Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-12 / 258. (2775.) szám
4 'PRa-<TAtMAO^ARHl RLAP 1931 november 12, csütörtök. A Prágai Magyar Akadémikusok Köre Évkönyve 1931—1932 A prágai magyar akadémikusok dokumentális kiadványa egy esztendő kulturmunkájáról Hat szeminárium beszámolóját és az értékesebb előadásokat közli az évkönyv Prága, november 11. Ugyanaz nap, amikor az egyik pozsonyi napilap hasábjain nagyon is átlátszó szándékú, gonosz beállitásu írás jelent meg a prágai magyar akadémikusok körének munkájáról, a szer- k esz'ős égbe hatalmas kötet ér' été, egy 272 oldalas könyv, a prágai akadémikusok körének évkönyve, amely a MAK-nak annyiak által ócsárolt, megbírált és lebirált munkáét tárja a csehszlovákiai magyarság elfogulatlan itélőszéke elé. Mintha azt mondták volna a könyv összeállítói, szerkesztői munkatársai, íme. minden polémia helyett Jetesz- sziik ezt a nyomatott bizonyítékot a magyarság asztalára. Tofle, lege. Olvassa el mindenki. Bírálja meg o-bjektiven mindenki És ha átolvasta, ha gondolkodott a könyvben foglaltakon, akkor szállítsa kellő értékére azokat az otromba, hazug, igaztalan támadásokat, amelyek azt veti’- a prágai magyar akadémikusok szemére, hogy Ézsrui lencséjéért, egy kis meleg ételért és fűtött nappaliért, eladták magukat a reakciónak, kiszakadtak a magyar nép humuszából, amelyek azzal vádolják a mi dolgozó tanuló fiainkat, hegy prágai epeiunkák töltelékei, akik csak eszeveszett tivornyákban érzik jól magukat és nem törődnek sem az önképzéssel, sem felelősségteljes jövőjükkel, a magyar nép sorsával. Aki ezt a könyvet figyelmesen áttanulmányozza, j rög'.ön rté’etet formálhat az alacsony indítékú tá-j máriások igazi lényegéről, megállapíthatni, hegyi senki nem akarja reakciós irányba elnevelni a magyar ifjúságot, ellenkezőleg a könyv minden lapja az egészséges nemzeti szili-j tézist tükrözi vissza, amely ni'nden munkát, tö-j rekvésí a nemzet érdekeinek szolgálatába á'lit. | Kortörténeti értékű dokumentum ez a könyv, mert benne a prágai magyar akadémikusok or- szágnak-vPágnak hirdet1 k, hogy a magyar nemiét testének szerves egészében kívánnak élni és működni és a magyar nép boldogulásának e'ő- mozditásával Idvánják a saját jövendő boldogulásukat is munkálni. Támadások pergőtüze érte a M AR-of a szemináriumok rendszere miatt, öreg cinikusok és fiatal lé- lekháboritók boncolták, bírói iák, támad ták ezt a rendszert, anélkül, hogy maguk dolgoztak, jobbat, tökéletesebbet alkottak volna helyébe. A destrukciónak lényege persze csupán a rombolás, újat. jobbat alkotni nem tud, de nem is akar, hisz akkor lényegét tagadná meg. A fővád az volt, hogy dilettánsok irányítják a szenrnáriumi' munkát, hogy alacsony nívójú, nem akadémikus jellegű munka az, ami a szemináriumok keretében folyik. Tessék, itt van. Olvassák el az évkönyvben közölt szemináriumi programokat olvassák el az e" mázott előadásokat, vagy azok kivonatait. A 272 oldalas könyv nem egyéb, mint ennek a rosszindulatú, gyűlöletes, rom- bo’ó támadásnak egyenes cáfolata. Eat szeminárium munkájának egy éves eredményét tárja fel az évkönyv. Ha t szem báriumban elhangzott előadásokat ismertet. A program és az előadások tárgya igazolja, hogy ' nvok mozgalmának történetiről. Margócsy Ibolya! a női pályaválasztásról tartott előadásaikkal szere-1 pelnek. Az orvosi szeminárium munkáját Fiedler Viktor dr. ismerteti. Ez a rész a következő tanulmányokat adja: Fiedler V. dr.: Hogyan éljen a gyermek a szünidőben. Csongrády Béla: Az erdei, vagy parkiskolák. Vinrzc Jenő: Az orvos és a sport. Balogh Béla: A nemi betegségek hátrányos következményei. Antal József: A gyomorbajok és a magyar konyha. Lukács E’emér: A nikotin hatása a emberi szervezetre. Leidenfrost Gy.: Testalkat és jellem. Antal Józoef: A fáradtság. Kalocsai Olga: A tuberkulózis elleni küzdelem rövid ismertetése. Bo’dis Lajos: A magzatéibaj'ás és annak nemzetszaporulati jelentősége. Balogh Béla: A proetiiuáció Európában. A közgazda ági szeminárium munkája volt kétségtelenül a legbővebb. Orbán László ismerteti a szeminárium programját. A szeminárium munkája bárom tárgykörben mozgott. Az első csoportot a szövetkezeti mozgalom taglalása adja. Ebben Rá öv Elemérnek a szövetkezeti mozgalomról elhangzott előadását, Kiss Erzsébetnek a magyar szövetkezeti mozgatom történetét, ismertető előadását és Dsbreczeny Endrének a termelésben jelentkező szöve'kezeti eszméről mondott előadását ismerteti az Évkönyv. A második csoport a közgazdasági elméletet foglalja örsze. Weber Pál: A falusi társadalom rétegeződése. Orbán László: A második gazdasági forradalom. Kovács Antal: A reklámról, Sárkány János: Pénz és pénzrendeszerek. Orbán László: A pénz értékelméletei című előadáséi variunk'ebben a csoportban. A harmadik csoport munkája a közgazdasági politika területére vonatkozott. Ebben a következő előadásokat találjuk: Léíav Zoltán: Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma 1930-ban. Gyönyör István: Csehszlovákia mezőgazdasági termelése. Létay Ferenc: A csehszlovák köztársaság terulet- és népeségi v:ezonyai. foglalkozási és szociális megoszlása. Gaysler: A szovjet ötéves gazdasági terve. Benedek Eleik: Ruszinszkó gazdasági helyzete. A jogi szeminárium fontos munkája a kisebbség' jog területére terjed. Az Évkönyv a következő előadásokat közli: Rády Elemér: Dr. Grreschmid Géza a kisebbségi sors című könyvének ismertetése. Gyönyör István: A népszövetség szervezete, Baráth László: Kisebbségek az SSSR alkotmányában. Az irodalmi szem’ áriam programját Kubinyi László ismerteti. Két értékes tanulmány van ebben a csopotriban az egyik Do- bo?«y Lász’óé a század eleji magyar lira társadalmi gyökereiről, a másik Czapf Lászlóé: „ A század- forduló magyar társadalmának prob’émáia Babits Mihály Halá fiai cimü regényében" címen. A techn kai szeminárium programját Thaisz László mérnök foglalja össze. Az Évkönyv három előadást mutat be a végzett munkából. Ezek a következők: Thai-z Lá-zló: A közle- kedés technika fejlődése és aktuális prob’émái, Kiss Ferenc A vasút és B'ró Béla: Lakásproblémák. át Az izlé&es kivitelű könyv megrendelkető a prágai Magyar Akadémikusok Körénél (Praha II.. Václav- ské nám., Fénix palota) és a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában is. Ara 50 korona. Ezt a sablonos mondatot ezért vetettük ide beszámolónk végére, mert szentül hisszük, hogy mindazok, akiknek lelkivilágában nemcsak frázto hanem élővalóság az a tétel, hogy nemzetünk jövő'e ifjúságunkban rej ik, meg fogja rendelni ezt e könyvet. Megrendeli azért, hogy ilyeumódoa is támogassa a magyar ifjúság ku'turtörekvé&eit, de megrendelj főleg azért, mert személyes lelki élmények utján kivan megismerkedni a magyar ifjúság lelki ós szellemi világának értékeivel. 160 ezer koronás deficittel zárult a Benes fővédnöksége alatt megrendezett prágai nagy szláv cserkész-jamboree Prága, november 11. A szláv cserkészek, mint emlékezetes, ez év nyarán nagy táborozást rendeztek Prágában, amely 1,500.000 korona forgalommal s egyben deficittel zajlott le. A rendezőség szubvenciót kért az egészségügyi minisztériumtól, hogy a jamboreé 160.000 koronád deficitjét fedezze. Az egészségügyi minisztérium azonban egyes cseh lapok jelentései szerint egy fillér állami segélyt sem adott s igy a cserkészek, akik mindenképpen eleget akarnak tenni a kereskedőkkel fennálló tartozásaiknak, kénytelenek saját köreikben gyűjtést rendezni erre a célra. Miután eddig ez sem bozza meg a kívánt összeget, elhatározták, hogy minden városban, ahol cserkészszervezet van, úgynevezett „ön- segélyezési hetet“ rendeznek december közepén. A cserkészet helyzete nem irigylésreméltó és csodálkozásunkat kell kifejeznünk afölött, hogy a kormány olyan mostohán bánt el a cserkészekkel, jóllehet a szláv cserkésztáborozás fővédnöke Benes ktilügymimszter volt, a főparancsnokuk pedig Kleeanda tábornok. a-szemináriumok munkája felöleli mindazokat a korszerű kérdéseket, amelyekre a magyar akadémikus ifjúságnak tényleg szüksége van. Haíárkérdé.-ek és spec'ális tárgya előadások váltakoznak a könyv hasábjain. Nagy általánosságok mellett részletekre ható alapos kutatómunka. Nem állítjuk, hogy mindaz tökéletes, ami ebben a könyvben van. Nem tudósok, nem akadémikusok iríák a könyvet — bá; van cgy-két tanulmány benne. amely m'ndenütt megálianá a helyét, — nem is annyira az önálló kutatás jellemzi az egyes előadásokat, mint inkább a szerzett ismeretek ügyes rendszerezése s kiválogatása a jellemzőnek és fontosnak. Am különös értéket ad e tanulmányoknak az az igyekezet, hogy va'amennyi igyekszik az clmé’etet a cseh-dórák:ai magyar élettel kapcsolatba hozni és igy gyakorlati értékűvé avatni. Bírálatot az egyes tanulmányokról nem mondunk, mert ez nem feladatunk. Nem akarjuk kiemelni különösen értékeseket, nem akarjuk kritikával megnyirbálni a szárnyait annak aki még nem tud a magasba repülni, de megvan benne a komoly igyekezet. hagy előrehaladjon. így beérjük az egyszerű tartalmi ismertetéssel. A könyvet Briikk Sándor volt ifjúsági elnök előszava, Grosschmíd Géza dr. szenátor rövid programadása és Törköly József dr. képviselőnek a magyar ifjúság válságáról Írott tanulmánya vezeti be. Az általános rész a prágai MÁK kulturális munkájának rnu.l eszi e üdéjét ismerteti és összefoglalja a magyar diákmozgalom kifejlődését és eddigi történetét. A munka leglényegesebb része a 49. oldalon kezdőd k és a szemináriumok munkájának it-merte- téséből áll. Minden szeminárium ö-szefoglolja végzett, munkáját. A női szeminárium ' prr.g: .(.Tikit munkásságát Irmán Klára dr. ismer- V-ii fog’aló cikkéiben. Ferenczy Esz'er a kenyér, xreró nő problémáiról. Szporny Anikó a női tori/.'iltoráról, Margócsy Ibolya az anyák ó« leány,; viszonyáról Irmán Kiára dr, a főiskolás leáOroszországba megy a barátom Korkép A barátomat akkor ismertem meg, amikor szüleimtől karácsonyra na^y, játékvonatot kaptam. Volt rajta alagút, hia, meg állomás és végigfutott köröskörül az ebédlőn, meg a szalonon. Nagyon szép vasutacska volt s nem csodálom, hogy a barátom beleszeretett. Itt, a játéksinek mentén szoktunk egymáshoz a barátom meg én. Azóta nap-nap után együtt voltunk reggeltől estig. Egyebekben illedelmes, jólnevelt gyerekek voltunk. Fehér matrózruhákban jártunk a nevelőnőinkkel sétálni, gondoztak, vigyáztak minden lépésünkre s ha nem tartottuk szépen a kést és a villát, megbüntettek. Amikor 12 évesek lettünk, kitört a háború. Azóta nem játszottunk vonatot, hanem az uj kor komoly szelleméhez hiven, kitaláltunk egy háborús játékot a halmatáblán. Olyan volt ez, mint az igazi háború, csapatös&zevonásokkal, országhatárokkal, offenzivával, defenzívával’, — napokig elültünk egy parti mellett s főztük a csataterveket. Ennyi változást hozott nekünk a bábom. Különben a rendes medrében haladt minden. A gimnáziumba jártunk s latint tanultunk. Nagyon, de nagyon rendes gyerekek voltunk. Meg volt a jó gyerekszoba, ami a fő. És úgy indultunk, mint apáink é,s nagyapáink ... Amikor 13 évesek lettünk, különváltak az útjaink. Buesuzásul megcsókoltuk egymást, & kölcsönös örök barátságot esküdtünk---------Bará tomat a háború után láttam viszont. Megváltozott, alig ismertem rá. A haja csapzott volt, a ruhája gondozatlan. A lelke föl volt hánytorgatva, tüzcsóvaként jött ki száján a beszéd, tcívo lelkesedéssel és gyűlölettel • A barátom kommunista lett. Kommunista pártgyüléseken beszédeket tartott. Ha megtehette volna, egy kézcsapásra megsemmisítette volna a fönnálló rendet. Dúsgazdag szülei kétségbe voltak miatta esve. Engem kértek meg, hogy hassak reá baráti módon. En megértettelek, drága barátom, hogy megzavarodott a szived. Hiszen feldöntöttek mindent, amiben hittünk és bíztunk. Megingott az egész világ s összetörték az ereklyéket, amelyeket velünk adtak a szülői házból Az én kezemből is kihullottak a családi ereklyék. S mert nem volt szilárd föld a lábam alatt, bolyongani kezdtem. S elmenekültem a vi’ág elől messzire, nagyon messzire, — egészen az ógörög filozófiáig, ahol nincsenek ágyuk, véresszáju szónoklatok s forrongó em- bertömegek, ahol csönd van, szépség és napsugár. * Barátommal a francia Riviérán találkoztam újból. Térdnadrágot viselt és angolszabásu zak- kót, nagyon előkelő volt, tipikus nemzetközi turistajelenség. Egy kaszinó 5 órai teájánál szürc&öltük a teát s zavarban voltunk kissé, mert elszoktunk egymástól, régóta nem voltunk együtt. Megkérdeztem, kommunista-e még? — Naivitás — mondta a barátom mosolyogva —, dolgozni kell és keresni. Ez a fontos. Elmondta, hogy Berlinben van alkalmazásban egy nagy építészeti irodában. Mert Németországban van a jövő. Elmondta azt is, hogy megnősül. Jó családhó] való fiatal leányt vesz el és biztos exieztenciát akar magának alapítani. Aztán figyelmeztetett, hogy a kabátomról hiányzik egy gomb. * Néhány nappal ezelőtt újból együtt ültünk. Ott találkoztunk az ő szülei házában, ahol gyerekkorom óta nem jártam. A rádió mellett ültünk este, a szalonban BiedennayerHSzékekon és beszélgetitink. Barátom törődötten néz ki, magas homloka SCHNEWER LETÉPTE LÁNCÁT SAKKOZÓK Igen, letépte. Egy évszázad kellett hozzá, hogy letépje — hiába, a történelmi események, nagy forrada’mak, nem egyik napról a másikra alakúinak ki: titokban munkál a rejtelmes erő, míg aztán kitör a kataklizma. Illetve pániklizma. A'ánlom Spengler figyelmébe, Schneider Fáni, a régi dal Schneider Fánija, akinek vettem piros szoknyát három fodorra! és j akinek nem kellett a piros szoknya, már régen | nem kellett, most végre határozott lépésre szánta el magát. Emacipálta magát. ! A dologról kedvenc kis kávéliáznm külön szobá- í iában értesültem, ahol a sakkozók ülnek és sak- i kozr.ak. Már többször említettem, hogy miket beszél | összevissza két ilyen '.kozó. a kombi náctok bü- í vöiettbe e’meriilve, mintegy hipnotikus álomban, | anélkül, hogy sejtelmük volna róla — utóbb sem | emlékeznek rá, mit beszeltek. | Régóta figyelem, már gyorsírással is próbáltam lejegyezni .ezeket a párbeszédeket: egyszer talán mégis elcsípek a titokzatos halandzcaszövegből va'ami jelt, utalást, jóslatot.. — szent áh’tattal figyelek, m'nt régi p^^ánvok a győzök fölé kábuló dodonai jós tört szavait. Ezúttal talán sikerült Ugyanis azt mondja az egyik. — Ajaja:, ez a torony, ez a toronyi, ez a toronyi büszke vezér, il etve a vezéri büszke torony, ez itt át fogra törni a hávona’at. Mire a másik, ga’doló hangon, ez a toronyi büszke vezér el fog'a hagyni érseki székét, mire a dégyalog előretör, mint az őiiilt, ki letépte láncát. Az egyik azonban ezt nem hagyja annyiban, s miután érett megfontolás után kijelentette, hogy neki nem kell az a gyalog, mert, ugy ebár, akinek az agya lóg, minek annak a gya’og. de az őrültet, aki letépte láncát mindenesetre átveszi kapásból ós csak anny i jegyez meg. hogy ő elment a futóval, elment a vásárra, a futóval, mint Schneider Fáni vak És most jön a váratlan fordulat. Mint középkori vivók, amikor az összecsapás hevében kicserélik kardjukat, a második, aki eddig ragaszkodott, makacsul, az őrülthez, aki letépte láncát; hirte’en koncesszióra szánja el magát — nagyot fnj, lép egyet a lóval és abbahasyva a k’assz'kug szöveg gajdolását, a következő kon- centráciés, knmb:nált szöveggel próbálja kiegyenlíteni a két kórus ellentétét: — Hát jó, ha maga elmegy a futóval akkor én Idclcpek és a dégyalog, mégis előretör, ahogy moudíam, mint Schneider Fáni, aki letépte láncát KARINTHY FRIGYES. — Az öngyilkosoktól óvják a párisi Arc de Triomphe-t. A párisi rendőrség megál'Updolta, hogy az Arc de Triomphe tetejéről az utóbbi hónapokban tizenhét ember ugrott le öngyilkossági szándékkal. Mind agyonzuzták magukat. Most az Arc de Triomphe feljáratához rendőr' állítottak, akinek jogában áll minden olyan látogatót, síki gyanúsan viselkedik, vissza’cuideni. fölött kopaszodik a feje. És beszél. — Tévedtem. Németországban sincs jövő. Nem építenek többet. Az elmúlt évben deficittel dolgozott az irodám. Gondjaim vannak. Oroszországba megyek, mert ma csak ott van munka. Ma már mindegy, hogy kommunista, vagy kapitalista világban dolgozik-e az ember — csak meg tudjon valahogy élni. Úgyszólván a zsebemben van már a szerződés. Jó fizetést fogok kapni, havi 12.000 csehszlovák koronának megfelelő összeget. Nem olyan veszedelmes a dolog, mint ahogy itt gondolják. Mi bajom történhetik? Leszerződöm 3 évre, aztán, ha tetszik, visszajöhetek. — Mit mondasz? Nem hiszem. Miért ne engednének vissza? Egynéhány barátom kinn van már, — nem, azok egyelőre nem jöttek vissza. Három hóna.p múlva kiviszem a feleségemet, meg a kisleányomat is. A gyerekeket ott gondozzák ... Hja, a feleségem, az a probléma. Dolgozni nem tud. El van kényeztetve. Persze, mulatság, kényelem az ott nem lesz. Ott ültünk egy ideig csöndesen. Aztán hirtelen eszembe ötlött valami. Szégyeltem magam, alig mertem kimondani. Végül kilöktem zavartan: — Emlékszel a háborús halmára? — Hogyne, — mondta a barátom csöndesen. S ekkor furcsa dolog történt. Előkerestük az öreg halmatáblát és elkezdtünk játszani. Éjfél után járt már az idő, a rádió elnémult s mi ott ültünk egymással szemben, köztünk egy széken az ócska, elkopott tábla, szótlanul rakosgattuk a bábukat szép csatarendekben... Játék közben egyezer a barátom megszólalt: — Mondd! Te reszkirtnak tartod az én utamat? —- és fürkésző szemekkel nézett, rám. Később bejött a barátom anyja. — Nem feküdtök le még? Hogy érzed magad Palikám? Fáj még a gyomrod? A szegény fiú egész nap nem evett. Hoztam neked egy kis kekszet, ha megéheznél... No, nem zavarlak tovább. Jó éjszakát... December 1-én utazik a barátom Oroszor szágba. — pán —
