Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-16 / 286. (2803.) szám
X. évf. 286. (2803) szám * SlGFlScl 1 1931 december IS Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6 h képes merékl'ettel havonként 2.50 Ké-val több Ejryes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő poiiiikoi napilapja felelős szerkesztő DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L. Panská ulice 12. Ui emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCI^: HÍRLAP. PRfiHB ANALFABETIZMUS ÉS RABULISZTIKA Mai TARJAM ©DON Berkes külügyminiszter a szentáus külügyi fodzollságáiban terjedelmes expozéban válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra s igazolni igyekezett eddig folytatott kereskedelmi politikájának helyességét. Kezdjük megszokni, hogy a külügyminiszter megnyilatkozásaiban sokkal nagyobb szerep jut az ideges kapkodásnak, mint az érveknek és a tárgyilagos kritikának. A külügyminiszter okfejtése zavaros, egész felszólalása tel© van ellentmondásokkal, régi beszédeinek fölényes alaptónusát hiába keressük az expozéban. Kiérzik belőle, hogy a megváltozott helyzet megrendítette önbizalmát, bensoleg kétségkívül érzi, hogy a régi célkitűzések fenntartása lehetetlen, mert az egész világ gazdasági fejlődése, amelyről ő is megemlékezik, ellenkező utakra kényszeríti Csehszlovákiát, mint amelyeken eredetileg haladni akart Benes valószínűleg tudatára ébredt annak, hogy a diplomáciai zsonglőrkődés és a soha komolyan nem vett jelszavak propagálása idejét nmlt módszerek, amelyeket ezentúl már az időnyerés érdekében sem lehet alkalmazni. Tudja és meg is említi beszédében, hogy a nagy államok a gazdasági elzárkózás politikáját követik, tehát természetes, hogy a kis államoknak is ugyanezt kell cselekedni- ők. Azt is beismeri, hogy csakis a kis államok összefogása vezethet a várt eredményhez. Innen magyarázhatók az utóbbi hetekben tett ismert kijelentései, melyekben az Ausztriával és Magyarországgal való megegyezés szükségességét beismerte. Hogy a helyzet nem a külügyminiszter kívánsága szerint változott, arra abból az idegességből következtethetünk, mely Medin- ger szenátorral szemben beszédében megnyilvánult s amelyben egészen a személyeskedésig elment Bérlés. Különösen fennakadt azon, hogy Medin- ger szenátor a régi Ausztria-Magyarország feldarabolásában jelölte meg a gazdasági válság egyik főokát önérzetesen utasította vissza Medii ngernek azt a vádiját, hogy gazdasági analfabéták hajtották végre a monarchia feldarabolását és Medingert és társait vádolja hozzá nem értéssel, akik politikai érdekeik szempontjából nézik a dolgokat és ezért képtelenek a kereskedelempolitikai kérdésekben az elfogulatlan bírálatra, A külügyminiszter beszédében hosszasan ismerteti Csehszlovákia kereskedelempolitikájának eddigi elveit, rámutat a népszövetség égisze alatt folytatott vám béketárgyalásokra, megállapítja a gazdasági válság legfontosabb okait, melyek közül elsőnek az árak esését jelöli meg. Beismeri, hogy Genfben nem látták helyesen a nemzetközi közgazdasági helyzetet. Mi megállapíthatjuk viszont, hogy a külügyminiszter ur még ma sem lát tisztán. Az 6 számára kapóra jön a világgazdasági válság, mert egy kis ügyeskedéssel megkísérelheti, hogy a mi belső bajainkat a világgazdasági válság következményeiként tüntesse fel. Igaz, hogy az önigazolásnak ilyen módszerei is elavultak. Az ellentmondás a Be- nee által folytatott kűl- és gazdasági politika és a ma világszerte követett irány között oly nagy, bogv a mai irány beismerés* macában véve Ítéletet jelent az eddigi célkitűzések és politikai gyakorlat felett. A külügyminiszter tiltakozik Medinger szenátor megállapításai ellen. Neki kényelmesebb a gazdasági válság főokaként nem is a valódi okot, hanem helyette a következményt megjelölni. Az árak esését tekinti a gazdasági válság főokának. Ezt két okból teheti. Vagy nem "tudja Benes külügyminiszter, hogy az árak esése a túlkínálat természetes következménye, amely túlkínálat részben a termelés emel kedéséből, részben a kereslet egyre fokozódó hanyatlásából következik. Vagy, ami valószínűbb, tisztában van ugyan a tényleges okokkal, de ezeket jobbnak látja elhallgatni, mert különben be kellene ismernie, hogy a megváltozott viszonyok közepette eddigi politikája csődöt mondott és megoldásként olyan hasonló koncepcióval kellene előállnia, mely a földrajzilag és a közös múlt tradíciói által egymásra utalt népek összefogásának árán a rég óhajtott kibontakozást teremtené meg. A külügyminiszter beszédében tulajdonképpen mindent érint, de semmit sem fejez ki határozottan. Megemlékezik a földrajzi adottság fontosságáról is, de úgy látszik, minél közelebb jutunk a megoldáshoz, annál homályosabbak és fogyatékosabbak lesznek megállapításai. Néhány nap előtt még rámutatott a kezdeményezés lehetőségére, melyre azonban csak akkor vállalkozik, hogy ha meggyőződik arról, hogy lépését nem fogják félremagyarázni. A szenátus külügyi bizottságában erről a hajlandóságáról nem tett tanúbizonyságot. Ezt elhallgatta. Ellenben beismeri, hogy tényleg nincs Shanghai, december 15. Csankajszek, a kínai köztársaság elnöke a forradalmi diákság nyomása alatt tegnap lemondott állásáról. Köztudomású, hogy évekkel ezelőtt Csankaj- szek volt az, aki kezdetben orosz segítséggel megszabadította Kinát C&angcsolin mandzsunál diktatúrájától és Szunjatszen szellemében modern közigazgatást vezetett be. A Kuo- mintang segítségével kiépítette az uj nemzeti Kina rendszerét, miközben összeütközésbe került régi segítőtársaival, a szovjetoroszok- kal, ellenük fordult és kiűzte agitátorait Kina területéről. Amikor uralma konszolidálódott, számos felkeléssel és az egyes tartományok kapzsi és nagyravágyó kormányzóinak rablóhadjárataival kellett megküzdenie, továbbá a kanto-ni ellenkormánnyal, mely radikálisan baloldali maradt. Munkáját mindaddig sikeresen végezte és tekintélyét nem érte csorba, amíg Japán be nem avatkozott a mandzsuriai konfliktusba és a nemzeti érzelmű kínaiak a nankingi kormány politikáját gyengének és bizonytalannak tartották Japánnal szemben. Ugyanakkor a kantoni ellenkormány ágensei is működésbe léptek s Nan- kingban aláásták a vezér uralmát, akinek nevéhez fü/ődik Kina fölszabadítása és a modern Kina kialakítása. Tegnap a kora délutáni órákban Nankingmás megoldás Középeurőpa kis államainak gazdasági talp ráállítására, mint az összefogás és az észszerű megegyezés, melyet egészen a tervgazdaságig kimélyit. Megelégedetten szögezi le, hogy ö ezt már 1920-ban megállapította e ezt a külügyminiszter ur érdemként óhajtja a maga számára elkönyvel telni. Mi neon vagyunk hajlandók öt eme meggyőződésében követni, mert mindaz, amit 13 éves külügyminiszteri működése alatt csinált, akadályozta az általa már 1920-ban felismeri egymásrautaltság konzekvenciáinak megvalósítását. Ha Benes külügyminiszter tényleg látta, hogy nincs más megoldás a közópeurópai utódállamok számára, mint a szoros gazdasági együttműködés, akkor annál súlyosabb a felelőssége, mert a gazdasági együttműködés helyett katonai szövetségeket kötött. Még most is rabulisztikával igyekszik politikáját igazolni, amikor a külkereskedelmi statisztika adataival akarja az utódállamok egymásrutaltságát lemérni. Felhozza, hogy Ausztria és Magyarország Németországgal együtt Csehszlovákia kivitelének csak 40 százalékát vették fel, mig a többi államok 60 százalék erejéig biztosítottak piacot a csehszlovák kivitel számára. Rabulisztikának kell minősítenünk azt. hogy a külügyminiszter a gazdasági háború dacára lebonyolított külkereskedelmi forgalmat és nem a szükségletekből folyó ama lehetőségeket veszi számításba, melyek a végleges megegyezés folyományaként az egyes államok termelésének rendelkezésére állhatnának. Ez expozéjának egyik legsúlyosabb tévedése. Mint ahogy többi megállapításai <s csak a csürés-csavarás értékével bírnak. Ami miatt beszéde elején Medinger szenátort súlyosan megtámadja, azt utóbb gazdából távirat érkezett, amely közli a lemondás hirót. Csankajszek helyébe Csenmingszu tábornokot választották a kormány végrehajtó- bizottságának elnökévé. Néhány órával Csankajszek lemondása előtt a Shanghai és Nan- king közötti forgalmat erős cenzúra alá vették és magántáviratok föladása lehetetlennek bizonyult. Több óra hosszat Shanghaiban semmit sem tudtak a nankingi helyzetről. A cenzúra előtti legutolsó hirek szerint a tüntető diákok megszállották a nankingi külügyi hivatalt, összezúzták berendezését, majd a Kuomintang főhadiszállására vonultak. Itt állítólag katonaság állotta útjukat és több sortüzet adott le ellenük. A halottak számáról egyelőre nem érkezett jelentés. Az elvert miniszterek Nanking, december 15. A Csankajszek lemondásával kapcsolatban támadt nyugtalanságok miatt Kina fővárosában kihirdették az ostromállapotot. A hatóságok minden tekintetben a helyzet urai. A tüntetéseken körülbelül nyolcvanezer kínai diák vett részt, akik az ország minden részéről Nankingha gyűltek. A tüntetők behatoltak a külügyminisztérium épületébe, összezúzlak a berendezést és négy magasabb hivatalnokot megsebesít sági értelemben maga is sokkal messzebbmenő módon a megoldás egyetlen lehetőségeként kénytelen elfogadni. Benes külügyminiszternek abból a beismeréséből, hogy már 1920-ban tisztán látta, hogy a fejlődés ide fog vezetni, következik felelőssége azokért a veszteségekért, amelyeket Csehszlovákia közgazdasága a természetes piacok időleges elvesztése folytán elszenvedett. 1920 óta az utódállamok éppen a békeszerződések által teremtett helyzet következtében igyekeztek magukat a külföldtől függetleníteni. Elsősorban Csehszlovákia iparának a kárára ipart teremtettek még ott is, ahol arra a természefes elő?eltételek nem voltak kedvezők. Ennek következményei mutatkoznak Csehszlovákia kivitelében és mutatkozni fognak még fokozottabb mértékben akkor, hogyha a Benes által beismert végső rendezés órája elkövetkezik. Mire a válság lezajlik, az eddig leállított iparvállalatok száma még lényegesen emelkedni fog, amint ezt Viskovsky nemzetvédelmi miniszter is beismerte, a munkanélküliség fokozódik, mind a keltő együttvéve pedig a nemzeti vagyon egy újabb hányadának elvesztésével és az állam pénzügyi gondjainak növekedésével fog járni. A legfontosabb azonban az, amiről a külügyminiszter ur beszédében megfeledkezett, hogy t. i. a gazdasági válságot lényegesen fokozza az újabban jelentkezett bizalmi válság. Ez a bizalmi válság Középeurépában és Középeurópa államaival szemben, annak a feszültségnek a következménye, amelyet a békeszerződések állandósítottak. Ezt a bizalmi válságot kell elsősorban megszüntetni, hogy a népek gazdasági boldogulásának alapjait lerakhassuk. A Benes által is bejelentett középeurópaí tervgazdaságot csak a lélekben is teljesen megbékélt, egymás iráni fenntartás nélküli bizalommal vise’tető népek között letettek. Azután a kuomintangba vonultak, ahol a kormány tagjai éppen konferenciát tartottak. A diákok legázolták az őröket és forradalmi dalok elénekiése és vörös zászlók lo- bogtatása közben behatoltak az épületbe és a konferenciaszobába, ahol inzulíálták a minisztereket. Csenmingszu tábornokot is megsebesítették, aki Csankajszckct helyettesítene a végrehajtóbizottságban. Ekkor az őrség rálőtt a tüntetőkre, majd lovasrendőrök, gyalogság, tüzérség, csendőrség és több gépfegyverosztag segítségével szétoszlatták a tömeget. 40 diákot letartóztattak. A városban gépfegyverekkel fölfegyverzett katonaőrjáratok és lovasosztagok cirkálnak. Yinsen tábornok átvette az elnökhelyettes! tisztet és a konferencia tovább folyt. Később Csankajszek lemondott és Csenmingszu átvette helyét. Shanghaii jelentések szerint a kantoni ellenkormány tagjai Nankingba utaztak, hogy Csankajszek lemondása után résztvegyenck az uj központi kormány megalakításában. Az országban mindenütt elővigyázatossági intézkedéseket foganatosítanak, mert a diákok tüntetésének megismétlődésétől tárának. Csankajszek állítólag még Nankinaban van A kormány számos más tagja vele együtt lemoad', A forradalmár kínai diákok lemondásra kénysseriieiték Kina felsxabaditőiát Nagyfe'enlőségü események NanMngbsn — Cssnkaisek lemondott — Kanton győz?
