Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-22 / 291. (2808.) szám

2 n^Gffl-MAG^SRHTRliSEr ll&l (lse ember 22, kedd. vannak stb. Mindennek az a célja — folytatja a Slovenská Krajína — hogy elégedőtínsé­get és Idegességet keltsen, ami azrtán kommu­nista vezényszóra kilengésekre és erőszakos­kodásokra való készséggé változtatandó át. A vállalatoknál az a föladatuk a kommunisták­nak, hogy kierőszakolják az úgynevezett ulti- ma tiv követelések benyújtását a rendkívüli segélyek kifizetése tárgyában s ezek nem tel­jesítése esetén demonstrációkat kell szervez­niük. Hogy ezeket a parancsokat és utasítá­sokat gyakorlatilag már követik, látható abból, hogy Pozsonyban már rendeztek ilyen excesszust. A kommunisták a félrevezetett munkanélkülieket az uceákra küldték s olyan jelszavak hangzottak el emellett, mint: Föl a kereskedésekre s ehhez hasonlók, úgyhogy a rendőrségnek be kellett avatkoznia. A karha­talom elleni ellenállás s közerőszak miatt le­tartóztatták a tüntetés három résztvevőjét: Chovanec Jánost, Jacsa Lajost és Pos Józsefet, akiket az ügyészség fogházába szállítottak át. A Slovenslrá Krajina fölhívja az összes té­nyezőket, hogy a kommunisták terveit hiúsít­sák meg s ezekkel a szavakkal fejezi be cik­két: — Értésére kell adni a kom mun istáknak, hogy céljaik ismeretesek és jelszavaiknak, bármilyen népszerűek is, senki sem fog fel­ülni A fi andio va-feísőstubnyai vasútvonala! átadták a forgalomnál: Handlava, december 21. Vasárnap adták át ünnepélyes keretek között a forgalomnak a Bandi óva- felsőstubnyai vasútvonalat, amely a tervezett középszlovens-zkői tranzverzális egyik részét képezi és Nyitná t összeköti Tú­róénál. A vasút építése 150 millió korona költséggel járt, jóllehet csupán 18.6 kilométer hosszú ez a vonal. E vasutszakasz megépítése óriási technikai nehézségekbe ütközött, mert a vonal hosszának 86 százalékát alagutak és hidak teszik ki. A pályaépítés három évig tar­tott és ez idő alatt több mint négyezer mun­kást alkalmaztak. Csupán munkabérekre hat­vanmillió koronát fizettek ki. Vasárnap Rutt- káról indult egy különvonat a hatósági kikül­döttekkel és meghívott vendégekkel. Felső- ©tubnyán Országh országos elnök mondott ün­nepi bestédet Utált* Káilay a tortamánygyü- iés nevében beszélt, majd Konordia, a varul- ügyi minisztérium és Benos Igazgató a pozso­nyi vasutigazgalóság novőben, Felsőstubnyá- ról indult cl az első vonat Htóndlovára, ahol a nemzetvédeílmi minisztérium képviseletében jelen volt Syrovy vezérkari főnök, Skvor szlovenszkói katonai parancsnok és számos törvényhozó. A vendégeket a ha n dl óval Ná- rodny Dómban vendégelték meg s a diszeíbé- den számos beszéd hangzóit eL Iratokat olvastak a Stribrny-pör mai tárgyalásán 1 berlini tanult nem Jelentek meg — Felolvasták a megszökött Stelskal Jegyzőkönyvi vallomását Prága, december 21. A Stribray-pör tár­gyalását ma folytatták s megkezdték a ha­talmas aktaanyag felolvasását. Az elnök csak itt-olt intézett kérdéseket a vádlottak­hoz, vájjon mint nyilatkoznak egyik vagy másik fölolvasotit irathoz. Holnap és hol­napután kihallgatják még a fennmaradt tizenöt tanút s szerdán befejezik a bizonyí­tási eljárást. Jövő hétfőn folytatják az ira­tok felolvasását, kedden lesz a vádbeszéd és szerdán a védőibeszédek. Az Ítéletet vagy csütörtökön, december 81-én hirde­tik ki, vagy pedig csak január 2-án. A mai tárgyaláson felolvasták a megszökött Stejskal Ferenccel még régebben felvett jegyzőkönyvet, akt' bemondta a jegyző­könyvbe, hogy 1926 óta állandóan szobabér­lete van a Hotel de Saxe-ban Becsből Prá­gába érkező tisztviselői részére. Ebben a szobában nem kártyáznak s különben is oly kicsi, hogy .alig férnének be többem, 1920-ban ez a szobája még egy­általában nem volt s ezért nem tudja meg­érteni, hogyan állíthatta azt Lustig. 1920- ban egyáltalában nem járt a Hotel de Saxe- ba. Sidhroivskyt ismerte még a háiboruelőtt- röl s egy ízben találkozott vele a vastttügyi minisztériumban, amidőn Sidhrovsiky vala­mi deputációt vezetett Hála osztályfőnök­höz. iSidirorskrt Stribrnyvel sohasem látta együtt. Siehro'vsíkyval, vStribrnyvel és Fuchs bankárral sohasem ült együtt a tanú. Azután a biróság konMatálífa, hogy a vád filtail bejelentett három tárni, Sribilflf, Aláverne- lében és Frey berlini gyárosok nem jelen­tek meg. Felolvassák jegyzőkönyveiket. Al- wenslében vallomásából kiderül, hogy Sichrovsky közvetítette neki 1920-ban azt, hogy a vajsufügyi minisztériumban fogadták. Stribrnyt sohasem látta, semmit sem tud arról, hogy Stribrny • és Sidhrovsky ismerték egymást. Hasonló érte­I igyék oot^. pezsgőt! I lemben tett jegyzőkönyvi vallomást Frey is. Frey kijele nü, hogy Stribrnyvcl egyedül tárgyalt és az volit a' benyomása, hogy a miniszter igen gondosan vizsgálja felül az anyagot. Stribrny viszont a mai tárgyaláson kije­lenti, hogy Frey-jel sohasem tárgyalt. Schiiff jegyzőkönyvéből kiderül, hogy sze­rinte Sichrovsky vezette őt be Stribrnyhez. Stribrny ezzel szemben ma megállapítja, hogy sohasem tárgyait a vagon cég valamely képviselőjével, soha a minisztériumban németül nem beszélt, legfeljebb tolmács utján.,,:' Sichioysiky is kijelenti, hogy soha senkivel Stribrny. miniszternél .nem járt. Az elnök kérdésére ezután az állam- ügyész kijelenti, hogy nem kívánja az általa bejelentett Richter nevii tanúnak a kihallgatását. hogy a vágón parko t hatvanezer vagónról ki- lencvenhatezerre kellene kiegészíteni és hogy a csehszlovák vagóngyárak nem tudják szál­lítani ezt a mennyiséget. Majd felolvassák az 1920. augusztus Í9-én kelt végleges szerző­dés másolatát a vagon száll Pásról, felolvassák a minisztertanács egy átiratát arról, hogy a vasutügyi miniszter engedélyt kapott mintegy 3.500 vagonnak külföldön és főképen Német- ék Magyarországban való megvásárlására. Majd az elért árengedményre vonatkozólag olvasnak fel iratokat, a pénzügyminisztérium aggályát a vásárlás szükségességét illetően. Különböző iratokat olvasnak fel, újságcikke­ket, Ddma szerkesztőnek Stribrny és Sichrov­sky ellen tett följelentését. A déli órákban a tárgyalást félbeszakítot­ták és holnap reggelre halasztották, amikoris kihallgatják Koudelka képviselőt és Svobo- dát, az -agrárpárt igazgatóját. (Mint ismeretes, Richfernek arról kellett volna vallania, hogy Stribrnynek Sichrov­sky .mutatta őt be.) Ezután folytatták az iratok felolvasását. Felolvasták a vasutügyi minisztérium egy.re­ferátumát, amely a kocsipark kibővítésére vonatkozó beruházási költségvetés felemelését indokolja---meg. A referátum 1920 május 25-, ről van datálva. Az elnök Igyekszik átolvas­ni az aláírást a kérdi: „Nem Franko dr. ez?" Megállapitják, hogy az aláírások egyike Franké nevét rbjéö. Az iratban arról vau szó, hogy igen szükséges a vasúti kocsik számát felemelni s indítvá­nyozza, hogy a minisztertanács emelje fel az erre vonatkozó költségvetési tételt. További iratokat olvasnak a vasutügyi minisztérium­ból, többek között Sichrovsky ajánlatát, az­után a vagón szál l i tmány bank garanciájára vo­natkozó iratokat, majd egy . 1920.-1 iratét arról, — A pápa véletlenül elhagyta a vatikáni áll km területét. Rómából jelentik: XI. Piu* pápa az elmúlt napokban, ha önkéntelenül is, de elhagyta a vatikáni.állam területét. A szep­lőtlen fogantatás ünnepén, december. 8-án a Szentatya, amint ünnepnapokon máskor is megtette, megtekintette a Vatikán városban lázasan folyó építkezési munkálatokat Csák égy..kanonok és egy mérnök kiéért*. A mér­nök megmutatta azt « nagy lépcsőt is, amely Vehetővé teszi, hogy a vatikáni falak mellett húzódó uocáibél közvetlenül be lehessen jutni a vatikáni múzeumokba. XI, Pius pápa le­ment a lépcsőn és egy ideiglenes nyíláson ál a Via le Vaticanora jutott ki. Ez ax ucca már nem tartozik a vatikáni állam területéhez. Az uccán játszadozó. gyermekek összegyűltek a Szentatya körül és megéljenezték. A pápa mosolyogva üdvözölte őket, majd visszatért a vatikáni állam területére. Egy áldomás és a következményei Iria: BÁN FERENC (Második közlemény. Amikor már nagyon mehetnékje volt, ma­gához húzta Baka Janit: — Csak azt ne, hogy játsszam. Ha leülök, elveszítőm az utolsó vasam is, ne engedj fiam, ha akarnék isi Baka Jani magához ölelte a gazdája fejét: — Nem engedlek, már hogy is engedné­lek, de talán add ide a pénzt, akkor nem mehetsz. — Ebre nem bízunk héjat! — mondta Sauerwein a józansága maradékával. Már danoltak és tánooltak. Egy fogatlan vén ség volt a kocsmában az egyetlen nő­személy, ezt a vénséget táncoltatták vala­mennyien, de persze nem ingyen. A vénség fizetett minden táncért tiz fillért, persze Sauerwein zsebéből. Sauerwein, amikor Ő került sorra, egyik zsebéből kivette a tiz- fiBérest és a másik zsebéibe tette. — Ennél jobban .még nem szolgáltam meg pénzt — kiáltott minden tánca után. így mulattak volna még egy hétig is, ha á feríbilparti egyik játékosa el nem távozik. — Nem ülsz be? — kérdezték Sauerweint a játékosok. — Nem. — Gyere már no. >— Nem. — Ugyan ne okoskodj, gyere már. — Nem. De az utolsó nem sokkal gyöngébb volt. S'-'iuTwein még néhány porcig töprenke- dett. azután odafordult Baka Janihoz: Ti csak mulassatok, én addig átme­gyek oda egy kicsit. Baka Jani lefogta. — De hiszen azt mondtad, hogy ne engedje­lek. Maradj csak itt, jobb lesz. Sauerwein lerázta. — Hagyj, mert nem ülök be, csak nézem. Már ment is, sőt tiz percig csakugyan embe­re volt a szavának. Állva nézte a játékot erős elhatározással, hogy le nem Ül a világért. Ha­nem kibicélés közben úgy találta, hogy a játé­kosok nagyon gyöngék hozzá képest, már pedig bolond 6zalasztja el a potya pénzt. Beült. A mulatság azért állt tovább. Schwarc Ká­roly három egymásra állított székről dirigálta a táncolókat, meg az orditozókat, amig pulpitu­sát ki nem rántották alóla. Stem pedig borral öntözte tele a citerát és boldogan röhögött, amiért sikerült tönkreáztatni a húrokat. Baka Jani a gazdája mögé állt és leste, hogy jár a kártya. Különös balsejtelmei voltak, mert mi lesz az óriás Céhhel, ha mind elúszik a pénz. De egyelőre nagyszerűen járt a kártya és Sauerwein előtt halommal állt a friss pénz. — Fizess ki mindent, mert hátha visszaveezi- tedí —- súgta Baka Jani Sáuerwcinnek. — Hogy én veszítsek? Arra nincs kádehcla! Baka Jani mégis odahívta a kocsmámét és kettőn nagysokára kiszedték Sauerweinből a c ellhet. ... Különöwnód Sauerweinnek nagyon megtet­szett, hogy ő folyton fizessen és valahányszor behúzott egy nagy kasszát, rögtön bort paran­csolt valamennyi asztalra és mindjárt fizetett. Tgy ment jó darabon át, de a kártya, megfor­dult. Akkorra már hajnalod ott, a mulatós is megánorodott, nem annyira a kései idő, hanem inkább amiatt, hogy .Sauerwein immár nem kiáltozott bort parancsolva. Már honi Mit előtte a pénz se halomba, se semmiképp, sőt folyton a. tárcájába nyalkáit és egyre vörösebb lett. — Talán már abbahagynék! Virrad! —- nyúj­tózott előbb az egyik, azután a másik teleszitt játékos. — Nem inégi — mondta Sauerwein és a tár­ca után nyúlt, amelyben már kotorászni kellett. Egyszer azután mégis vége lett. A parti föl- oszlott. Schwarc és Stem egymásra hajolva aludt az asztal végében. — Gyerünk hazai — költÖgette őket Baka Jani.- ’’ •: ' ' r Megindultak .visbza a hídon. Sauerwein most nem ment elől és gőgös se volt. A nyakukba kapaszkodott. Az az átkozott hetes okozta, ha nem játszom négy hetesre, de vigye a fene... Belebámult a levegőbe. — Te, Jani, ugy-e mindent megfizettem? , — Mindent. — És nektek? Neked se tartozom? Adj még egy koronát! — mondta. ­Baka Jani átadta. — Akkor kettőnyolcvan! — mondta a legna­gyobb lelkinyugalommal, pedig ez volt az első kölcsönpénz. . ■ Schwarc, -meg Sterű nézte a párás reggelt és a rostélyosra gondoltak, meg a &ok borra. Ilyen volt indulásuk, a hintáéiegényi pályán, de a folytatás annál sanyarúbbra sikerült. Ar­ról szó se volt, hogy elérjék valaha Baka Janit a ceónakhaj'tás inüvészétében. Sauerwein nagyon elégedetlen volt velük. Mert mire v,aló másra, a hintáslegény? Fölhaj­tani á csónakot, Hogy odale a oeélédleányok sikoltozzanak: „Ni, mindjárt kifordul 1“ éte no­szogassák bakáikat a beszállásra, mert, akkorát- röpülni valami finom lehet. Hiába, a hintáslegónységre is születni kell, mert például Misi, a lakatosinas, életében talán ha háromszor ült hajóhintában és mégis föl hajt­ja a tetőbe, mint a gyöngy. • " Sauerweinnek még rosszabbul esett, hogy Schwarc, .meg Steril nem ért a, uielléktudomá- nyolchoz se. Már ahhoz igazán nem. kell zeneta­nárt diploma, hogy a valcerre valaki vajoerbon és ne csárdásra hajtsa a verklit, valamint az se ördögi tudomány, hogy söpTés közben a por, meg a szemét mind azok szemébe röpüljön, akik már egy óra óta állják el a legjobb helyeket és épp azok elől, akik esetleg hajlandók lennének beváltakozni, Sauerwein hát mérges volt és Baka Janinak mindennap a tányérjára rakta: . — Mi lesz már ezzel a két ingyenélővel? Baka Jani jó feleletet tudott: — De hiszen magának semmibe se kerülnek. Sauerwein erre nem tudott felelni, mert sze­gény becsapott nem is sejthette, hogy saját •édes leánya néhanap Schwarcnak, meg Stern- nek külön visz egy tányér főzeléket, meg egy- egy húscafatot. Harmadnap azonban kitalálta, ha pénzt nem is visznek el, de viszont útjában állanak annak, hogy bejöhessen. —• Tudok én találni anuyi hintáslegényt, amennyit csak akarok! — igy Sauerwein. Éne viszont Baka Jani földhöz csapta a pi­ros sapkát annak kijelentésével, hogy akkor máris kitelt az egy esztendő. No, Herr Sauerwein, hát ehhez mit szólsz? Erre nem volt, mit szólni. Honnan vegyen ő másik Baka Janit és pedig épp három nappal a nagy ünnep előtt. Csalódás volna azonban azt hinni, hogy Baka Jani ezentúl háborítatlan élt a két famulusával. Rákövetkező nap délelőttjén, tehát péntekem vagyis nem a valamiképp megmagyarázható hétfőn, kit lát. ólálkodni Sauerwein a. hinta kö­rül, mint Misit, a lakatosinast. — Mi az. hát neked a. Nap lett a. gazdád? — Egy kicsit unom a munkát. — De holnap visszamégy, ugy-e? — Nem mák ón.­'— Hát mit csinálsz? •— Sétálok. Sauerwein megállt pillanatra, a kérdezésben. Misi igenis van olyan ügyes, ha. péntek, szombat munkába veszi, hát vasárnapra pótolni tudja Baka Janit. — Nem állnál be hozzám? Mert ez nem mun­ka ám! Ez nem műhely, hanem csupa gyöuyör- él vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom