Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-20 / 290. (2807.) szám
14 rPRA^fllA*AG^AR.-HtRLAI» 1931 d ecembcr 20, raMmap. á Szir?HÁzKönVvKai>TüRA Dex Ferenc és Bokros-Birmtm Dezső kiállítása Pozsony, december 19. A pozsonyi Carlton szalonjában nyílt meg Dex Ferenc festőművész és Bokros Birman Dezső szobrászművész kiállítása. A pozsonyi kiállítási szezon oly kiemelkedő eseménye ez, mely méltán sorakozik a legjobbak közé. Dex Ferenc, a római Coliegium Hungáriáim volt ösztöndíjasa, végigment már Assisi, Firenze, Padua, Róma iskoláján. A trecento jutott a művészhez legközelebb. Cimabue és Giotto, a reneszánsz első két kimagasló tlakja, akik az ember történetében eddig a leggazdagabb művészi alakitásu fejezetet nyitották meg. Amikor a középkor, a gótika Itáliában a klasszikus kor pogány maradványaival találkozott s a katedrálisok ivednek szerkezeti lényege felengedett, dekoratura kezdett lenni. Nagy falsikok születtek, igy tette meg első lépéseit a reneszánsz. Az assisi Szent Ferenc kettős templomában Cinabue freskóiban még utolsót villan a bizantizmus, azután jön Giotto, megszületnek aa „11 poverello". Szt. Ferenc életének nagy szán és forma himnuszán az ösztönös tudás, a rajongó hit a alkotásai. Ettől kezdve a festői tartalom felszabadul és megkezdi öncélú fejlődését. De itt még, az első időszakban, még nem válnak nyilvánvalóvá a művész előtt a természeti valóság optikai törvényei, az alkotó még az egysíkúság dimenzióin állva, ösztönösen asztrahál, alakit és színez. Ez az ösztönö&ség, a spekulációmon tes tisztaság a megoldásokban, ez adja meg e korszak pikturájának végtelen frisses-égét és aktualitását. Ezen a ponton kapcsolódik Dex Ferenc pik- turája a protereoeszánsz nagy sti'lusjhoz. Nem téma azonosságot keres, mert témái a ma aktuális látása, mai tájiak, portrék és figurálisok. Hangulatot, mani-rt sem találunk, ami közvetlenül kapcsolná hozzá. Dex pikturája azokhoz a problémapontokihoz megy el, melyek a trecento és az utána következő kor első müv^zeit még öntudatlanul foglalkoztatták és amelyek a modern piktorából oly aktuálisakká váltak. Ez: a síkon a térvalóságot oly módon kifejezni, hogy a kifejezés a eik karakterét ne rontsa meg. Ebben szigorúan következetes, egészen az aszkézisig. Nemcsak hogy nem engedi át a síkra fordított Kassák Lajos: Egy ember élete Második rész — Három kötet Dante kiadás Amikor önéletírásának első részét e közönség elé küldte: gőgös-óvat-osan kijelentette Kassák Lajos, hogy a művészetnek semmi köze nincs ahhoz, amit most csinál — az életet adja, minden alakitómüvészi szándék nélkül. Ezt a kijelentését könyvének egyetlen olvasója sem hitte el s ma már talán maga sem hiszi. A művészet nem a szándékban van — dilettánsok mindig tele vannak a legjobb, „legmüvészibb“ szándékokkal — a művészet a művész lelkében van és megnyilatkozik, valahányszor a művész alkot valamit, akármi légyen is szándéka. Hogy Kassák Lajos azon formá- iatlanul, válogatás és szépítés nélkül irta le életének eseményeit? Hát ez igaz is, nem is. Elihisszük, hogy minden ilyen szándék hiányzott belőle. De minden anyag, amelyet egyszer kezébe vesz a művész, formát kap. A- események, élmények, benyomások milliárdjaiból a három vagy hat kötet anyagát mégis csak össze kell válogatni, s a művész — akarva, nem akarva — azt választja ki, ami a véletlen, uj6ághir-szerü igazságnál örökebb, jellemző, emberi igazság s az őszinte, néhol kegyetlen vallomások során csakugyan nem szépít semmit — de megszépít mindent az a puszta tény, hogy művész mondja el. A mondatok ridegek, cifrázallanok, tárgyilagosak — de mondatok, abban az értelemben, hogy olyan mondatot, amely ezt a nevet megérdemli, csak művész tud leírni. Mellére urhatnámpolgára hiába értesül örömmel arról, hogy ő — tudtán kívül — egész é’etóben prózában beszélt. Jourdain ur fecsegése nem próza, csak szavak összeábdálésa. A művész azonban nem ir le egy rossz mondatot, még akkor sem, ha azt -hiszi, hogy most ,nem csinál művészetet." Kassákot. a megfordított Jourdain urat — aki sem nem úrhatnám, se nem polgár — azzal lepheti meg az esztétikus, hogy ő igenis egész életében művészetet csinált. Ez az esztétikus öröme Kassák könyvében. A közönség és az esztétikus közös öröme pedig az, hogy a kötelek során nye-rs őszinteséggel odavetett emberi élet — érdekes, a szónak egyszerűbb és magasabb rendű értelmében egyaránt. A mai Írók és művész- legnagyobb részének egyszerűen — nincs életrajza, Megszületnek, elvégzik iskoláikat, legtöbb esetben fixifiaetéses, nyugdíjas állásba is lÜÍrű-lnek és üres óráikban ál doznak az irodalom vagy a művészet oltárán. A i színeit a levegő és a fényjáték formaoldó ha- ■ tásának, melyed* keresztül pedig frissebbé tehetné képeit, de a síkra hozott formák tisztán geometrikus megoldásához sem megy el, ami pedig a legkézenfekvőbb megoldási vonal lenne. A kettő között a kettő egyensúlyában marad. Ez adja meg képeinek szigorúságát és feszültségét. Ez a feszültség felmenti a művészt az archaizmiis vádja alól, mert mögötte érezük őt, ahogyan a körülvevő világ opitkai jelenségeivel szemben áillástfoglaL Ez az állásfoglalás a tudatos ut biztos irányát jelzi, mely a további fejlődési periódusokban az eddigi ut konzekvenciáinak teljes eredményeiből bontakozik ki. A most kiállított portréi és pozsonyi tájai mind ezt dokumentálják. A kálid tás kapcsán boosájtott útnak Dex Ferenc egy tíz lapból áliló grafikai albumot. A régi Pozsony érdekes és jellemző részi et-eit örökíti meg bennük, tiszta és anyagszerü tárgyia-ssággal. Bokros Birman Dezső, a másik kiállító művész, az utóbbi évek plasztikai alkotásainak legjavát mutatja be. Portrékat és egy nagy figurálist: a Dou Quijotet. Egy minden stíluson túljutott és önmaga kifejlesztéseiből alkotó művész produktumai ezek. Az anyag legbensőbb lényegéig hatol. Nem témát, for- mautánzást, de primér alakítást keres az anyagban. A matéria igy miint egy tényleges elem szerepel művészetében, melyből az alkotás vívódásaiban sorra csiszolja ki formáit. Ezek a formák nem sorozhatok egy iskolához vagy alkotáshoz sem. Szabályuk, törvényszerűségük és értelmük önmagukban az anyagban van. Az egyiptomi plasztikák tökéletes anyagszerüs-égével és rajongásával indult. Kiállított portréiban különösen öreg nőd fejei nyújtottak rá teljes alkalmat, a karakte- risztikumot a tiszta szobrászival teljes összhangba tudja hozni. Ady-feje, önportréja a budapesti képzőművészeti muzeum gyűjteményében található. A Don Quijote megoldásában az anyagszerüsiég a pszihikai tartalommal érdekes hangsúllyal jelentkezik. Dex Ferenc és Bokros Birman Dezső értékes művészetet mutattak be e kiállítással Szlovenszkóuak. A kiállítást Szalatnai Rezső iró nyitotta meg Kmo Vladimír pozsonyi főpolgármester jelenlétében. bohém-típus Jóformán kihalt, s «m4 még megmaradt belőle, arról sem lehet többet mondani, hogy a Newyork-kávéházban feketézik. a Fészekben kártyázik, előlegek vagy kölcsönök után futkos és valószínűleg nem dolgozza le az előleget és nem fizeti vissza a kölcsönt. A kávéházi beszélgetésnek nem hiányzanak Kassák Lajos önéletírásából sem, de amire Kassák egyáltalán eljut a kávéház márványasztaláig, már ezer mérföidnyi távolságot érzünk közte és a kapuciner-bohérnek között. — Visszaérniékszünk azokra a kemény esztendőkre, amelyek ezt a lakatosi nast, ezt a nem éppen finnyás természetű, Európát végig „valcoló" mesterlegényt azzá kalapálták, ami lett belőle. Most már, akár a munkás- mozgalmakban való szerepét mondja el, akár írói és művészi fejlődésének viszontagságait, akár családi és szerelmi életét: ezer apró vonással megelevenített, mindenki más tél élesen különböző és leg- belül mégis mindnyájunkkal rokon ember éld előttünk. Már a keménységét, az objektivitást és hiába játssza nekünk: már szeretjük azt, akit ő szeret, ha objektivitásában száz hibáját árulja ás ed. Hidegebb ezavakkad melegebb fényű arcképet, mint aminőt édesanyjáról, fest Kassák, elképzelni sem lehet. A most megjelent három kötet, a családi képek sorozata és az iró fejlődésének rajza mellett szorosabb kapcsolatba hozza a hőst (milyen furcsa egy ilyen hangon megirt könyv főalakját hősnek nevezni) a külső világ eseményeivel. A világháború mindnyájunkat hőssé tett vsaimképpen, fronton és front mögött. Ezermillió példányban Is érdekes, — csak jól kell megírni — hogy ez a világkatasztrófa hogyan fut keresztül valakinek (akárkinek) a lelkén. Kassák az első pillanattól a* utolsóig ugyanazt az álláspontot foglalja el az embermészár- lássaJ szemben — joga van hát, hogy az ügyesen alkalmazkodni tudókat megbélyegezze. Az egész miiben sehol nem kiméit sem önmagát, sem azokat, akik kedvesek neki. Miért kímélné hát azokat, akiket az emberiség árulóinak tart? Egy ember élete — jó cím, — de éppen a háborús fejezetekben érezzük, hogy ezt az életet millió szál fűzi össze minden ember életével. (•) Egy híres dalénekes halála. Londonból Jelentik: Zűr Miihlen Raimund, a híres dalénekes steyningi (Surroy grófság Anglia) otthonában 77 éves korában meghalt. Élete három utolsó évtizedét Angliában töltötte, aihol a vi'lág minden tájáról összesére glett tanítványai körében kizárólag az énektanításnak élt. A múlt évben leégett a háza a őt magát i« csak egyik tárulván vénák ömfeláidozí sa mentette ki a lüzlből. Dugó Dani Télországban Dugó Dani a nyughatatlan Elmeséli: Z. Tábori Piroska Dante kiadás Dugó Daniit, a parafából faragott, hosszu- orru es hosszú orrát mindenbe beieütö emberkét, akinek legnagyobb íájdaima, hogy ő nem „igazi gyerek" — ma már csak azoknak a felnőtteknek kedl bemutatni, akik még soha sem vettek gyerekkönyvet, vagy ha vettek, a könyvkereskedőre bízták, hogy „csomagoljon be akármit". A gyerekek nemcsak hogy ismerik, de egyszerűen nem akarnak lemondani róla. Minit a lelkes hangverseny-közönség, amely újrázásaival könyörtelenül visszakény- szeriti az énekest a dobogóra: a gyerekek is újabb, meg újabb Dugó Dani könyveket követelnek Piroska nénitől. Sőt ez a hasonlat még sántít is egy kicsit, mert nincs a világon olyan, felnőttekből álló közönség, ame'y olyan konzervatív módon ragaszkodnék kedvenceihez, mint a gyerekek — talán mert nem is választja meg őket mindig olyan csalhatatlanul biztos ösztönnel . . . Elég az hozzá: Gyermek őfelsége akaratából itt a kilencedik és tizedik könyv Dugó Daniról. Bizonyára nem a legvégső és semmi- esetre sem — utolsó. Ellenkezőleg: a kis dugóemberke szemlátomást növekszik, emíbere- sedik a közszeretet meleg napfényében. Kalandjai, miket jóliemert barátainak, a gólyának, kis kutyának és teknősbékának tár* saságban él át, talán még mulatságosa bbak é9 változatosabbak, mint a régiek voltak — de a kiváncsi Daniban egyre több a tudás vágva, a szeretet minden élő lény iránt, az önfeláldozó bátorság, az Istenbe vetett hit és bizakodás. Igazi iskolája ez a végesvégrg mulatságos gyerekkönyv a jóságnak és a szeretetnek. , A szokatlanul pazar kiáll:tásu és mégis meglepően olcsó könvekhez Róna Emmy rajzolta ismét a képeket. Megnyílt az eperjesi Scá’a-mozgó Eperjes, december 19. (Saját tudósítónktól.) Ünnepélyes keretek között nyitották meg hétfőn, december 14-én Eperjesen az újonnan épült Scala hangosfilmszinházat. Az azóta zsúfolásig megtelt előadások igazolják leginkább, hogy a közönség régi óhajának tettek a vállalkozók eleget, amikor Eperjest ezzel, a legkényesebb igényeket ia kielégítő han gosf i lm szí ruházzál megajándékozták. A külsőleg is impozáns épület gyönyörű berendezésével, tökéletes leadó- ép vetítőkészülékeivel többmillió értéket képvisel s bármelyik nagyváros legszebb filmszínháza mellett is bátran megállaná helyét. A terveket Oelsohlaeger Lajos kassal műépítész készítette, ki ez alkotásával is nagyban gazdagította "eddigi sikereit, s a Bárkány testvérek, mint kivitelezők, ugyancsak precíz munkát végeztek. A megnyitó műsor két kiemelkedő száma az első hazai Hangos Híradó és az Ufa pazar kiállítású, művészi tökéllyel felépített világfilime: „A táncoló kongresszus" volt, melyben az Ufa egész művészgárdája felvonul, élükön Willy Fritsdh, Lilian Harvey, Conrad Veidt és Lil Dagoverrel. \ Az előadásokról távozó közönség a legnagyobb megelégedéssel hagyta el a pazar helyiségeket a Eperjes vároa közönsége máris a legkellemesebb szórakozóhelyének tekinti a Scala Mozipalotát. (*) Győry Dezső: Hol a költi?? (Kazinczy Szövetkezet kiadása.) Győry Dezső, az általánosan ismert szloveuszkói magyaT költő, legújabb verseit gyűjtötte össze gondos váló-1 gatásban egy kötetbe, amely a karácsonyi könyvpiacon képviseli a szlovenszkói magyar lira izmos tehetségét. Megtalált, lehiggadt és kikristályosodott, férfias hang, kemény ötvözetű, művészi forma és kisebbségi életünk egész problémiaterületét felölelő tartalmi súly jellemzik az uj Győry-verseket. A magyar lélek aggódásainak, kétségeinek, sejtelmeinek és felbuzdulásainak gazdag tárháza eunek a költőnek a munkássága. Fiatalos lendülete életünk mély értelmeinek a közelébe sodorja, de minden sorából elődübörag a céltudatosság magabizása. A magyar sorsproblémák szilárd talaján állva bátran beszél Győry Dezső, korunk minden magyarját egyformán égetően érdeklő tárgyakról. Formai letisztultsága zsoltárosan komponált szép versek Írására képesítik, a líra pompás ritmikáját a kő-1 tött formák minden szépségével együtt kapja az olvasó. A „Hol a költő?", ez a minden űzőben mai verskötet szép kiállításban a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet (Kosice- Kassa, Éder u. 9.) jelentette meg, ahol pár napig még előjegyzési áron, fűzve 20 koronáért, kötve 25 koronáért megrendelhető. A t könyv bolti ára 25, illetve 30 korona lesz. 1 (*) Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. A nagy magyar literátor, Kazinczy Ferenc* halálának S'zázévets évfordulója alkalmával adta ki a Génius a Fogságom napló-ját, amely Kar zinczy följegyzéseit tartalmazza hat és fél éves raboskodása idejéből Érdekes olvasmány, amelyben apró részletességgel elevenedik meg a kor és a szerző lelkülete teljes frissességéiben bontakozik ki előttünk. Kazinczy munkái közül talán ez a legközvetle- neb és legizgatóbb olvasmány, amelyet nem fogsága idején, hanem évekkel később 1828- ban állított össze a szerző. ToLdy Ferenc másolta le a kéziratot és a Magyar Tudományos Akadémia őrizte évtizedeken keresztül, amíg most Alszegihy Zsolt ösztönzésére a budapesti tanárképző növendékei, rendezték sajtó alá. Alszeghy Zsolt tartalmas előszót irt a naplóhoz. Nemcsak az irodalombarátok, hanem a nagyközönség is igazi élvezetet találhat a könyvben, amely a legnemesebb ajándék Kazinczy küzdelmes életének emlékezetére. Ára: 18.80 Ke és megrendelhető a Prágai Magyar Hírlapnál. (*) Földes Dezső jubileumával véget ért az érsekujvári szinielöadás. Érsekújvár! tudósítónk jelenti: A Földes-társulat nyolchetes érsekujvári szezonja csütörtökön este befejeződött. Visszatekintve a szezonra megállapítható, hogy a társulat összehasonlithatatlanul kedvezőbb benyomást keltett, mint Földes valamennyi eddigi kísérlete. S hogy a színház nem ment jobban, az csak a gazdasági nyomornak tulajdoni tható. így is azonban az első öt hétben az előadások elég látogatottak voltak e a bevétel átlag 2000 korona fölött volt. Az utolsó hetekben már fáradt volt a közönség s csak Bihari Sándor jutalomjáté- kán volt féliház, mig Földes Dezső 25 éves színészi jubileuma alkalmából rendezett Cigányprímás előrxiása csaknem teljesen zsúfolt ház előtt zajlóti le. Az ünnepi előadás megkapó külsőségek között folyt le. A nyitány után az egész társulat előtt megjelent jubilánst a közönség meleg ünneplésben részesítette. Majd Sándor Dezső, az Érsekújvár és Vidéke főszerkesztője üdvözölte Földes Dezsőt Érsekújvár város kulturbizottsága és a város közönsége nevében, elismérő szavakkal méltatva művészi egyéniségét. Ezután a Munkás- akadémia virágcsokrát nyújtották át á jubilánsnak, majd Honfi Sándor dr. a színtársulat nevében köszöntötte szeretetteljes szavakkal Földes igazgatót, aki mély megindultsággal mondott köszönetét az ünneplésért. Kálmán Imre régi operettje a minden részletében jól pergő, kifogástalan előadásban ma is frissen hatott. Elsősorban Földes Dezső parádés alakításáról kell a legnagyobb elismerés hangján megemlékezni. Nagyszerűen diszponálva kiváló művészettel alakította a cigányprimás néha tragikómikus figuráját s úgy a humoros, mint a drámai részekben a legnagyobb ha-* tást gyakorolta. Az egész együttes méltó volt ehhez az előadáshoz. Elsősorban a társulat • primadonnáját, Kádár Gabvt keH nagyon megdicsérni, de partnere. Lányi Ferenc is ezúttal jutott énekművészeiéhez mért komoly szerephez. Mihályi Lici sikeres alakítása mellett még Bihari Nándor. B. Mihályi Vilosi, Mátrai Sándor. Bánó Mihály és Maár János érdemelnek dicséretet. Bihari Nándor jutalomiá téka ként egy francia bohózatot, A gyógyszerész urat látszották. A népszerű Bihari Nándor kitűnő alakítása egy tökéletesen életes figurát vitt a színpadra. (•) Henny Porton ni fii-miéről. Most készült el Berlinben a Lujza királynő című film. amelynek főszerepét az utóbbi -időben nehezen érvényeeü’ő Henny Portén játssza. Évek óta az volt a vágyam — mondotta Henny Portén. — hogy Lujza királynőt alakíthassam filmen. Lu;:za királynő, amint a nép lelkében él, szép és boldog asszony volt. akit népének balsorsa hirtelen a legsúlyosabb és legkomorabb helyzetbe juttatott. .1. Napóleon győzelme és a tilsiti béke után bontakozott ki alakja teljes nagyságában, ő, a törékeny asszony, elindult a nehéz útra. hogy a győzelmes hadvezért népe javára megnyerje. „Síre — mondotta — gondoljon a sorsra, hiszen r g Franciaország sorsa sem dőlt el. Nem a magam számára kérem jóindulatát, hanem népemért, amelynek fájdalma végtelen." Nagy szeretettel és lelkesedéssel ábrázoltam ezt a fenséges alakot. Egyébként a film nem akar egyszerű történelmi játék lenni, hanem kiszakított rész, eleven lap a történelemből. Csortos AZ IVÁN SZINTARSULAT MŰSORA KASSÁN: Vasárnap délután és este: Pusztai szél. Csortos Gyulával, rendes esti helyárakkal. GAÁL FRANCI vendégszereplései KASSAV: Hétfő: A fruska. Gaál Franci a címszerepben. Kedd: Nagy cipőben kisfiú. — Ibolya. Gaál Franci vendégfelléptével. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA C\G\ A'.iiTT: Vasárnap délután Pillangó Operett-újdonság. Vasárnap este: A ball* rina. láncos operett-u dois. Hétfő: CsArdáskirálynő. Ame».kai rendez, előadás. Kedd: Ékszorrablás a Váci-u.cábau. A Vígszínház kasszadarabja. Szerda: Tolsztoj Cseohov—Karajév-est. (,.\ kör négyszögesítése", Kérőben". A nagy hata’om") Csütörtök d. u • Tündér királynő (Gyenuekelöa »<•) Péntek: Lámpaláz. Operett-ujűi naág. Szombat: Lámpaláz. Vasárnap: Iái»pa>á«.
