Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-03 / 276. (2793.) szám

1931 december 8, csütörtök.

6l«<JMtMAGÍaR-HIRLAé

l 1» POlírDecember 12.-én lest

a CsAF-MLSz

A pozsonyi központ iöíSiiggesztetíe Jaszusch Eteket, cb kassai kerület elnökét

Pozsony, december 2. (Pozsonyi szerkesztőségünk jelentése.) A CsAF—MLSz igaizgatóinnácsának kedd esti illésén hosszabb vita utón elhatározták, hogy

Jaszusch Elek kassai lutballkcrületi elnököt felfüggeszti és a kerület vezetésével Gutmann Ernő a’cinököí bízza meg.

Jasauscih felfüggesztése összefüggésben van a

P. M. H.-ban leközölt nyi'lt levelével, amelyben támadta o központot Az igazgatótanács nem tartotta beigazoltalak támadásait, annál is inkább mert

az elnök mint a központ alelnöke a hivatalos ut betartásával emelhetett volna panaszt a titkárság ellen.

A CsAF határozata alapján az igazgatóság úgy döntött, hogy

ünnepélyes keretek között fogj* átnyu;tatnl Szlovéneké bajnokának. * Ligetinek a CsAF- scrleget és a tizenegy érmet. A díszközgyűlést december 12-ón este fél kilenc órakor tart ák meg s arra megh'vják az országos hivatalt, Pozsony városát, a Magyar Testnevelő Szövetséget, a magyar atlétikai és tennisz szövetségeket, valamint a pozsonyi zsupát is.

A diszközgyülés után pedig bankett tesz.

A Párkányi TE-t a vasúti kedvezményre való visszaélés miatt azzal büntették meg, hogy két évre megvonják tőlük a vasúti jegykedveaményt. Végül tárgyalta még a PTE fellebbezését a kerület által megbüntetett Ménessi játékos ügyében és úgy határozott, hogy ezzel az üggyel a központi fellebbezési tanács pénteken fog foglalkozni.

Barcelona, november vége.

Az utcasarkon tábla, amelyet a forradalmárok összezúztak, de ame'yet még nem cseréltek ki ujjal: „Avenida Alfonso XIII.“ (Most ,.Április 14 utjának" hívják hivatalosan, de a közönség száján csak a Diagonal elnevezés járja, mint azelőtt. Ez a hétköznapi neve Barcelona legnagyobb és legegyene- sebb sugárútjának.) Egy görkorcsolyapálya tőszomszédságé hpn, ahonnét hátborzongató gramofonszó hallatszik, a kapu alatt tábla: „Casals zeneiskolája". (Nem a nagy közönség bálványa az igazgató, hanem a fivére.) Az első emeleten egy szerény lakásból zongoraszó szűrődik ki: Pab’o Casa’enál

vagyunk. Vasárnap délelőtt, de ő most sem pihen: fiatal művésznőt korrepetál barátságból. A’l? néhány napja adta ezide! ötödik koncertjét. Boldog Barcelona, oki fiadnak nevezheted a világ legnagyobb csellistáját.

— Pedig voltaképpen sohasem gondoltam arra, hogy csellista legyek. Zenész, az igen: mind'g is az akartaim lenni, Már 5 éves koromban zeneszerző voltam, mesélik; már akkor dirigáltam is. — Apám növendékeiből alakítottam kórust, azt vezényeltem ...

— Régen volt. Apám orgonista volt egy kis katalán faluban. Vem*rebben. Én is orgonába akartam lenni. És —• igen! — titokban: zeneszerző! Tizenbótéves koromban Granados rám biz'a egy operájának a betanítását... 8 vagy 9 éves lehettem. mikor hegedülni tanultam apámtól, aki zongorára és szolfézsre tanította a falusi gyerekeket. De a hegedű nem „feküdt" sehogy sem. Ekkoriban történt, hogy egy furcsa trió jött a falunkba, mély hangversenyt rendezett a kaszinónak nevezett inkább pajta szerű épületben. Ezek maguk fabrikálták a hangszereiket- volt velük egy furcsa instrumentum, amely nagy’ából a csellóra emlékeztet. Betértek apám házába is, hiszen Vendrelil- ben ő képviselte a zenei elitet: igy akadt a kezembe először életembe csellé. Ha ugyan megérdemelte a cselló nevet az a fa-szekrény, hangvillájával és húrjaival.

— Mikor eljött a karácsony, — 18S7-ben történt —- elhatároztuk, hegy a Kato'ikus Körben bethle- hemee játékot rendezünk. A próbák folyamán kiderült. hogy a zenei részek gyalrák; apám nekilátott hát, hogy uj muzsikáit szerezzen a régi szöveghez. Az teő sürgetett; félő volt hogy nem készülünk el; igy én is segítettem neki. Vagy 12—15 zeneszám nz én müvem volt a bethtehemes játékban. Ezek voltak első szerzeményeim. Hány éves lehettem akkoriban? Tizenegy, hajszálnyi pontossággal.

— Egyszer komoly koncertet Is rendezlek a

Katolikus Kőiben. Egy bácsi hegedült, egy másik

bácsi — Gairclá-nak hivták, jól emlékezem rá — csellózott. És az a cselló szélt, olyan szépen szólt, hogy odasugtam édesapámnak, aki mellettem ült:

— Apám, csak olyan hangszeren akarok játszani,! mint a Garcia bácsi! Lehet, hogy a furcsa trió még furcsább hangszerére emlékeztem vissza ön-' tudatlanul. Annyi bizonyos hogy azon az estén a jövőm el volt döntve. Ugyanaz a Garcia bácsi lett az első mesterem, tizenhété vés koromban. — Amint látja, meglehetősen későn kezdtem el csellózni ...

— Három évig tanultaim első mesteremnél. Egyszer — micsoda boldogság! — Garda akadályozva volt és megengedte, hogy egy kis helyi hangversenyen én helyettesi (sem! A következő állomás a barcelonai , La Pajarera" kávéház volt (..A Fészek"), ahol két barátommal együtt trióban játszottam. Istenem, micsoda híresség voltam akkor — a falumban! Paulito Casals egy barcetó- nai kávéházban hangversenyezik! Ez akkor több volt nekem, mint ma a világhír és a tömérdek kitüntetés ...

Casals ezután Madridba ment, ahol azonban nem volt megfelelő tanerő. Ott azt tanácsolták anyjának, aki elkísérte, — és aki később is mindenüvé elkísérte a nagyvilágba induló fiát — hogy vigye a fiát Brüsszelbe. El is utaztak és jelentkeztek az oltani konzervatórium igazgatójánál. Az igazgató — talán mert a különös jövevények alig beszéltek franciául — nagyon kimérten fogadta őket

— Mit játsszak, igazgató ur! — kérdezte Paulito Casals.

— Amit akar, — hangzott a válasz, — Valami spanyol táncot.

A kis Casals meg volt sértve. Eljátszotta k éthárom saját szerzeményét. A jó direktornak tátva maradt a szája a csodálkozástól Azt ajánlotta, menjenek Casalsók Párisba: ilyen tehetségnek ott a helye, a világ fővárosában.

Párisban súlyos beteg lett a kis Casals és csak nehezen lehetett megmenteni. Honvágy is kínozta a szép katalán föld után és igy hamarosan hazatért édesanyjával Barcelonába. Első hangversenytur-| néját Portugáliában rendezte meg, 1893-ban pedig első Ízben hangversenyezett a királyi udvarban i meghívott közönség előtt. Különösen Izabella in-j fánsnő szerette hallgatni a fiatal zenészt, aki saját szerzeményeiből i« játszott nedű. Ez a hangverseny nyitotta meg Casals előtt a nagyvilág kapuját; ez| sorozta be végleg a nagy zenészek díszes gallér iájába.

*

— önt a magyar közönség csak mint csellistát ismeri, — mondom Casalenak. — Miért nem mutatkozott be soha dirigensi minőségben? liiízon

Reformok a magyar* országi labdarugó

sporibau

Budapest, december 2. (Budapesti szerkesz'ő ságünk jelentéibe.) A magyarországi labdarugó i sport fővárosi és vidéki vezetői értekezletet tartottak a válságba jutott magyar labdarugó sport talp ráállításának az érdekében. T bor Lajos, az MLSz társelnöke megállapította, hegy a magyar válogatott csapat játékerejének a meg- j fogyatkozása, az utánpótlás és a közönség érdeklődésének a megcsappanása sodorták a futball1 sportot válságos he’yzatéhe.

Az értekezlet résztvevőinek a hozzászólása után j egyértelműen az a felfogás alakult ki, hegy a bajokon a Nemzeti Ba'nokság intézményesítésévé]1 lehet segíteni. A Nemzeti Bajnokság terve főbb vonásaiban a következőképpen alakult ki a négy órán át tartó értekezleten.

1. A Nemzeti Baénokfiág 1932 őszén indulna 16 csapat részvétedével. (Az I. liga 12 csapata 3z amatőr bajnokság 2 helyezettje, a két legjobb vidé-j ki amatőr csapat.)

2. Az amatőr a'szövetségek tovább is a jelen-;

légi rendszer szerint bonyolítanák le bajnokságukat. - ' . i- .1 í vé

3. A professzionálist* aJszllvetséjj feloszlik. A Nemzeti Bajnokságba be nem jutóit professzionalista egyesületek székhelyük szerinti amatőr al- szö vétség bajnokságában játszanak, de ott uj professzionalista játékost nem szerződtethetnek.

4. Minden professzionalista egyesület egy amatőr egyesületet vála-zt any^egyesületül, amelynek igazolt játékosát csapatában a Nemzeti Bajnokság mérkőzései során próbaképpen kétszer, vagy háromszor szerepel letheti anélkül, hogy a játékos a ma térségét elveszítené. Az átigazo.ás a profeszsziDualista játékosok részére egy év.

5. A Nemzeti Bajnokság technikai lebonyolítását az MLSz végzi.

Az értekezlet úgy határozott, hogy a profeez- szioo'vista játékosok javadalma azánánaik lényeges leszállítását is szükégeenek tartja a kibontakozás érdekében.

Az MLSz a Nemzeti Bajnokság előkészülésének ' és lebonyolításának minden résztetét szabály tervezetbe foglalja a legrövidebb idő alatt; úgy hogy előre’átihalóon a Nemzeti Bajnokság hamarosat tető alá kerül.

A magyar csikók súlyos vereséget szenvedtek Zágrábban

Zágráb, december 2. A magyar csikók Zágrábban tegnap a városi csapattól 1:7 (1:3) arányban meglepően súlyos vereséget szenvedtek. A magyar csa- pat-összeállitás ezúttal nem sikerült és a horvátok győze’me megérdemelt volt. A magyar csapatból hiányzott Jakube, mig Zágrábnál a Svájcból hazatért Hltrcc is játszott, aki a legtöbb gól szerzője volt.

)( Barna legyőzte Szabadost Stockholmban.

Stockholmból jelentik: A stockholmi nemzetközi

aszlak tenniszverseny férfi egyesének a döntőjében két magyar versenyző. Barna és Szabados kf> mérkőzött. A versenyt Barna nyert© 21:14, 22:2Q,$ríj 21:18 orányban. A férfi párosban a Barna—Szabados-pár 21:18. 24:2G arányban verte a svéd Sjöbcrg — Bin btad-párt.

)( Becs—-Bclgrád 4:1 (2:1). 14.000 néző előtt

folyt le Relgrádban a két város mérkőzése, amely •. a bécsiek fölényes győzelmével végződött. A vendégek góljait Weseelyk (8) és Horváth szerezték, mig Beígrád részéről Marjanovies gólozott. A végig fair és szép küzdelmet a budapesti Gerő Ferenc vezette.

itt Barcelonában évenként tizenkét koncertet dirigál és csali egyetlen hangversenyen csellózik .,.

— Ez azért van, mert a zenekar betanítása természetszerűleg hosszabb időt igényel. Csak Barcelonában és a londoni Covent Gardenban szoktam dirigálni. Ezeket a zenekarokat már hosszú évek óta és jól ismerem és igy alaposan betaníthat'ain. Hogy pedig Barcelonában évenként csak egyszer adok osellókonoertet, annak is megvan a maga oka. Erre a koncertre csak azok jöhetnek el, akik beiratkoznak a zenekarom védnökei közé. Hogy ezt elérjem, valami nagyon ritka élvezetet kell a védnökök számára rezerválnom.

— Modern zenét és klasszikusokat vegyesen. A közönségünk bizony még elég fejletlen ízlésű. — Wagner a bálvány, Mozartot már sokkal kevésbé szívesen fogadják. No és persze. Beethoven. A magyarok közül Liszt, Bartók és Kodály... Három évvel ezelőtt mutattuk be nagy sikerrel a Psalmus Iiungáricust..,

Amig leérek, Casals spamyos szokás szerint addig nem csukja be az előszobaajtót, amiig le nem értem e kapuig: ez itt sértésszámba mennie.

B. 0.

(•) Az Iván-társulat csütörtökön kezdi meg rimaszombati sze.zón'át. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A négy napos kassai vendégszereplés következtében december 1. helyett harmadikára tolódott ki a rimaszombati szezon megnyitása. A hat hétre tervezőét rimaszombati szezónt csütörtökön a Bal- terma cirnü operettel kezdik meg. A bérletek jegyzése igen nehezen megy és öz általános pénztelenség miatt.a legrégibb törzsvendégek sziuházbajárá- sát is csak nagy erőfeszítésekkel lehet előfizetés formájában biztosítani. A közönséget hetek őta fi-1 gyelmezteti kötelességére a helyi sajtó és a szin- pártoló egyesület helyiszervezetónek akcióbalépését! is több ízben sürgette az elmúlt napokban, kézzel-; fogható eredményük ezeknek a felhívásoknak j azonban eddig nincsen. A rimaszombati sziniiszezón ezévben a lehető tegszomorubb kilátások jegyében] indul meg, úgyhogy a magyar társadalom vezető] elemeinek és a szinpártoló helyiszervezetnek legintenzívebb összefogására van szükség a feJtornyo- suló nehézségek leküzdésére.

(*) A SzMKE uj fiókja. Komáromi tudósítónk jelenti: A Szlovcnszkói Magyar Kulitur Egylet őszi programjában néhány uj híelyiszervezet megulaki-1

tása is benufoiglaJiiatott. A szervezések megkezdődd vén. a csallóközi Csenke községben is megalakult a SzMKE helyicsoportja. A ceenkei földművesek saját maguk erejéből építették fel nyáron át a kul- turházukat: mindegyik gazda vállalt a munkából s a szükséges anyagból magára valamit. A kulturház tető alatt van s télen át színdarabokat fognak benne előadni. A SzMKE osemkei vezetőségét Bódis József elnök, Kausitz András, Vas Károly, Gányovits István és jíj. Bóth Lajos személyében választották meg.

(*) Irodalmi estély Losoncon. Losonci tudósítónk jelenti: A losonci ág. h. ev. nőegytet, mely a jótékonyság gyakorlása mellett kulturális missziót is kivan teljesíteni, november 29-én tartotta ez évi IV. irodalmi estélyét az evang. egyházközség tanácstermében. Az estély előadója Scherer Lajos ny. tanár volt, ki ,.A majthényi síktól a lipcsei csatáig" címen népszerű modorban tartott előadásban ismertette a XVIII. század magyar irodalmának kimagasló egyéniségeit. Előadásába mint jellemző illusztrációk illeszkedtek a gondosan öszeállitott műsor többi számai: Scherer Évi, Demeter Jolán s Gazay János mély átórzéssel előadott szavalatai, Heutschy Pál nagyhatású szólóénekei, Bernhard Lini és Polóny Margit nagyon ügyes zongoranégyese, valamint az ev. Leányegylet karának és az alkalmi, v egy csikarnak gondos betanításáról tanúskodó Be- nyik Béla vezetése mellett. Az egyházi tanácsterem ez alkalommal is szinültig megtelt.

(•) Nemzetközi ének- és hagedüverseny Becsben. A P. M. H. utazási irodája közli: 1932 junlus 5—19- ig, a bécsi ünuepi hót alkalmával érdekes uj versenyt rendeznek Becsben. A verseny uj tehetségeket akar felfedezni a zeneélet számára s csak olyanok vehetnek benne részt, akik eddig a nyilvánosság előtt nem szerepeltek A versenyen résztvehet- nek szoprán, mezzoszoprán és alténekesnnők, tenorok, baritonok és basszisták, továbbá hegedűn játszó zenészek. A versenyt minden esztendőben meg akarják rendezni. A verseny győztesei között több dijat osztanak majd ká, többek közölt Becs város 20.000 slllinges diját. 1933-ban zongoristákra és csellistákra is ki akarják terjeszteni a versenyt. A versenyen történő részvételre vonatkozóan bővebb felvilágosítást nyújt utazási irodánk (Bratislava, Central Passage), mejy társasutazást is fog a y&t% senyre rendezői,

9

SzroHÁz-KöiWv-KüwaRA,

„Kémvilág Magyarországon“

Takáts Sándor legújabb könyve (Franklin Társulat kiadása)

Kétségtelen, hogy « magyar történetírók sorában a hetvenéves Takáts Sándor ma is a legfiatalabb lendülettel dobja a könyvptacra a sokszor irodalmi eseményszámba menő könyveit. Mindenesetre ezek sorába tartozik legújabb könyve is, a „Kérovilág Magyarországon", melynek adatforrásait szerencsésebb időben és szerencsés kézzel válogatta össze és igy mentette is meg a magyar történetirás számára Takáts Sándor a volt osztrák belügyminisztérium és rendőrminisztériumok irat'áraiból, amelyek a bécsi igazságügyi palota fel gyújtásakor örökre megsemmisültek. Takáts Sándor a Metternich-korszak titkos rendőrségének: kémeinek, besúgóinak és

konf deneefnek a bécsi rendőr minisztériumhoz intézett jelentéseit másolta"-’ le annak idején mikéi a magyar országgyűlések történeti anyagának forrásait Becsben kutatta.

A pozsonyi országgyűlések idején külön ország- gyü'ési rendőrség szállta meg Pozsony városát, melyét elárasztott titkos rendőrökkel, hogy azután azoknak szinte napról-nanra tett jelentéseiből tájékoztassa az öreg császárt és kedves Metternich- jét a magyar diéták eseménye :ről és szerepvivőiről, főképpen az ellenzék tagjai fe’ől. Takáts ezzel nagy kincset gyűjtött a magyar történetírás számára. mert ezt sehol többé megszerezni nem lehet. A megu'hodó rendi Mogvarorazág reform korszakának. a francia háborúktól negyvennyolcig terjedő idegéhez fe'becsü’hefefen forrásai buzognak fel Takáts Sándor könyvének minden lapjáról amelyek nélkül a nagy patrióták: Wesselényi Miklós. Széchenyi István, Batthyány Lajos, Deák Ferenc. Klauzál Gábor. Beöthy Ödön. a Vay bárók. Soms- sich Lász’ó, Pázmándy Dénes és a másod'k. harmadik sorban álló politikusok egyén:sége cs működése az eddigi megvilágításban igazán elmosódik előttünk. De a kém jelentések görbe tükre eltorzítva ugyam ezeknek a n-gv embereknek valódi jellemét, egyéniségét, törekvéseit, alakia-lrat sötéten árnyékoló be. hogy a történelmi kr'tika fé’adatává tegye az ellenvé'emény figyelem hé vételét, hogy ne essünk áz egyó’daltu meg állap! tások túlzásaiba.

Takáts könyve után egészen más világi Iáéban áll e’őtlünk a nagy Széchenyi egyénisége is de valamennyi politikusé a liberális és a konzervatív eszméé rs.m'atok kohói körül, amelyek száz esztendő előtt Pozsonyban forrongtak.

M mim

I Magának Pozsony városának is felbecsülhetetlen értékű történelmi forrása ez a könyv, melynek lapjain megfizetett kémek és titkos rendőrök jelent- ' getnek bécsi gazdáiknak. Nem is az az érdekes,

1 hogy a konfidensek sorában előkelőén csengő nevű ' családok alakjaira bukkanunk, hanem a beállítottságuk az akikori politika egyenesébe. Mert Bócs ] kormányköreit minden érdekli: a Magyar Tudcxmá- ! nyos Akadémia megalapításától kezdve, a védegyle- 1 ten keresztül egészen a magyar nyelv jogainak a 1 kiharcolásáig, a főrendek és a nemesi tábla követei- ' nek titkos értekezletein lefo’yt beszélgetésekig. A 1 besúgók és a konfidensek besurrannak minden- 1 hova, árnyékként kisérik a nagy 'patriótákat, hogy ! ellessék egy-egy szavukat, ott hall gatóznak az ab- í lakok alatt, hogy hírekhez jussanak, az etejte't sza- ] vakhoz hozzáczőhessék a maguk szegényes fantá- . ziájának furcsa kis meséit. Hiszen azért Fzették őket és ezek a hírek estek jól a bécsi udvarnak s a teljhatalmú Mettenibhnek. Nagyszerűek Takáts adatai a postai kémszolgálat felől, a politikai kon- ] fereneiáik leirása pedig valósággal az újdonság ingerével hat reánk száz évnek távolából is.

De a két kötet mindvégig érdekes, sőt izgalmas olvasmány is. mert egy sereg elfeledett emléket eleven't fel bennünk a magyar irodalom a magyar sziné-zet hőskorának a’ak'ai fe’ől a városi polgárság és a vármegyék életéből. A főispán! beiktatások pazarlásba jult hélvármegyére szóló ünnepségei, me’yeknek fénye vissz-ragyog a multiból. a régi országgyűlések patriarchális társadalmi élete, a magyar nemzeti jogokéit vivett harcok viharos förgetegébe belevegyülnék a délszláv, pán illír és az északi pánsz’áv törekvések hangjai: Gáj kormány- támogatás mellett folyó agitáció ja, Safapik, Kollár fellépése, uj horizontok felszakadása a magyar glóbusz felett. Ország építő, nagy törekvések dübörögnek vég’g a könyv lapjain és kiérezzük ezek nagy jelentőségét a lekicsinylő kérni jelentések szürke soraiból. Takáts Sándor, a török magyar v’lá.g koszorús krónikása most a reformkor történeti fásának bocsátotta rende’kez-sére nagy és gazdag tudását, melyhez fogható a magyar történetírásban csak kevés akar! Bár részletek ezek. de megtaláljuk benne a nagy történelmi összefüggéseket és tanulságokat.

(a. gy.)

mB?ajAf,i^juuM«»«iiii»-.i ■■'iin

Beszélgetés Pablo

aki sose gondolt rá, hogy valaha csellista lesz

Amikor Casah még, kávéházi zenész voTi