Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-17 / 287. (2804.) szám
'PRarGAl/VYAfi^AR-HIRLAP 1931 decoanbeT 17, esti tftrtölt. Interpelláció az összkormányhoz a kégsviseEőiiázbsi! benvajtott ínterpeHációk késedelmes megválaszolása tárgyában Benyújtják: Szö-lő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő és társai Bal Palals Táéatre Alhambra Prága Beléptidij nincs — Elsőrendű no ató Szenzációs íofersaé oná* lis világvárosi program Két zenekar Két zenekar Az 1920. évi április 15.-én kelt 325. gy. sz. a nemzetgyűlés képviselőházának tárgyalási ■rendjéről szóló törvény XI. része 68. §-ának 2. bekezdése világosan kimondja, hogy ha a kérdést még más 20 kép viselő is aláirja, a kérdezett köteles két hónapon belül Írásban, vagy szóbelileg válaszolni, vagy kimondottan megtagadni a válaszadást az indokok megjelölésével . . .“ Törvényes intézkegés kötelezi tehát a kormány tagjait arra, hogy a nemzetgyűlés tagjai által benyújtott interpellációkra meghatározott időn belül válaszoljanak. Mégis nagyon gyakran előfordul, hogy a törvénynek ezt a határozott és félre nem érthető rendelkezését a kormány felelős tényezői nem veszik figyelembe s a válaszok a törvényes határidő letelte után hónapok, sőt nem ritkán évek elmúltával adatnak csak meg az interpelláló képviselőknek. A köztársaság polgárait kivétel nélkül kötelezik a csehszlovák köztársaság törvényei s azok rendelkezéseinek be nem tartása törvényszegés, ami — ha minden esetben nem is von maga után büntető szankciókat — erkölcsi tekintetben nyilván súlyosan elitélendő. A kormány tagjai a köztársaság legelső polgára iák tekintendők, a törvényes rendelkezések betartása tehát reájuk nézve már pálda- adás szempontjából is rendkivül fontossággal! ■bir. Törvénytisztelet né’kül nincsen MKririzton- ság, a jogbiztonság pedig az állam fennmaradásának egyetlen alapja. Fokozottan vét tehát az állam léte ellen az állam első polgára, a felelős kormánytényező, ha eljárásával olyan látszatot kelt, mintha a törvényes rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek nem ismerné el. A következőkben felsoroljuk azokat az interpellációkat, amelyekre a törvényszabta határidőn belül a választ nem kaptuk 1. Szüllő Géza dr. és társai interpeVációja az összkormányhoz a szlovenszkói katolikus egyházi birtokok fölött sérelmesen gyakorolt állami felügyelet tárgyában. Benyujtatott: 1931 március 5-én, megjelent a képviselőházi nyomtatványok között 1017—XII. sz. alatt. 2. Szüllő Géza dr. és társai interpellációja az összkormányhoz a borsai iskola elnemzet- lenitése tárgyában. Benyujtatott 1931 március 19-én, megjelent a képviselőházi nyomtatványok között 1045—VIII. sz. alatt. 3. Dobránszky János s társai interperációja az iskolaügyi miniszterhez Dobes János tanár ügyében. Benyujtatott 1931 június 10-én, megjelent a képviselőházi nyomtatványok között 1210—XV. sz. alatt. 4. Fedor Miklós és társai interpellációja a belügy- és igazságügyminiszterekbez a csendőrök politizálása és a Voda Lúdu elkobzása tár gyában. Benvuitatott 1931 áorilis 1-én, megjelent a képviselőházi nyomtatványok között 1082—III. sz. alatt. 5. Fedor Miklós és társai interpellációja a közmunkaügyi miniszterhez a Selmecbányái kincstári bányamunkások munkaidejének csökkentése és a bánya társládák államosítása tárgyában. Benyujtatott 1931 június 10- én, megjelent a képviselőházi nyomtatványok között 1210—XIV. sz. alatt 6. Hokky Károly és társai interpellációja az iskolaügvi miniszterhez a ruszinszkÓ’ magyar nyelvű tanitókéoző fel ámítása tárgyában. Benyujtatott 1931 február 20-án, megjelent a kénviselŐbázi nyomtatványok között 973— VI. sz. alatt. 7. Hokky Károly és társai interpellációja a népi (Véti miniszterhez az ungvári b°tegse- gé’yző pénztárnál uraikodő álalnofok tárgyában. Benvujtatott 1931 március 10-én megjelent a kénviselőházi nyomtatványok között 1035—VT. sz. alatt. 8. TTokkv Károiv és társai interpellációja a nénjóléti miniszterhez a pozsonyi Csehszlovákiai Munkások Rokkant- é* Nyugdijegye- sületenél levő tarthatatlan álla untok tárgyában. Benvuitatolt 1931 ánnlis 30 án. megietení a k^pvísnbV'ázi nyomtatványok között 1108 — XI. sz. alatt. 9. Fbkkv Károlv és társai fntoroellá'nója az Iskolaügyi miniszterhez a munkácsi magyar polgári iskolában való délelőtti oktatás tárgyában. Benyujtatott 1931 junius 12-én, megjelent a képviselőházi nyomtatványok között 1240—XV. sz. alatt 10. Hokky Károly és társai interpelációja a földművelésügyi miniszterhez a dombói római katolikus templom renoválása tárgyában. Benyujtatott 1931 junius 12-én, megjelent a képviselőházi nyomatatványok között 1240— XVII. sz. alatt. 11. Hokky Károly és társai interpellációja a halmii országidnak Romániához való átcsatolása miatt. Benyujtatott 1931 junius 20- án, megjelent a képviselőházi nyomtatványok között 1305—VIII. sz. alatt. 12. Jabloniczky János és társai interpellációja az iskolaügyi miniszterhez, mivel a pozsonyi iskolaügyi referátus eltiltotta a magyar diákságot a pozsonyi Toldy Kör rendezésein való részvételtől. Benyujtatott 1931 április 23 án, megjelent a képviselőházi nyomtatványok között 1108—VI. sz. alatt 13. Jabloniczky János dr. és társai interpellációja ar igazságügyiminszterhez a rozsnyói Sajó Vidék gyakori kobzása tárgyában. Benyujtatott 1931 április 30-án, megjelent a képviselőházi nyomtatványok között 1108—1. sz. alatt; M'ndezek közül a legkésőbben benyújtott interpelláció beadásától is csaknem egy félesztendő, vagyis hat hónap telt el anélkül, hogy az illetékes kormánytényezőtől válasz érkezett volna, ezért kérdezzük az összkor- mányt* a) Van-e tudomása arról, hogy a kormány tagjai nagyon gyakran neon veszik figyelembe az 1920. évi 325. sz. törvény 68. paragrafusa 2. bekezdésének randiel- ke zését? b) Hajlandó-e a jövőre vonatkozólag megnyugtatni arról, hogy az egyes kormánytényezők a hozzájuk intézett inter- pelíláoiékra a föntebb idézett törvény szabta határidőn belül válaszolni fognak? Prága, 1931 december hó. AldirásoK. Barcelonában Éeljes a nyugatom Békés és napsütéses élet a kaíaán fővárosban Barcelona, december. Hajnali átszállással súlyosbított, tizenhárom órai utazás után regei kilenckor érkezem Porí-Boubd. a Riviéra felőli francia—spanyol határra. Bár egy ilyen éjszakái rázikődás ezeken az ész nélkül rohanó francia rapide-eken s különösen a narbonne-i restiben elszenvedett óra. részeg katonák közöd, — leszereli kissé az ember fogékonyságát: kíváncsian várom « különbségeket, amik éreztessék, hogy a , békéből" egy forrongó ország területére lépek át. Be kell vallanom, ez az átlépés minden várakozáson felül gyors és sima. Útlevél, vá. íviasgálat: lél perc. még bombát se keresnek az embernél, mint a jugoszláv határon, sőt gyufát se, mint a franciák! A hordár, akit itt muzo-nak hívnak, másfél pezetáért udvariason rakja be a podgyászokat a barcelonai expresszbe, amely csak első- és harmadosztályú kocsikból áll, mint valamennyi spanyol gyors: kóstoló mindjárt a spanyol szélsőségekből! Az utas, akit már otthon ijesztget tek a spanyol vonatok kénye! in ellen bégével, kellemes meglepetéssel helyezkedik el a világosdrapp, széles, puha üléseken; a sínek távolsága is nagyobb itt húsz centiméterrel, mint másutt Európában, Oroszország kivételével. Ami még feltűnik, hogy az első osztályban is igen gyenge közönség ül, pedig a vasutak itt ugyancsak drágák s az első osztály háromszorosánál is többszöröse a harmadiknak. Nem tudom, ..forradalmi timet“-mek számítsam-e, de tény. hogy az emberek általában rosszul öltözöttek itt, errefelé, nők, férfiak egyaránt. Hogy jobb körökhöz tartozó assz o n y okát-1 e án y ok a t is látni kalap helyett csak vékony fekete fátyollal: ez végre nemzeti szokás lehet, dekoratív is, — annál kevésbé azonban azok a piros-kék-zö!d posztópapucsok, amik irodákban, uccán, boltokban egyformán polgárjogot nyertek. A férfiak egyszerübbje ie puha. fehérvászon cipőkben slampog s ezt a lusta és hanyag járást a bőreipősök kasztja is átvette. Gyü- rötiség, lomposság jellemzi egyébként is az összes férfiakat; — legforradalmibb ötlet lenné valameny- nyi közt, ha valamelyik senornak eszébe jutna egyezer a nadrágját kivasaltatni, de úgy látom, éttől nem kéll tartani! Másik jellegzetesség a sötétkék baszk sapka, az ugyn evezett basque bárét, ami innen, illetve a baszk tengerpartról indult világhódító útjára; itt ur, paraszt ezt viseli, sőt a katonaság komótsapká- ja is ez, kákizöld 6zinben. Barcelona, a narancsszínű főváros Percre indulunk, mint mindig, sőt az érkezés is pontos; Spanyolországban,, ahol sok minden ma is Isten kegyelm.éből intéződik el s ahol az el&ő szó. amit az idegen megtanul: Maiiana! Holnap!... két dolognak van pillanatokra betartott ideje: a menetrendnek s a bikaviadal kezdésének ... Port-Bou és Barcelona közt alig négy óra az ut, amit utitársaim — a heves társalgáson kivíil — részint újságolvasással, részint evéssel töltenek el, utóbbit oly módon, hogy mindenki végigkinál mindenkit s mindenki mindenkinek kosarat ad, — rettentő illetlenség lenne egy butifarra-t (a legnépszerűbb katalán kolbász) vagy gy mandarint is elfogadni. Ragyogó nyár van, a napfény és meleg a Riviérát is lefőzi; egész kaktuszmezők vadon és alacsony, aranylevelü szőlőtőkét, amikről a híres katalán borokat, különösen a Diamantét és AloIIát szüretelik; — feketére érett olajbogyó-termés az ezüstként fénylő olivaerdőkön kilóm élerszámra, parkettsima autóutak, pálmák, gyárkémények, sárga napsütés s a tenger kék-fehér derűje: Barcelona, a katalán főváros! Ha Spanyolországra — a csupa-csupa fekete ruha miatt, azt. szokták mondani, hogy: fekete, — Barcelona színe a sárga lehetne, mert házni, vfllumo eai e legújabban a taxijai ia félig feketéik, félig narancsszinüek: fekete-sárga foltos az ucca tőlük, nrntha ezer és ezer «Lrgn labda röpködne, messzi re rikító vörös belükkel: Liliure, 40 ct... ami katalánul Libre-t jelent és azt hogy a viteldij kilométerenként 40 cente6iuics, Rznz 110 fillér... Az olcsóság általában hi'hetet en! A siklőrepülóesel felére zuhant valuta — legalább is egyelőre — nem szöktette fel az árakat, az idegen tehát felével olcsóbban élhet, mint azelőtt; ugyanaz a jelenség, ami annak idején az inflációs korona-elértéktelenedéskor Magyarországon veri tapasztalható, csak ebben a formájában persze, sokkal kellemesebb, mint amikor a mi kárunkra dőzsöltek potom pénzért az idegenek. Keresem a „forradalmat" ••. Türelmetlenül, az ismeretlen városoknak kijáró érdeklődést a forradalom keresésével is tetézve, vágok neki a nyílegyenes, modern, nagyon széles ée nagyon forgalmas uccáJaiak. A Plaza Cataluna örökzöldjeiből óriási méretű katalán zászlók nőnek ki, — spanyol színek helyett nem Is látni mást sehol, mint ezeket a keskeny, piros-sárga csíkokat, ami igazán ügy hat, mintha sárga alapon négy véres ujj végigszántott volna. Érdekes, hogy evvel az Impressziómmal a legenda is megegyezik. Mikor az arragon király szövetséget kötött ugyanis Cataluna grófjával és győzelmes harc után a gróf halálos sebet kapót, a király felkereste Őt táborában a kijelentéssel, hogy bármely kívánságát teljesiti: „Népemnek szabadságot 6s jólétet!" felelte a gróf és nyitott sebéhez nyúlva, négy véres ujját végighuzva aranyos ingón, megholt... véres ruháját pedig végigvitték az egész tartományon, mint a katalán függetlenség és önállóság zászlaját. Az emberektől nyüzsgő utcasarkokon lovas csendőrök, kettő-kettő együtt, mint a karhatalom errefelé mindig. Ez ez a bizonyos Guardia civil, amelyet az ő&z- szes külföldi lapok tévesen emlegetnek „polgári gárda" néven, mert a csendőrséget jelenti, a legmegbízhatóbb fegyveres testületet, ahogy ma is hívják: „Spanyolország gerincét". Az ő érdemük, hegy a forradalom első óráiban az egész fordulat véres anarchiává nem fajult 6 ma is ők azo>, akiken & rend és csend nyugszik. Válogatott, szép szál legények, akik galléros felleghajtójukban, a háromszögletű, lakk tricornio-vaJ igazán érdekesen festenek; fegyelmezettségükről, bátorságukról — amit mostanában igazán volt alkalmuk bebizonyítani, — egész hőskölteanényeket hallani ... 6 ha rájuk néz az ember, hajlandó mindezeket el is hinni. Külföldi lapok többször megírták, hogy az uj.köz- társaság feloszlatja — sokak szerint fel is oszlatta már — a Guardia Civil-t, mint speciális monar- Chi8ta szervezetet. Mindebből azonban egy szó se igaz, mint annyi más rémhírből, amit az idegen sajtó tendeciózus éllel, világgá hi-el... úgy, hogy annak, aki itt, a helyszínen láthatja és figyelheti az eseményeket, mindenekelőtt ezt a ferdén-érte- sültséget kell kivetnie magából, hogy csak egy kicsit is pártatlanul Ítélhessen. Szabó Dezső uj müve: „Megered az eső" „Az elsodort falu'1 régen várt folytatása. A magyar Irodalom és az uj könyvtermelés eseménye! Az esztendők során hirtelen elhallgatott nagy magyar elbeszélő hatalmas uj regénye. A legkinSub karácsonyi ajándék! Megrendelhető (löjegyzési kedvezménye s áron Ke 38.- portemen es utánvételezése mellett: levelezőlapon e fíó 20-tg Bratislava postafiók 43. Ami a pistoleró- mesékből igaz • •. Spanyolország, az idegen számára, ma kétségkívül meglepetés, még pedig a szó legkellemesebb értelmében. Igaz, hogy a küszöbön álló elnökválasztás, parlamenti törvénymegszavazások a legkényesebb kérdésekben így az autonómiák és vallási bonyodalmak rendezésében i* — bizonyos fegyverszünetet, várakozó nyugalmat teremtettek, de hozzáértők szerint, a helyzet már csak tisztulhat s az, aki csak felületesen is belenézett az alma eepagnol-ba, a patriotizmustól, sovinizmustól, ön- telt önimádó nacionalizmustól fütött spanyol létekbe, osak rémképnek tudja látni azt a. jövőt, amit a pesszimisták — nagyon elfogultan és nagy on mcsasziről — akár bolsevizmus, akár anarchizmus alakjában ennek a napfényes országnak jósolnak. Mulatságos itt sütkérezni a Ramblán, a zsúfolt kávéházak valamelyik szalma-ka rosszókében 8 egy Malaga vagy Sherry mellett arról a vérfürdőről olvasni, amit például a pistolero-k Barcelonában nap-nap mellett rendeznek. A pistolero-k, igen, ez külön fejezete a spanyol forradalomnak. Spanyol specialitás — s hogy élnek és működnek, nem lehet tagadni. Afféle modern betyárok, jólöltözött rablók és utonállók, akik csi- kágói mintára, keresztbe állítják az utakon autóikat, s kifosztják, esetleg le is lövik a kezükbe kerülőt. A politikához — azonban ugyan annyi közük van, mint a pesti bankrablóknak, — csak a pénz érdekli őket, néni a jobb- vagy a bal-elvek, 6 hogy a börtönben aztán valamennyi anarcho-szindikalis- tának vallja magát, ez csak természetes. Sajnálom, de le kell szögeznem, hogy a pistolero- romantika is erősen túlzott. Igaz, megesett már néhány vakmerő rablás, amerikai receptre elköve- vetett utonállás, sőt egy kávéház-ostrom is a nyilt uccán, ahol két csendőrt is lelőttek, — de a nagy- közönség minderről inkább csak az újságból értesül, másnap, mikor kibontja kávéja mellett a lepe- dőnyi La Vanguardia-t Rendőrök és diákok véres harca Amit kifoghat az ember, ha szerencséje van, legfeljebb egy-egy diákribülió az egyetem körül. Tény, hogy a diákság szeme rettentőn kinyílott, mióta kitört a szabadság s mióta a radikális sajtó elhitette velük, hogy ők buktatták meg a diktatúrát. Most, karácsony előtt, szinte nap-nap után rendeznek valamit, de nagyon jóhiszemű, aki feltételezi, hogy politikai ambíció forr az akció mögött. Dehogyis! Egyszerűen keveslik a karácsonyi vakációt, ezt szeretnék a duplájára kiterrorizálni. Tegnap délután magam is végigélveztem egy ilyen felvonulást. Felette gyerekes, kómikus volt nézni a sok gesztikuláló, hadonászó ifjat, amint nagy orditozással ellepték, elállták a villamossíneket, akárcsak áprilisban. Az ucca rájuk se hederitett, hagyta őket üvöltözni, mig végre megjelent két darab „rohamrend- őr“, ami szintén igen kemény testület, pedig már újabb keletű és speciálisan uccai tüntetések leverésére alakult. A rendőrök megálltak, ijesztésül el kezdtek sípolni, mire bőszült füttykoncert volt a válasz, a fiuk csak ott ugráltak a villamosok között s a sapkáikat hajigálták. A rendőrök erre felemelték gumihotjaikat s nekivágtak a tömegnek, illetve csak vágtak volna, mert ekkorára már szétszaladtak, ki merre látott. Egy fiú a forradalmi hévről elájult, társai megfogták, akár a zsákot és 16- haíálában elcipelték. A villamosok pedig szép lassan tovább kocogtak, a rendőrök elsétáltak, én visszaültem félbenbagyott. oporto-m mellé ... s holnap, ezentbiztos, ezt fogom olvasni, ba a ramblai kioszkban megveszok egy német vagy francia újságot: — Rendőrök és diákok véres harca Barcelonában ... Megyery Ella. —> Jótékonysági akciók Rozsnyón. Tudósi- tónk jelenti: A téli nyomorúság ellen Rozsnyón is fölvonultak a társadalmi erők, úgy testületek, mint magánosuk, valamint a várót* hivatalos fórumai is. A Katolikus Karitász és Ev. Leányegyesülefc karácsonyi jótékony vásárai most zárultak és a nehéz viszonyok dacára is s-zép eredményeket értek el. A Rozsnyói Jótó- kony Nőegylet és az Izr. Joint állandó akcióban van. A társadalmi erőből létesített és fönntartott népkonyha száznál több szükölködőt lát el ingyen ebéddel egész télen keresztül. A városi népkonyha 240 személy részére szolgáltat ki élelemadagokat természetben. A Karitász na- gyobbarányu ruhasegélyakciót is szervez. A Keresk. Társulat, tagjai körében 10.000 koronát gyűjtött a jótékony akciók céljaira. Az egyéni adakozók élén előljárt Bubnice Mihály püspök nagy összegű készpénz- és tűzifa a dóm ánvával, valamint Privitzky Gyula dr. kanonok plébános, városi járandóságából megajánlott nagy kész- ipénzkozzájárulátisal. 4
