Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-11 / 282. (2799.) szám
I n?RKGAlMAGtAR.H!RLAÍ i931 december ll. péntek. Bal Palais Tbéatre Albambra Prága Belépti díj sincs — Elsőrendű mulató Szenzációs internaeioaá- lis világvárosi program Két zenekar Két zenekar Két amerikai kapta az idei Nobel-békedijaí Jane Addams és Buiíer Nicolas a kitüntetettek Oslo, december 10. A norvég Sporting Nobel-bizottsága kiadta aj idei Nohel- békedijat. Ezidón a békedijat megosztják Jane Addams és Nicolas Murray Butler dr. között. Jane Addams 1860 szeptember 6-án szilié tett az Illinois állambeli Cadarvilién. Gazdag csikágói családból származik. Már egészen fiatal leánykorá'ban érdeklődni kezdett országának szociális állapotai iránt. 1881-ig a Rockifort-College-on folytatta tanulmányait és azután közgazdasági és szociológiai ismereteit Amerika és Európa területén tett több évi utazásain egészítette ki. Benyomásait és tapasztalatait igen kiváló szociális munkákban fektette le, majd 1889-ben Ellen Star ’ Gates-szel a csikágói Hlastead Streeten megalapította a Hull House-t, amelynek elsősorban az volt a feladata, hogy a szükséget látó külföldi bevándorlókén segítsen. A Hull Houson gyermekgondozó intézetet, könyvtárakat és kulturális intézményeket alapított a bevándorlók számára, továbbá iskolákat és magasabb továbbképző évfolyamokat szervezett, amelyeket kiváló professzorok vezettek. Á Hull House Amerika egyik legjelentékenyebb szociális intézményévé fejlődött, amelyben téli időiben hetenként mintegy 8000 hallgató gyülekezik össze. Jane Addamsot polgártársai Csikágó leghasznosabb polgárának nevezi. Élénken résztvett a g}rári törvény- alkotásban, a tuberkulózis elleni és a leánykereskedelem elleni harcban is. Politikailag a níők választójogáért folytatott küzdelemben működött közre. Hosszú külföldi utazásokat is tett és egy alkalommal felkereste Tolsztojt is. 1915 Óta valamennyi nemzetközi női kongresszus elnöknője volt. A tartós béke propagálására szervezkedett női bizottság is őt választotta elnök nőjévé. A másik kitüntetett, Nicolas Burray Butler, 1862 április 2-án született a Newyork- állambeli Elizabethben. Filozófiai tanulmányait a Columbia-egyetemen végezte, 1884- 85-ben Párisba ment, majd onnan Berlinbe, hogy ismereteit az európai híres egyeteme ken egészítse ki. Európa és Amerika több főiskoláján működött és igy behatóan ismerkedett meg a két világrész kulturális problémáival és feladataival. Szükcesszive számos tiszteletbeli doktorátust szerzett és igen sok kiváló tudományös intézménynek a tagja. 1902 óta a Columbia-egyetem rektora. Tudományos működése mellett kiválik mint kitűnő folyóiratoknak és sorozatos könyveknek szerkesztője, mint előadó és szónok is. 1920-ban Newyork állam elnökségének tisztére jelölték. 1925-ben a Carne- gie-alapitvány elnöke lett. Butler professzor egész sor tudományos, jogi és filozófiai munkát irt, amelyek között nevezetesebbek: A valódi és hazug demokrácia, Az amerikai kultúra természetéről, Nevelés az Egyesült Államokban, Filozófia, A nemzetközi szellem, A nevelés jelentősége stb. 1931-ben a prágai Károly-egyetem is tiszteletbeli doktorává választotta. Ebben az esztendőben, mint a Carnegie-alapitvány elnöke, beutazta Európát és Európa fővárosaiban előadásokat tartott a nemzetközi meg- é r tés szükségességéiről. Trópusi fertőzés ölte meg a magyar geológusok vezetőjét, Bockh Hugót Az elhunyt geológusban a legkiválóbb olajkutatót veszítette a nemzetközi tudományos élet — Bockh Hugó fedezte fel az egbelti forrásokat is — Bérheaűják a lillafüredi Palotaszállót? A Pesti Napló jelenti Miskolcról: A látogatottság hiánya miatt akt óbe r közepén leszállították a lillafüredi Palotaszálló üzemét. Annak idején úgy nyilatkoztak az illetékesek, hogy a Palotaszálló tizemét bizonyos időközönként szüneteltetik. Most beavatott helyről kaptuk azt az értesülést, hógy december 15-én újból megnyílnak a Palotaszálló kapui. Megkezdődik a téli szezon Lillafüreden. A Bükki erdőségeket már hó borítja és javában ródliznak és síelnek a t.éil sport szerelmesei. Hepke Artúr miskolci erdő- igazgató kijelentése szerint a magyar földimüvelés- ijí/yi minisztérium elhatározta a Palotaszálló bérbeadását. Mar soha 11 József, a Palotaszálló igazgatójának szerződése áprilisban lejár és ezzel egyidejűleg ki várija a földművelésügyi kormányzat megszüntetni a Palotaszálló házi kezelésért. Versenytárgyalást irnak lei bel- és külföldi relációban egyaránt, mert ;•/. a cél. hogy a lillafüredi Palotaszálló kikerüljön « házi kezelésből - " v. Prága, december 9. Amint mór röviden jelentette a PMH, kedden délután három | órakor kísérték Budapesten utolsó útjára a I magyar tudományos élet egyik legnagyobb kiválóságát, nagysuri Bőckh Hugó dr.-t, a világszerte ismert nevű geológust. A szerkesztőségünkbe érkezett gyászjelentésen ott ékeskednek az elhunytnak tudományos címei, méltóságai, valóban dinaszta volt ő a tudomány birodalmában, se szeri, se száma a sok kitüntetésnek: Helyettes államtitkár, a m. kir. Földtani Intézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyarhoni Földtani Társulat és a Társulat hidrológiai szakosztályának tiszteletbeli tagja, a Geologi- sohe Gesellschaft Wien, a Geological Socie- ty of London és a Société Géologique de Francé tagja, a III. o. vaskoron a rend lovagja, a II. oszt. polgári érdemkereszt tulajdonosa, a görög Phenix-rend nagykeresztese stb. stb. Ötvennyolc évet élt és ez a munkás élet feledhetetlen jegyekkel kerül bele a tudomány történetébe. Nemcsak a magyar tudományos élet gyászolja, hanem gyászolja az angol, francia, német nyelvterület minden geológusa, mert Böckh Hugót a földkerekség minden sarkában ismerték, ahol a geológiai tudás varázsvesszejével kutatják Földanyánk kincseit. Böckh Hugó családjában a geológia művelése családi tradiciő volt. Anyai és apai ágon egyaránt geológus-ősök utódaként vele született a föld titkai iránti érdeklődés. Ez az érdeklődés vezette fiatal egyetemi hallgató korában Münchenbe, a geológusok és paleontológusok Mekkájába. Onnan hazatérve Sohmidt Sándor műegyetemi tanár asszisztenseként kezdte meg munkáját, majd a Selmecbányái bányászati főiskola geológiai tanszékét nyerte el. Ezen a tanszéken évtizedek mulasztását pótolta, amikor kilenc év kemény munkájával megírta a geológia egyetlen, kétkötetes magyar tankönyvét és ebben a magyar föld első geológiai szintézisét adta. Böckh Hugó keze alól került ki a modern bányászgeneráoió elitje. Hatalmas fizikumának minden energiáját az uj nemzedék képzéséinek szolgálatába állította. Eközben történt, hogy Erdély kincses földjén föltárták a földgáz első nyomait. Böckh Hugó állt a földolajkutatás élére. A pénzügyminisztériumban külön bánya- geológiai szakosztályt szerveztek Böckh Hugó nagyszabású kutatásai számára és megindult a kissármási gázmezők módszeres feltárása és egyéb területek felkutatása. Ebből a szempontból Szlovénszkó is sokat köszönhet az elhunyt tudósnak, ő fedezte fel Egbellen is az uj földgázforrásokat és ilyeneket Horvátországban is talált. A kissármási és egibelii eredmények Fölkeltették a külföld figyelmét is és a világ egyik legnagyobb petróleum- trösztje, az Anglo-Persian OÜ Coimpany az összeomlás után geológiai tanácsadójává hívta meg Böckh Hugót. A világpiacot csaknem monopolizáló angol érdekeltség egész geolóigusigárdája a magyar geológustól nyerte iskoláztatását. Előbb Perzsia végtelen olaj mezőit kutatta fel, majd Irak földjén folytatott fúrásokat, azután pedig Ecuador és Guatemala petróleum- területeit járta be. Hat esztendőt töltött négy világrése távoli zugaiban, embernemijárta területeken, úttörőként kutatva a motor századának nélkülözhetetlen kenőolaját. Angol geológusok egész hadseregének munkáját irányította, de nem feledkezett meg az ismeretlen tájak elméleti feldolgozásáról sem. Az a roppant munka, amelyet a rá nézve végzetes esztendők alatt végzett, nagyrészt az Anglo-Persian féltve őrzött aktái közölt pihen. De a hatalmas trösztben volt érzék az elméleti kutatás iránt is. Ennek az érzéknek köszönhetjük, hogy Sir John Cadman, a mammutvállalat vezetője hozzájárult a per- zsiai kutatások tisztán elméleti eredményeinek publikálásához. Böckh Hugó öreg angol barátjával, J. yt. Gregory glasgowi egyetemi tanárral együtt irta meg Ázsia szerkezete címen azt a hatalmas szintézist, amely uj megvilágításba helyezte a kontinensek ősanyjának geológiai múltját. A perzsa olajmezőkről aztán hazaszólitot- ták. Amikor Nopcsa Ferenc báró lemondott a Földtani Intézet vezetéséről, az illetékes körök Böckhben látták az egyetlen miagyar geológust, aki megreformálhatja a magyar földtani kutatást. Böckh elfogadta a meghivást. Látszólag makk- egészségesen kezdett a munkához, megszervezte a műszeres földtani felvételeket és ez év májusában kibocsátotta a fölvevő geológusokat, fakasszanak só- és olajmező két az ásványos kincseit elvesztett országban. Szeptemberben eljött közénk is. Itt volt Prágában a kárpáti országok geológusainak harmadik kongresszusán. Végigjárta az Alacsony- és Magas-Tátrát, ott volt a geoló^ gusok lipitószentiváni táborozásán. Amikor hazatért, fáradtnak látszott, harrrKid- nap ágynak esett. Megoperálták, de néhány nap múlva szeptikus lázak léptek fel. Nagynevű orvosok hiába kutatták a kór okozóját. Csak két hónap múlva tűnt ki, hogy trófusi fertőzés pusztítja a hatalmas szervezetet. Mentség nem volt. Kidőlt a munka, a szív és tudás embere. Egy harmonikus emberi élet kivételes munkabírásával tömérdek gazdag tapasztalat szállt Böckh Hugóval sírba. F Eveken áí pusztítatták * a holland határvidék lakosságát a „mormonéi farkasok" A prudbroelti erdőség borzalmas titkai — Egyre-másra kerülnek elő az erdő rengetegéből a bestiálisán kivégzett áldozatok Aachen, december 10. Ezekben a napokban a nagykiíerjedésü holland határerdőségekben, Putbroek mellett, a német határ közelében, a hírhedt csempészónában borzalmas gyilkosságokat fedeztek fel. A szörnyű gaztettek a határkerület egész lakosságát a legnagyobb izgalomba hozták. Megírta már a P. M. H-, hogy a putbroeki erdőségben négy meggyilkolt áldozatot találtak, úgy hogy az embervadászt a nép Roermond farkasának nevezte el. A nyomozás a gyilkosságok felfedezése után a legnagyobb eréllyel indult meg és az egyre gyülekvö indiciumok csaknem hiánytalan láncban Van dér Elzen erdőkerülőre, fiára és egy csőszre mutattak. A nyomozóhatóságok véleménye szerint ez a borzalmas gyilkos trió nemcsak ezt a négy gyilkosságot követte el, hanem még egész sor véres gaztett terheli lelkiismeretüket. A hollandi határlakosságban szilárdan tartja magát az a meggyőződés, hogy az utóbbi évek folyamán eltűnt egyének mind a roermondi „farkasok4* áldozatai Lettek. Azt hiszik, hogy ezeknek a szerencsétleneknek a holtteste a beláthatatlan és nehezen hozzáférhető határerdőség sűrűjében van elásva. Közben Van dér Elzent és két cinkostársát beszállították a roermondi fogházba, ahol napok óta a vizsgálóbíró hallgatja ki őket. Makacsul tagadnak mindent, azonban — amint említettük — az indicium-bizonyitékok lánca olyan szorosan fonódik köréjük, hogy bűnösségük csaknem kilencven százalékban máris bizonyosnak tekinthető. November 28-án Putbroek holland falqból három fiatal parasztgyerek kiment az erdőségbe, hogy néhány vad nyulat fogjon. Két fivér volt és egy rokonuk, egyikük sem idősebb huszonhárom évnél. Ilyen apró vadtolva jjlások a német—hollandi határerdőség sűrűjében, amely igen gazdag apró vadakban, csaknem napirenden vannak és ezeket senki sem fogta fel tragikusan. A három vadász- gyerek nem tért vissza portyázó útjáról. Hozzátartozóikat nagy nyugtalanság fogta el és értesítették a holland rendőrséget az eltűnésről. Erre Putbroek környékének egész erdőterületét és mocsaras vidékét a lehető leggondosabban átkutatták. Végül fáradságos keresés után az erdő mélyén, a sűrűben elrejtve egy sir- ra bukkantak, kibontották a sírt és ebben feküdt a három paraszttiu, szörnyű lősérii- lésekkel az arcukon. Miután mindenki előtt ismeretes volt, hogy Van dér Elzen erdőkerülő a paraszt lakossággal a gyakori vadtolvajlások miatt igen rossz viszonyban volt, a gyanú ő ellene irányult. A múlt hét végén a kerülőt fiával és a csősszel együtt letartóztatták. A hulláknak a felboncolása és a főcsatornáknak a megvizsgálása rendkívül terhelő anyagot szolgáltatott a három letartóztatott ellen. A szakértők be tudták bizonyítani, hogy a halálos lövéseknek feltétlenül azokból a fegyverekből kellett esniök, amelyeket Van dér Elzonnél és segítőtársa Inál találtak. Az erdőkerülőnek egy kilenc milliméter kaliberű pa- rabellum-pisztolya volt. A tett színhelyén ugyanilyen munícióból való patrónhüvelyek hevertek. A pisztolyok megvizsgálásából világosan kiderüli, hogy a fegyver kakasa pontosan beleillett a patron gyutacsának mélyedésébe. A boncolás alkalmával talált ólomdarabokból megállapították, hogy a három pa- rasztfiut összesen tizenegy sörétlövés ölte meg s a lövéseket közvetlen közelről adták le rájuk. A szakértők véleménye szerint a roermondi „farkasok** áldozataikat rejtekhelyből lesték meg és először pisztolylövéssel terítették le őket. Ezután lőfegyvereiket közvetlenül a földön fetrengő áldozatok testére szorították, hogy megadják nekik a kegyelemdöfést. Bár eze*e.« két a tényeket a szakértői vizsgálat teljes határozottsággal állapította meg, a gyilkosok rendíthetetlen nyugalommal tagadtak. Már el is temették a határvidék német és holland lakosságának nagy részvéte mellett a három áldozatot, amikor egy negyedik gyilkosságot fedeztek fel, ami a lakosság izgalmát a forr- pontra hevitette. A sűrűség átkutatása alkalmával a három paraszttiu sírjának közvetlen közelében egy negyedik fiatalember hulláját találták meg. Megállapították, hogy az áldozat egy Roebroek nevű huszomhárom éves parasztim, aki ez év augusztusában tűnt el Posterhold községből. Roebroeket csaknem ugyanolyan módon végezték ki, mint három társát. Roebroek erőteljes fiatalember volt, aki már rég kihívta Van dér Elzen ellenségeskedését. A falubeli emberek előtt gyakran mondogatta, hogy Vau dér Elzen halállal fenyegette őt. Barátai előtt gyakran fejezte ki azt a balsejtelmét, hogy egyszer majd le fogja őt teríteni az erdőkerülő fegyvere. A roe- mondi gyilkossági bizottság haladéktalanul kiment a tett színhelyére és megállapította, hogy Roebroek halálát szintén a roermondi farkasoknak lehet tulajdonítani. Bűnügyi körökben nagyon valószínűnek tartják, hogy a borzalmas gyilkos-trióra hamarosan újabb gaztetteket fognak kideríteni. Posterholdban ugyanis még egy másik fiatalember is eltűnt és más határszéli községből hasonló eltűnéseket jelentettek. így például Annadaal községből egy évvel ezelőtt két fiatalember tűnt el. Idáig azt hitték, hogy kalandvágyuk a francia idegen légióba sodorta őket és ezért nem tudnak hirt adni magukról. Most visszaemlékeznek Annedaal lakosai arra, hogy Van dér Elzen erdőkerülő annakidején megtagadta a szülőknek azt a kérését, hogy gyermekük után az Annedaal és Posterhold közötti erdőháromszöget átkutassák. A legnagyobb valószínűség szerint ezek a szerencsétlenek is a roermondi „farkasok1* áldozataiul estek. Ámbár azt. a területet, amelyen a hullákat fölfedezték, hivatalosan lezárták, a holland és német határvidék lakossága nagy tömegekben árad az erdőségek felé. A lakosság önként és ingyenesen ajánlkozik a kutatás munkálataira. A hatóságok véleménye szerint valószínű, hogy a Pudbroek és a Posterhold közötti erdős és mocsaras területről még számos hulla fog előkerülni, úgy hogy a roermondi „farkasok** vérengzése nemcsak Hollandiának, hanem egész Európának egyik legnagyobb kriminalisztikai bűnügyévé fog kifejlődni. ■ i I 4 KSDsnraaagK
