Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-07 / 254. (2771.) szám
T>SA<IAI *.A\A.<j&AR.* Hl RLAI> 1931 november 7, szombat. A cyprusi zendülés az angol világbirodalom egy újabb sebezhető pontját tárta fel A sziget görög lakói nemzeti függetlenséget és Görögországhoz való csatlakozást akarnak Miért lett a jelentéktelen sziget egyszerre nagy érték az angol világbirodalom keretében? Prága, november 5. Ha valamilyen lexikonban megnézzük Cyprus szigetének adatait, azt találjuk róla, begy egy 9601 négyzetkilométer nagyságú földterület, akkora lehet, mint Pestpilissoltkiekun vármegye, ott fekszik a Földközi-tenger keleti medencéjében, mintegy hetvenöt kilométernyire a ci- liciai és száz kilométernyire a eziriai partoktól. Van vagy háromezer lakosa, ezek száz százalékban őslakók s csupán nyolcvan angol van közöttük. ' i- ket a gyarmatügyi ministérium rendelt ki szolgálat- tételre. Ez a nyolcvan angol uralkodik a sziget fe' széles, termékeny síkságok, az úgynevezett messza- riák terjednek el. melyeket az ókorban csupa termékeny, mesterségesen öntözött szántóföldek és kertek borítottak. Bizony az ókorban termékenységéről, kellemes éghajlatáról, iparáról és ásványos kincseiről híres sziget régi híréből nagyon kiesett. Erdőit mgyob- bára terv nélkül kiirtották, talaja kiszáradt és jó része nem volt. egyéb, mint vad bozótokkal benőtt terület, amikor az angolok megszállották a szigelett. Nevetve járják tropikus öltözetükben a fővárosnak, Nikcsiának uccáit. név ‘ve nézik a házakra kitűzött fehér-kék összetételű zászlókat, a görög állam hivatalos színeit, amelyek a fővárosnak csaknem valamennyi ablakában lengenek. Miért ne engedjék meg a bennszülötteknek, hogy ilyen tréfás játékokban teljen a kedvük? így van ez már néhány évtized óta és senkinek semmi bántódása nem történt emiatt. Az elmúlt hetekben komoly zavargások hire érkezett a derült egü Cyprus szigetéről és az európai közvélemény figyelme erre a kis angol koronagyarmatra irányult. Az angol világbirodalomnak együk sebezhető sarkát vélték felfedezni Cyprus szigetében. Annyi bizonyos, hogy ennek a szigetnek ügye, a lakosságnak nemzeti mozgalma eltörpül az angol Empire egyéb hatalmas problémái, elsősorban a legaktuálisabb és legfontosabb kérdés, az indiai probléma mellett, de azért a cyprusi ügy is van annyira érdemes, hogy néhány pillanatig foglalkozzunk vele. Mi történt tehát Cyprusban, miről is van szó tulajdoniképpen? Egy külföldi publicista fordult meg Cyprus szigetén, akit az eseménynek híre csábított oda. Beszélgetést folytatott az angol kormányzás egyik ve- ze‘ő tagjával a cyprusi problémáról. Ebből a beszélgetésből a következő dialógus-részlet rendkívül jellemző: — ön téved, ha Cynrus példáján az angol gyarmati politika messzelátó és körültekintő jellegét fedezi fel, — mondotta nevetve az angol. — Őszintén bevallva, nemen éve van birtokunkban a sziget és egészen a legújabb időkig nem tudtuk, hogy tulajdonképpen mit is csináljunk vele. — De hát akkor miért tartották meg? Erre ez egyszerű kérdésre csupán vállvoncgatás a válasz: — Hjah, nem lehet tudni... Ez a mondat jellemzi legjobban Anglia egész kolóniái is politikáját. Cyprus esetében újból beigazolódott ez az igazság. E^- pár dolgot ugyan mellőz ez a megállapítás, de a magva '~az. Cyprus változatos sorsa A szigetnek igen változatos és élénk tü-tünete volt, amíg az angol vilá' birodalom abroncsai közé került. Ez a történet visszanvulik a tört.éne’"rí idők legelejére. Első telepesei heti‘ák voltak, akik között a Krisztus előtti 1000 év körül föníciaiak te’e- pedtek meg. A föníciaiakat görögök követték, akik apró monarchiákat alapítottak. Egyiptomi, majd perzsa uralom következett, mind rövid ideig tartott, majd újabb görög uralom következett, begy aztán Nagy Sándor kapcsa'’rí ezt a főidet is óriási birodalmához, az első nagyszabású világbirodalmá kísérlethez. Nagy Sándor után hol egyiptomiak, hol rómaiak birtokolták, aztán a keletrómai birodalomhoz került, majd a ien’zsálemi királysághoz tartozott. 1489—1670 között Velence birtoka volt, ekkor aztán II. Szelim szultán vezére Baragadino Merco Antonio hősies védelme ellenére a szigetet elfoglalta és rettenetes bosszút állott a k°r°eztény lakosságon. A sziget 1570—180? között volt török kézen, 1832-ben Mohmed Ali egyiptomi király Cyp- rust is elfoglalta, de 1840-ben ismét Törökország birtokába került vissza. 1878-ban a szultán és Anglia között szerződés jött létre, amelyben a szultán Cyprus birtokát Angliának engedte át, fentartotta azonban magának a feségjogekat és a fölös jövedelmekéi Az Importált civilizáció 1878-ban tehát beültek a sziget birtokába az angolok és az angol imperialista irók egy ideig a sziget fontos stratégiai jelentőségét hangoztatták az indiai útvonal mentén és a levantei part előtt. Négy év múlva azonban erre a stratégiai jogcímre már nem is volt szükség, Egyiptom angol föníhatóság alá került és Cyprus stratégiai jelentősége így eltörpült. Azóta Angliában kissé vegyes érzelmekkel gondoltak a szigetre, egyáltalában nem tartották fontosnak a birtoklását, de ha már megvan, úgy maradjon minden ebben az állapotban. A múlt század utolsó évtizedeiben gazdaságilag nem reprezentált valami nagy értéket. A mintegy 220 kilométer hosszú, 60—100 kilométer széles sz’get két merőben elütő félre bomlik, északi és déli részre. A déli rész tulajdoniképpen nem más, mint És zakn Trikónak folytatása, átplántálódása erre a medderráneus földecskére. Ha délről, Larnnca •agy láma-.ol parti helységekből haladunk a sziget \y í - r: felé, jogosan hisszük magú-rakat Észak- ainkában. Sárga é« forró homok terjed vigasztalanul n;,p( rr .. ,zrség/');bo és tevők íi rovarnak döcögnek nehézkesen az utakon. Ám északon hegyek kontúrjai bontakoznak ki, itt két egymással párhuzamos hegylánc húzódik s a két hegylánc között tét. Az angolok azután itt, a sziget északi részében kezdették meg a kulturmunkát. Meg akarták ismertetni a cyprotiákat a modern mezőgazdasági termelés eszköze5vei. kultúrával akarták átirítmi a szigetet. Ám Cyprus patriarchális életmódhoz szokott lakói nem nagy kedvet mutattak a rájuk kényszeritett civilizáció befogadására, a szép vetőgépeket és egyéb mezőgazdasági eszközöket nem használták, amíg azok el nem rozsdásodtak, vagy a homokban el nem temetkeztek. A földművelésen kívül a bor tenyésztés nevezetes ősgazdálkodó ág, a szőlőt, amely az ókorban annyira híres tüzes cyprusi bort szolgáltatta, ezer méter magasságig termesztik. A Vino della Oommendaria •ma is nagyon megbecsült márka. Van aztán olajfa- termelés, elcg elhanyagolt álrínotba'n, a régi híres méhtenyész’és még ma is egymillió kilogram mézet és viaszt szolgáltat... Az adóprés s a cyprusi nacionalizmus Az angolok mindent megpróbáltak, hogy ezen a termékeny területen intenzív mezőgazdasági kultúrára neveljék* a népet, de annak csökönyös maradi- sálával nem bírlak. Egy idő múlva feladták a kilátástalan harcot. Megel égeditek azzal, how megépítették a sziget egyetlen vasútvonalat, néhány jó utat, egyebekben aztán semmivel sem törődtek, golfoztak és beírni tót fák az adókat. Ebben az utóbbi pontban rejlik az egész cyprusi kérdésnek a magva. A cyprusiak ugyan megfizették az adókat, de nem lehet állítani, hogy örömmel tették volna et. Nem is volt csekélység, amit az angol kormányzat a civilizáció áldásainak közvetítése fejében rájuk kimért, annál inkább, minthogy a szultánnak is le kellett róni a felesleges obulusokat. A cyprioták itt-oít zúgolódni kezdtek, visszaemlékeztek arra, hogy ők tulajdonképpen görögök, egy több ezredéves kulturanemzet sarjai, akiket még sem lehet úgy igazgatni, mint egy afrikai néptörzset. így hát a cyprusiak körében egyszerre csak kialakult egy görög nacionalizmus, fellépett a cyprusi irredenta, amely a Görögországgal való egyesülés mellett agitált. Évtizedeken át. kicsiny és nagy meetiingeket tartottak, amelyeknek szónokai szenvedélyes hévvel hangoztatták az anyaországgal való egyesülés szükségét. A meetingek hangzatos határozati javaslatokat hoztak, amelyek a High Commissioner íróasztalának fiókjába vándoroltak és minden maradt a régiben. Anglia nem gondolt arra, hogy a szigetet valaha is kiadja a kezéből. A nacionalizmus próbája Ám elkövetkezett a sorsdöntő 1914. esztendő. Angliában arra a gondolatra jutottak, hogy hátha valami üzletet lehetne csinálni az eléggé értéktelen Ccprussal és az árán meg lehetne nyerni szövetségesnek Görögországot. Anglia tehát hivatalsán annektálta Cyprust, megszüntette a szultánnak amúgy is névleges fenhatóságát és a frissen annektált földet felajánlotta Görögországnak ajándékba, ha felhagy a semlegesség politikájával és csatlakozik az antanthoz. Amikor ennek az ajánlatnak hire terjedt Cyprus szigetén, a jó cyprioták egyszeriben kiábrándultak a nagy nacionalizmusukból. Mint jó üzletemberek egyszeriben rájöttek azokra a terhekre, amelyek rájuk hnramlanának, ha mint a háborús Görögország uj alattvalói szerepelnének: hadiadók és hadkötelezettség. Egyszeriben eltűntek a görög zászlók az ablakokból, feltűnően hangos lett az angol beszéd Nikosia uccáin s az újságok már egyetlen szóban sem említették az anyaországot. És valóságos megkönnyebbült sóbaj szaladt át a szigeten, amikor hire ment, hogy Görögország visszautasitóttá az angol ajánlatot. Az uj aranybánya A háború után aztán megint megváltozott a helyzet. Geológusok jártak Cyprusban, kutató tudósok, akik rájöttek arra, hogy az évszázadokon át elhanyagolt bányászat nem is sejtett lehetőségeket nyújt. Nem hiába volt az ókorban hires Cyprus ásványos kincseiről, nem hiába volt itt a réznek az őshazája, amiért is ezt az ásványt az ókorban kiipronnak nevezték el, olyan ásványos kincsek rejlenek a cyprusi hegységek rétegeiben, amelyek páratlan lehetőségeket nyújtanak. Ezeknek a. kincseknek értékét ina még meg sem lehet állapítani. Az egy Skuriotififizábfin i\z utóbbi éveikben átlag 200.000 tonna kénlforgácsot bányásznak, emuit a mítsel yemigyá r tásb nn tehet felhasználni. Óriási eszbeszt-aknákat tártaik fel és Cyprusban találták •meg a világnak nagyságra második aszbeszt-terü- let'ét. Az ősrégi rézbányászat is fehijult. Végül még a sziget stratégiai jelentősége is felujult. Nem mint flotta-támasztópont jön tekintetbe Cyprus, hanem mint a repülőgépek állomása, amennyiben innen méh*'.”-- órán belül elérhető a keleti Földközi tenger partvonala fának minden pontja. És bár nem írnak rö'a. de nyílt titok, hogy Cyprus déli partvonalán, Larmasa félszigetén hatalmas modern repülőállomás épül. Hogy egyszeriben milyen fontosságot nyert Cyprus szigete az angol világbirodalmi politika szempontjából, kitűnt abból a tényből, hogy 1925-ben az angol király a szigetet angol korona- gyarmatnak nyilvánította. Á cypriótákat azonban előzetesen nem kérdezték meg a véleményük felöl és ‘ormészetes aztán, hogy ezek élesen tiltakoztak a róluk, de nélkülük való döntés ellen. A forradalom kitörése Anglia azonban tisztában volt ezeknek a demonstrációknak értékével. Egész egyszerűen nem vette őket komolyan. Nyugodtan nézték, hogy a cyprusi görögkeleti egyház feje állott élére a cyprusi függetlenségi mozgalomnak. Ez pedig hiba volt. Az egyház befolyása a patriarchális viszonyok közt élő szigeten óríási. Az érsek, akiinek patriaroba címe van, valóban patriarchai hatalommal uralkodik a hívők lelkén. Szinte komikus, amikor azt halljuk, hogy a patriardia az egyetlen ember a szigeten, akinek jogában állott, hogy vörös tintát is használjon. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a sziget lakosságának le”-’ világban a bizánci merev tradiciouizmus él, ez a kiváltság nyomban mé1- érteimet nyer, mert a keletrómai birodalomban csupán a császárnak volt a privilégiuma a vörös tinta használata. Hogy Kitten, a jelenlegi patriarcha. politikailag is iskolázott fő, azt a mostani forradalom alkalmával is igazolta. Nem választhatott volna alkalmasabb pillanatot Cyprus önállóságának proklaimálására, mint a jelenlegit, amikor Angliát pénzügyi nehézségei szinte megbénítják hatalmában és morális tekintélyében. A cyprusi felkelés Angliára nem jelent veszedelmet, azonban intő éís figyelmeztető jel. Az angol uralom a cypriőtáknak tulajdonképpen csak előnyt jelent, ba az adóterhek tői eltekintünk. A cyprusiaknak jól rendezett kormányzatuk van, a saját maguk választotta parlamentben hozhatták meg törvényeiket, nem kell hadiszolgálatot teljesíteniük, angol állampolgárságuk van, amely mindenhová megnyitja az utat. És mégis elégedetlenek. És itt van az angol noütifca másik hibája. Nem gondoltak arra, hogy a nemzeti érzés megerősödése keleten egyszerűen Cvomsra is átterjedhet. Most nem egyszerű tiltakozásról van sző, amivel a cyprióták a brit oroszlánt szokásuk szerint kissé ingerelni akarják. Most ők maguk is nagyon komolyan veszik a dolgot. „Nemzeti egység és szabadság14 ez a pároló nemcsak Cypruson, hanem az egész közeli Keleten. Ez a jelszó izzik Egyiptomban, írókban, Palesztinában, Indiában és kicsinyben Cyprus szigetén is. Keleten valami erjedőben van. Ez alkalommal Sir Rónáid Sí orr, a cyprusi High Commissier miég nagyobb nehézségek nélkül lehetett úrrá a helyzeten. Egy pár csatahajó cirkált Lornaca, Támasszal és Kerynia kikötője előtt, néhány osztag tengerészgyalogost kihajóztak, ez egyelőre elég. Azután letartóztatták és száműzték Kition patriarchát, az összeesküvés fejét. Hamarosan újból nyugalom és csend lesz Cyprusban. Ez azonban a vihar előtti csönd. A görög javaslat Ezt már Angliáiban is érezni kezdik. Egyre szaporodnak az olyan hangok, amelyek követelik, hogy Cyprust adják át Görögországnak. Még kormánykörökben is teljes komolysággal mérlegelik azt a javaslatot, amelyet nemrégiben Dousmanis, a görög vezérkar főnöke tett. Azt javasolta, hogy Anglia engedje ki a kezéből Cyprust és csak a déli földnyelvet tartsa meg, amelyen repülőgép- és flotta-bázisát kívánja berendezni. Görögország ezzel szemben kötelezi magát arra, hogy Cyprus semlegességét respektálni fogja. Nincs sok kilátás arra, hogy ez a javaslat mér ma valósággá válik. Még túl nagyok ehhez az angolok cyprusi érdekei. De hogy a terv általában vita tárgya lehet, amellett, bizonyít, hogy az angol gyarmatügyi politikának óriási nehézségei vannak. — Félig elmerült egy japán sziget. Tokiéból jelentik: Az ország északkeleti részében tegnap reggel erős földrengés volt érezhető, amely jelentékeny anyagi károkat okozott. Emberéletben az eddigi hírek szerint nem esett kár. Lapjelenlések szerint állítólag egy kisebb szigetnek egyik része elmerült a tengeriben, ' "Hl RfürlC—✓ ^ ■ 111 I i ■ ■ — A pápa felavatta a Szent Péter-dóm uj harangját. Rómából jelentik: A pápa kedden délben ünnepélyesein felavatta a Szent Péter- dóm uj harangját. Ezzel a szertartással befejeződik a székesegyház kupolájának átalakítási munkálata is, amelyet három évvel ezelőtt kezdtek átépíteni. A munkálatokat Bel- trami szenátor, a Vatikán építészeti szakértője irányította. A Szent Péter-dóm nagy harangjainak szerkezete elektromos inditószer- keziettel vasárnap működött először, — Arkauer István gyásza. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Sulycs csapás érte Arkauer I Istvánt, a Híradó főszerkesztőjét. Hat és fél éves [ kisfia, Imike mára virradó éjszaka két heti szenvedés után elhunyt. A kis fiút, al.' az egész család szemefénye volt, szeptemberben íratták be az elemi iskolába. Az iskolába azonban alig másfél hónapig járt, mert súlyos betegség támadta meg. Hiábavaló volt az orvosok minden fáradozása, szüleinek odaadó ápolása, a kisfiucska éjszaka két órakor kiszenvedett. Temetése vasárnap délután három órakor lesz a Szent András temetőben. A mélyen sújtott szülők iránt egész Pozsonyban nagy részvét nyilvánul meg. — Református t e inp I om s z en tolás Oldalfalán. Bőjéből jolontik: A görnör megyei Oldalfalán november elsején lélekemelő ünnepiéig keretiében szentelték fel az uj református templomot. A szén tel és i imát Kövér Árpád tornaijai lelkész, egyházmegyei ta- nácsbiró mondotta, Bácsi Gyula beretkei lelkész, árvaházi igazgató mondott prédikációt, azután úrvacsora osztás volt. Az éneket Konkoly József oldalfalai községi tanító s Haucsovszky Béla sajókirályi tanító vezette a zsúfolásig megtelt templomban. A kis egyház nagy ünnepén megjelent Szent-Ivány József né családjával, Bay Barnabásné föld- birtokos, Bálint József és családja, a község elöljárósága és még számosán a közelből és távolból. — Magyar katoüikus istentisztelet Prágában. A prágai fere ne rendiek templomában (Jung- manuovo nám.), a jobboldali belső kápolnában minden vasárnap délelőtt 11 órakor magyar énekkel és magyar evangéliumolvasáis- sal (néha szentbeszéddel) egybekötött szentmise van. — A Toldy Kör Kazinczy-ünnepe. A pozsonyi Toldy Kör november 8-án. vasárnap este 6 órakor a primáspalota tükörtermében Kazinczy- emlékünnepet rendez. Az ünnepély változatos műsora a következő: Aixinger László dr. alelnök megnyitó beszéde, Tamás Lajos előadása „Kazinczy Ferenc emlékezete44 címen. Friedrichnó Jurenka Icu szavalata. Rácz Pál felolvassa egyik elbeszélését és Kazinczy munkácsi rabue- kodásáról irt megemlékezését. Morvay Margit Liszt FerencSoiréé Vienne cimü zongoradarabját adja elő. Belépődíj nincsen. A terem fűtéséről gondoskodik a rendezőség. — Halálozások. Polnisch A-rthurt, a Szepesi Híradó — Szepesi Hirlap felelősszerkesztőjét, a szepesi magyarság bátor harcosát fájdalmas csapás érte. Édesapja, Polnisch Árpád erdiőmérnök, az Esterházy-hitbizomány uradalmának nyugalmazott erdőfelügyelője életének 72-ik életévében elhunyt* Polnisch Árpád személyében a szepesi magyar társadalom egy puritán jellemű, megalkuvást nem ismerő, gerinces egyéniséget veszített el. — Laughoffer Viktor ügyvéd, nyugalmazott tá'b- Jiaibiró Rimaszombatban 64 éves korában elhunyt. Temetése a gyász és részvét impozáns megnyilvánulása mellett ment végbe szerdán. — Egy eperjesi származású prágai könyvkiadó tragikus halála. Tegnap reggel tragikus öngyilkosság történt egy prágai penzióban, melynek fürdőszobájában holtan találták Rosenfeld Manó eperjesi származású prágai könyvkiadót, Rév Béla dr., a „Wahrheit44 kiadójának testvéröccsét- Rosenfeld Manó néhány esztendeje Prágában lakottt. A prágai magyar sziget tagjai rendkívül kedvelték a csöndes, jómodoru, szerény embert, akin az utóbbi időben a búskomorság jelei mutatkoztak. Rosenfeld Manó tegnap reggel fürdőt rendelt magának e a fürdőszobába magával vitt egy üveg konyakot, melynek tartalmát. megitta s azután fölnyitotta a gázcsapot. A penzió személyzetének föltűnt, hogy szokásától eltérően feltűnően hosszú ideig maradt a fürdőkádban. Bekopogtattak hozzá, de választ nem kaptak, mire erőszakkal feltörték az ajtót. Rosenfeld ekkor már halott volt. Két búcsúlevelet hagyott hátra. Az egyik Eperjesen lakó édesanyjának szólt, mig a másikat öccsének, Rév Bélának címezte. Lapjelentések szerint tettének oka zilált anyagi helyzetére vezethető vissza. A tragikus eset. Prága magyarjai körében általános részvétet keltett. — Budapesti orvosak karácsonyi kirándulásai a Tátrába. Budapestről jelentik: Guhr Mihály dr. tálra széplaki szanatóriumának meghívására a Budapesti Orvosok Turista Egyesülete december 26- tói január 2-ig sikurzussal egybekötött kirándulást rendez a Tátrába. A lengyel fürdőszövetség meghívására pedig december 28-tól január 1-ig a lengyel Tátráim, Krakkóba és a téli sportok központjába: Krynioa gyógyfürdőbe. Mindkét tanulmányi kirándulás részvételi dija igen alacsonyra van megszabva. 6 BjBaajBMHMg
