Prágai Magyar Hirlap, 1931. december (10. évfolyam, 274-296 / 2791-2813. szám)
1931-12-02 / 275. (2792.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki A képes merékleitei havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pirtok főszerkesztő politikai napilapja felelős szerkesztő DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága lt« Panská ulice 12. II. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága II, Panská ulice 12, 111 emelet. Telefon : 34184. 5ÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRRHFl A HAMIS JELSZA VILÁGRENDJE Irta: TARJÁN ÖDÖN III. A víBtágk'S-besk-ed'ölaín csökkenését 1930- I>an 50 milliárd mariára becsülik. Németország móljait a gazdasági válság leginkább a déjainerikai államokat ragadta magával, melyeket legjobban sújt az ott termett áy-ar-sanyagok • árának világezerte bokövet- kezett csökkenése. A folyó évben a külkereskedőiéin össze-zsugo rod ását legalább 45 milliárd márkára teszik. Közel 100 milliárd márka tékát az az összsg, amely 1929-liez viszonyítva az egyes államok külkereskedelmi forgalmából hiányzik. A felbomlás állapotába juio-tt a világkereskedelem. Az elszegényedett államok kénytelenek igényeiket, leszállítani és a behozatal megszór!tá<aával védekeznek. Kényszerűségből az önellátás útjára kell lépuiök. Ezt legjobban Németországban . ismerték fokozatos fejlődésre beállttott, jövedelmező mezőgazdasági és ipari termelés. A világiforgalomban az árucsere továbbra is csökkenni fog és végül csak a legszükségesebb és különleges árucikkekre fog szorítkozni. Ez a fejlődési irány adva van, ezt előidézték a békeszerződések területi és pénzügyi rendelkezései és a háború után támadt általános el szegényedés és a termelés szervezetlensége. Azok a nemzetközi intézmények és intéz-1 kedések, melyeket az utólobi években életre keltettek, nem váltották be a hozzájuk fűzött remén veket. Csak a nyers erő és a pénz dominál a népszövetségben és a vele. közvetve vagy közvetlenül összefüggő egyéb nemzetközi intézményekben is. Az erkölcsi alap, az emberi sors egymásrautaltsága, sőt még a vállalt kötelezettségek teljesítése sem köti azt, aki fegyverrel vagy pénzzel győzi. Nem várhatunk tehát ezeköl az intézményektől változást és a kérdés csupán az, hogy szabad-e kényelemből vagy gyávaságból a népek millióit a munkanélküliség poklába taszítani és ölhetett közökkel várni az idők jobbrarfordulását. Az bizonyos, hogy az az uj világrend, melyet hamis jelsziavakra építettek, csúfosan megbukott. Semmiféle erőszak nem képes a gazdasági élet törvényszerűségét megtörni. Vannak földrajai adottságok és a múlt fejlődéséből folyó tradíciók, amelyeket emberi hatalom képtelen megsemmisíteni. Nem helyes a kapitalizmus bukásáról beszélni. A kapitalizmus nem szűnik meg, hanem átalakul, hogy a mai szervezetlen termelés helyet adjon a szükségletek figyelem- bevételével tervszerűen felépítendő termelésnek, melyben a mainál jóval jele-ntősebb szerep fog jutni az államoknak. Az elszegényedett államok részére nincs más választás, mint hogy elhagyják az aranystandardot, hogy a politikai szempontok háttérbe szorításával számot vessenek gazdasági érdekeikkel és ezeknek az érdekeknek megfeleően uj, a mainál nagyobb egységekbe tömörüljenek. Középeurópa, illetve az utódállamok esetében még csak kísérletről sem lehet beszélni. Az, ami ma még megmaradt, a múltnak természetes produktuma, melynek további fejlődését csak az erőszakos intézkedések akadályozták. A gazdasági vérkeringés megindul, csupán a mesterséges gátlásokat kell kiküszöbölni. Bizonyos az, hogy Közép- és Keleieurőpa államai csupán saját erejükre támaszkodhatnak. Csodatevő szövetségek nem léteznek, melyek az adottságok elhanyagolásából származó veszteségekért kárpóölnák szövetségestársaikat. Elkerülhetetlen Középes Keleteurópa uj rendjének kiépítése. Abban a szövetségben, amely Franciaország égisze alatt, minden valószínűség szerint Anglia és Olaszország bevonásával megszületik, nem találhatnak az utódállamok érdekeiknek megfelelő elhelyezkedést. A közép- és keleteurópai alakulatban a vezető szerepet Németország fogja magának biztosi tani. A kis államoknak már azért is meg Komplikációk a japán-kínai tárgyalásain! A semleges zóna kérdése — Elsimult sz amerikai-japán konfliktus fel, ahol tudományos felkészültséggel és a német szervezőképesség teljes latbavelésével kész!tik elő a világgazdaságból való fokozatos kikapcsolódást. Ki’ába Franciaország tiltakozása az An- schkrss ellen, amelytől Páris még ma is fél annak ellenére, hogy a világ ezt a kérdést a legutóbb felvetett alakjában már egész eltemetett nek gondolta. Ellenben tény az, hogy egész Közép- és K eleienrépáiban a gazdasági válság kisebb- nagyetb mértékben, de azért azonos tünetek között jelentkezik. Ha van is még némi időbeli eltolódás és ebből folyólag bizonyos különbség az egymásra utalt államok pénzügyi, és gazdasági nyomorában, ez rövidesen kiegyenlítődik. A termelést a mai helyzetben nemcsak fejleszteni, de még fenntartani sem lehet. Csak néhány nap előtt jelentette ki Csehszlovákia egyik minisztere, hogy a vá'ság lezajlása után az itteni iparnak csak egy töredéke fog megmaradni, s az ipari munkásság jórészének a mezőgazdaságban s a mezőgazdasági iparokban kell elhelyező- dóst keresnie. Páris, december 1. A népszövetségi tanács mindent elkövetett, hegy hétfőn végleges megegyezést teremtzen a kínaiak és a japánok között, de a konfliktust teljesen kiküszöbölni máig sem sikerült. A semleges zóna megteremtése továbbra is nehézségekbe ütközik és a népszövetségi tanulmányi bizottság megalakítása sem megy simán. Japán és Kinn elvben hozzájárult a semleges zóna megteremtéséhez, de mindkét fél azt követeli, kegy a zóna területén történő esetleges nyugtalanságok alatt a rendőri hatalmat gyakorolhassa, A kínaiak a rendőri szolgálatot kitűnő lovasságukra akarják bizni, a japánok viszont azt a jogot követelik, hegy a rablótámadások esetén benyomulhassanak a semleges terűiéire és rendet teremthessenek. A népszövetségi ianács tanulmányi bizottsága szuverén jogokat kap és a helyszínén dönthet további magatartásáról. A japánok azt követelik, hegy ez a bizottság csupán három tagból álljon, a kínaiak viszont tizenkét személyből álló, valóságos kis parlamentet követelnek. A Petit Párisién értesülése szerint a népszövetségi tanács végül is meg fog állapodni egy öttagú bizottságban. Briand tegnap közölte a két féllel, hegy a bizottság teljes szabadságot kap mind cselekedetedben, mint ítéletalkotásában. A fölmerülő uj problémákat a népszövetségi tanács összehívása nélkül megoldhatja és döntéseket hozhat anélkül, hegy bárkit megkérdezre. A bizottság ezenkívül a lehető legnagyobb gyorsasággal hozza meg döntését. Olyan esetekben, ha a bizcttöág tagjainak véleménye az lesz, hogy a döntés túlhaladná hatáskörüket, ideiglenes jelentést küldenek a népszövetségi tanács tagjainak, akik írásban megadják s választ. Nagy sikernek tekinthető az a tegnap esti megállapodás is, amelyet Japán és Kina kötött a kiürítés kérdésében. A kinai delegátus félig- meddig elfogadta a japán elvet és nem követelt többé határozott dátumot a kiürítés megkezdésére. Debuchi magyaráz Washington, december 1. Debuehi japán nagykövet tegnap hosszú konferenciát tartott Stimson államtitkárral. A tanácskozások után kijelentette, hogy a Japán és Amerika közötti diplomáciai konfliktus végérvényesen kiküszöbölnek tekinthető. A nagykövet tudatta Simeonnal, hogy a japán külügyi hivatal Shidchara ktílügymimszter tudomása nélkül nyilatkozott az amerikai ádamtifkárról és Shideharátői távol állott, hogy kritika tárgyává tegye az amerikai külügyminiszter véleményét. Francia-angol tárgyalások a kereskedelmi egyensúly helyreállítására Hlért zuhan a font? — Flandln beszámol londoni útjáról Ha ez bekövetkeznék, úgy vele járna a nemzeti vagyon egy nagy részének a feláldozása és az egész lakosság életsainvonalának csökkenése. Franciaországnak fen fos érdekei fűződnek áhkez, hogy Középen répáiban politikájának megbízható előőrséi legyenek. Ha ez megszűnnék, az 5 szemipon'íjából nem jelentene kevesebbet, mint hogy Keleleairópa már a Hajránál kezdődnék. Franciaország azonban képtelen a gazdasági fejlődés termész-etes utóát megváltoztatni. Azok az apró ba rá Iá kölcsönök, melyneknek súlyos kamatfeltételei a kisan tan'Államok lakosságát sokszoi el keserítet lék, csak arra alkalmasak, hogy a pillanatnyi nehézségeken átsegítsék őket. A román állam pénzügyei a teljes bomlás képét mutatják. A tisztviselők hónapokig nem kapnak fizetést. A bankok és váflala- tok sorra buknak. Az országnak az egyetlen szerencséje, hogy a lakosság 85 százaléka földművelésből ér és annyit termel, hogy éhen ne kelljen vesznie. Jugoszlávia szintén súlyos gondokkal küzd és az agrárválság fokozza gondjait. Fejlődési lehetőségeket a mai helyzetben itt is hiába keresünk. Franciaország eme két szövetségesén, éppen úgy, mint Magyarországon, Ausztrián és Csehszlovákián sem segíthet más, mint a Páris, december 1. Flandln pénzügyminiszter Angliából való visszatérése után megbeszélést folytatott Morét-vei, a Francia Bank kormányzójával, majd Fourier és Famíer alkomány- zókkal, valamint a többi illetékes pénzügyi vezető személyiségekkel. A konferenciák után fogadta a sajtót képviselőit Flaudln ismételte, hogy Angliában nem folytatott tárgyalásokat, mert erre nem kapott felhatalmazást Természetesen az illetékes személyiségekkel különféle kérdésekről beszélgetett, többek között a jóvátételekről, a rövldl:járatu kölcsönökröt, a vámokról, a kereskedelmi tárgyalásokról és a font stabilizálásáról Is. Elsősorban azonban annak Heviile Chamberlain-nel, az uj angol pénzügyi kancellárral. Rcllln francia kereskedelemügyi miniszter megcáfolta azt a hirt, hogy a kezdi napokban Londonba utazik és ott uj külkereskedelmi megállapodást köt Az Excdsior szerint a tárgyald sokat nem a miniszterek, hanem a szakértők vezetik és Elbel kereskedelemügyi minisztériumi Igazgató vezetése alatt egész bizottság van útban Londonba, hogy a nehézségeket kiküszöbölje: A tárgyalások annak a kereskedelmi szerződésnek „megfiatalítására^ vonatkoznak, amelyet Anglia Franciaországgal 1881-ben kötött, s amely azóta csaknem változatlanul érvényben A fent sorsa Paris, december 1. Az angol font legújabb árzuhanását a francia szaksajtó számos techirkai ét* pszichológiai okra vezeti vissza. A tőke menekülése Angliából organikus formákban tovább tart s maga az Angol Bank is eladja a fontot. A Holland Jegybank fonttartalékja nyolc és tél mill ó angol fontra rúgott s elülő! két mi' iót elvesztett. A holland jegyintézet helyzete azáltal vált kritikussá, hogy fontíartalékjaiból akarta fedezni az 1933. július 15-én és augusztus 15-én lejáró indiai kölcsönöket. Ilyen körülmények között érthető, hogy a holland jegybank szabadulni akar a fontoktól s ideges pénzügyi manipulációival bizonytalanná teszi a font helyzetét a világpiacokon. Francia vélemény szerint a font végleges stabilizálása csak a jóvátétel! kérdés és a rövidlejáratu kölcsönök problémájának elintózéisf alán következhet be. örül, hogy személyesen megismerkedhetett Sir volt* A x. évf. 275. (2792) szám • Szerda 1931 december 2
