Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-23 / 292. (2809.) szám

19S1 december 28, szerda. gr.-- .tgjHF^ayaij > vsi.a^;^wtLU^MB*a«Ht „Beh világos a cár palotája** Hogy magyarázta és módosította Csengey Gusztáv páratlan népszerüségü költeményét, az első sajtó­hibával történt megjelente után? A világháború előtti magyar múltnak és magyar irodalomnak egyik értékes egyénisége volt Cs^ngcy Gusztáv (Adolf) volt eperjesi ág. ev. kollégiumi theoiógiai tanár, ki az ös­szeomlás után Eperjesről Miskolcra költözött, hol jogakadémiai tanár volt és ott is halt meg 1925 július 13-án. Pályafutása változatos és ér­dekes volt. Komáromban született .(1842-ben). Gimnáziumi tanulmányait részben a nagykő­rösi gimnáziumban végezte (Arany János ta­nítványaként), majd a pesti egyesült protes­táns theológiának lett hallgatója, amellett pe­dig egyidejűleg BalJagi Mór mellett segédszer- kesztősködött. Súlyos szembaja miatt kétszer is abba kellett hagynia a tanulást, bár már köz­ben külföldi egyetemeket is látogatott. 36 éves korában teszi le a papi vizsgát, majd 1874-ben a tanárit. Eperjesre 18S6ban ke­rült. Irodalmi munkásságának alkotásai: ver­sek, elbeszélések, regények (azok között sok az ifjúsági) részűm íz 1862 — 1889 közti idők irodalmi, képes, ifjúsági lapjaiban jelennek meg, de önálló verses és regény köteteket is adott ki. Csengey Gusztávnak legismertebb és leg­népszerűbb alkotása; A fogoly lengyel c. köl­teménye volt. 1863-ban az akkor nagyon elter­jedt, igen sok úri magyar család legkedvesebb lapjában, a Vasárnapi Ujseclan jelent meg e költemény. Magyarország és a magyarság ak­kor még a szabadságharc utáni elnyomatás esztendeit és szenvedéseit szenvedte, akkor történt az utolsó lengyel nemzeti megmoz­dulás és igy a lengyelek úgyis meleg barát­ságban élő magyarság lelkében nagy vissz­hangra talált ez a hangulatos, mélyen nem­zeti érzésű költemény. Megjelente után gyorsan általánosan ismertté válik, igen so­kan megtanulják, igen sokan szavalják szerte az országban névnapokon és hasonló össze­jöveteleken. És a költemény gyors elterjedettségének, páratlan népszerűségének az akkori ma­gyar közhangulat rezonanciája és a lengyelek­kel való együttérzés mellett egy másik oka is volt. A költemény két hőse első Pál, az oro­szoknak cárja és Koscziuszkó, a lengyel sza­badság világhírű hőse. Pál cár kegyetlen zsar­nokként szerepel a költemény első tizenegy szakában, ki a letiport nemzetet s annak fáj­dalmát kigunyolja, de a költő — részben a történeti valóság a:apján — nemes ellenfél­nek tünteti fel aztán az utolsó két versszak­ban a cárt, ki megbecsüli a hősök hősét, megbánja gunyját s rossz tréfáját megszégye­nültem Nem kell bővebben szótanom a költemény­ről, hiszen a magyarság legnagyobb része is­meri, még mai korunkbeliek ia jól emlékez­hetünk arra, hogy hány, meg hány iskolai ünnepélyen szavalta a gimnáziumok legjobb banou s előadó diákja a: — B?h világos c "ár palotájá t, nem volt, vagy talán alig vo't dák, táv A fogoly lengyel-ét s bizony nyelvi ne­hézségek miatt, bármint igyekeztem is, nem tudtam Csengey alkotását s annak szépségét úgy ismertté tennem előttük és számukra, mint azt a költemény megérdemelné. Hazajövetelem után nemsokára édes apám iársos, sárgult irat került a kezembe, végén mit keresnem. Édes apám szerelmese és mű­velője volt a magyar nyelvnek s a magyar irodalomnak, ilyen vonatkozású írása tehát sok voilt. S amint forgattam a különböző dol­gokat, egyszer csak egy levélformáju szép írásos sárgult irat került a kezembe, végén Csengey Gusztáv, illetve „a szerző" aláírásá­val, első oldalán költemény, melynek cime: A fogoly lengyel. Irodalomtörténeti édekességre tarthat szá­mot Csengey Gusztávnak e levele, melyet édesapámhoz Eperjesről 1918 szept. 12-i dátummal irt. Hogy milyen diszkusszió, vagy levélváltás előzte meg Csengey Gusztáv ezen levelét, ezt ma megállapítani, mikor Csengey Gusztáv a menyekben folytatja írói működé­sét 8 édes apám is ott nézi s hallgatja rajon­gással Arany Jánost, már persze nem tudom. De valami előzménynek kellett lennie e le­vélnek, mert Csengey leírja (kézirás, saját kezű) a költeményt, majd az utolsó oldalon „jegyzet“-et fűz hozzá, mely a kővetkező: — A költemény történeti adataira vo­natkozó csillagjegyzeteket mellőztem ebben a leírásban, mert a főbb dolgok úgyis ben­ne vannak a költeményben. Aki részlete­sebb felvilágosítást akar szerezni, az üsse fel a történelem lapjait s olvassa el az ese­ményeket Maga a cári ötlet s a felkőszön- tés drámai jelenete a költő fantáziájából származott — A 8-ik strófáról azonban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy mikor a vers a Vasárnapi Újságban (1863-ban) megjelent, az említett strófába egy sajtóhiba csúszott be: a kezdő sor első szavát „a könny-árt" igy közölték: „a könnyért", amivel az egész strófa értelmetlenné vált Hiába jött aztán a helyreigazítás, a verset az országban min­denfelé a sajtóhibával szavalták. Ez engem annyira bántott, hogy a hibás strófa helyére egy másikat iktattam be, mely igy hangzik: „Szép hazámat föl darabolt át ok — Küldje Isten e büntetést rálokl Minden orosz átokként viselje; Földönfutó légy népeddel Szolgák fejedelemé — A későbbi kiadások ezzel az uj strófá­val jelentek meg. Ebből azonban az a hely­telenség keletkezett, hogy a költeményt két­félekép szavalták, egyik helyen a régibb, más helyen az ujaibb sarófával. Hogy ezt megszüntessem, Zempléni költőtársam ta­nácsára (még a háború kitörése előtt) az újabb strófát megsemmisitettnek nyilvání­tottam. Eperjes 1918 Szept. 12. A szerző. így szól a levél jegyzete, melyhez, hogy a két strófa közti különbség lássék, leirom az eredeti „strófát", mely igy szól a kéziratban: A könny-árt, mit sirt e napon népem, Küldje rátok Isten átokképen. Es amiért hazám megöltétek, Legyen oly nagy ez az átok, Amily nagy e vélek" Akár azt a versszakot fogadjuk el, melyet eredetileg irt Csengey bátyánk, akár azt me­lyet a megsemmisitettnek nyilvánított helyé­re adott Kosiuskó mindkettőben szereplő átka mint tudjuk, megfogant: földönfutó lett népével „a szolgák fejedelme". A két va­riáns közül természetesen a későbbi, a „ja­vított" versszak a jobb, szebb, értékesebb, teljesebb. Kívánatos volna, hogy lefordítsák Csengey A fogoly lengyelét lengyelre, én szivesen ajnlanám fel Csengey jegyzettel ellátott kéz­iratát a lengyel nemzeti muzeum részére. Munkács, 1931. december. R. Vozáry Aladár. Csehszlovákiában egyre növekszik a telekezeínszánta A ptofesfemfizmas (árvesztesége Szlovenszkón — Csehszlovákia lakos­ságának megoszlása a leíehezeíek szerint Prága, december 22. Az 1930. évi népszám­lálás eredményének feldolgozása mos-t van folyamatban a statisztikai hivatalban s a statisztikai hivatal kiadványai fokozatosan közük ezeket az eredményeket. Nemzetpoliti­kai szempontból természetesen a legnagyobb jelentőségűek azok az adatok lesznek, ame­lyek a csehszlovák köztársaság lakosságának nemzeti megoszlását fogják mutatni. Ez a publikáció nemcsak sta­tisztikai, hanem politikai érdekesség lesz, a magyar kisebbségi szempontjából pedig élet­bevágó fontosságú probléma, amennyiben a nyelvhasználat joga a kisebbségek statisztikai arányszámáboz van kötve. Ebben az esztendőben ezt a fontos ered­ményt már nem tudjuk meg, csak különböző kombinációkat haliunk tölbbé-kevésbe felelőt­len tényezők köréből. A nemzetiségi megoszláson kívül — ami te­hát a mi viszonyaink közepette nemcsak et­nográfiái, hanem politikai probléma is — sok egyéb érdekes dolgot tárnak fel a statisztikai adatok, amik elsősorban a szociológust érdek­lik, bár értékes tanulsággal szolgálnak a po­litikus számára is. Igv a népszámlálás alkal­aki ezt a költeményt ne ismerte, ne tudta vol­na „könyvnélkül". Tavaly nyáron Lengyelországban jártam s ott tartózkodásom alatt mindenütt főként azt igyekeztem megtalálni, hogy él-e úgy a len­gyelekben a magyar barátság érzése, mint él beennünk magyarokban a lengyelbarátsá?. Örömmel tapasztaltam, hogy a lengyelek, ha keveset is tudnak rólunk, különösen mánkról: mégis egyetlen barátjukként s igaz barátjuk­ként ismernek bennünket s ott, ahol megtud­ták, hogy magyar vagyok, melegebben fogott össze a lengyel s magyar kéz, melegebben csillogott a lengyel szem felém. Én elmondtam azt, hogy mit tudok róluk, hogy két daluk, az egyik a himnuszuk (Nincs még veszve Lengyelország; — a másik: — Isten, ki lengyelt) mennyire ismert és szí­vesen dalolt a magyarság körében, elmesél­tem, mit tudunk Eadivigáról és Báthory Ist­vánról, hogy milyen meleg szeretettel fogad­tattak a magyarság körében annak idején a lei gyel hazafiak, ők elmesélték a maguk tu­dását s ismeretéi a magyarságról s aztán szólották egy lengyol költeményről, mely a magyar anya honszerelmét, kosi le’két énekli meg s elrnondották( tapasztaltam magam is aztán), hogy alig van lengyel iskola, melyben ne tanítanák ezt a költemény, aüg van len­gyel ifjú, ki ne tanulná meg örömmel s lel- ke-rn <;zt a magyar lélekről szóló verset. Én erre Csengey A fogoly lengyel-évei válaszol­tam - elmondottam, ho?y az övéknek pandan­ja ez nálunk magyaroknál. Sajnálattal állapí­tottam azonban meg azt. ho:rv Lengyelország­ban, a lengyelek nem ismerik Csengey Gusz mával összeírt adatokból kitűnik a lakosság megoszlása nemek szerint, vallás szerint, foglalkozás szerint. A táblázatokba foglalt adatok komoly szocio­lógiai tanulmánynak szolgálhatnak alapjául Különösen az úgynevezett kombinált statisztikai táb­lázatok éi’dekesek s értékesek, amelyek különböző természetű adatokat cso­portosítanak. így például rendkívül érdekes az olyan táblázat, amely a lakosság nemzeti­ségi és vallási megoszlását együttesen tünteti fel. Mivel a nemzeti megoszlást még nem is­merjük, ilyen táblázat egyelőre csupán az 1921. évi népszámlálás alapján, áll rendelke­zésünkre. A népszámlál ásókat tíz éves luszlrumokbon hajtják végre. A néptömeg nem pigra massza, annak nemcsak statikai állományában történik változás — ami minálunk a lakosság abszo­lút számának állandó s fokozatos gyarapodá­sában mutatkozik, — hanem belső összetéte­lében is különösen élénk a változási hajlam a hivatási statisztikában, ami a gazdasági élet nyugtalanságából, a gazdasági krízisből kö­vetkezik. Ma az emberek kényszerűségből gyakran változtatják hivatásukat, főleg pedig — sajnos — egyre gyarapodóbam van az a szomorú hivatási rubrika, amely fölé ez a jelt-zó van írva: munkanélküliek. De mintha az idők vad, nyugtalan szelleme éreztetné briósát az élet minden relációjában, az embe­rek szubjektív ér zés világában Is. Jelentékeny változásokat, eltolódásokat konstatál a statisztika a lakosság nemzeti s vallási megoszláséban is. A nemzetiségi eltolódásokat könnyebben meg­magyarázhatjuk azzal a ténnyel, hogy a sta­tisztikai munka itt objektív jeggyel, az anya- nyelvvel operál s politikai motívumok játsza­nak közre, a vallási hovatartozás azonban szubjektív s a felekezet vagy felekezeten kí­vüliség választása — a törvény megszabta keretek közt — az egyén legbensőbb, szuve­rén joga. Nézzük most már, hogy tíz év alatt milyen változások következtek be a lakosság vallási megoszlásában ? 1920 % 1930 % Ront. kát. 10.384.833 76.29 10.833.000 73.5 Felek. nélk. 734.507 5.32 854.000 5.8 Csszl. egyűl. 525.339 3.86 793.000 5.4 Gör. kát. 535.543 3.93 585-000 4.0 Protestánsok 990.319 7.28 806.000 5.6 Izraeliták 354.342 2.60 357.000 2.4 Most már az egyes fel ékezeteket vizsgálat alá véve, a következő kép alakul ki az egyes felekezetieken belüli elkövetkezett eltolódások­ról: I. A rám. kát. egyház. A római katolikus egyház ugyan híveinek számát tekintve ma is a legerősebb, azonban sem abszolút, sem relatív szám tekinteté­ben nem éri el az 1910. évi állapotot. 1910-ben ezen a területen, amelytől a cseh­szlovák állam alakult 11.7 millió római kato­likus élt, ami jóval többet jelentett 80 száza­léknál s inkább közelebb járt a 90 százalék­hoz. A forradalmi események az egyházi élet­ben is változást hoztak s 1918 végéből különö­sen a csehek körében egy „Los von Rom" mozgalom fejlődött ki. 1919-töl kezdve 1921-ig két éven belül, több mint másfél millió katolikus hngyta oda az egyházat, csaknem kizárólag politikai, elsősorban ném­áét! okokból Legerősebb volt az elszakadási mozgalom éppen az 1921. évi első népszám­lálásit megelőző hónapokban s ebből sokan azt i pronosztikont állították fel, hogy csak külső jelenségekről van szó. ímely hamarosan ellanyihuL A prognosztikont ’e Iá Ili tők arra számítottak, hogy a kát. egy- aáz az 1930. évi népszámlálásból régi erejé­vel kerül ki. Azonban nem igy történt. Abszolút számban nyert ugyan 467-000 lel­ket, i niulán azonban a más felekezetű lakosság szaporodási aránya nagyobb volt s miután a :s eh szlovák egyháznak s a felekezeten kívül­ieknek gyarapodása jórészt a cseh kato'i- üzmus r óvá sár ment végbe, relatív arányszá- na 4.7 százalékkal csökkent. Legerősebb a {atoiücizmus Morva-Sziléziában, ahol a la- :osság 85.9 százaléka, majd Csehországban, nJ a __________________________íjC__ _____________in A Q sz ázalék), a leggyöngébb Ruszinszíkőn, ahol mindössze 9.8 százalék. II. Második helyen a felekezetűéi küliek tábo­ra áll 129.000 abszolút szaporulattal s 0.5 százalék relatív gyarapodással A felekezetnélküliek relatív számát tekintse Csehszlovákia Európa államai között Szov- jetoroszország mögött a második helyen áll, abszolút számot tekintve'pedig Oroszország s Franciaország mögött a harmadik helyen. Legnagyobb a felekezeten kívüliek száma a történelmi országokban. Céh-ország lakosságának 10.2 százaléka fe~ lekezeten kívüli. Morvában 2.9 százalékot tesznek ki a fel éke­zeten kívüliek, Szlovenszkón és Ruszimszkón elenyészően kicsi ez a szám (0.5 és 0.7 száza­lék) s mint az 1921. évi sztatisztikából megál­lapítható, csupán a csobekre vonatozik. III. A görög katoükusok abszolút számban 50.000-rel, relatíve 0.2 százalékkal gyarapod­tak, gyarapodásuk Ruszinszkón következett be a pravoszldvúk rovására, akiknek száma 73.000-ről 60 000-re csökkent. A történelmi oszágokban alig van gör. kát. (0.1), Szlovenszkón a lakosság 6.4 százalékát teszik, míg Ruszinszkón 50 százalékát. IV. A csehszlovák egyház abszolút lélekszá- ma 268.000-el, relatív aránya 1.5 százalékkal emelkedett, tehát relatíve a csehszlovák egyház mutatja az összes felekezetek között a legnagyobb gya­rapodást. Ennek a jelenségnek megmagyarázását a közel jövőre tartjuk fenn. Relative legerő­sebb Csehországban, 8-7 százalék, azután Morvaországban. Szlovenszkón az össz'akos- ság 0 4 százalékát, Ruszinszkón 0.3 százalékát teszi. V. A protestáns egyházak vesztesége szem­betűnő. A legfeltűnőbb jelenség Szlovenszkón a reformátusok csökkenése 12.8 százalékról 12.0 százalékra. VI. Az izraelita felekeztüek száma csupán 3000-el szaporodott, tehát relatív Számuk 0.2 százalékkal csökkent. Csehország a lakosság 1.1, Morvaországban 12, Szlovenszkón 4.1, Ruszinszkón 14.1 szá­za ’ékát teszik. A felekezetek megoszlása országonként: r. k. pr. gk. zs. fik. Csehország 74.8 13.8 0.1 1.1 10.2 Morva-Szilézia 85.9 9.8 0.1 1.2 2.9 Szlovenszkó 71.6 12.0 6.4 4.1 0.5 Rusziinszkó (a többi pravoszláv) 9.8 10.C 50.0 11.1 0.7 nie­Étdekes adatok, érdekes jelenségek, lyekhez azonban ezúttal kommentárt nem ki vánunk fűzni. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom