Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-30 / 295. (2812.) szám

<olNQT> Befizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—Ki, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok f&szerkeszto politikai napilapja FELELÖS szerkesztő DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. H. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRRHfl MAGYAR-CSEHSZLOVAK GAZDASÁGI KÖZELEDÉS*) A Prágai Magyar Hírlap számára irtai ‘ GR AT Z GUSZTÁV dr. volt magyar hír, külügyminiszter Valószínüleg az általános gazdasági vál­ság hatása, hogy egyes gazdasági körök Kö- zépeurópa majdnem minden államában az egymáshoz való gazdasági közeledés szüksé­gét jobban érziik, mint eddig. Ez a gondolat különösein kecsegtetőnek látszik az olyan ese­tekben, amikor két egymást kiegészítő terü­letről van szó, amelyek mindenikében keres­let van olyan termékek iránt, amelyekből a másiknak feleslegei vannak. Ez a viszony áll fenn egyfelől Magyarország, másfelől Cseh­szlovákia és Ausztria között. Magyarországon az utolsó hetek parlamenti felszólalásaiban sűrűn volt szó egy esetleges magyar-osztrák vámunió előnyös voltáról, de voltak hangok, amelyek ezen tulimemőleg egy Ausztrián és Magyarországon kívül Csehszlovákiára is ki­terjedő gazdasági együttműködést jeleztek kívánatosnak. Ausztriában egy előkelő nagy­ipari egyesület hivott Ö9sze a múlt hónapban e tárgyban egy megbeszélést, amelyen oszt­rák részről a mezőgazdaság képviselői, sőt egyes osztrák hivatalos személyiségek is részt vettek és amelyre több magyar gazda­sági politikus is hivatalos volt. Ezen az érte­kezleten egyhangúlag nyilvánult meg az óhaj, hogy Ausztria és Magyarország közt szoro­sabb gazdasági viszony létesüljön, de ezen az értekezleten is hangzottak el nyilatkoza­tok, még pedig éppen osztrák hivatalos té­nyezők részéről, — hogy ebbe a szorosabb gazdasági viszonyba Csehszlovákiát is be kell venni. Csehszlovákiában Beues külügymi­niszter ur a szenátus költségvetési bi­zottságában tartott legutóbbi beszédében szintén, kívánatosnak jelezte a középeurópai államok, gazdasági együttműködését, sőt sza­vai azt a benyomást keltik, mintha ebben a tekintetben bizonyos feltételek mellett még kezdeményező lépésekre is hajlandó volna. Valóban szükségtelen még újabb jelensége­ket fe hozni annak bizonyságául, hogy vala­melyes gazdasági összemüködés szükséges­ségét az egész vonalon érzik. És ez érthető is. Magy-rország gazdasági érdekei szempont­jából igen egyszerűen áll a dolog. Ma nálunk Magyarországon a legfontosabb feladat az, hogy a gazdasági világválságnak romboló ha­tásai alól társadalmunkat, — amennyire ez lehetséges, — kivonjuk. Erre csakis egy mód van: mezőgazdasági termékfeleslegeinik olyan elhelyezésének biztosítása, amely a mezőgaz­dasági termelés rentabilitását helyreáll ltja és megfelelő árakat juttatt a magyar terme­lőnek. A ma a termelési költség alá sülyedt termékárakat azonban csak úgy lehet ész­szerű színvonalra emelni, ha sikerül részük­re védett piacot teremteni. Védett piac csak­is oly területen képzelhető el, amely elég nagy és elég fogyasztóképes arra, hogy a mi termékfeleslegeinket a maguk egészében felvegye. Az adott földrajzi helyzetben ilyen fogyasztópiacot csakis Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia gazdasági területeinek Ösz- szefogása utján tudunk megteremteni, mert a két utóbb nevezett országnak 7—8 millió búzaimport szükséglete van, miig Magyarom szálg normális években ugyancsak 7—8 millió * Gratz Gusztáv dr. fenti cikké! budapesti szer­kesztőségünk felkérésére 'karács- nyi számunk ré-! szére irta. azonban e'':é-v» tep'n!: r*? a k-Vrafot • métermázsa buzafelesleggel rendelkezik. Eb­ből tehát az következik, hogy a gazdasági válság által okozott gazdasági és pénzügyi nehézségekből leghamarabb úgy tudnánk ki­bontakozni, ha a három említett ország gaz­dasági tekintetben összefogna egymással. Ha erre az útra nem lépünk, megadással várni kellene, inig a világválság valahogyan önként véget ér, addig pedig, amig ez bekövetkezik, előreláthatólag még sok idő fog eltelni és ez idő alatt a legértékesebb gazdasági elemek Magyarországon tömegesen mennének tönkre. Paris, december 29. Határozott tény, hogy MacDonald levelet intézett Láváihoz, sőt az Écko de Paris azt is megírja, hogy a le­vél két és negyed oldalnyi terjedelmű és Írógéppel van megírva. A lap hozzáfűzi eh­hez a közlemény éhez, hogy Flandinnak egy hónappal ezelőtt történt titokzatos londoni utazása az uj angol-francia tárgyalás előké- szilésére szolgált. A párisi sajtó emlékeztet arra, hogy MacDonald egyiziben, még pedig 1924-ben, a Ruhr-megszállás idején, színién levelei intézett Poincarélhoz, amely azután a szakértői bizottság megalakítására szol­gált indítékul és ez a szakértői bizottság ké­szítette elő a reparáció uj szabályozásét és a Dawes-tervet. A Petit Párisién szerint MacDonald levelében kifejti azt a gondola­tot, hogy a reparáció kérdésében való megegyezés Anglia és Francia ország között Európa boldogulása szempontjából rendkívül szükséges. A miniszterelnök hangsúlyozza jóakaratát, hogy a maga részéről a legnagyobb kész­séggel hajlandó egy ilyen megegyezés út­jait keresni. Technikai nehézségek Parisban feltételezik, hogy abban az eset­ben, ha a francia-angol szakértők misszióiju­kat betöltötték és Lávái az angol-franci a együttműködés szükségességének gondola­tát szintén ki fogja nyilvánítani,, ami igen valószínű, MacDonald meg fogja ragadni az i ni cint ivat, hogy a tervezeti MacDonald-La- vaMángyalást megvalósítsa. Mindazonáltal a ma reggeli párisi sajtó még technikai és politikai nehézségekről beszél. A Maiin értesülése szerint még kétséges, vájjon a csütörtökön összeülő miniszterta­nács elé már kész javaslatokat léhet-e ter­jeszteni. KI a iwliri pénzügyminiszter csupán tegn ap ‘eie-zte be tárgyalásait Franciaország bázeli képviselőjével, 'Risttel. Úgy látszik, hogy a pénzügyminiszter m a francia kormány úgy De úgy hiszem, hogy Csehszlovákiának is nagy érdeke, hogy egy ilyen gazdasági együttműködés létrejöjjön. Csehszlovák részről szeretnek arra hivatkozni, hogy áz ország kivitelének csak 40 százaléka megy a szomszédos országokba és 60 százaléka a távolabbi külföldre és hogy ennélfogva Csehszlovákiának nincsen feltétlenül és sür­gősen szüksége a szomszédokkal való együttműködésre. Ez azonban nem egészen igy van. A jelenlegi válság, amely alapjá­ban megrendítette egész Európa gazdasági viszonyait, a csehszlovák exportra is erős — még pedig nem előnyös — befolyást fog gyakorolni. Ennek első jelei máris mutat­koznak és nem szabad elfelejteni, hogy egyelőre csakis ilyen első jeliekről van szó és hogy a válságnak a csehszlovák gazdasá­gi viszonyokra gyakorolt kedvezőtlen hatá­sai igazában csak később fognak mutatkoz­ni. Ezek a hatások úgy a távolabbi külföld­re, mint a szomszéd országokba irányuló határozott, hogy egyelőre nem állapítja meg a küszöbön álló nemzetközi reparációs kon­ferencia definitiv dátumát, hanem bevárja, míg a berlini magánkonferencia munkálatait befejezik. Ez annál is valószínűbb, mert a legújabb jelentések arról is szálának, hogy az angol bankárok egy prominens személyisé­get akarnak kiküldeni ellenőrként a német birodalmi vasutakhoz. Flandin semmi esetre sem lesz abban a helyzetben a jövő év előtt, hogy a minisz­tertanács elé terjessze a reparációra vonat­kozó tervezeteit. Csupán akkor, amikor a minisztertanács eze­ket a tervezetei-.cl letárgyalta, közölheti a francia kormány Angliával döntését és csak ezután lehet szó a francia-iangol tárgyalások aktualitásáról. Lausaurte a konferencia székhelye? Paris, december 29. A párisi lapok egysé­ges véleménye szerint a MacDonald és Laval közötti személyes megbeszélés és vélemény- csere rendkívül kívánatos volna. Az Excel- sior véleménye szerint ennek a tárgyalásnak semmi sem áll az útjában, mindazonáltal rendkívül fontos volna, hogy a talajt már elő­zetesen kellő módon előkészítsék. A küszö­bönálló reparációs konferenciával kapcsolat­ban a Mát in azt jelenti, hogy számos irányadó személyiség, akik erede­tileg Hágát tervezték a konferencia színhe­lyéül, most Lausannera gondol. Nincs*kizárva, hogy a reparációs konferencia egybehivását februárra halásszák, amikor is tudvalevőleg Géniben az általános leszerelési konferencia. is egyibegyül, igy tehát sok dele­gátus összeegyeztetheti a két konferencián való részvételt. London, december 29. A francia és angol miniszterelnök tárgyalására vonatkozó párisi dementít Angliában úgy fogják fel, hogy ám­bár eddig angol részről nem történt meg a hivatalos meghívás, a találkozás mégis na­gyon valószínű. Ennek a találkozásnak az e&uuéje Láváihoz intézett ma­kivitelben éreztetni fogják magukat. A tá­volabbi külföldön az angol font krízise és az angol védvámok bevezetése, valamint ennek a két eseménynek más országokra gyakorolt közvetlen és közvetett gazdasági hatása hátrányos befolyással lesznek a csehszlovák kivitelre is. A szomszéd orszá­gokban viszont a valuták védelmére elren­delt devizakorlátozások fogják maguk után vonni szükségképpen Csehszlovákia kivite­lének csökkenését. Ha az ennek folytán elő­álló hanyatló tendencia a maga egész terje­delmében fog kibontakozni, akkor meglehet ugyan, hogy Csehszlovákia tovább is kivite­lének 60 százalékát, fogja a távolabbi kül­föld és csak 40 százalékát a szomszéd orszá­gokba irányítani, ,de ezek a százalék szám ok jóval csekélyebb abszolút számokból fognak kialakulni, mert a kivitel mindkét irány­ban csökkenni fog, Ezt a kedvezőtlen fejlő­dést legalább is egy vonatkozásban, t. i. a szomszéd államokkal szemben, feltártóztat­gánlevelében van, amelyet az angol minisz­terelnök röviddel karácsony előtt küldött el. Úgy hiszik, hogy a két államférfi tárgyalása az angol és francia szakértői bizottság előké­szítő munkálatainak befejezése után követ­kezik be, tehát közvetlenül a kormány kon­ferenciájának megkezdése előtt. MacDonald, aki ünnepi szünetjét január 12-ig akarta tartani, valószínűleg már koráb­ban visszatér Londonba. Az angol külügyi hi­vatalban tegnap tárgyalások folytak de Fleu- riau francia követtel, a konferencia kezdeté­nek időpontját vitatták meg. A francia felfo­gás szerint mint legközelebbi terminus csupán január 25-ike jöhet számításba, mert a fran­cia kamara január 12-én ül össze és a francia kormány úgy szeretné, hogy a miniszterek a kamara vitájának első két hetén részbve- gyenek. A konferencia színhelyéül most újabban Lausennet emlegetik, mivel Laussen- ne közel fekszik Genfbez, ahol a reparációs konferencia után nyomban megkezdődhetik a nemzetközi leszerelési konferencia • A leszerelési konferencia terminusául tud­valevőleg február 2-ika van megái lapítva. Az internacionálé s a leszerelés London, december 29. A Daily Héráid je­lentése szerint Hendereon, aki tegnap este tért vissza Canuesbő] Londonba, ma egy kli­nikára megy, hogy röntgen-vizsgálatnak ves­se alá magát. Ennek alapján fogják megálla­pítani, vájjon szükséges-e az operatív be­avatkozás. Ha operációra kerül is a sor, Hen- dersonnak elhatározott szándéka, hogy a le­szerelési konferencián résztvesz. Az Echo de Paris londoni levelezőjének je­lentése szerint Henderson a legközelebbi napokban tár­gyalásokat fog folytatni a II. internationale vezetőivel és ezek a tárgyalások a leszere­lési konferenciával fognak foglalkozni. A tárgyalások három vezető szocialista poli­tikust várnak, mégpedig a francia León Bűi­met és Jonhauxt és a német Breitsdheidot, s igy utólag közöljük tekintete' * kérdés köz érdekű ée aktuális voltára. A cikk tehát Benes ka ! rácsonyi nyilatkozata előtt iródoK I A reparációs konferenciát MacDonald és Laval tárgyalása előzi meg Január 25.-én kezdődik az európai konferencia Lausanne-ban Február 2.-án nyitják meg Cienfben a leszerelési konferenciát

Next

/
Oldalképek
Tartalom