Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-25 / 293. (2810.) szám

50 1931 december 25, péntek. »RXGAI-MAfiÍAR5ímiiaR egyik rokűtuszenveé tagját, Klimó Józsefet kí­sérjük utolsó útjára. 1929-ben hal meg Székely Jenő, a lap kassai szerkesztőségének derék munkatársa. & harmadik fSszerkesztft 1925. év első felében Flachbarth Ernő dr. és Gál István más irányú fontos kisebbségipolitikai elfoglaltságuk miatt megválnak a lap szerkesz­tőségétől s 1925 júniusában a lap főszerkesztőjének Dzurányi Lászlót, a Kassai Napló volt fele­lő;. szerkesztőjét s a Magyar Újság volt fő­szerkesztőjét hívják meg. Dzurányi László átmenetileg betölti a felelős szerkesztői munkakört is és teljesen átszervezi a szerkesztőséget. A lapvezetésre hivatott éles­látással s az ideális szerkesztő nagyszerű érzé­kével a legkiválóbb szlovénekéi magyar újság­írókat gyűjti maga .köré s valóban fővárosi nívójú lappá fejleszti az im­már biztos pénzügyi alapokon álió Prágai Magyar Hírlapot. Ekkor kerülnek a lap szerkesztőségébe Bihari Mihály dr.. Darvas János. Donner Pál, Erdélyi László. Győry Dezső, Kelómbéri Sándor. Schneller Pál, Székely Jenő és Wallentinyi Er­zsébet. A szerkesztőségi gárda névsora nem volna teljes, ha nem emlitenők meg a német Küschall Ferencet,aki a lapnak fönnállása óta hűséges és megbízható irodai altisztje. SJjjSáaia&íHB a szindikátus Ez év vége felé vezető szerepet vállat a lap politikai irányí­tásában Szüllő Géza dr., akit akkoriban választ meg elnökének és kép­viselőjének az országos keresztényszocailista párt, aki már előzőleg is, a lap bölcsőjétől kezd­ve lelkes értékelője és nagylelkű támogatója a Prágai Magyar Hirlap munkájának. Ekkor újjá­alakul a szindikátus, amelyben egyenlő arány­ban nyer képviseletet a két szövetkezett test­vérpárt: az országos .keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt, továbbá a ruszin­ok ói magyar pártok szövetsége. Az uj szindi­kátus a lan felelős szerkesztőjének Forgách Gézát, a Központi Iroda volt titkárát s a kassai Esti Újság volt szerkesztőjét nevezi ki, aki állását 1926 junius elsején -foglalja el. I Prései Magyar Hírlap diadalmas fi jNWése 1925 végén a Prager Tagblatt nyomdájába és épületébe költözik át a dapvállalat s ezzel úgy a technikai előállítás, mint a hírszolgálat terén a legmodernebb eszközökhöz jut. Az ezután következő évek a Prágai Magyar Hirla-p életében a nagyszabású fejlődés, a sza­kadatlan térfoglalás korszakát jelentik. Hétről- hétre. hónapról-hónapra emelkedik a péidányszám, bővül az oldalterje- delem, s messze túlszárnyal minden más ki­sebbségi magyar lapvállalkozást. Ma, amikor a decennium közeledő betölté­sét ünnepeljük, dicsekvés nélkül, de jogos ön­érzettől és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ■ Prágai Magyar Hírlapnak ma kétszer- a:>:g ‘ munkatársa, két és félszer annyi oldal- száma és közel háromszor annyi olvasója van, mint hat évvel ezelőtt volt. A fejlődés egyes állomásait jelzik a mellék­letek is. A „Nagyasszony" 1925 novemberétől 1926 júniusáig jelenik meg a Prágai Magyar Hírlap keretén belül. Szerkesztője akkor is Péchyné Bartóky Mária. 1925 szeptemberétől 1926 végéig „Magyar Vasárnap" ckn alatt jele­nik meg mellékletként a lap vasárnapi irodalmi része Sziklay Ferenc szerkesztésében. Ugyan­ekkor melléklete a lapnak a ,,Magyar Iparos és Kereskedő" is Bayer Ferenc mérnök ezcrkew- tésében. 1930 márciusában a lap kibővült a beti nyolc oldalas mélynyomása képet mellélettel s ezzel minden külsőségben is egyenrangú és egyenlő értékű társa lett a legnagyobb buda­pesti magyar napilapoknak. A lap nagy tekintélyének és a lap főszer­kesztője iránt megnyilvánuló osztatlan tisz­teletnek, megbecsülésnek és újságírói műkö­dése nagyraértékelésének s a lap iránti ra­gaszkodásának és szeretetlenek ékesen szóló megnyilatkozása volt 1930 nyarán a Prágai Magyar Hírlap házi ünnepe, amikor Dzurányi László huiz esztendős újságírói jubileuménak megünnepléséből részfi kért az egész kisebbségi magyar közélet. & PW szövegeset megalakulása 1931-bem végül megoldást nyer az 1922- ben megindult részvénytársaság-alakulási ak­ció is. Miután minden kísérlet hiábavalónak •bizonyult arra, hogy a Prágai Magyar Hír­lap Részvény társaság elnyerje a felsőbb ha­tósági jóváhagyást, a lap szindikátusa el­határozta, hogy részvénytársaság helyett a könnyebben létesíthető szövetkezet formá­jában fogja megalkotni a lapvállalat jogi és üzleti szervezetét. A Prágai Magyar Hírlap Szövetkezet 1931 szeptember 16.-án Prágában megalakult. Az alakuló közgyűlés az igazgatóság tagjaiul a következőket választotta meg: Bittó Dénes nyug. főispánt, Haiczl Kálmán dr. plébánost, Korl'éth Endre dr. szenátort, Saent-Ivány József képviselőt, Szilassy Béla dr. szená­tort, Szüllő Géza dr. képviselői % Tarján ö-dön mérnököt. A felügyelőbizettság tagjaiul: DebránSzky János képviselőt, Esterházy Já­nos földbirtokost, Jaross Andor tartomány- gyűlési képviselőt és Törköly József dr. nem-‘ zetgyülési képviselőt. Az igazgatóság elnöké­nek Szilassy Béla dr.-t, a felügyelőbizottság ©Inönkének Dobránszky Jánost s a szövetke­zet vezérigazgatójának Tarján Ödönt vá­lasztották meg. Hunkatársak Beszámolónk .végére érve az elismerés leg­melegebb hangján kell megemlékeznünk a Prágai Magyar Hírlap niindeu munkatársá­ról. Valamennyinknek részük és érdemük van a Prágai Magyar Hirlap fejlődésében. Itt emlitjük meg elsősorban a kiadóhivatal tagjait: Szabó Boriskát, Reindl Jankát, Fhchbarth Jenőt, Kaempfner Jánost, Förs- ter Irmát, Klvmó Józsefet, Kaempfner Sán­dort, Winkler Irmát, RakoüyOy Miklóst, w r~ m 1931-ben a minimumra csikként a kassai uj építkezések száma íz állatét és a város még építtetnek, a magánosok annál kevésbé — Nem szabad megbontani a kassai íF§~®j«a tradicionális karakterét Kassa, december 22. (Kassai szerkesztősé- günktol.) Egy másik cikkünkben kimerítően foglalkozunk Kassa jelenlegi életiével, melyet két alapvető körülmény determinál; a leépitett&ég és az egyre súlyosbodó gaz­dasági válság. Legjobban érezhető ez az építkezések egyre jobbam csökkenő tempóján, amely -maholnap a nullával lesz egyenlő, meri elsősorban nin­csen pénz, másodsorban értelme sincsen sok, hogyr valaki egy hanyatlásra Ítélt városban ölje a pénzét építkezésekbe. Ha megrajzol- nók a múlt esztendők és az idei év építkezé­seinek a grafikonját, nagyon szembe tűnőén bizonyíthatnék igazságunkat, amely szomorú képet nyújt. Ha az állam és a város nem épí­tett volna az utóbbi két esztendőben, akkor ez a grafikon, különösen 1931-ben közeljárna a nullához, annyira csökkent Kassán a ma­gán építkezések száma az előző évekhez viszo­nyítva. Nagyrészt tatarozások, javítások tet­ték ki az idei év magánépi tkezéseinek pro­gramját, alig néhány magánház épült csupán s ezek is főként családi házak vagy villák voltak, amiket tulajdonosaik saját szükségle­tükre építettek. Nem számítjuk ide természe­tesem Bat’a íuuccai üvegpalotáját, amely nem­régiben készült el, sem a Takarékegylet szin tén főuccai épülőiét, amely csak átépítés volt, tehát nem számit ha tó a teljesen uj épületek sorába. A nagy óbb szabású m agánópit kezés ek közé sorozhatjuk a Faipari r. L szepsikörúti uj hétemeletes palotáját, amely impozáns méreteivel is megkapó, harmónikus modern vonalaival ebben az esztendőben készült és Gyulai Pál műépí­tész tervei alapján építették. Ez a palota az 1931-ben készült kassai épü­letek egyik legsikerültebbje, ahogy- a Gyulai Pál műépítész által tervezett épületek kivé­tel nélkül stílusos, tehetséges alkotások s va­lóban díszére válnak a városnak. Egyébként éppen Gyulai Pál volt az, aki négy-öt eszten­dővel ezelőtt először kezdte Kassán az egé­szen modem, egyenes vonalú, végletekig le­egyszerűsített irányt., amely éppen egyszerű­ségével és töretlen, harmónikus vonalaival hat és egyre jobban terjed. Ehhez- topon ló stílusban van építve a kassai banktisztvise­lők nyáruccai háromemeletes, monumentális Basels Jánost, Bencze Istvánt és Szepessy Lászlót. A kiadóhivatal hűséges altisztje eleitől kezdve Schwarz Tamás. Ugyancsak értékes részük van a -laptesi&álás munkájában a P. M. H. technikai mun­katársainak; ll'artmann Miksának, Laufer Fü- löpnek, Rei&z Manónak, Singer Nándornak, Bokor Leónak, Erdős Jakabnak, Aigner Ká- rolynak, politzer Fülöpnek, Rojkó Rudolfnak, Salamon Riohárdnak, S chMr Nándornak, Skaloud Károlynak, az első évekből Kazár Istvánnak, Kohn Miksának, N,agy Ernőnek, Mo^koints Mórnak és Singer Pálnak. bérpalotája,* * amely szintén egyik dísze a vá­rosnak és Novák építész munkáját dicséri. Ugyan tavalyi építkezés és nem mondható magánépületnek a Kereskedelmi és Iparka­mara tordássyuccai palotája, melyet ifj. Oel- schlágef Lajos műépítész tervezett s amely­ben a modern, egyszerű vonalak párosulnak Kassa- barokkos izü tradícióival. Ez is egyik impozáns alkotása az épülő "Kassának és Oeischlager építész kétségtelen tehetségéről és stiluséraékéről tesz tanúságot, amit a Ka­zinczy uccai, uj zsidótemplom terveivel is bebizonyító ti. Reméljük, hogy ez a két tehet­séges, fiatal építész, ifj. Oeischlager Lajos és Gyulai Pál még sok értékes alkotással fog­ják gazdagítani a kassai uj építkezések sorát. Az állami építkezések közül elsősorban a Rákóczi-köruti impozáns, uj postapalotát kell. említenünk, amely ugyan nem készült még el egészen, de a meglevő traktusok tökéle­tesen modern stílusa szinte frappirozza a né­zőt. Az uj postapalota belül is a modern kö­vetelményeknek megfelelően vaD berendezve, úgy hogy joggal mondható a köztársaság leg­szebb postapalotájának. Kevésbé mondható el ez a rendőrségi palotáról, amely a Rákó- czi-körut végén valóságos kaszárnyaként hat és belül sincs megfelelően kivitelezve. Álla­mi építkezést jelentenek még az uj rendőr­ségi lakóházak is, melyek most épülnek, szin­tén modern stílusban. Viszont a város jelen­tősebb uj épületei között első helyen áll a szociális ház és a most épülő déli elemi is­kola, melyeket Novák épitész épít ismert szakavatottságával. Városi építkezések vol- , lak a közmüvek alkalmazottai részére épült családi házak is, amiket több építész, közöl­tük Resátkó Endre és Kabos Hugó építettek • az adott keretek között a • legmegfelelőbb megoldással. Épült azonkívül több magánház, ezeknek száma azonban jóval alulmaradt az előző eszr tendők nívójának, ami a kassai építkezések egyre csökkenő tendenciáját jelenti. Ezzel kapcsolatiban van egy észrevételünk, melynek megszívlelése éppen artisztikus szempontból volna rendkívül fontos. Kassa Fő uccujáról van. szó, -ahol nagyrészt karakterisztikus és sok tekintetben műemléket reprezentáló régi házak sorakoznak egymás mellett, melyek határozott karaktert adnak az ©gész uccának. Ezt az eddig egységes karaktert most meg­bontották több épülettel, de különösen a tör­vényszék építészeti szempontból egészen sze­rencsétlen palotájával. A város építészeti ügyosztályának jobban kellene ügyelnie ezek­re a dolgokra és a Fő iiccán csak az tipr a tradicionális karakterének szem előtt tartásá­val adni engedélyt uj* építkezések re vagy át­építéseké"* Rendkívül fontos szempont ez, mert szinte bűnt jelent egy uccát kivetköztetm éppen ab­ból a karakteréből, amely ennek a városnak egyik szépségét és egyik legnagyobb .-vonzó­erejét jelenti. (k. s.) EPERJES Amennyit egy ablakból látni Cikket kértek Eperjesről. Karácsonyi cikket a P. M. H.-ba. Tessék csak írni, mondták, valamit, akármit Eperjesről, a társadalmáról, a mindennapi életről st'b. Mit, tudjak én özekről mandani? Pláne újat. Eperjesről már luloo-tul megírtak mindent. Törté­nelmi., kulturális, felekezeti múltja és vonatkozá­sai már ismeretesek s a jelenéről a benne élőnek nagyon nehéz objektív képed adni. Tehát csak annyit írok rd'la, amennyit én látok belőle az ablakomból. Nem sok. A havas üvegen át csak egy pár unal­masságig jól ismert uceát, látni, a kis város — sőt, most már nagyközség — megszokott hétköznapi életével. Egyszerű kis kaleidoszkóp, a képek gya­kori ismétlődésével: Zörgő parasztszekerek, néme­lyiken — a hasznosat a kellemessel összekötve — csíkos dunyhák közt egy-egy beteg. Hetivásár van: marha-eladás közbeu orvosi vizit, városi ügyek sommás elintézése. Csilingelő szánok könnyű sik­lással térnek ki az immár egészen elszaporodott a ói toknak, s csendes kárörömmel élvezik a hulló hó nyomán lámadó fölényükét. Nagyképii és nehézkes autóbuszok gördülésc rez­geti meg az ablaküveget. Presov—Vranov, Bardiov - Presov. Nagy forgalom, csekély haszon és sok dudálás. S mint egy jól beálli'ott kontraszt hangzik föl hirtelen egy varázséip, egy darab változatlan gyermekkor: a pereces éleshangu fütyiüője. Ugyan­abban a speciális kosztümben, ugyanazzal a síppal, amelynek hangjára ugyanazzal a gesztussal nyúltak zsebeikbe a szülők húsz, harminc, negyven év előtt és ma. Hosszú fehér kötényben, gömbölyű kis hor­dóval a hátán, pontosan megjelenik minden ősszel, szürke kemény pincék alapban, melynek hosszan lógó kék szalagját vígan fújja a szél. És kocsik. Gyerekkocsik. Ijesztően sok és .egyre több gyerekkocsi. S benne nem a mi gyerekeink. Nem ad az Isten? vagy nem merünk kérni? Nincs ugyam kimondott „egyke" rendszer nálunk, de ket­tőnél többre kevesen viszik. Magamban mindig modern hősként könyvelem el az ötgyermekes családanyát, akit az Isten éltessen minél tovább, fmert ma még fiatal s a ritka alkalmakkor, amikor lehet, a fiai táncoltatják legbuzgóbban) s modern hősként bukik el a szegény suszter, aki daccal, gőggel, alkohollal és kilenc árvával hagyja itt ezt a szép' világot. Egyszerre öryenöő .szárnycsapások kavarják fel a hópihék szállongó rendjét a levegőben s Eperjes galambjai boldogan tolonganak egy sovány kis sző­ke nő körül. Most lépett ki a boltból egy kiló ku­koricával s a rendes napi adagot gyöngéd igazsá­gossággal szórja közéjük. Teheti: állásnélküli ta­nítónő, utóbb éjjeli ruhatáros az egyik kávéháziban. Lehetőleg mindennap kifogom a jelenetet, nagy bi- zodalom-többlelet jelent nekem, ha szemléltetve lá­tom, hogy ,,l;:i visel gondot az égi madárra" s több, megnyugvással gondolok a mezők liliomaira is o téli hidegben. Közben oz ..égi madarak" jóllaknak, emberhez méltó hálátlansággal hagyják ott jól tevőjüket s indulnak egy kis körrepülésre a Ma&aryk-szohor felé. A régi Rákóczi és Caraffa emlékektől terhes fő­utcán .kissé disszonánsán hatnak a patinás stukkók' | közé ékelt, újonnan átf..stett cégtáblák. Viszont már a kornak megfelelőleg szalcrt-jazz és női ze­nekar teszi hangulatosabbá az eperjesi éjszakát, melyben talán m ég sokkal nagyabb egyed Óival óság­ban bolyong, rongyokba takart hegedűjével a hóna. alatt, egy letűnt kornak kenyér nélkül maradt öreg! prímása. Megyei bálok homlokon csókolt hangulat- fűtője, szerelmes szivek, keserű könnyek testvéri muzsikusa... Az utcasarkon uj plakátot ragasztanak. Messze rikit alóla a régi is. Egyiken műkedvelői előadást hirdetnek. Másikon bálba hívják a jótékonykodni akarókat. Merész dolog. Zugnak és háborognak is. Ki győzi? Ki győzi ma naponként kinyitni a pénz­tárcákat és megnyitni a sziveket és adui, mindig csak adni. Mikor nekünk nem ad senki. Mikor tő­lünk csak elvesznek. Mert nemcsak a plakátok, nemcsak az utca kór, de az egyesek és többesek, a hajléktalan özvegy és az egyetemi hallgatók.,' a könyvűgynökök és az állásnélküli munkás, leégett falvak, éhező gyermekek és uccán és otthon és a szobádban és mindenütt és mindenki. És most jön valami, ami majdnem speciális itt: itt. nincs az, hogy nem adok és nincs az, hogy nem megyek. Mert hogy honnan és miből, én ma­gam se,tudom, de ha nehezen, ha lemondással, haj kissé morogva is, de valami titkos helyről csodála­tosan előkerül még mindig az az utolsó pár fillér. LÉS biztos, hogy azon az előadáson, azon a bálon, azon a kulturesten, azon a kiállításon vagy vásá­ron, ahol jót lehet tenni, ahol magyar szó hangzik, ott lesz kivétel nélkül mindenki. . És ez az. ami külön érték i ad ennek a város­nak. • Meri az emberek itt is gyarlók, itt is ölik egy­mást. Épp úgy folyik a kény árharc, irigység, az . egymás késértlése. meg nem értése, mint másutt, sőt talán az örökös egymásra utaltság, egymásra I kényszerülte ég folytán még fokozottabban. De ép­pen ebből az egymásra utaltságból, ebből u kilátás- talmi kis körben való elzártságukból folyik az hogy ami erő a szabadabb lehetőségek közt ezerfelé szó­ródik szét és ezer célt szolgál, az itt mind egy pont felé koncentrálódik. itt a rábeszélő jelszavakat, hogy „ott kell lenned, mert ez nemes cél" é« „meg kell venned, mert ez magyar", még komolyan veszik. Itt mindenki száz­szorosán lefizeti n maga nemzeti adóját. S minél nehezebben megy, minél több áldozatot kíván, an­nál tudafcbsabbá válik befelé és annál példát adóbbá kifelé mind annak a megbecsülése, ami mull és tradíció és mind annak a szeretető, ami élet és jövő. Valahogy úgy hangzik ez, mintha dicsérni akar­nék. Távol áll tőlem. De úgy érzem, amint most itt az ablakon át a város felett elnézek s látom az ólet zajlását, látom az embereket, amint hol ke­resztet, hol karácsonyfát hordozva e vállukon, mind egy szent láng gyújtására sietnek, — hiszen kará- j esonyt várunk, a Szeretet ünnepét, — úgy értem, tartozom is kissé ezzel a megái api lássál azért a sok kifogásért, lekicsinylésért és élkiváukozásért, amellyel máskor állok az ablak előtt és Adyval együtt: • „Őhajtozom el a Magasságba. Mert nagy a csúfság idelenn. De van Karácsony, Karácsony! istenem — én Istenem-------" lo 'ciieui - ón lelőnöm, gyújtsd fel karácsony­fám!,oíi a Szerétet forró láugu fáklyáját c jöjjön ©1 i a Te. országod.--------- A. B. umjau ■ni rar r jcwí Dr. Klein üdülőotthon Kremnica Szlovenszkói Semmering idegesek, .szívbajosok, üdülök gyógy telepe — napimra — diéta — víz* gyógyintézet — orvosi felügyelet. Teljes napi ellátás negyven Kö. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom