Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-25 / 293. (2810.) szám
56 'PMGM-Ma<&\P-WRT>SJ> 1931 december 25, péntek. Karácsonyi koníeránsz Interjú a vidéki szerkesztővei Végig a város életén Érsekújvárról Irta:SÁNDOR DEZSŐ Miután távirati utasítást kaptam főszerkesztőmtől arra, hogy a PMH. jubiláns száma részére akkor is kell Érsekújvárról karácsonyi cikket Írnom, ha nincsen semmi aktuális témám, megpróbálok egy olyan karácsonyi cikket írni, amiben semmi nincsen, ha sok-minden lesz is benne, x A kiapadt riporter, amikor sürgős cikket kell írnia, de témája nincsen, olyan lelki-állapotban van, mint az időzavarba jutott sakkozó. Ideges összevisszaságban torlódnak benne a iehető&é-1 gek, de a nagy sietségben nincsen leiküreje a gondolatok fegyelmezésére. Rajzanak, birkóznak, hemperegnek a témák, lehetőségek, ötletek és ötletességek e a gondolatvergődésben nehéz kialakítani egy cikk egységes képét. Valami olyat szeretnék ezúttal írni, ami jellemző erre a kisvárosra, amelyben élek e amelynek minden életmegnyilvánulása annyira a szemem előtt játszódik le, hogy a nagy közelségben — most veszem észre, — nem is látom egész teljességükben a dolgokat. Meg kellene próbálni egyszer idegen szemmel megnézni az unalomig látott és megszokott dolgokat. Ki tudja, milyen érdekes újszerűségek lepnének meg, ha egyszer megérkezve az érsek- újvári pályaudvarra, idegen arcot vágnék mindenhez, nem fogadnám el az ismerősök köszönését, s az ideegn ember habozó tájékozatlanságával vágnék neki ennek a kis vidéki magyar városkának. Megrázom magam. Varázsigét mormolok és — nem ismerem ezt a várost- Megnézem. Felfedező útra indulok az ismeretlen Érsekújváron. Újra Ujvárott • •. A vonatom befutott az éTsekujvári pályaudvarfa. Nagy pályaudvar, nagy forgalom, kopott perrón, kopott emberek sürgése-forgása. Szóval itt vagyok újra Érsekujvárott. Egyszer, a háború előtt vagy alatt átfutottam párszor errefelé a gyorsvonaton Bécs és Budapest kö- kött. Milyen hangulatos volt, hogy cigányzene fogadta akkoriban a vonatot, édes magyar hallgatók, megmozgató csárdások hangulata derítette jókedvre a fáradt, unott utasokat. Miniig örültünk, ha Érsekújvár állomása következett s kicsit fájt a szivünk, ha felhangzott az indulást jelző trombitaszó s a cigányzene temperamentumos Rákóozi-indulóját elnyelte az egyre sebeso- dő vonat kerékkattogása. De most itt vagyok. Megnézem egyszer hát azt az Érsekújvárt közelebbről Az első benyomások káosza Szűk, piszkos, elhanyagolt ösvényen próbálok kijutni a pályaudvarról. A hivatalos kijáratnál a másfél méter széles ösvényt a várakozók és a kofferekkel kifelé tolakodók egészen elzárják, alig juthat ki az ember az állomás előtti térre. Ha az első impresszió a szűk kijáratnál rossz volt, a második egyenesen lesújtó. Bérkocsisok és autobuszkalauzok indián csatakiáltása fogadja a békés utast. Tépik a kezéből a kis táskát. — Három koronáért beviszem a nagyságos urat... — nyöszörög valósággal az egyik kocsis-, amikor úgy látja, hogy az autóbusz felé pillantok. Egy fáradt gebe baktat a kocsi előtt, amely lépésben „röpit“ a város felé. Hát ez Érsesujvár?!... NINCS TÖBBET KOPASZ FEJ ha használja a Csillagba jpetrolt Készifi: Csillag patika Brafislava. Kecske ucca 31 9 i Főút- Sárga ker^miton zörög a kocsi, összevissza épített házak. Emeletes paloták, nádfede- les viskók, kedves, régies, parkos villák és modern családi házak, összevissza. Artézi kút, tereferélő cselédleányok, hatalmas bérkaszárnya, törökmézes bácsi, girbe-görbe ut, szűk kocsiút, élénk teherforgalom. Aztán jön a belván*, egyre sűrűbben az üzletek, néhány nagyvárosias s egy veszélyes, furcsa forduló után rászaladunk a Főtérre. Főtér. Egy hihetetlenül karcsú torony uralja az egész képet, amelyet eltorzít a néhány valóban érdekesen modern bérpalota körül ottfelejtett ódon házak sora. Kávéházi interjú a vidéki szerkesztővel Vidékies kávéházak. Az egyik csendes kávéházban leültem g hamarosan összeösmerkedtem egy újságíróval. Csen- desszavu, előzékeny; szemüveges fiatalember, szerkesztője a hetilapnak. Megkérem, informáljon az érsekujvári viszonyokról, megtakarít nekem sok járkálást. A vidéki szerkesztő igen előzékeny volt s jóindulatulag viaszolt a kérdéseimre: — Szívesen adok önnek intervjut, kodéra ur — mondotta — e^ő passzív intervjum. Aktive én szoktam interjúvolni. Hátradőlt a karosszékében g mint aki rutinos az ilyen dolgokban, mosolyogva mondotta: Mind a két oldaton — Kérdezzen tehát s én válaszolok. — Mit tart ön a legérdekesebbnek s a legjellemzőbbnek Érsekújvárra? — tettem fel az első kérdést. Kis csönd. — A kérdés különös és tul-általános — hangzott az elgondolkozott válasz. — Én ilyen nehéz kérdéseket nem szoktam feltenni, amikor in- terjuvot csináltam. De-azért válaszolok önnek. Erre a városra a legjellemzőbb, hogy jóindulatú emberek lakják. Kérdő arccal fogadtam ezt a különös jellemzést. De informátorom folytatta: — Ez a legjellemzőbb s egyúttal Iegrokonszcn- vesebb, legalábbis azok számára, akiknek a temperamentuma megfelel ennek. Jóidegü, dolgos polárok lakják ezt a várost. A magyar lakosság öntudatos gerince magyar nemzeti alapon áll, de józanságával mindig pillére volt a nemzetiségi békének. Ez a katolikus többségű város felekezeti türelmetlenséget soha nem ismert. A gazdaelem, amely majorizálni tudná a várost, mindig felvilágosult megértéssel viseltetett a városias fejlődés iránt s nem zárkózik el a szociális problémák szükségszerű honorálása elől sem. Szóval ebben a városban nem tűrnek meg elfogult vaskalaposokat, Ennek az egészséges mentalitásnak a kiépítésében nagy szerepe van a különböző pártok vezetőinek. Mind a két oldalon. Holota János dr. polgármester, aki egyúttal a magyar nemzeti párt nemzetgyűlési képviselője, szinte kísérteties szuggesztivitással tudja fanatizálni a magyar lakosságot a magyar pártok érdekei számára e annakidején országos feltűnést keltettek azok a bravúros választási sikerek, amelyek az érsek- újvári magyarság összetartását mindenütt példaadóvá tették. Mint polgármester szintén lelki- ismeretes igyekezettel képviseli a város egyetemes érdekeit e igyekszik e tud is mindenkinek a polgármesterévé lenni, nemzetiségi különbség nélkül. A keresztényszocialista párt körzeti elnöke, Turchányi Imre dr. ugyancsak tárgyba^ goe européer, akit túlzott- politikai elfogultságok soha nem vakítanak. Igen megbecsült ember Kurucz Ferenc, a kisgazdák népszerű vezére is. Az igazságnak tartozunk azonban annak a megállapításával is, hogy az érsekujvári nemzetiségi béke fenntartásában nagy érdemei vannak a csehszlovák vezetőknek is. Így elsősorban Sándor István járási főnöknek, az államhatalom legmagasabb érsekujvári képviselőjének és Slá- vik Alajos vezefi jegyzőnek. A csehszlovák politikai pártok vezetői közül pedig Bláha Károly vasúti vendéglős, polgármester-helyettes Érsekújvár egyik leglelkesebb lokálpatriótájává lett az alatt a 12 év alatt, amióta Érsekujvárott él. A szociáldemokrata Buzek Václáv is komoly, tárgyilagos ember. A zsidó pártoknak sikerült úgy depolitizálniok magukat, hogy az egyetemes városi érdeket minden pártérdek és nemzetiségi elfognitság fölé képesek emelni, ^itil Negyedmillió korona a munkanélküliek segélyezésére — Kommunisták? — Érsekujvárott egy kis „pechje** volt ebben I az évben a kommunista agitációnak. Hála Istennek, itt nem romlottak a szociális viszonyok olyan mértékben, mint másutt, tehát az agitációs lehetőségeknek nincsen az a konjunktúrája, mint egyebütt A tavaly még álló bőrgyár és lengv^r megindította üzemét, a dohánygyár is megszapo rí tóttá a munákefelvételt, úgyhogy 500 munkanélküli, aki még tavaly a legnagyobb bizonytalansággal nézett a jövő elé, idén rendesen keres. Sajnos, azért Így is van 5—600, többé-kevésbé ! kereset nélkül álló munkás," azonban a város és a ‘-árás nagy apparátussal készült az inség- akciókra. Körülbelül negyedmillió áll rendelkezésre s minden munkanélküli ebédet kaphat a városi, vagy a zsidó népkonyhán, azonkívül ki- sebb-nagyohb segélyek, kisebb-nagyobb szero- tetadományok i* vannak, 60—80 ember állandóan ineégmunkán dolgozhatik, szóval — az általános rossz viszonyokat tekintve — a szociális helyzet Érsekujvárott még nem a legrosszabb. Sajnos azonban rosszabbodó. Rövid eszmecsere Érsekújvár kuíturéletéről — Szíveskedjék akkor arról is informálni engem, kolléga ur, milyen kultúréiet van Érsekujvárott. . — Kell erre a kérdésre is válaszolnom? — kérdezte egy kicsit idegenkedve. — Feltétlenül. — No de kérem, talán mégsem. Én nem akarok senkit sem bántani, ön ki fogja irni az újságba s én kérem lokálpatrióta vagyok, nem akarok ross-z hírt terjeszteni erről a városról. — Köszönöm, nekem elég ez le ... Érsekújvár leghíresebb pontján Ezután sétálni mentünk. — Nem volna teljes az információ — mondotta kollégám, —• ha nem vezetném el önt Érsekújvár leghíresebb pontjára. Rosszat sejtettem. — Csak nem a Péróba akar engem vinni kolléga ur? Nálam nincs revolver. S azon sok színes riport alapján, amit erről a szörnyű külvárosi részről olvastam, azt hiszem, hogy ott fényes nappal szurkálják az embereket. — No, nem lesz olyan veszélyes a dolog. S mentünk, mendegéltünk. Alig három percet a város főterétől. Egy lejtőn, ahol valaha állítólag a büszke újvári vár fala volt, leértünk egy különös területre. Először széles ucca, düledező, szálraa- fedeles, apró ablakos házakkal. Az egyik ház kapujában 5 foko6 hidegben egy fáradtarcu uccaleány állott. Óvatosan mosolygott felénk. Nem szólított meg. Csak fennhangon énekelt: Hiába van palotád Budán. Hozzám jársz a boldogság után. Kócos, kiélt, szóméra pária volt ez a boJ- dogsági forrás. Sietünk tovább. A szomorú kép csak ezután fogadott. Be jutó Ltunk a legsötétebb Péróba. Ferde vályogKossányi Józsefi ÖRÖKKÉVALÓSÁG SZEKERÉN... Millió ágyék hullámából verődtem ide: utaztam a végtelen űrben, szüzhumuszu földben, aranyló búzában. Utaztam ősfényü mezőkön, utaztam jajban, kéjben, vérben, Idők káoszában, korok múlásában. Nem tudta dédapám, nem tudta nagyanyám, hogy jövök, leszek — s egyszer megérkeztem. Csak rossz, csavargó öröm, messzenéző ősöm várt s álmodott rólam; sziklából vert legényről, tengerlelbü legényről, s csak anyám leste lázban szekerem zörgését Utaztam a végtelen űrben: zsidók mértékével hatezer évekig, tudós mértékével tízezer évekig, Isten mértékével jövök már, jövök már örökvalósági kezdetien kezdettől, örökkévalóság csillagos szekerén. Jöttem, mint a füvek, vagy mint a bogarak, virág, reggel, alkony, égzengés, árvizek. Jöttem, jöddögéltem, ősbulláraok dobtak millió sóhajból, szüzcsillag álomból vértüzes vágyakból örökkévalóság csillagos szekerén örökkévalóság rejtélyes szekerén s Idők dalát zengem ... házak, megrepedezetten, & szalma lóg belőle, kicsiny ablakok, rongyokkal begyömöszöLve, Nyomorgó cigányok Laknak benn©. Beléptünk az egyik kunyhóba. Tisztesség- t/udóan felugranak hárman, öten fekve maradnak a szalmazsákokon. — Nyolcán vannak ebben a kis szobában? — kérdezem megrendültén. — Nem kérem, tizenkét len. Négyen a városban vannak. Menekülök a levegőtlen szobából. Menekülök a PéróbóL Nappal nem a bűnnel, hanem a nyomorral találkozik az ember. * !A ripor líkörut még sokáig tartott. Nem részletezem. Poros volt a tüdőin, amikor viiipzatértünk a Bafa-bőrgyárból, megnéztük a vasutaskolóniát, megtekintettük a szigetet, ahol valaha állítólag városi park lesz Érsekujvárott. Untam már Érsekújvárt. Fáradt voltam. Elbúcsúztam koíégámtől. Búcsúzáénál mélyen a szemébe néztem. a kis tűnődés után megkérdeztem tőle: — Mondja kolléga ur, nem látjuk még mi, egymást valahol?... Vidám rovat — Ottó, Ottó! — szólt át az édesanya a másik szobába. — Miért sir Liliké olyan nagyon? — Semmiért, anyuskám, csak megmutatom neki, hogy hogyan egye az almáját, — hangzik vissza a felelet. *' GYENGÉDEN — A nagyságos ur rosszul lett az éjszaka. — Különös, nem is hallottam, hogy hazajött. — Nem is jött haza. A rendörségról telefonálták. * ALAPOS OK — Miért veri a feleségét? — Mert mindenkinek azt meséli, hogy nem boldog a házaséletiink. * MEGHÍVÁS — Nem vacsoráznál holnap velem? — Szívesen. — Akkor holnap hét órakor pontosan nálatok leszek. . * AZ ELVESZTETT EMLÉKEZŐTEHETSÉG — Anyuka, úgy látszik Jancsi el veszi tette a* emlékezőtehetségét. — Miért, kisfiam? — Mert ma már másodszor mosta meg a kesét BARÁTNŐK — Ma ünneplem drágaságom a harmincötödik szüle tésoö pomat. — Legfőbb ideje, angyalom! MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. H. kiadóhivatalában Ara egész évre 24 K, számonként 2*50 K Valódi perzsa és belföldi szőnyegek, futók, függönyök, linóleum és az összes belberen- dezési cikkek nagy választékban legolcsóbban kaphatók DflnUI CD szönyegáruházában DUÜflLLn BRATISLAVA, Magasút 1,
