledés hívei, akkor a bizalom, a pénz és a háború krízise közelebb kerül a meg­oldáshoz, ha nem, akkor ismét összebonyo- lódik minden és közelebb kerülünk a katasz­trófához. Csaknem ugyanilyen jelentősége lesz az őszi amerikai elnökválasztásnak, mert köz­tudomású, hogy az amerikai köztársasági elnök nem figura pieta, hanem diktátori jo­gokkal fölruházott államfő, aki a saját ked­ve szerint idomíthatja az Unió politikáját. A republikánus párt napija szemmellálható- lag lemenőben van s Európa szempontjából óriási horderejű kérdés az, vájjon az adós­ságok eltörlésébe beleegyező és a lefegy­verzést kategór ikusan követelő demokraták kerülnek-e uralomra, vagy Hoover iránya tovább megmarad. Franciaország mellett Amerikáé a döntő szó minden nemzetközi kérdésben s igy az amerikai politika irá­nyának lerögzitése elsőrendű világese­ménynek számíthat. jóvátételekéit el kell törölni. Ha ez nem megy, altkor ötéves moratóriumot kér Né­metország számára, hogy ezalatt a magán­kölcsönök ügye rendbe jöhessen, míg Fran­ciaország legfeljebb kétéves moratóriumot fogad el. Időközbein a francia sajtó német ellenes kampánya tovább tart, ámbár a lapok tenor­ja korántsem oly erős, mint az első pilla­natban gondolni lehetett volna. A jóvátéte­lek eltörlését valamennyi orgánum eluta­sítja, de a tiltakozás nem történik sértő vagy Németországot becsmérlő formában * a szankciók kérdése sem áll az előtérben. A legtöbb lap ugyanis kénytelen elismerni, hogy Németország fizetésképtelen és a jó­vátételi kérdés komplikáfásával a hitelezők a birodalmat az örvény szélére taszítanák, ami Hitler vagy a bolsevizmus uralmát ké­szítené elő. Laval francia miniszterelnök tegnap fogad­ta Hoesch párisi német nagykövetet, akinek Brüning pénteki és szombati nyilatkozatával kajpcsoljatbun kifejtettig hogy Franciaország He passzív értelemben a két nőméi vá­lasztás is hozzájárul a világproblémák meg­oldására hivatott személyek garnitúrájának összeállitáőához. A német elnökválasztás sú­lyos problémája szeinimelláthatóan máris megoldódott. Hindenburg ujraimegválaszLá- sa szinte nélkülözhetetlennek látszik, mert az ősz elnök az egyetlen fix pont a biroda­lomban s letűnése olyan kaotikus állapotot teremtene, amely kedvezőtlenül befolyásol­ná a konferenciák kibontakozási törekvé­seit. Egyelőre nyílt kérdés marad azonban a poroszországi választások eredménye. A német nemzeti szocializmus ezen a válasz­táson alkarja hatalmát legálisan bebizomyir tani s ugyanolyan szerepet szán neki, ami­lyen a spanyol községi választásoknak volt Alfonz monarchiája szempontjából. Fölösle­ges hangoztatni, hogy Hitler hatalomra ke­rülése Berlinben az eljövendő év világpoli­tikájának egyik legfontosabb determinánsa lenne és máról holnapra pozitív, vagy nega­tív irányú döntéseket provokálna ki. Ha 1932 aszpektumát nézzük, a három tár­gyi nagy esemény mellett a három személyi nagy eseményt is figyelembe kell vennünk: a bizalom krízisét jelentő népszövetségi tár­gyalások, a háború krízisét jelentő genfi konr ferencia és a pénzügyek krízisét jelentő lau-< sannei összejövetel mellett a francia kama­rai, a porosz tartományi és az amerikai el­nökválasztásokat, mert csak ez a hat tényező együtt determinálhatja 1932-őt s azokat a döntéseket, amiket ez az év hivatott meghoz­ni. Viszont e hat esemény mellett a többi el­törpül, — még az orosz ötéves terv befejezd sének jelentősége is, mert ennek egyelőre csak plátói, vagy akadémikus jelentősége van s nem nyúl bele aktivan a világ sorsának irá­nyitó munkájába s a keleteurópai támadást kizáró szerződések problémája is, mert egyelőre lekerült az események országutjáról és mindössze epizódtermészetü. soha sem egyezhet bele a jóvátételek eltörlé­sébe. Ezzel Laval leszögezte kormányának hivatalos álláspontját és a francia vétó máris megérkezett Berlinbe. A többi hatalom Brü­ning nyilatkozatával kapcsolatban csak Lau- sanne-ban fog állást foglalni, természetesen abban az esetben, ha Brüning ott hivatalosan megismétli szombati bejelentését. Egy győzelem, egy vereség Berlin, január 12. Ma délelőtt a német belpolitikában két fontos döntés történt. Az első a birodalmi gyűlés főbizottságának ha­tározata, amely elvetette a kommunistáknak a paríament azonnali összehívására vonatko­zó javaslatát. Az ellenzéki javaslatot a nem­zeti szocialisták és a német nemzeti párt is támogatta, mig a néppárt a kormány oldalá­ra szegődött és igy elősegítette a javaslat le­szavazását. Brüning ismét győzött és a fontos külpolitikai akciókra vaüó tekintettel a biro­dalmi gyűlést a lausanne-i konferencia befe­jezéséig nem hívják össze. A másik fontos döntés az elnökválasztás I lausannei konferencián nem lesz egységei angol-francia front Sir Leith-Ross párisi tárgyalásai kudarccal végződtek — Laval tiltakozott Brüning bejelentése ellen - Fontos döntések a német belpolitikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom