Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)

1931-12-20 / 290. (2807.) szám

TOWGM-i'YMSkaR.-HIRLAP Karácsonyi szabadságra ment ■ a nemzetgyűlés mindkét báza A képviselőhöz elfogadta a jövedelmi adóról szóló törvény módosítását - A szenátus a lakóvédelmet tárgyalta le - A banktörvény csak újév után kerül a parlament elé - Január közepén ül össze újból a nemzetgyűlés Prága, december 19. A nemzetgyűlés mindkét háza karácsonyi szabadságra ment, miután a kormány az idő rövidségére való tekin tettel a bank törvényt már nem nyúj­totta be. A kormány a banktörvény alapvető kér­déseiben ugyan már megegyezett, de még számos részletkérdés megoldásra vár. A javaslatinak több minit háromszáz szaka­sza van s magúik a koalíciós pártok sem akartak belemenni abba, hogy egy ilyen nagytcrjedelmii és niagyfontosságu tör- vényjavas'IiaitO't gyorstalpaló tempóban in­tézzen el a nemzetgyűlés. Ennek következtében a nemzetgyűlés mind­két házát elnapolták s a munka újév után, január 12 és lo-ike kbzött fog újból megkezdődni. Az utolsó napon különösen a szenátus vég­nél t gyors munkát, amennyiben a villám osz­tási törvényjavaslatokat és a lakók védel­mét is letárgyalta. A képviselőház az alkal­mazottak jövedelmi adójának adómon t-esi lé­séről szóló javaslatot fogadta el. Ennek ugyan már 1932 január elsején kellene életbelépnie, igy azonban néfhányheti kése­delmet fog szenvedni, mert a szenátus ez­zel a kéidéssel csak uljév után fog foglal­kozni. A képviselőhöz mai ü'ése A kép viselőház mai ülését Malypetr el­nök délelőtt félt izénkét tő kor nyitotta meg. A napirend első pontját az egyenes adóról szóló törvény XVI, szakaszának módosítása képezte. Ghalupa előadó rámutatott arra, hogy e javaslat célja az, hogy a munkaadó, aki alkalmazottai után fizeti a jövedelmi adót,'ne fizessen többet, mint amennyi elő van írva, vagyis az alkalmi a zot lakért fize­tett összeget ne adóztassák meg kétszer. A mai nehéz viszonyok között ezt az állapotot fenn kell tartani s éppen ezért javasolja a kormány, hogy, az alkalmazottak jövedelmi adóijának adómentesítése még két évig ér­vényben maradjon. A képviselőház Kókler német nemzeti szo­cialista felszólalása után a javaslatot első és második olvasásban elfogadta. Majd Malypetr elnök rövid nyilatkozattal zár­ta be az ülést, amelyben rámutatott arra, hogy az 1931. óv folyamán a képviselőház 66 plenáris és 173 bizottsági ülést tartott. Kiosz­tottak összesen 40 kormányjavaslatot, 17 sze­nátusi határozatot, 207 kezdeményező javas­latot, 48 sürgős interpellációt, 567 rendes in­terpellációt és 507 miniszteri választ. A plé- num letárgyalt 31 törvényjavaslatot, 6 nem­zetközi szerződést és 113 mentelmi ügyet. A legközelebbi ülést irásbeüleg fogják egybe­hívni. A szenátus ülése Som kú p elnök a szenátus ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg. A napirend első pontját képezte a kormányjavaslat, amelynek alap­ján a villamosüzemeket közüzemekké alakít­ják át. Előadó volt Staslny cseh szociálde­mokrata. Heller német szociáldemokrata ki­jelentette, hogy pártja meggyőződésből sza­vazza meg ezt a javaslatot, mert a villamos erőkkel való ellátást nem szabad magánvál­lalatok kezében hagyni s az elsősorban is az autonóm testületeknek, főképpen a községek­nek és járásoknak kell átengedni. A szenátus a javaslatot első olvasásban el­fogadta. A napirend következő pontja volt a felhatal­mazási tervér^, amelynek alapján a kormány a szlovenszkói villamos társasá­gok kölcsöneiért állami garanciát vállalt. Havelka előadó azt mondta, hogy ez a törvény öt szlovenszkói társaságot érint, éspedig a Besz­tercebányán székelő középszlovenszkói, a Po zsonybam székelő nyugatszlovenszkói, a zsolnai egyesült északnyugatezlovenszkóit, a komáromi délszOovenszkóit és a kassai keletszövenszkói villamostársaságO't. Ezen társaságok egyesülése esetében felhatalmazást kap a kormány arra, hogy értük hitelgaranciát vállalhasson. Pivko a forgalmi és technikai bizottság előadója rámu­tatott arra, hogy az öt villamos társaság alap­tőkéje nem volt elegendő a szükséges építkezé­sekre, újabb pénzügyi forrásokra volt szükségük, amiket csak drága rövidlejáratu kölcsönnel tud­tak szerezni. Miután az állam ezeknél a társasá­goknál 50 százalékban érdekelve van, teljesen érthető, hogy a kormány 60 millió koronás köl­csönre 30 évi garanciát vállal. A szenátus a javaslatot első olvasásban vita nélkül elfogadta. A napirend utolsó pontját képezte a lakóvéd> lemről szóló törvény módosítása és .érvényessé­gének meg’hoszahbitása. Előadó volt Koukal szonátor. A vitában résztvettek: Jancsek szlovák néppárti, Niessner német szociáldemokrata. StÖbr német agrárius, Nedved kommunista, Pichl cseh nemzeti szocialista. Hilgenreiner néme. keresztényszocialista, Rovnan szlovák néppárti, Johanis cseh szociáldemokrata, Havelka cseh agrárius. Az előadó zárszavai után a szenátus ezt a törvényjavaslatot gyorsított eljárással első és második olvasásban elfő-1 » gadta. Miután elismerte a napirend első két pontján szereplő javaslatok sürgősségét is, ezeket is el­fogadta második olvasásban. Ezzel a napirend kimerült és Soukup elnök részletes beszámoló­jában Összefoglalta a szenátus ezévi munkáját, kimutatva, hogy a szenátus ez évben 54 tör­1931. december 20, vasárnap. Igyék' OO^ pezsgőt! vényjavaslatot tárgyalt le. Beszéde végén be­jelentette, hogy csak rövid időre megy a szená­tus szabadságra. A legközelebbi ülést irásbelileg fogják egybehívni. — A földművelésügyi miniszter a csépi esi benzin adókedvezményéről. Jelentettük an­nak idején, hogy Hókky Károly nemzetgyű­lési képviselő a benzinnek csáp lés idején a cséplőgép túl ajd q n oso k számára kedvezmé­nyes áron való kiszolgáltatása tárgyában in­terpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez. Bradáos földművelésügyi mi­niszter e tárgyban most az alábbi választ adta ki: A motorok hajtására használt ben­zinnek valamennyi adókedvezménye a 222-19. gy.-ísz. kormányrendelet által töröl­tetett s a jelzett célra teljesen megadóztatott benzin közönséges piaci áron volt beszer­zendő.,. A benzin adókedvezményének meg­szüntetése túlságosan terhelőleg nem érez­tetett, mert az ásványolaj adó az időben még valorizálva nem volt s 1 q-nál 13 R-ra rúgott. Az ásványolajok fogyasztási adója a 77—31. gy. sz. törvény által 75 Kcs-ra eme'tetett, azonban az álló motorok s igy a cséplőgép­motorok tulajdonosainak leetővé tétetett, hogy a benzint az ilyen benzin használatával való visszaélés meggátlására irányuló M ügyeleti feltételek betartása mellett 1 q-ért járó 15 koronás leszállított adótétel mellett szerezzék be. A pézügvi minisztérium 27.991 —03 sz. utasításában előirt feltételek betar­tása esetén a pénzügyi hatóságiok e kedvez­ményt az álló motorok tulajdonsaitól nem ta­gadják meg. Ilyenképpen a csépiőnnotorok tu­lajdonsainak a teljes meigadóztatottnál 60 ko­ronával (per 1 q) olcsóbb benzin biztos itta tik, azonban a közigazgazgatásnak a cséplőgéptu- ljdonosok javára leendő további kedvezmé­nyek elérését semmiféle fennálló közigazga­tási előiráft sem teszi lehetővé. A földmive- lésügyi miniszter: Bradács s. k. visszadöcögött a söntésbe, röhögve még já­rásközben is. Jó darab krétával tért vissza, akkor azután nekihasalt az asztalnak és föl­rajzolta a sima zöld lapra az ákombákomo- kat: borjuipörkölt 18 krajcár, rostélyos 25 krajcár, borjuszelet 30 krajcár. Hackenleib gyönyörködve nézte remek­művét és valahogy derengeni kezdett elmé­jében, hogy micsoda nagyszerű valami is az étlap, m^rt mennyi szót megspórol vele az ember. Sauerwein nem sokat törődött vele, hogy vendégei nyújtogatják az orrukat, amiért csúfot űzött* belőlük, hanem dirigált: — No, hékák, itt az étlap. Olvassátok. Ha­nem megmondom, hogy a legfinomabbat kell választani, különben baj lesz. Baka Jani, meg a két famulus meg is ál­lapodott két borjuszeletben, meg egy rosté­lyosban. A kocsin áros ekkor Sauenveinre nézett, aki igy felelt a néma kérdésre:. — Én nem eszem, én csak fizetek. Hanem a bort máris hozhatod, hanem úri vendé­geim tiszteletére megmondom, hogy a leg­finomabb, meg a legdrágább legyen. Micsoda lakmározás következ^ett a napok óta tartó koplalás után. A pecsenyére sajt következett, finom, soklyuku sajt, utána kék papirosba csavart ánizsos sütemény, amit a kucsébertől nyert Sauerwein, de még datolya és füge és cukor, mert Sauer­wein nek bolond szerencséje volt. Dupla vagv semmi alapon játszott, ha vészit, két hatost fizet, ha nyer, nem fizet semmit és mindig eltalálta elsőnek akár 3, 5. 8, akár százon alul. A kucsé'ber is bolondja volt a játéknak, kidülledt szemmel leste, hogy meddig nyer még Sauerwein és rázta a zöld vászonzacskóját, mert úgy tanulta édesapjá­tól, hogy hun kerék, hun talp. Végül is Sauerwein unta meg és a kucsé- ber a ni nos továbbél tudta meg hogy micso­da összeget vesztett. Könyörgött, de Sauer­wein nem játszott tovább, hanem vigaszta­lásul beinvitálta, hogy egyen-igyon, amenv- nyi beléje fér. A kucséber emberül megfe­lelt föladatának és hogy vele megszaporo­dott a társaság, nemsokára közibök telejie- dett a citerás, aki nem evett ugyan, de vi­szont Üvegből itta a kadarkát. Egv korty egy üveg. Más tányérlesők is érkeztek és végül a fél kocsin a Siuerwetn kontójára mu­latott. A másik fele meg nézte őket, csak a ferbliző társaság nem veit semmiről tudo­mást, verték a blattot és Sauerwein egyre szaporábban pislogod feléjük. Egy áldomás és a következményei Iría: BŰN FERENC (Három közlemény.) Az országút három vándora megállt Pozsony alatt a ligetben. Meglehetős tanácstalanok vol­tak egy vas nélkül az idegen városban, de Baka Jani, aki hármuk közül a legélelmeeebb volt, hamar talált megoldást. — Tudjátok — mondotta —. itt van a Sauer­wein hintája, én ahhoz beállók hajós legénynek. Sohwarc Károly, meg Stern Jenő összenédet! — És velünk mi lesz? — kérdezte Stem nem éppen szemrehányás nélkül. — Veletek? — kérdezte vissza Baka Jani. — Hát én leszek a hintáslegény, ti meg Tesztek a segédeim. Se Schwarc, se Stern nem igen bízott hozzá, de mégis Baka Janinak lett igaza. A szezon épp indulóban volt és Sauerwein, az öreg hintái­mé dér itt állt legény nélkül. Örömmel fogadta hát Baka Janit és még abba is belement, hogy két pajtása vele maradjon, majd segítenek egy- ben-másban. — Hát hálni itt hálhatnak a ponyva alatt — mondta Sauerwein —, de se pénzt, se kosztot nem adok. Ez is valami és Baka Jani pajtásai nevében is belement, hiszen nem eszik olyan forrón a le­vest. amint tálalják, majd csak akad valami két pajtása számára is, mert úgy még sohase volt, hogy sehogyee lett volna. Meztanakodták hármasban és Sohwarc, meg Stern maguk is úgy találták, hogy egész okos igy, míg nem akad jobb. — Semmi baj — biztatta őket Baka Jani —, nem ismeritek Sauerwcint, nem olyan ember ő. Olyan dolgotok lesz, mint a gyöngy. És csakugyan, Szinte a szavai megerősítéséül rájuk nyitott, Sauerwein. — No lógassátok az orrotok, megyünk áldo­mást inni. Baka Jani szeme föl ragyogott, ő már ismerte az üreg Sauerwein áldomásait. A kis esapat megindult és nemsokára a Po­zsonyba vivő hid dfibörgött lábaik alatt a késő este* csöndjében. A város házai már álomban bújtak oevzébb, a szemhatár mélyén egy-két el­szórva pislákoló lámpás, egy szekér zörgött va­lahol. Elől a kövér Sauerwein, a pénz gőgjében egy­maga, Baka Jani, meg a két famulus három lé­péssel mögötte kocogott. Sauerwein büszkesége, némi mámorral is tü­zelve, nem ismert határt és szinte a csillagokat verte deresedő fejével. A hídon túl váratlan fordulattal jobbra kanyarodott és még a fejével se biccent hátra, vájjon követik-e. Csak húzta őket maga ufán, mint egy büszke gőzös, de túl- szeszélyes kanyarulatokkal és szinte cél nélkül. Mégis tudta, hogy hová igyekszik, mert egy ferde ueea végében föltűnt egy lámpa, amely imbolygóit a meleg szélben és Sauerwein, hogy megpillantotta, sokkal gyorsabban szedte a lábait. Berúgta az ajtót, belülről borgőz csapott ki. Sauerwein megállt a küszöbön és az egész kocs­mának ő rá kellett figyelni. Baka Jani már meg­szokta, de Sohwarc, meg Stern annál inkább el­bámult a nagy hangoskodáson, ök persze csak nagy alázatosan mertek bekopogni akármiféle kocsmába is. Sauerwein hát rettentően impo­nált. Sauerwein már le is Ült egy gömbü'yü sarok­asztal mellé. Egy öreg napszámost elrezzentrtt mellőle és gyorsan kÖrUljártatta a -zömét. Kö­rül a vendégek ettek-ittak, a citerás édes vai­oereket pengetett, a leghomályosabb sarokban kártyázott vagy hat ember. Sauerwoii csak egyet pillantott arra és máris tudta, hogy fmb- liznek. Hü, ferbli, de sajnálta ez idő'.-, ami; a rongyosokkal kell letölteni. — Gyertek már, hé! — kiáltotta Ba-káékra, akik még mindig az ajtó környékén kés’eked- te.k. Schwarc és Stern elég félénken ereszkedett a pa-dra, de Baka Jani átfogta az öreg fejét: — No, tata, hát eszünk, vagy iszunk? — kér­dezte. Sauerwein a kártyásokat nézte, azután ordí­tott: — Kocsmáros! Hackenleib, a kocsmáros, a söutésbőii kec- niergett elő. Nem szólt egy szót se, csak nézte Sauerweint. Spórolós ember volt, minek is kér­dezze a vendéget, hogy mi tetszik, meg ilyene­ket, amikor úgyis megmondja. — Étlapot! —• mondta Sauerwein. Err^ a meglepetésre már mégis meg kellett szólalni. — Étlapot? —-és nézett, mint a mulya.. —-Ne beszélj sokat — mondta Sauerwein —, hanem adj étlapot. Ha nincs, akkor fogj krétát és írd az asztalra, mid van. Hackenleib értelmetlenül bámult. — Nekem ma étlap kell — magyarázta Sauerwein —, nem látod, hogy előkelő ven­dégeim vannak. Ezek nem esznek csak ét­lapról, mert ezek igen finom és előkelő urak, ha nem is látszik rajtuk. Hackenleib végre megértette a trélfát és hatalimasut röhögött, de némi gondolkodás után. Szólni azonban most se szólt, hanem A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkei küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény Fürdő Diéta Igmándi keserűvel' Az igmándi keserű víz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobh füszerüzletben. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom