Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-08 / 255. (2772.) szám
1931 november 8, vasárnap. T>RXGM-7VSa<AaR-HI RIíAU 5 Közös parlamenti klubunk követelései a költségvetési bizottságban Alakítsák meg járásainkban a kisebbségi népmüvelődési választmányokat! Adják vissza eredeti rendeltetésének a Páiffy-alapitványt — A magyar diákjóléti intézményeket is részesítsék költségvetési éllamisegélyben Nagyon olcsón ||| Kellemesen Hygienikusan fával 7 r n n i csak Jb Jr Jtl I Jtí szabadalmazott folytonégö kályhával füt. kg. fát használ 24 órán át. Kérjen ingyen árjegyzéket KAMPFNER és MAYER cégtől BRATISLAVA, Kórház-ucca 18 Prága, november 7. A képviselöház költségvetési bizottságában Dobra nszky János nemzetgyűlési képviselő az országos keresztényiszocialista párt, a magyar nemzeti pánt és a Zipser Deutsche Partéi kép-viselői klubjának határozata alapján a következő követeléseket terjesztette elő: Miért késik a 671919. sz. törvény végrehajtása Az 1919. évi 67. számú, az állampolgári nevelésről szóló törivény megadta a nemzeti kisebbségeknek a jogot ahhoz, hogy járási nemzeti kisebbségi választmányokat válasz-; szanak mindazon járási kisebbségekből, amelyekhez a járás területién legalább 2000 egyén tartozik. Ennek a törvénynek a végrehajtását eleinte felfüggesztették Szlovén- szkóra nézve magában a törvényben, azonban mintegy két év múlva a törvény kihirdetése után megjelent a törvény végrehajtási :iendeleite, amely a zsupánokat utasította arra, hogy a járási művelődési választmányok, illetve a járási nemzeti kisebbségi művelődési választmányok megalakítása végett haladéktalanul hívják össze az alakuló gyűléseket. Ezeket az alakuló gyűléseket Szlovenszkó- ban nem tartották meg. A nemzeti kisebbségi művelődési választmányok megalakulása kérdésében a magyar nemzeti párt 1927-ben Hodzsa akkori aekolaügyi miniszterhez kérelmet terjesztett elő, hogy a végrehajtási rendelet sürgős végrehajtásáról gondoskodjék és a végrehajtási rendelet módosítása végett be is lett terjesztve egy uj végrehajtási rendelet tervezete. Hodzsa yolt miniszter megígérte a rendelkezést, azonban ebből nem lett semmi e Dérer miniszter ujaíbb sürgetésünkre s a rendelet tervezetének az 5- saját kérésére -történt beterjesztése után. a kérdés — minden ígéret ellenére — a mai na-pig elintézetlen maradt. Minthogy pedig a kulturális fejlődés minden nemzeti kisebbségnek, de magának az államnak is igen nagy érdeke és ezt pláne létező törvény végrehajtásával a kultuszminiszternek elősegiteni kötelessége, a köztársaság összes nemzetiségének érdekében követeljük, hogy az iskolaiiigyi miniszter nr adjon felvilágosítást arról, hogy egy érvényes törvény végrehajtása Szlioveiisz- kóban tizenkét esztendő óta miért késik és hogy hajlandó-e az iskolaügyi miniszter ur hivatalból kifolyó kötelességét — Bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyéneknél a természetes „Ferenc* József" kese- rüviz szabaddá teszi a vérkeringést és emeli a gondolkodó- és munkaképességet. Beható kórházi kísérletek folyamán bebizonyult, hogy a Ferenc József viz szellemi munkásoknál, neurászténiás embereknél és betegeskedő asszonyoknál rendkívül jótékony hatású gyomor- és béltisztitó szer A Ferenc József keserű viz gyógyszertárak bán, drogériákban és füszerüzletekben kap ható. ? ./J,.‘ . " "•' ' igen sürgősen, haladéktalanul teljesíteni és az országos hivatalnak rendeletileg meghagyni, hogy az állampolgári nevelésről szóló törvényt Szlovemszkóban azonnal hajtassa végre és a nemzeti kisebbségek részére a fennálló törvény alapján létesíthető kisebbségi járási művelődési választmányok alakuló gyűlését egy hónapon belül hivassa össze. A Páiffy-alapitvény ügye Mi van a Pálffy-féle magyar alapítvány kérdésével? Benes külügyminiszter a párisi konferencián a magyar miniszterelnök kérdésére hivatalosan kijelentette, hogy ez az alapítvány a szloveinszkói magyarságot illeti ás annak a magyarság résziére való ki szolgáltatása biztosítva van. Kérdezzük, hogy Léva, november 7. (Saját tudósítónktól). A nyugati ág. evang. egyházkerület évi rendes közgyűlése alkalmából az Evangélikus Lap foglalkozik Fajnor Dusán püspök jelentésével, amely panaszos hangokat hallatt a kormány felé. ' Fajnor Dusán püspök rámutat arra, högy a gazdasági krízis az egyházi életben is érezteti hatását. Ma az állam háztartásában kiadták a takarékossági jelszót és ezt elsősorban velünk fogják éreztetni — mondotta a püspök. — Az evangélikus egyház ré° szére kiutalandó segélyek nem hogy nem lesznek nagyobbak, de inkább kisebbek. A folyó év tavaszán, amikor a szlovenszkói ág. gondoskodás történ t-e arról, hogy annak a kiszolgáltatása a magyarság részére a valóságban is biztosítva legyen? És mert ezen alapítvány tulajdonosaként a szlovenszkói anagyar kisebbség el lett ismerve a külügyminiszter által egy nemzetközi konferencián, igy a tulajdonképpeni jog alapján leérjük annak elszámolását, hogy a csehszlovák köztársaság megalakulása óta kiknek lettek ezen alapítvány által létesített ösztöndíjak kiszolgáltatva s mert a magyar ifjak minden jogosultságuk dacára ezen alapítvány ösztöndijában nem részesedtek, milyen összeget képvisel ez a magyarságtól elvont összeg és miként kívánja a csehszlovák köztársaság kormánya a magyar nemzeti kisebbséget ezért az elvont iissz e gért rek óinp e nzá 1 ni. A diákjóléti intézmények támogatása A főiskolai ifjúsági jóléti intézmények segélyezését az állami költségvetés mintegy hat millió koronában állapítja meg. Szlovén - szkon a nemzeti kisebbségek, kiváltképpen a németek és a magyarok, az engedélyezett szükséglet fedezetéiből az alkotmányban biztosit ott közsegélyezési jog teljes negligálása mellett egy fillért sem kapnak. Pedig például a prágai magyar diákmenza a miniszternek eziránt Írásbeli kérelmet is előterjesztett s annak ellenére, hogy a miniszter a kérelem teljesítését még az 19291930. iskolai évben megígérte, ez a diákjóléti intézmény a mai napig nem kapott egy fillért sem. Miután a kérelemnek törvényes bázisa van, lehetetlenség ennek teljesítése elől elzárkózni s a nemzeti kisebbségi jogok teljesítése érdekében kérdem a miniszter urat, hogy hajlandó-e ebiből a címletből a szlovenszkói magyarságot és németséget megillető hat százalékot ez évben és pro futuro kiszolgáltatni, illetve biztosítani. evang. egyház egyetemes elnöksége felkereste Prágában a köztársaság elnökét ée az összes minisztereket, eok szép ígéretet kapott, de az ígéretekből eddig még nem valósult meg semmi sem! — Úgy látom, — mondta tovább a püspök, — hogy mi tovább nem maradhatunk távol a politiká- tól. Ha. a parlament belemegy az egyházba, akkor az egyháznak is bele kell mennie a parlamentbe! Majd azt panaszolta fel a püspök, hogy az egyház gyülekezetei egymásután lemondanak egyházi iskoláikról. De a gazdasági krízisnél nagyobb a lelkikrízis. Több istentiszteletet tehát a mindennapi életbe — sürgeti Fajnor püspök. Fajnor püspök az evangélikus egyház sérelmeiről GORDON PJWR* 3rta: 3fj. Hegedűs Sándor Akkor még egészen kisgyermek voltam s a régi Stáció-uccában laktunk, a Koszoru- uoca sarkán, abban a földszintes házban, ahol Jókai világhírű regényeit • irta, Bátyámmal egy szobában aludtunk és fiókos ágyunk volt, amelynek felső részében ő aludt, az alsó fiók pedig az én számomra volt nyughelyül elkészítve. Jó apám minden este együtt jött haza Jókaival, a „Hon“ helyére került Nemzet'* szerkesztőségéből, de ilyenkor minket már legtöbbször mély. álomba merülve talált. Bátyám, aki sokkal élesebb eszű gyermek volt, mint én, figyelve aludt és jó apám érkezésekor gyakorta felriadt és mohón tudakolta, mi újság. Félálomban én is hallottam gyakran, hogy jó apám magyarázta neki, hogy Khartoum még tartja magát. Hetek múltak, emlékszem, a válasz mindig a kérdezősködésre az volt: — Khartoum tartja magát. Gordon áll rendületlenül. Egy januári napon szokatlan későn jött haza édesapám s én mély álomba voltam már merülve, mikor beszélgetésre ébredtem •s jó apám magyarázta bátyámnak: — Khartoun elesett és Gordont a dervisek megölték. Közel ötven év múlt el azóta. Rengeteg nap pergett le az idő folyamán s én ott ültem a sivatagvasuthan, melyet az angolok építettek ki Wadi Haltától, Sudan határától Khartoumig. S a vonat vágtatva futott a szörnyű sivatagon, a lokomotív mögött öt vagon volt bazeinoé átalakítva, abból szívta I a vizet gözteslébe, hogy útját be* tudja futni. I ‘Szerző prágai felo’v •<* ‘ :• -gj ” * ’ Másnap délre aztán megérkezteim Khar- toumba. Az érdekes város ott fekszik a fehér és a kék Nílus összefolyásánál, úgy hogy ha az ember elsétál a rakodépart szélén, onnét megláthatja, hogy a két viz hogy küzködik egymással, míg a Fehérnilus szín játékával leveri a másikat. A parton mindenütt figyelmeztető táblák vauinak, hogy a vizbe belépni tilos, mert krokodil bőven van a felső folyáson s ezek a ravasz állatok a sekély vízből előbukkannak az emiber közeledtére s aztán farkuknak erős ütésével leütik lábáról a vizbe tolakodót s mikor elesik, megragadják, bevonszolják a viz közepébe és irgalmatlanul felfalják. Magában Khartoumban mindaz, amit az angolok csináltak, nagyszerű. Akár a hivatalos épületeket veszem, akár az állatiké r tét, amelyben csak a ragadozó állatok vannak ketrecben, a (többi állat pedig, a gnou, antilop, zsiráf szabadon jár a parkban és az ember megsimogathatja Afrika ezen kedves ös- vadjait. A Nílus partija gyönyörűen ki van építve s a csillagos ég fenséges látványt nyújt, amelyen rajt fénylik a déli félgömb híres Dél Keresztje. De a legmeg.kapóbb rám a osillagtáborbói a Göncöl szekere volt, amely iitt fejtetőre állt és rudes Magával pont a láthatárt súrolta. Pár napig kellett időzniöm Khartoumban, mert csak két vonat van hetenként, amely Halfáig visszaviszi az utazót. S igy volt időm bőven mindent alaposan megnézni. Az uj templomot, a kormányzó kertjét, mely gyönyörű növényzettel dúsan díszeleg. A kormányzósági palota előtt levő Gordon szobrát, amint otít áll összefont karokkal, néz maga elé és vár és vár — — Miliői* mindezt Iá Mám és eltűnődtem Gor- •1 c;i ,*•!'•’_•<)>• • l'Weni be a palota földv kai.és egzoli * kus fegyverekkel gyönyörűen van feldiszit- ve. Az egyik tiszt intett, hogy csak lépjek közelebb és az előcsarnok sarkába vezeteti, ahol a márványtábla fölött öröklámpa égett. A táblán csak ennyi volt: „Itt balt meg Gordon pasa 1885 január 26-án.“ Mély megilleitődés fogott el. A múlt ködén át, öt:ven év lepergő homályán keresztül felvillant. előttem Khartoum ostroma. Az angol kormány Gordon pasát küldte erre a nehéz helyre, hogy Szudánt, Anglia afrikai hatalmának kulcsát, megtartsa. Gordon nagy katona volt. Egész élete biztosíték volt Anglia részére, hogy végbe zviszi a rábízó ti feladatot. Nem Gordon számította el magát. De Anglia nem volt képes ide jelben segítő csapatokat küldeni, hogy hős fiát kimentse szorult helyzetéből. A fölkelő arabok és dervisek a nagy Málhái vezérlete alatt vonultak föl ellene s a fekete zászló alatt gyülekező csoportok körülzárták a várost. Gordon szerencsétlenségére szeptember elején a megduzzadt Nílus a bástyákat és a várfal egy részét rombadöntőtte. De ő tartotta a helyzetet és nap-nap mellett várta a felszabadító sereget. Azonban a hajók nem készültek el és Wladi Halfáról nem jött a négy katonába jórak omány. A környék többi részén is harcok voltak és igy Gordon hiába várt. December 14-én igy irt Wilsonnalk, aki akkor az egyiptomi haderők parancsnoka volt Wladi Halfában: „Jegyezze .meg, ha a segítő sereg — s én nem kérek többet, mint kétszáz embert — nem jön meg tíz nap alatt — elesik a város, <bár én megtettem mindent hazám becsületéért." De a segítő sereg nem tudott menni. Még I egy.levelet tudott a kétségbeesett Gordon ■ küldeni, az már nővérének szólt. Ebben már, benne volt búcsúja az élettől és hite Istenben. A levél igy szólt: „Én egészen boldog vagyok — hála Istenemnek — és mint Lawrence* megpróbáltam megtenni kötelességemet." Több levél nem jött tőle. Wilson generális fölhajózott a Niluson, elérte Ivhartoumot két hajóval január 28-án. De akkor a város már romokiban hevert, a fölkellők úrrá lettek fölötte és két nappal azelőtt Gordont megölték. A Máhdinak ugyan szigorú parancsa volt embereihez, hogy Gordont ne öljék meg, hanem élve hozzák eléje, de mikor a fanatikus dervisek az utolsó rohamnál behatoltak a városiba és lépésről-lépésre rohammal elfoglalták annak ucoáit, egyik csapatjuk betört a kormányzósági palotába, amelynek előcsarnokában állt Gordon segédtisztjével, a mámori.ttas feketék beszorították a sarokba az angol tábornokot és az egyik lándzsával hasba szúrt a és mikor ösz- szeesett, egyik szúrás a másik után érte s egy félóra alatt kilehelte leikéit. A Máhdit harag futotta el, hogy mért ölték meg emberei Gordont. Ő népének prófétája volt és okos ember, aki tudta, hogy ezért Anglia bosszút fog állani. Ha ő nem is élné meg. akikor népén. Két év múlva meghalt a Mádhi, de nemi Khartoumban temettette el magát, hanem az ide pár kilométerre fekvő 0 odú r uránban. Ott volt a szent mecset, amelybe bebalzsamozott holttestét tették a dervisek és szent áhítattal jártak imára sírjához. De a Máhdi sejtelme valóra vált. Mert az idő kitermelte Angliáiból azt a férfit, aki eljött büntetni Szudánba Gordon haláláért és Anglia megsértéséért s ez az ember volt a Sirdár, Anglia nagy hőse, Kitchemer! * Itt Gordon Lawrence (Sríjiger)-re gondol, aki 1(197 és 1775 között élt és Keletázsiában az angolok uralmát megvetette Indiában, ezért <i West - mi üstre Abbéban szobra is van.
