Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-04 / 277. (2794.) szám

'PIWÍAI-AW&MVH! RMP 1931 december 4, péntek. Az ODOL iSmény szájvíz, pár csepp elegendő* Az ODOL használata ezért megtakarítást jelent. Az ODOL tehát olcsó szájvíz. Amerika elzárkózik az orosz bevitel elit? Washington, december 3. A kormány a szenátusiban törvényjavaslatot nyújtott be, amely megtiltja az orosz áruk Amerikába való behozatalát. Jólinformált körök szerint a szenátus a törvényjavaslatot el fogja fo­gadni. Az orosz közgazdaságot az amerikai beviteli tilalommal óriási kár érné. A magyar utSevélüietéSiek és vizumkezeSési költsé­gek újabb megállapítása A pozsonyi magyar királyi konzulátus a kö­vetkezők közlésére kérte föl a sajtót: A pozsonyi magyar királyi konzulátus közli a közönséggel, hogy újabb kormányrendelke­zések értelmében folyó évi december 1-től az alábbi uj magyar utlevélkiállitási és -meghos­szabbítási illetékek, továbbá vizmnkezelési költségek lépnek életbe: Magyar utlevélilletékek 1. Uj magyar útlevél kiállítása, vagy a régi útlevél meghosszabbítása egyévi időtartamra az esetben,, ha a régi útlevél, illetőleg a leg­utolsó meghosszabbítás lejárati napja óta 6 hó­nap nőm telt el, vagyonosok részéro 148 cseh­szlovák korona, vagyontalanok részére 30 cseh szlovák korona. Az uj útlevél, illetőleg a meg­hosszabbítás érvénye a régi útlevél, illetve az előző meghosszabbítás lejárati napját követő naptól kezdődik. 2. Amennyiben a régi útlevél, illetőleg az előző meghosszabbítás lejárati napja óta több. mint 6 hónap telt el, úgy az illeték vagyonosok részére 207 csehszlovák korona, vagyontalanok részére 41.50 csehszlovák korona. Éz esetben az uj útlevél, illetve a meghosszabbítás érvénye a kiállítás napján kezdődik. 3. Ha a fél régi útlevelét nem tudja fölmutat­ni, vagy első Ízben kér útlevelet, az illeték va­gyonosok részére 266 csehszlovák korona, va­gyonin’anok részére 53.50 csehszlovák korona. 4. Érvényes magyar útlevélen változtatások, helyesbítések, vagy kiegészítések eszközlése vagyonosok részére 36 csehszlovák korona, va­gyontalanok részére 12 csehszlovák korona. Idegen útlevelek vizumkezelési költsége A csehszlovák viszonylatban megállapított eddigi vizumilletékok (átutazás 8. egyszeri be­utazás 36 és töblíszöri beutazás 72 csehszlovák korona) továbbra is érvényben maradnak, az ehhez járuló kezelési költség azonban minden idegen útlevélre adott láttamozásnál az aláb­biakban állapíttatott meg, 6 ez alól az illeték- mentet- láttamozás kedvezményében részesülők sem menthetők föl. A kezelési költség: átutazást láttamozásnál 6 Ke egyszeri beutazási láttamozásnál 12 Kő többszöri beutazási láttamozásnál 18 Kő Marinkovics jugoszláv külügyminiszter varsói utazasa óriási visszhangot keltett Prágában öl kisantant-orientáció? — Fontos döntések előtt? — AnHrewizlonista blokk Prága, december 3. A prágai politikai kö­rök nagy jelentőség-öt tulajdonítanak Marin­kovics jugoszláv külügyminiszter varsói tár­gyalásainak. A Néródul Listy jelentése sze­rint a varsói tárgyalásokon Lengyelország és a kisanlant szorosabb együttműködését be­szélik meg s tárgyalás alá kerül a lengyel- ju gos zlárv - román gazdasági szerződés ügye. E tekintetben együttműködésére számíthatnak. Arra gondolnak, hogy a lengyel-jugoszláv árucserét Csehszlovákián és Ausztrián keresz­tül bonyoliljk Je. Marinkovics és Zaleski máris aláírták a két ország tudományos, tanügyi és művészeti kapcsolatairól szóló egyezményt. *Y Národui Politika hangsúlyozza, hogy Ma- rinkovics látogatásának szilárd politikai hát­tere van s indltóokait nem annyira Jugoszlá­viára, mint inkább Franciaország kezdemé­nyezéséiben kell keresni. Marinkovics és Za­leski fontos politikai megbeszéléseit már előre gondosan előkészítették s jelentőségük a részletekben van. A kultiurügyekben egé­szen hivatalosan tárgyalnak, mert e téren konkrét megállapodásokra kerül sor, mig a politikai tárgyalások nem hivatalosak. A 1 engye!-jugoszláv tárgyalások — folytat­ja a Národni Politika — nemzetközi jelen­tőséggel bírnak, mert koncentrálják a két államnak a leszerelési konferenciával, to­vábbá a revizionista propagandával, nem­különben a közepeurópai koncepcióval szemben elfoglalt álláspontját. Amennyiben gazdasági megegyezésre jutnak, akkor kölcsönösen kötelezik egymást, hogy csak együttesen lépnek be akármilyen kö­zép-európai organizmusba. A legfőbb politikai sikere azonban Marinkovicsnak az — Írja a lap — hogy nemcsak a lengyel irányadó köröket, ha­nem a lengyel közvéleményt is sikerült megnyernie a Jugoszlávia mellé való ái- Msra és a magyar revizionista tervek elleni állásfoglalásra. Lengyelország és Jugoszlávia biztosan meg fog egyezni azon revíziós kérdésekben való egyöntetű eljárásra nézve, melyei Németor­szág támaszt a lengyol határok ellen, s az ál­talános rév izi óéi lenes álioáspont alapján első­sorban a népszövetségben és Franciaország­ban fogják érvényre juttatni közös álláspont­jukat. Ezért esik szó egyúttal a lengyel-román katonai szerződésről és a jugoszláv - román vi­szonyról is, amely szorosabbá vált, úgyhogy három állam Szilárd politikai bioid:ja van itt keletkezőben. A le agyét román-jugoszláv érdekek emez összpontositásának állítólag a kisantant ke­belén belül is nyoma lesz, mely ilyenformán tulajdonképpen lassan Lengycűországra is ki fog terjedni. A csehszlovák álláspont eddig nincs szilárdan körvonalazva — folytatja a Národni Politika — azonban állítólag biztos, hogy Csehszlo­vákia és Lengyelország jó viszonya idővel még javulni fog. Hír szerint olyan megegye­zés fog köztük létrejönni, mint most Jugo­szlávia és Lengyelország között. nyert értesülése szerint Prágában mit sem tudnak Lengyelország és Jugoszlávia mesz- szemenö politikai és gazdasági szövetség létesítését célzó szándékairól. A Benes ter­véről szóló közlés pedig nem veendő ko­molyan. Másszóval ez azt jelenti, hogy Benesnek nincs olyan terve, mely Magyarország és .Itália köz­reműködését szorgalmazná és azzal'számolna. Általános megjegyzések A konzulátus egyben közli a közönséggel, hogy az uj konzuli illetéktarifa 1. tétele értel­mében mindennemű beadvány, vagy kérelem után (kivéve vízumoknál) — tehát magyar ut- ievélügyekben is — 18 csehszlovák korona be- adványi illeték fizetendő, amely csupán va- gyontalaneág igazolása esetén mérsékelhető. A kérelmek gyors elinté’zhetése érdekében célszerű, ha a fél a postán beküldött útlevél, vagy vizűm iránti beadványát már a szükséges pénzösszeggel (nem bélyegben) és 5 korona portóköltséggel, valamint egy pontosan meg­címzett válaszborítékkal együtt pénzeslevélben küldi be, tekintve, hogy sem az illeték, vagy a kezelési költség, sem pedig a, portóköltség nem utánvételezhefő. Ez alkalommal a konzulátus újból figyelmez tetí a közönséget, hogy a konzulátushoz inté­zett beadványokra csehszlovák okmánvbélye geket, ne ragasszon, mivel azok az illetékbe be nem számíthatók. ESF525 tervei A Prager Tadiblatt a Liberte belgrádi leve­lezőjének híradását idézve azt írja, hogy Ma- rinkovics látogatása előjátéka Lengyelország csatlakozásának a kisanlantihoz. Lengyelor­szág és Jugoszlávia mindenekelőtt gazdasági ■érdekközösségre lép. Ez egy mezőgazdasági blokk létrehozását jelentené, melyhez Romá­nia is csatlakozna. Csehszlovákia részt venne a dologban, mert a len gyei-jugoszláv árucse­rét a csehszlovák és osztrák államvasutak kü­lönlegesen kedvezményes tarifájának segítsé­gével bonyoü Innák le. Bones eredetileg arra gondolt, hogy Olasz­országot és Magyarországot is bevonnák az uj blokkba s ma is azon a nézeten van, hogy a blokk Magyarország bevonása nél­kül életképtelen. Lengyelország és Jugoszlávia uj antantjának megkötéise lényegesen erősíteni fogja a Né­metország és a Szovjetunió elleni védekezési frontot. Marinkovics már most számot vetett a német gazdasági expanzió és a jugoszláviai német leül túr,propaganda veszélyeivel és min­dent megtett, hogy.gátat vessen ennek az új­fajta Drnng nacb Ősien törekvésnek. Magá­tól értetődő — fejezi be a Liberté munkatár­sa _ hogy kibővített kisanlant államainak együtt működé©© a leszerelés és a biztonság kérdéseire ki fog szólesbedn-i. A Pragor Tagb’att chhcz a híradáshoz meg­jegyzi, hogy beavatott csehszlovák kellőről Csehszlovák-lengyel sajföközeiedés A varsói tanácskozásokkal egyidejűleg Prá­gában a csehszlovák-lengyel sajtószövetség értekezletei folynak. A lengyel Bazylewsky és a cseh Svihowsky elnökletével folyó konfe­rencián a két ország eme célú sajtó szerveze­tének végrebajtóbizo’tiiságai vannak képvisel­ve. A konferencia lengyel vendégeit Hájek a csehszlovák külügyminisztérium, Pichl sze­nátor, a csehszlovák újságírók szindikátusa nevében üdvözölte, mit a lengyel újságírók nevében Bazylewski, a lengyel külügyminisz­térium képviseletében Czosmowski köszönt meg. A diszkusszióiban mindkét oldalról han­goztatták a két ország sajtójának szorosabb együttműködését a békészerződések érinthe- tetlensége érdekében s az eddig kölcsönös el­lentétek megszüntetését kívánták. A sajiékonüerencia alkalmából a Venkov és a Ceské Slovo vezércikkben foglalkozik a csehszlovák és lengyel sajtó közös frontjának •kérdésével. Udrzsal lapja, a Venkov „A re- vizionizmus ellen közös frontért" . címen azt Írja, hogy a revízió veszedelmes főp rop agá­iéra Németország és Magyarország. Németor­szág revíziós követelése nem volt addig ve­szélyes — írja a lap — amíg bizonyom, beJo- folyásos nemzetközi köröknek nem volt érde­kük a követelés teljesítése. Azonban megvál­tozott a helyzet, mihelyt a reparációs krizis jelentkezett és Németország gazdasági gyen­geségét Felsőszilézia és a lengyel korridor, el­vesztésével kezdte indokolni. Látni lehetett, hogy az Egyesült Államok­ban olyan hangok jelentkeztek, melyek a re páráéi ók ért való aggodalmukban igazat adtak a németeknek cs énlekeböVienségükét kezdték hangoztatni a korridor soréit iHo- tőon. Ugyanezt a taktikát követte Magyarország, mely a maga vigaszt alá t lan gazdasági helyze­tét a trianoni békeszerződés alapján szenve­dett terűletveszleségeivei magyarázta. Szintén támogatást nyert ebben a szövetségesek so­raiból, nevezetesen Olaszország részéről, amely Magyarországot szövetségesévé és ope­rációs támpontjává akarta kiépíteni a Fran­ciaországgal a középeurópai befolyásáért vi­vőit harcában. Mikor pedig a reparációs krí­zishez hozzájárult a német magánadósok vál­sága is, akiknek fizetőképessége fontos érdeke széles angol és amerikai kapitalista körök­nek, Németország prosperitásának gondja tel­jesen a hiszékeny a n lantihitelezők vállára szállt át, akik mindent hajlandók megtenni, csak hogy az adós Németországnál: jobban menjen dolga. Németország tudatában van po­zíciója ezen előnyének és ki is használja tö­kéletesen. Nemcsak, hogy nem is gondol a reparációk fizetésére, hanem a magánadósok törlesztéseit is azon kedvezményektől teszi függővé, amelyeket, a szövetségesek nyújta­nak neki. E kedvezmények közé sorolja Ber­lin a keleti határok revízióját is. Ismeretes, milyen messzire jutott az antantkörök kész­sége, hogy ebben a dologban Németország kedvére járjanak. Magyarország pedig — foly­tatja a Venkov — állami csőd be jelen lésével igyekszik megint meggyőzni Európát hatá­rainak tarthatatlansága felől. A lap a revízión izmussal szemben tanúsí­tott magatartása miatt szemrehánysokat tesz a lengyel sajtónak épp úgy, mint Benes lapja, a Ceské Slovo is, amely különösen arra mulat rá, hegy a krakkói Illusfrowany Kurjer Codziony annak dacára, hogy főszerkesztője és kiadó­ja a lengyel kcrmányblckk képviselői, csch- szlovákeillenes kampányt folytat. Ez a lap a Ceské Slovo szerint összeköt letét­ben áll a „nemhivatalos lengyel mel lék ke mánnyar(?) amely annyira hatalmas, hogy a hivatalos kormány a lapnak egyes szomszéd- államok és főleg Csehszlovákia ellen irányuló cikkeivel szemben úgyszólván tanácstalan. Különben azt nehezményezi Benes lapja, hogy a lengyel újság barátságtalan hangon sokat foglalkozik a teschen-vidéki lengyel ki­sebbség sorsával, amikor a csehszlovák állam 111 lengyel iskolát tart fönn s 60 magán is­kolát onaed . meg, holott I^eneyelors.zág azon államok közé tartozik — folytatja szé-szerint a Ceské Slovo — amelyben jelentékeny az nnaifaléták százaléka, ahol évente több mint egymillió gyermek nem kaphatja meg a leg- nrimitivebb iskolai oktatást sem. ahol. az ál­laim fővárosában. Varsóiban a gyermekek 40 százaléka nélkülözi az iskolai oktatást s ahol a kisebbségi iskolán 'zvet, főleg az ukránt, könyörtelenül perzekválják. A késviselőház első és miseik olvasásban elfogadta a lövő évi költségvetést December 14-én ül össze uj&ő! a plánom — Már csak a lakévédelem provizóriumát fogják letárgyalni Prága, december 3- A képviselőház tegnap este fejezte be a költségvetés pénzügyi része fölött a vitát. A vita utolsó szónoka Reiss Gyula dr. zsidópárli képvislő volt, aki egye­bek között kijelentette, hogy a jövő évi költ­ségvetés még messzire sem meríti ki a taka­rékosság lehetőségeit. Az állami üzemekben, az állami erdészetben lényeges megtakarítá­sok volnának szükségesek. Szlovenszkón és Ruszinszkóban a katasz­trofális rossz termés következtében a gaz­dasági viszonyok teljesen leromlottak s éppen ezért kíméletesebben kellene az adókat behajtani, mint a történelmi orszá­gokban. Sürgette a Magyarországgal meg­kötendő kereskedelmi szerződést, mert a folytonos késedelem a szlovcnszkói és ru- szinszkói faipar egészen katasztrofális hely­zetét még súlyosabbá teszi. A két ország gazdaságilag egészen egymásra van utalva s a gazdasági válság talán alkal­mas lesz arra, hogy a normális kereskedelmi kapcsolatot újra felvegyék. Ezzel a költségvetési vitát befejezték. öz zérsxava A mai ülésen, amelyet Stivin alelnök dél­előtt fél 11 órakor nyitót meg, Teplánsky fő­előadó zárszavában hangsúlyozta, hogy az ez- idei költségvetési vita sokban különbözik a tavalyitól, magas nívón mozgott, minden beszédben találni valami jót és minden megnyilatkozás hozott hasznos ja­vaslatot és tolmácsolta a polgárság kíván­ságait. Számos szónok rámutatott az állami közigaz­gatás nehézkességére. A közigazgatási reformról sokat írnak és beszélnek, de keveset lesznek annak ér­dekében. A kormány kytolossíge, hogy rö­videsen törvényjavaslattal lepjen a Ház elé, amely céltudatosan és racionálisan meghatározna az egyes minisztériumok és valamennyi állami hivatal hatáskörét. Végül Valamennyi módosító javaslatnak az elutasítását indítványozta. A SZ3V32Í5 Ezután MaJypetr elnök elnökletével meg­kezdődött a szavazás, amelynek folyamán a kommunisták is csendesen viselkedtek. A többség első és második olvasásban min­den változás nélkül elfogadta a pénzügyi törvényt és az 1932. évi költségvetést. A módosító indítványokat, összesen 292-t el­utasította. A módosító indítványok alkalmá­val Stetka kommunista képviselő a szavaza­tok összeszámlálását kérte s ezen összeszám- lálás eredménye volt, hogy nz egyik módosító indítvány mellett szára­zott 11 képviselő, ellene pedig 169. A bizottsági jelentésben foglalt határozati ja­vaslatokat elfogadta a Ház. Végül tudomásul vette T.rapl pénzügyminiszter expozéját, ame­lyet a költségvetés, be mártásakor elmondott. Ezzel az ülés vével ért, a legközelebbi ülés december ll-én, hó'főn délután 3 órakor lesi a követkézé napirenddel: Az építkezési tör­vény novellája, az elemi csapások által súj­tották állami támogatásáról szóló törvény mó­dosítása és a Törökországgal kötött kereske­delmi szerződés ratifikálása. Miután a Házat csak december 14-én hív­ják egybe, nyilvánvaló, bo.gy fonti u>;:í_ vaslaton kívül a kénviseKiház már csak a la­kók védelméről szóló törvény merhess/'Ebi- tását fogja le'árov'lni és peb> oyorM'olt el­járással meri n Ház december 19-én karácso­nyi szabadságra megy. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom