Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-10 / 281. (2798.) szám
(2798) szám « Csütörtök » 1931 december 10 X. évf. 281. (2798) szám * Csütörtök ’ 1931 december 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre ISO, negyedévre 76, hevonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. A képes merékleltel havonként 2.50 K£-vai több Egyel ssim ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja FELELÖS szerkesztő FORGÁCH GÉZA FŐSZERKESZTŐ VZURANYl LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága i!„ Panská ulice 12, 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: H l R L ft P, PRRHA H ssa^adság halála? (sp) Prága, december 9. Valóban nem csodálkozhatunk semmin, ha elolvassuk az új német ezükségrendetetet, amely a német birodalom f mlgárait a szó szoros értelmében megfosztja a egélemibb szabadságjogoktól. Nem csodálkozhatunk Hitleren, sem antipódusain, a kommunistákon. nem csodálkozhatunk az álomképeken, amelyekhez a legjózanabb nép menekülni kénytelen, a vágykomplexumokon és illuzióker- getésen, amelybe a németség hatalmas masszája azonnal százszázalékos vehemenciával beleesik, nem csodálkozhatunk semmin, ami rendkívüli, visszataszító. vagy érthetetlen Goethe és Bismarck nemzetének mai katasztrófa mentalitásában. Nem volt még békeidő, ahol egy nép annyi terhet és megkötést tűrt el, mint ma a német. Nincs diktatúra, vagy tirannizmus, mely jobban gnzsba kötné a nemzetet, mint a szükségnek éc- a nyomornak kényszerű brünitigi diktatúrája, s nincs helyzet, amelyben a reményre enség sárkánya jobban föltátná a száját, mint ma a vj ág legszolidabb és legszorgalmasabb népének birodalmában. Németországban. Nevettünk, ha szélsőséges elemek a németek rabszoígasor.sáról beszéltek. A „Versklavung Deutschlands" nacionalista frázisnak tűnt Versailles után, — de akad józan ember, aki két- ségbevonhatná e mondás igazságát Briining negyedik szükségrend elete után? A legkomolyabb •angol lapok egyike siet megállapítani, hogy Briining Németországa és a szovjet Oroszországa között ma legföljebb nftanszk ülőn beég van, ami a gazdasági és politikai szabadságjogokat illeti. Oroszországban véres forradalmak szüntették meg az individuum jogait és rangját, Németországban a szükség- és a nyomor csempészte be szinte észrevétlenül a kollektív és függelmi lét vastörvényeit az államrendszerbe. Briining szükségrendelete — kényszerű okokból — mélyen belenyúl az emberek magánéletébe, a magánkapitalizmusba, a politikai jogokba, a kereskedelembe és az iparba, a bankvilágba, a mindennapi élet számtalan megnyilvánulásába, korlátokat emel. megállapít és határoz, büntet és parancsol. Elrendeli, hogy az árakat erőszakkal le kell szállítani. A béreket csökkenteni. A kamatokat redukálni. A pénzbehajtásokat fölfüggeszteni. A tarifákat érvényteleníteni. A politikai manifésztációkat eltüntetni. Semmi eddigi konvenció nem érvényes többé. A szerződések elvesztették érvényüket. Minden az állam hatalmának vasbázisain épül föl ezentúl, nincs gazdasági magánvélemény, vagy magántörekvés. A január 3-ig terjedő „politikai moratórium" pedig egyenesen a mindenfajta politizálás betiltásának kisérlete, vagy főpróbája, ami azt jelenti, hogy a birodalomban három hétre fölfüggesztik a lakosság demokratikus szabadságjogait, mint Oroszországban, Olaszországban, vagy Jugoszláviában. Ez a Erűn ing úgy csöppent a diktatúrába, mint Pilátus a krédóba, de alaposan megállja a helyét benne. Amit elrendelt, ugyanaz, mint amit eddig csak a háborúk legválságosabb korszakaiban szoktak elrendelni, s valóban, nem nevezhető többé békének az a kilátástalan helyzet, amelybe a birodalom került. Hitler mondja: ha ez béke, akkor inkább legyen háború, s •szemmelláthatólag nem sokáig lehet meggátolni Németországban ennek az igazságnak általános elterjedését. A szükeégrendelet hatvanöt- millió nyugateurópai fehér embert rafeszolga- .-orsba kényszerít, s Gandhi fölszabadult hindui, Libéria négerei, Polinézia kannibáljai szánakozva nézhetnek á béklyókba vert német tömegre, amely csak előírások szerint mozoghat, élhet és •cselekedhet. A „Versklavung44 beteljesedett. Az individuális életet fölváltotta a kollektív élet. ami végeredményben lehet ideál, lehet erőtadó és igazságos, de csak akkor, ha pozitívumokat is nyújt, s nem úgy, ha tisztán negatívumokban revelóíódik, mint a német szükségrendeletben, amely csak tilt, életstandardot leszállít, megköt, büntet, kevesebbet ad enni. nagyobb munkát kiván. s az emberi erőkifejtést párán ésszerűén és vastörvények alapján a legvégső lehetőségig csigázza. Ez után csak az összeroppanás jöhet. A rabszolgaság rendeletét Brüning adta ki, Németország a döntő stopok élőit Brüning német kancellár hadat üzent Hitlernek Válasz a nemzeti szocialisták italéira — Megjelent a drákói szlgoiislsta negyedik német szflkségrendelei — 1 nénit polgárokat sorra meefositlák szabadságjogaiktól - A kancellár beszédesük tintása Parisban és Londonban Berlin, december 9. A német nemzeti ezocla-1 lista párt a legutóbbi napokban nagyarányú akcióba kezdett a kül- és a belföldön. A világ közvéleménye kíváncsian figyelte, hogy mi lesz a hivatalos hatalom és Brüning német kancellár válasza Hitlerék akcióira. A kancellár hétfő este hatalmas beszédet mondott a rádióban és megadta a választ a fölvetett kérdésekre. A beszéd külső inditóoka a negyedik és végleges német szülcségrendelet tegnap esti kibocsátása volt. A köztársasági elnök által aláirt szükségrendelet kommentárában Brüning állást foglal a nemzeti szocialisták nyilatkozataival szemben és a lehető '<'genergikusabban visszautasította a vádakat és az illegális törekvéseket. A kant cél*1 ár a mostanihoz hasonló, éréi Ível eddig ritkán beszélt s igy kétségtelen, hogy Németország és a külföld köztársasági elemeit megnyugtatta. Bejelentette, hogy a kivételes állapotok bevezetésétől sem riad vissza, ha erre szükség mutatkozik.-, Beszédének elején vázolta, hogy az egyre növekvő szükség elől a német nép széles rétegei álomképek közé menekültek. A vágyak és az álomképek azonban nem jelentik a reális politikai programot. Németország megmentése csak úgy lehetséges, ha a felelős kor- ; mány nem esik illúziók közé, hanem a legforróbb hazaszeretettől áthatva, józan mérlegeléssel azokat ez eszközöket választja s kibontakozásra, amelyek a háború után a németség részére még megmaradtak. A kormány nem növelheti az illúziókat és nem izgathatja a tömeget elérhetetlen célok leíes- tésével. A felelős kormánynak kötelessége, hogy az ország rendes életét zavaró ábrándokat és álomképeket elűzze és ne engedjen azoknak, akik felelőtlenül illúziókba taszítják a tömegeket. A kormány nem riad vissza a legkérlelhetetlengbb energia alkalmazásától, ha arról van szó, hogy meggátolja a nép erőüiek fenyegető szétesését. A köztársasági élnek és a birodalmi kormány egy véleményen van é3 kellő hatalmi eszközök állnak rendelkezésére. Nem tűri, hogy az alkotmányos hatalmon kivül más hatalom keletkezzék az országban. Kérlelhetetlen szigorral és szükség esetén a rendkívüli rendszabályok életbeléptetésével letöri az ellenakciót és a legnagyobb idegpróba órájában érvényt szerez az alkotmányos hatalomnak. Az általános rész után Briining kancellár részletesen foglalkozott a nemzeti szocialisták akciójával, amelyet minden tekintetben elitéi. Különösen Hitler külpolitikai munkáját hibáztatja, mert ezáltal a külföldön aláássák a birodalom tekintélyét, aminek elsősorban gazdasági következményei vannak. A kormány be fogja bizonyítani, hogy a birodalomban csupán egy hatalom van és senki sem beszélhet kettős belső frontról. A köztársasági elnök és a birodalmi kormány nem tűrik tovább az aknamunkát és a közeli hetekben bebizonyítják, hogy a helyzet urai. Ugyanekkor Brüning bejelentette, hogy az uj szükségTendelet nyolcadik részében belpolitikai fegyverszünetet rendel el, amennyiben január 3-ig betilt minden politikai összejövetelt, egyenruhák hordását, vagy a közvélemény másfajta politikai nyugtalanitásáí, mert a. szükségrende- lef egyéb intézkedéseit csak a politikai moratóriumnak ebben az állapotában lehet megvalósítani. A valamennyi európai rádióba bekapcsolt nagy beszéd második része a birodalom külső helyze'ével foglalkozik, A kancellár ismét leszögezte a világhoz intézett fölhívásában, hogy a német nép nem viselheti el többé mai terheit. Ha nem jön azonnal segítség, a birodalom összeomlik és magával rántja a többi országokat. Nagyarányú megoldásokra van szükség, mert a részletmegoldások nem segítenek a helyzeten és aláássák a bizalmat. A nemzetközi jóvá tételű bank moratórium bizottsága o napokban tilt össze Bázelben és nagyrészt tele függ a helyzet megoldása. Brüning sürgős felhívást intézett ebhez a bizottsághoz és a világ valamennyi kormányához, hogy minden más szempontot félretéve mutatkozzék szolidárisnak és vegyen rémi az építő munkában, mert elérkezett az utolsó óra s ha most nem jön megoldás, akkor a német nép végleg elveszti reményét. A döntésnek a közeli hetekben föltétlenül meg kell történnie. Németország ma a világ gazdasági rohamának középpontjába került s elsősorban Németország sorsán kell enyhíteni a világkrizis eltüntetésének érdekében. A nagy beszédet a kancellár a következő szavakkal fejezte be; —- Sokszor szememre vetették, hogy tul- sokáig hallgatok. A valódi munka kötelessége előttem fontosabbnak látszik, mint a beszed és remélek abban, hogy a német nép a tárgyilagos komolyság oldalán áll. Soha nem kis ér lem meg, hogy illúziókkal és Ígéretekkel megtévesszem a közvéleményt és a valóságnak mindig a szemébe akarok nézni, bármily komoly is az. A népek újjáéledésüket a történelemben mindig csak ezzel a politikával érték el. A józan megfontolás és meggondolás nem azt jelenti, hogy nem érzek egyet a nép szenvedéseivel. Az ij szOksésrendeSet Berlin, december 9. A köztársasági elnök kedden este aláírta az uj szüköégrendelotet, amely a következő cimet viseli: ,A birodalmi elnök negyedik rendelete a gazdasági élet és a pénzügyek biztosítására és a belső béke megvédésére". A szükségrendelet kibocsátásával egyidejűleg a kormány Gördeler lipcsei főpolgármestert az árleszállítás akciójának birodalmi biztosává nevezte ki. A rendelet rendkívül részletes és ötvenöt nyomtatott oldal terjedelmű. Az első rész az ár- és. kamatleszállításról szól. A megváltozott gazdasági helyzetre való tekintettel a konvenciókkal megállapított kis és nagykereskedelmi árakat január elsejéig 10 százalékkal csökkenteni kell. A birodalmi gazdaságügyi minisztérium ezenkívül a jövőben bármikor intézkedhet a további árcsökkenésekről, vagy az árcsökkentés kiterjesztéséről más árukra is. Ahol az árcsökkentést január elsejéig nem hajtották végre, ott megszűnik az eddigi árkonvenció, vagy ár- szerződés. A drágulás meggátlárára min Jenfelé árbizto«okat neveznek ki, akiknek kötelessége az árak leszállítására ügyelni. A biztosok teljhatalma nagy s azokat az fizieteket, amelyek nem alkalmazkodnak rendeletéihez, azonnal bezárathatják. Ugyanígy csökkentik a kamatokat is. Az eddigi nyolcszázalékos kamatot hat százalékra redukálják s ennek az aránynak ipegfeleíoen csökkentik a nyolc százalékon fölüli, vagy a nyolc százalékon aluli kamatokat is. A tizenkét százaléknál magasabb kamat'ábat a felére redukálhatják. Ugyanez áll a jelzálogkölcsönökre é6 a bankkamatokra is. A rendelet intézkedik a belföldi nyilvános és magánkölcsönök kényszerkonvertálásáról, amennyiben megállapítja, hogy itt is a 8:6 arány mértékadó. A rende'et második része a lakáskérdésről nyilatkozik. A béreket a háboruelőíti bérek 10 százalékával csökkenteni kell. A harmadik rész a végrehajtások és a kölcsönök behajtásának moratóriumáról nyilatkozik. Különösen a mezőgazdasági életben szükséges a végrehajtások azonnali beszüntetése, mert a fizetésképtelenség ott pánikszerű méreteket öltött. Minden adós hathópapi haladékot kap, de csak abban az esetben, ha üzemét kényszerfel ügyelet alá helyezi. A negyedik rész intézkedik a négypfenniges pénzdarabok veréséről, mert a kormány véleménye szerint a négypfennigesek forgalomba hozatala az eddigi ötpfennisresek helyett ugyancsak hozzá fog járulni az általános olcsóbbodáshoz. Az ötödik résznek legfonlosabb rendelkezése az, amely a húsz százalékon aluli baleset- és rokkantbiztosilások eltörléséről intézkedik. Akinek rokkantsága húsz százalékon aluli, de mondanunk sem kell. hogy a felelősség közvetve azokat a külső hatalmakat terheli, akik a Raját kicsinyes érdekeikért és „biztonságukért" npm engedik lélegzethez jutni a. birodalmat. Addig nem lesz rend és béke, amíg csak a külső hatalmak meg nem oldják a Németország húsába vágott szijjakat és vissza nem adják Nyu- gateuróna legnagyobb népének a szabadságjogokat. Brüning kancellár és az egész német nép tekintete elcsigázott reménnyel és végső nyugtalansággal tekint Bázel felé. ahol a pénzügyi rabszolgaság, vagy szabadság kérdése éppen e napokban dől el, elhaló hangon követeli, hogy részletmegoldások helyett alapvető enyhítést teremtsenek, s Németország végre megszűrné’ Tamás bátya uj és óriási kunyhója lenni, ahol elcsigázott rabszolgák várják a szabadulás édes .pillanatát.
