Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-01 / 274. (2791.) szám
4 1931 decemberi, kedd. Bal Palais Tiiéatre Altaambra Prága Boléptidíj nincs — Elsőrendű mu'mtó Szenzációs internac ooá* lis világvárosi program Két zenekar Két zenekar A kassai zs'dó aggnőit, otthonát iinnepéíyesen íölavaiták Kas$a, november 30. (Kassai szerkesztőségünktől.) A kassai jótékonysági intézmények sora vasárnap ismét egy értékes alkotással szaporodott. Vasárnap délelőtt avatta fel ugyanis és adta át emberbaráti rendeltetésének a kassai jótékony izraelita nőegylet ünnepi díszközgyűlés keretében a kassai izraelita agg nők otthonát, amely a nőegylet népkonyhájával együtt a most épült Várkapu- uccai 17. sz. házban nyert elhelyezést. Nevezetes dátum marad ez a vasárnap a kassai jótékony izraelita nőegylet történetében azért is, mert erre a napra esett a nőegylet 70 éves, a nőegylet népkonyhájának 40 éves jubileuma s ezt a kettős jubileumot talán meg sem lehetett volna ünnepelni szebben, a nőegylet nemes céljaihoz illőbben, mint egy újabb jótékonysági intézmény felavatásával. A nőegylet jubiláló és felavató díszközgyűlése vasárnap délelőtt 11 órakor vette kezdetét a Várkapu-uceai impozáns, uj épület egyik termében. A díszközgyűlést, melyen Snejdá- rek tábornokkal és Jungwirtb dr. helyeítes- rendőrigazgatóval az élén megjelentek a katonai és a polgári hatóságok képviselői, özv. dr. Hartmann Lajosné, a nőegylet elnöknője, nyitotta meg keresetlen szavakkal, üdvözölte a megje’enteket és röviden vázolta a nap jelentőségét. Utána GrosswirthSándor dr. ügyvédjelölt, a nőegylet titkára mondott szlovák nvelvü megnyitót. A díszközgyűlés ünnepi szónokaként Farkas Zoltán dr. szenátor mondott hatásos beszédet, melyben rész’etesen kitért az uj jótékonysági intézmény jelentőségére, méltatta a nőegylet két évtizedes munkásságát, amelyben oroszlán része volt Bródi Fülöpnének, aki 53 esztendőn keresztül irányította az egyesület munkáját. Nagy érdemei vannak az utána következett einöknők- nek és a mindenkori vezetőségeknek is, melyek nagyértékü munkálkodást fejtettek ki a jótékony nőegylet céljai érdekében. Arra kérte a megjelenteket, hogy továbbra is tartsanak ki és támogassák a nőegylet áldosos munkájában. Ezután Eckstein Márk és Enten Manő dr. főrabbik mondottak tartalmas német és magyar nyelvű beszédeket, majd Gönczy Gábor ref. lemész a kassai református egyház üdvözletét tolmácsolta hatásos szavakkal. A Kassai Jótékony Nőegylet képviseletében megjelent Gerlóczy Béláné a nőegylet és a Szent Antal árvaház, Matzner Sámuelné a Joint, Lusztig Náthán a neológ hitközség, Herz Ignác dr. ügyvéd a zsidó hitelszövetkezetek elnöke a hitelszövetkezetek, Reisz Henrikné a szülők szövetsége. Glüc.ksmanné pedig a Vizo nevében üdvözölték a jótékony nőegvletet a kettős jubileum és az agg nők otthonának felavatása alkalmából. Majd dr. Hartmanné elnöknő berekesztette a nevezetes díszközgyűlést. * 4 — A kassai katolikus egyházközség karácsonyi vásárának műsora. Kassáról jelentik: A kassai katolikus egyházközség által rendezett karácsonyi vásár december 3-án délután 4 órakor nyílik meg a Sokol-ligeti sportpavil- lonban. Az általános érdeklődést, mely a karácsonyi vásár iránt évről-évre megnyilvánul, nagyban fokozza a katolikus ifjúsági egyesületek által rendezett változatos, nivós műsor, mely minden este fél 7 órakor veszi kezdetét. A tervezet szerint a műsort a következő sorrendben tartják meg: December 3-án megnyitó szlovák est: rendezi: a szlovák hölgy kongregáció és „Jednota Orol“; december 4-én kulturest, rendezi: a leány Mária- kongregáció; december 5-én Mikulás-est kivételesen ötórai kezdettel, rendezi: a Szent Antal Árvaház és a Szivgárda; december 6-án Vidám-est, rendezi: az ifjak Mária-kongregá- ciója; december 7-én magyar-est, rendezi: a Katolikus Leányklub; december 8-án záróest, rendezi: a Katolikus Legényegyesület. Az előkészületek már nagyban folynak és kedves újítások, kellemes meglepetések várják és fogadják a vásár látogatóit. — Éven kint három közgyűlést tart Pestmegye. Budapestről jelentik: Pest vármegye törvényhatósága elhatározta, hogy ezentúl évenként az eddgi négy törvényhatósági közgyűlés helyett hármat fog tartani. A törvényhatóságot takarékossági. szempont vezette a közgyűlések számának csökkentésére, továbbá az alispán! jelentéihez szüksége* statisztikai adatokat in könnyebb négy hóüaponkiüt összeállítani. Abbahagyják a Zuider-tó kiszárításának a munkálatait I A világgazdasági válság meghiúsítja az emberiség legnagyobb technikai vállalkozását — A tengertől elhódított földeken káposzta-piramisok rothadnak 1931 december 1, kedd. Deus maré, Batavue litora focit. Isten teremtette a tengert, a holland csinálta hozzá a partokat. Ez a büszke hollandiai szólás-mondás középkori eredetű és a legjobban jellemzi azt a heroikus kultur- munkát, amelyet a holland nép évszázad okán át folytatott földjének megmentése érdekében. — Hollandiának ugyanis egész területe síkság, olyan alföld, amelynek magassága alig haladja meg a tenger felszínét, sőt tekintélyes része, egész nyugati partvonala úgynevezett depresszió, vagyis olyan terlilet, amelynek felszíne a tenger felszíne alatt van. Ennek következtében természetesen a történelmi j idők egész folyamán nagy mértékben fenyegette j az országot az a veszedelem, hogy az árvíz elönti, j Ezért már a korai középkoriéi kezdve megkezdték; a hatalmas védő gátmüvek építését és egész! Európában itt voltak a legnagyobb szabású véd- müvek. Borzasztó erővel támadt a tenger Hollandia földje ellen. Tudvalevő, hogy a Zuíder-té, az a nagy parti bemélyedés, amely most széles nyílással kapcsolódik az északi tengerhez, még a rómaiak 'korában belső tó volt, amelyet a rómaiak Lacus Flevcnak neveztek. Azonban már a tizenkettedik század derekán tengeröböllé változott ez a tó és a későbbi hullám- ostromok annyira kibővítették a tengerrel való kapcsolatát, hogv 1250-ben már a tenger rész-ének tartották és a tizenötödik század elején mai végleges alakját formálták ki a hullámostromok. Az a hcsszu szí "élvonal, amely a holland partvonal elolt húzódik, nehány kilométernyi távolságban és amelyet a térképek Fries-szigetek néven foglalnak össze, egykor szintén a szárazföldhöz tartoztak és a tizenharmadik, meg a tizennegyedik század folyamán szakították el a hullámok a szárazföldtől őket. Ilyen módon keletkeztek a Fries- ezigetek és a partvonal közötti laguna-szerü tavak. Borzalmasaik voltak a tenger pusztításai a Ma&s-folyó torkolati vidékén és a Rajna torkolatában is. 1420-ban itt egy óriási tengerár ai egész partvonalat annyira felbontotta, hogy csupa apró sz'get keletkezett. Az akkori batasttrófa alkalmával hetven helység pusztult el, amelyben százezer ember lakott De ott is. ahol a parti homokbuckák gátat vetettek a tenger előnyomulásának, lassanként előnyomult a pusztító ellenség, mivel a homokbuckák a száraz- fö.d belseje felé vándoroltak. Ez a jelenség még most is tart. Megállapították, hogy az elmúlt évszázadban a holland strand eltolódása teljes száz ird-tert tett ki, az eg-écz történelmi idók folyamán három kilométeres szalagra becs"’ik ezt a veszteséget. A geológusok véleménye szerint a holland partvonal különben is áVandó'"^ ©hlyedében ven é6 az évi eülyedés átlagos mértéke 3—5 millimétert tesz ki. Azt a veszteséget, ami Hollandiát a tenger ostroma következtében 1200-tól kezdve érte, a geológiai tüdőmön mintegy kilencezer négyzetkilométerre becsüli. Ezzel a veszteséggel szemben azonban a hollandok jelentős földeket meghódították a tengertől. Már a korai középkorban megkezdték ezt a kultúrharcot, ed ekkor az állandó háborúskodás miatt még nem tudtak sokra menni. Csupán 1450-től kezdődik az a nagyszabású munka, aimeiy mind a mai napig tart. A eeelandi területen, amelyet egészen megfelelően neveztek el ezen a néven, a sok apró szigetkét valósággal egy szigetté olvasztották össze és V™* módon a föld felületét megkétszerezték. A Hét IJ tenger öblöt), ameíyen Amszterdam fekszik és amely egykor igen nagy kiterjedésű volt, mai mértékére szorították, amennyiben az egész nyugati részt, amely csaknem az északi tengerig ért, ez ífczaki tengeri csatorna építése alkalmával 1865—1875 között kiszárították. A Dollárt öblöt 1450 óta egykori terjedelmének negyedére szorították és a Fries-part- vonalon egyik sziget zsámolyt a másik .után kapcsolták a sz’getek láncához. Ezen a módon 1450 óta a tengertől kereken 3000 négyzetkilométernyi termékeny földet hódítottak vissza, — Az egykori áradási területeket megszerezték a kultúrának, a vizeket csatornákon vezették a ten- erbe és hatalmas gátakat emeltek. A belső tavak nagy részét kiszárító Mák. — A legnugyobbszabásu ilyen művelet, volt az úgynevezett Hnaruemi tengernek eltüntetése, amely Leiden és Ha-arnem városa között, 181 négyzetkilométernyi nagyságban terjengett és amelyelt 1840--1853 között szárítottak ki. Ezen a területen ma hi^szezer ember ól. Mindezeket a k''szárított tavakat hatalmas tavakkal vonták körűi s a vizet kiszivattyúzták. A talajvizet most is állandó szivattyúzással. vezetik* le. A belső tavak kiszárításával ©03 négyzet'kilomóler- nyi termő földet szereztek a hollandok. Az így nyert -terület nem éri el nagyon az elvesztett kilencezer négyzetkilométer nagyságát, értékben azonban meghaladja a tengerről elragadott földet, mert az vigasztalan kó’zeges talaj volt. Ennek a századnak az elején hatalmas kulturális vállalkozás eszméje fegamzott meg o hollandokban, amellyel meg akarták koronázni az évszázados kulturális munkát. Nem kisebb feladatot tűztek maguk elé, mint kiszárítani teljes égé. zóben a Zuider-tavat. Ennek a feladatnak a jelentőségét ekkor értékeljük kellőképen, tekintetbe vesszük, hogy a Zuidersee területe felér egész déli Hollandia területével és kiszárítása álul teljes 3"00 négyzetkilométernyi területet lehet kulturfölddé változtatni. Már a század t lejen elkészültek a tervek, amelyék Szerint először is kiérne évig tartó munkával egy negyven kilométer hcsszu, Öt és fél méter magas gáttal elzárják a tavat, ezután a további 33 esztendőben a kis medencékre bontott tavat kiszárítják. Abban az időben ennek a munkának költségvetése 500 millió aranymárkát tett ki, ami óriási összeget jelentett, ha figyelembe vesszük, hogy a Kaiser WÜlhe-m csatorna elkészítése 160 mi.ll:ó a-ranymárkába került. Mintegy tiz éve folynak ezek a munkálatok és már 20.000 hektárnyi föld területet sikerüli a tengftröböUől visszahódítani. A technikai munka meglehetősen nehezen ment előre, amennyiben a Zuider-tó mintegy három méteréé vizrétesieel borítja a talajt. Mégis sikerült értékes termőföldeket nyerni, amelyeken virágzó „Jaj a felforgatóknak!“ Berlin, november 30. Groener hadügy- és belügyminiszter vasárnap rádióbeszédet intézett a német néphez. Megállapította, hogy sziikségrendeletekkel nem lehet a helyzeten segíteni. Az egyetlen segítséget a német nép egysége, továbbá szellemi és erkölcsi ereje jelenti. Tántorithatatlanul bízni kell a jövőben és az aktív optimizmus ujra kiemeli a nemzetet a mélységből. Az optimizmus a német köztársaság szilárd talaján épüljön löl. Jaj azoknak, akik az államforma aláaknázá- sával elveszik a fejlődés létalapjait. Az államforma megbuktatására irányuló ábrándok azonban nem jelentenek veszedelmet, mert az államhatalom erősen és határozottan a kormány oldalán áll és minden felforgatási kísérletet csirájában elfojt. A kormány határozottságát a nép határozottságának kell kiegészítenie. a politikai nézetekért tomboló harcot nem szabad terrorral alátámasztani, hanem mérsékelt szellemi fegyverekkel. A német történelemben gyakran váltakoztak a Prága, november 30. A Vecerni Ceské Slovo mai számában érdekes cikkben számol be a zempléni naftaforrások sorsáról. A zempléni Mikon, a lengyel határ mentén, szemben a lengyel területen lévő Jaslo, Jedlioe ég Drohobyce naftamezőivel, még évtizedekkel ezelőtt ugyancsak naftára bukkantak. 1921 óta egy,francia s részben belföldi tőkéjű társaság folytat Mikón kísérleti,fúrásokat. Kezdetben ez a társaság sokatigérflen dolgozott — Írja V. C. S. —, a munkálatokat Saoh brünni mérnök vezette. De megmagyarázhatatlan módon sehogy sem tudtak naftaíorrásra bukkanni, noha a nafta itt szabadon tör föl a felszínre. A polgárok azt suttogják — Írja a V. C. S. —, hogy nem szabad semmiféle naftaforrásra bukkanni, hogy a lengyelországi naftatulajdonosok ne károsodjanak^). Azt is beszélik, hogy még a magyar rezsim idején, amikor rendes Mondát fúrtak és a nafta a levegőbe früocuüüt, jöttek mezőgazdasági kultúra fejlődött ki. Most az a meglepő hír érkezik Hollandiából, hogy a kiszáritási munkálatokat abbahagyják. r Nem csüggedés, nem a technikai feladatok nehézsége okozza ezt a visszavonulást, hanem egyszerűen a világgazdasági válság ha‘á?a nyilvánul meg ebben a szomorú tényben is. Aki végig járja most őc6zel a Zuídér-tótól elhódított területeket, azt megfenő látvány fogadja. — Óriási garmadákban, valóságos piramisokban, állanak a kápcszíafejek, amelyeket nem lehet a földről beszállítaná, mert nem fizetődik ki a fuvar- költség, mert a káposztának ríncs egyáltalán értéke. Németország volt a legjobb felvevő piaca a holland főzeléknek és most Németország nem tud vásárolni. A munkanélküliek éheznek, a holland televényen piramisokban áll a káposzta. A kiszáritási munkálatok megszüntetésének a tervét nem lehet nyugodt egykedvűséggel fogadni, mert hiszen itt a legnagyobb technikai vállalkozásról van'szó, amelyet valaha kezdeményeztek. Egy olyan kultúrái is cselekedet ről, amelyet a technika magas fejlettsége tett lehetővé. Első ízben történt meg, hogy tengerfenékből ilyen nagy méretekben varázsoltak termőföldet és ilyen nagy kiterjedésű sósviztömegeket változtatták édesvizüekké. Valóban itt a legszebb harcról volt szó, az embernek harcáról a természeti erőkkel, a tengerrel, az áradással Szemben, földért, gabonáért, lakóhelyért folytatott küzdelem. És most fel kell adni ezt a harcot, mivel egyszerűen azt műt a Mák a számifások. • j hogy a tengertől elhódított föld egyszerűen nem hozza meg annak a tőkének a kamatait, amelyet [ befektetnek. — A hesseni hazaárulás! p£r végletek, a nép hol a magasságokban volt, hol lezuhant a mélységekbe. A németség ennek ellenére elöbb-utóhb diadalmasan elfoglalja helyét a lényben, még akkor is, ha a legrégibb néniét hiba, a pártviszály mindent elkövet az egység megbomlására. Változás Hessenben Berlin, november 30. Werner főállamügyés7. elrendelte az előzetes vizsgálatot a hesseni szocialisták ellen, akiket hazaárulással vádolnak, mert állítólag puncsot terveztek a német köztársaság ellen. A főállamügyész elhatározása váratlanul éri a közvéleményt. A hesseni házkutatások és a kompromittáló okiratok felfedezése után az államügyész nem tett lépéseket a vizsgálat megindítására, nőt együk inlerjujában igyekezett a nemzeti szocialistákat megvédelmezni. A baloldali elemek nyomására kénytelen volt eredeti nézetét megváltoztatni s a leipzigi főál'laműgyész- ség utasítására a vizsgálatot elrendelni. más mérnökök és munkások és a szondát vassal betemették(¥). A prágai műegyetem és x pri- brami bányászati főiskola több geológusa e nyáron megvizsgálta a mikói naftam őzöket és megállapította, hogy elsó'rendii naftát tartalmaznak, amelyet tervszerű eljárással nagy mennyiségben lehet majd nyerni. A prágai geológusok szak; vélemény'ének birtokában, a Cseh Eszkom Bank tárgyalni kezdett a tulajdonossal, Szíá ray földbirtokossal, noha a Bafa-oég már ré gebben tárgyalt Sztárayval a társaságban való részesedésének eladásáról és a közeli öünezoí finomitó megvételéről. E napokban sor került a végleges megegyezésre, amelynek értelmében a Cseh Eszkont Bank átveszi a naftamezőkeí minden berendezéssel és az egész területrí szóló ásatási joggal. Az uj tulajdonos több helyen 700 motor mély ségben akar kutatni és kétszáz munkást í<y foglalkoztatni. Groener a német köztársaság szilárdságáról A mihói naftamezők prágai bank birtokába kerültek Miért nem találtak eddig naftát Zemplénben?
