Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-25 / 293. (2810.) szám

1331 d&eember 25, péntek. ^RAKLAI-TV^AG^AR-mKLAE? 3 Karácsonyi emlék, karácsonyi lecke Tungsram Standard Electiic, Bratislava, Moyzesová 8. Küldjön ingyenes prospektust, árajánlatot és részletfizetési feltételeket. Irta: BALOGH ELEMÉR, református püspök Pozsony, december hó. Az 1918. év vége táján bekopogtat hoz­zám Vonyogó Sándor honvédkaiona és fel­kér, hogy őt jegyesével, Szlovák Bankával mégiskössem. Bár az okmányok rendben voltak, miuclazáltal pótlólag kérdeztem Vo- nyogót, hogy Szlovák Bankát mióta ismeri? A kapott válasz meghökkentett: Én tulaj­donképpen Szlovák Bankát nem is isme­rem ! Mondom én: akkor hogy merjem magáikat megesketni, ha egymást tulajdonképpen nem is ismerik, tehát egymást nem is sze­relhetik? Vonyogó a kővetkező magyarázatot adta: Kérem, a dolog úgy esett, hogy én a galí­ciai harctéren senyvedtem a lövészárokban baij társaimmal együtt, őszre járt az idő. Hullottak a legyek, hullottunk mi is, ki a golyótól, ki a vérhastul. Eszembe jutott, hogy én is elhullhatok. S ha. meghalok, mi lesz akkor? Mi lesz a szép báráiiytérdiire szilt tájíékpipámmail? Mondok: te Kapuszta Jancsi, lakik-e ben­ned annyi becsület, hogy halálom esetén ezt a tajtékpipát elviszed édesapámhoz Ló­vá ra? A szuszogó uocáJban lakik a 7. szám alatt. Kapuszta Jancsi kezet adott rá, hogy ezt a megbízást szívesen teljesíti. öt perc múlva Kapuszta áll elő: Te Vonyogó koma, hát te megtennél-e nékem egy szívességet, ha én itt a lövész- ár okban meg találnék halni? Vonyogó készségesen beígérte a szolgála­tot s kezet is adott rá. No de te Kapuszta, legalább mondd meg, hogy mi a kívánságod, hiszen úgyis beígér­tem annak teljesítését. Kapuszta szépen elmondotta, ami a szi­vét nyomta. Tudod, Vonyogó koma, nékem van egy jegyesem, a Szlovák Banka. Igaz, hogy nem esküdhettünk még meg, de tőle született máris két gyermekem. Ba tehát én itt a lö- vészárokiban meghalnék, vedd el te felesé­gül az én Szlovák Bankámat, hogy gyerme­ke imnek édesapja lehess s a gyerekek ár­vaságra ne jussainak. Kapuszta sejtelme valóra vált: a lövész- árokban hősi halált halt. Vonyogó szavát adta s azt becsülettel meg is tartotta. így s ezért jötit hozzám, hogy őt Szlovák Bankával megeskessem. Bevallom, Vonyogó elbeszélése és kíván­sága meglepett és meg is szégyenitett. Én az ő beléptekor úgy hittem, hogy ő Szlovák Bankát nem szereti, nem i** szeret­heti S ime: szereti, még pedig áldozatos szeretettel, szereti nemcsak őt, hanem a két gyermeket is. Meg is eskettem tehát nyugodt sziwel a Vonyogó Sándort a Szlovák Bankával. S miikor az esküt elmondták, úgy éreztem, hogy Jézus lehajol és valakit megcsókol. Nem engem, hanem Vonyogó Sándort, aki nagyobb áldozatot nem is hozhatott, mint­hogy életét adta Bankának és az 5 gyerme­keinek. Az esküvő után fél év muliva meglátogat­tam őket s megnyugodva távoztam tőlütk. Vonyogó esküjét hűséggel betartja: szor­galmas munkával keresi a kis család ke­nyerét, kendőzetlen szeretettel veszi körül feleséglét és a két gyermekét, Hanka egye­düli hozományát / Szegénységben bár, de boldogságban él­nek istenes, megszentelt életet. * Ez a karácsonyi emilék tanulságteljes. Lecke az egyénnek, a családnak s a nem­zeteknek. Az egyes emberhez így szél: hát te hoz­tál-e már áldozatot felebarátodért? A. családnak igy szól: a szeretet mindent elfedez, az isteni félelem mindent meg­szentel s a gyengét felemelt A nemzeteknek igy szól: egymást szeres­sétek, ne pedig gyilkoljátok! A magyar Vonyogó Sándor és a szlovák Kapuszta János példázza a magyar és szlo­vák nép múltját meg Jövendőjét. Együtt szenvedték át az isteni gondviselés fedezé­kében az első ezer esztendőt. Egyik se pusztult el, mert nem egymást gyilkolták, hanem egymást támogatták. A példa a jö­vendőt is ábrázolja: a magyar és a szlovák csak közös megértéssel, kölcsönös megbe­csüléssel boldogul. Az erősebb segítse a gyengét s ha az egyik bajba fut, szabadítsa ki a másilk. Ennél becsületesebb program nem lehet! R mennyei királyfi három bánata Iria: Dobránszky János nemzetgyűlési képviseld Az első bánata: hogy elfoglalandó és a meny­it yei országhoz csatolandó földi örökségéért jött övéi közé az első karácsonnyal és sem övéi nem ismerték föl Benne, sem a világ a maga általánosságában nem látja Benne a ki­rályfit úgy, ahogy látta őt, az ég és a föld tör­vényes urát Joachim leánya, az ő áldott szülő­anyja és ennek szeplőtelen szent tükrén keresz­tül látja folyton-folyváet, látja elhomályositha- tatlanul a katolikus Anyaszentegyház. Övéi nem ismerték föl Benne a királyfit azért, mert az ő előítéletekkel elvakitott sze­mük előtt valahogy nagyon kicsinynek, jelen- féktelennek, szegényesnek, gyámoltalannak, az életinditásnál barmok és pásztorok társaságá­ban, majd tani tó mesteri küldetése alatt álmo­dozónak, koldusokkal, vámosokkal, megköve­tésre szánt nyilvános bűnös asszonyokkal és tisztátalanokkal cimborázónak mutatkozott be. A világ meg azért nem tud és nem is akar Vele megférni és megbarátkozni, mert az idők haladtával ez a jászolos királyfi sokkal na­gyobbnak, ragyogóbbnak, fenségesebbnek, szentebbnek, szeplőtelenebbnek, törhetetlenebb­nek, hatalmasabbnak, szeretetteljesebbnek, de egyúttal az eljövendő perspektívájában bosszú­állóbb Istennek bontakozott ki, mint amennyit a világ hólyagos szeme", kótyagos lelke, szinte- •lensége, tévelygése, bünsülyedése, önzése és bűntudata képes elbírni. A második bánata: hogy a Világ Világossága s mint a Legfőbb Törvényhozó minden nagyké- püsködő alkotmányosdi-kontár.kodás nélkül jök e világra, fényt deríteni, a bünbesülyedt emberi szörnyek között rendet teremteni, a sátán által elcsatolt földi birodalmát a mennyei birodalom­hoz visszacsatolni; — jött pedig égi királyi méltóságához híven a rendkívüli csillag égi fényjelzése utján, amely fény, — ahogy meg­torpant a betlehemi istálló szentélye fölött, — mivel a szegények kegyes királya is akart lenni, — akként visszasugárzott ez a Fény és az Igazság az egész földkerekség légköréből a golgotái keresztoltáron, — és bár tiszta, áttet­sző is a fény, amely a kis királyfi fejét gló- riázza, bár ez a mérték, amellyel a fényözön kíséretében az örök igazságokat a tévelygő, ta­pogatózó, bálványozó, önistenitő, vagy önhar- imn.sitó blazirt világ számára lemérte oly isteni szózattal, aminő eljöveteléig még nem csendült az ember fülében, bár evangéliumának fényszó­róival az egész világba szétküldte apostolait és tanítványait, vadonokba és pusztábba a reme­téket, örök lemondásba és önsanyargatásba a hevesvérű ifjakat és szüzeket, börtönökbe, már- tiromságba, kinzóeszközök és vadállatok elé a hős lelkeket, zsenge gyermekektől kezdve az aggokig, — ez a világ még sem látja a király­fi szőke feje körül úgy ragyogni a töretlen vi­lágosságot és az Egyszülöttnek leikéből úgy kisugározni az evangéliumi örömrezgéseket és •igazságokat, ahogy látta és kiérezte imádatos hittel a nyiló rózsa gyanánt ráhajló s hamvas emlőin, őt tápláló édesanyja, aki mélyen szi­vébe zárta már a 12 éves királyfi-vitázónak mélyértelmü szavait: vájjon nem keli-e marad­nom mindazokban, amik az én Atyáméi? De ez a világ nem fogadja be a királyfi szent szavát sem úgy, és azzal az erős hittel, ahogy a krisz­tusi igazságot küldetéséhez képest hamisitha- tatlanul és csorbithatatlanul terjeszti a katoli­kus világ tanitómesternője, az Egyház minden­felé és minden korokon át. A harmadik bánata: hogy telve jött szeretet­tel e világra, mint a szeretet inkarnált Istene. Jött kibékíteni fiait és testvéreit. Jött leépíteni az agyarkodók uralmát. Jött békét teremteni az összeveszettek között. Jött örökbékecsókkal. Jött közbenjárónak a meghasonlott ég és a föld között. Jött a szeretetért meghalni. Jött a csa.- ládi, a gyermeki, a társadalmi szeretetet é6 test­vériséget glorifikálni. Jött a rabszolgákat föl­szabadítani s a női nemet pogány megaláztatá­sából kiemelni, és az övéi mégsem értették meg az ő szerető nagy szivének dobbanásait, s ab­ban a hiedelemben^ hogy keresztezi messzeirá- nyuló céljaikat nemzete földi világhatalmának kiépítése tekintetében, kivetették őt, mint a nemzet elleni lázadót. Valóban siránkozhatott a kitagadott királyfi nemzete hálátlansága miatt és az emiatt Isten átkd alá eső Jeruzsálem pusztulása-fölött. Legnagyobb bánata azonban az ö szerető szivének az, hogy, — bár két- kezével szórta isteni szoretetének adományait az egész világ­ra, ez a világ mégsem ismerto el őt törvényes isteni királyának; bár testvériséget vállalt ve- iük a vérség örök kötelékei által, ez a világ végesvégig teetvérhareot viv Ellene és Örök- kön-örőkké lázadoz Ellene, a törvényes és telj­hatalmú isteni Király ellen. Rajtunk a sor, hogy a bánat-könnye* kis ki­tagadott királyfi didergő testére most kará­csonykor élő hitünk s meleg szeretetünk arany­palástját borítsuk. A Prágai Magyar Hirlap ezelőtt tíz esztendő­vel elég nehéz születési vajúdások között szü­letett meg a magyar kisebbség számára a cseh­szlovák republikában. Ez a királyfi szintén sze­gényesen, dideregve, valami vacak kuckó szer­kesztőségi lyukakban jött e világra. De a Messiásnak szent bélyege ott tündökölt tiszta homlokán. A keresztelési és fölavatási aktus a legszűkebb családi körben ment végbe. Különféle vallásfelekezetü papság, hivatott po­litikusok, no labilitások, publicisták, költők, irók és laikusok egyaránt azon fáradoztak, hogy ez a királyfi életképes legyen és messiási küldetésének meg tudjon felelni. A keresztelési adományokból alig-alig csöp­pent, sok anya a mai napig sem ismerte föl benne a magyarság hivatott orgánumát, de azért nagy azon ismeretlen anyák száma, akik a hitnek, a reménynek és a bizalomnak kará­csonyi pólyáival, mint a kisebbségi szegénység­ből összerótt, de a szeretet aranyfonalaival ki- ihimezett biborpaláhtjával ajándékozták meg. Ugyanakkor feléje nyúlt a heródesi kéz is, saj­nos, övéi részéről is, akik őt félreismerték, vagy egyéni önzéseik miatt gyűlölték. Azóta nőtt és nőtt, míg csak tízéves nem lett. Kamaszkorát ez a királyfi sem élte át bi­zonyos kamaszos kiruccanások nélkül. De eb­ben a jubiláns esztendőben távol áll tőlünk minden rekrimináció. örülünk, hogy van, hogy él, hogy fejlődik, hogy virágzik. Mert ne feled­jük, h e th év alatt sok hitet ébresztett a már hiúm nem tudókban, sok reményt a csüg- gedőkben és sok szeretetet a nemzeti ügy iránt akkor, amikor erre legnagyobb szükség volt. Politikailag mindig tárgyilagos, világos, egye­nes és az igazság utján járó volt. Irodalmilag sok szépet és értékeset produkált, nívója nem­csak vetélkedik más országos lapok nívójával, de — mivel munkatársai között ott látjuk a nagy neveket, nemcsak a mi legnevesebb Íróin­kat, de a határontuli magyarságnak legismer­tebb íróit is —, mondhatjuk, hogy bizonyos te­kintetben vezet. A magam részéről csak azt kívánom a Prágai Magyar Hírlapnak, hogy álljon be nemcsak szócsőnek és harsogó kürtnek a magyar kisebbség számára, de igazi kon- fesszinárioisnak azon szent alapigazságok szolgálatában, amelyek a kereszténységből deríválődnak; mert a magyarságot a maga egészében csak uigy tudjuk szerelni, becsül­ni éls neki jobb jövőt jósolni, ha ősi hitének talajáról le nem csúszik. Ezért ezt a tízéves jubileumot én a magam részéről konfirmá­ciónak tekintem. De ezt a konfirmációt, ezt az erősséget a tiszta elvi álláspont szem­pontjából a saját megerősödött leikéből, sok-^oik keserves tanulságaiból, sóit csalódá­saiból és a pártoló közönség bizalmából és nagylelkűségéből merítse. Ezen konfirmá­ció után hiszem és remélem, hogy a sok csalódás dacára a szlovák-magyar ősi test­vériséget és a hagyományos lojalitást az ál­lammal és a többi itt élő nemzetekkel szemben őszintén és minden hátsó gondolat nélkül foigja ápolni. A szlovenszkói és ruszinszkói felekezeti tanítók it kannak karácso­nyi remunerációta ifivé évtől kezdve A késő éjféli órákig tartott az ezévi utolsó minisztertanács ' ■ / ’ • Prága, december 23. Tegnap délután volt ez év utolsó minisztertanácsa, amely a ké- i su éjjeli óráikig tartott. A kormány jóváhagyta a Brazíliával költött keres kedeümii szer­ződést; továbbá a következő kormányrend eilctelket: A vigalmi adó cl (lírása inak módosí­tása, a munka,bíróságokról szóló törvény további végrehajtási rendellete s a gyufaadó végrehajtási rcindelete. Elfogadta az irányelveiket a szlovenszkói és ruszinszkói feleke­zeti 'tanítóik drágaság! pótlékának és karácsonyi rém un éráéi ójának kiszabására vonatko­zólag. Ezen döntés szerint a, jövő évben a felekezeti tanítóik ugyanolyan mértékben kap­nak drágasági pótlékot és karácsonyi remii iterációt. minit az állami alkalmazottak, a legközelebbi minisztertanács újév után lesz. Utolérhetetlen szelektivitásban és kivitelben az 5 + 1 csöves hálózati vevő

Next

/
Oldalképek
Tartalom