Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-06 / 253. (2770.) szám

6 Mint fémtÍMÍitó, ablak és üveg __ , tisztításra Házi­s _ csak u és | | ° ^ edények » é valamint e rsidgjj r tííásra „ | Siess! & Gomp^ Fabrik Teplitz-Scíiönau. hogy azok száma, akiket ma még hontalanok­nak lehet nevezni, egyre jobban csökken. . Különösen erősen növekszik a naturalizáltak száma Szlovenszkón és Ruszinszkóban, ahol 2600 benyújtott kérvénynek a 96 százalékát intézték el augusztus végéig kedvezően. Ezután a hadikárok és az elemi károk kérdésé­vel, a takarékpénztárak ügyeivel, majd a rend­őrség és csend őrség problémáival foglalkozik. Részletesen válaszolt Patejdl képviselő ama kérdésére, hogy a községi és közjegyzőségeket fokozatosan szüntessék meg Szlovenszkón és Ruszinszkóban. Az osztályfőnök szerint a köz­ségi és körjegyzők Szlovenszkón és Ruszinszkó- ■ban nagyszerűen beváltak és szükségesek ’ a községek, mint az állami közigazgatás szem­pontjából. Ezek a jegyzők Szlovenszkón és Ru­szinszkóban nemcsak a községek belső igazga­tását végzik, hanem közvetítő szerepet játsza­nak az állami közigazgatás és a községek közt. Részletesen válaszol Krebs német nemzeti szo­cialista ama panaszára, hogy a belügyminiszté­rium tűri. hogy az állami közegek egyes politi­kai pártokat elnyomnak. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a belügyminisztérium nagyon ügyel arra, hogy minden politikai párt szaba­don juttassa kifejezésre nézeteit.'A német- nem­zeti szocialistáknál azonban arról van szó. hogy ők Volkssport. néven egyesületet alkottak, amely az alapszabályok értelmében csak test­neveléssel foglalkozhatott, igy megengedték az egyenruha viselését is, de lassankint kitűnt, hogy az egyesület tagjai részt vesznek a német nemzeti szocialista párt gyűlésein és úgy visel­kednek, mint Hitlerek csapatai és más pártok embereivel verekedést provokálnak. Számos ilyen esetet sorol föl, amikor a német nemzeti szocialisták kommunistákkal, vagy más német pártok híveivel összeütköztek és számos sebe­sülés is történt. Mindezeknél fogva természete­sen megtiltották az egyenruha viselését- a Volks- s-port egyesület tagjai részére. A politikai ha­tóságok eljárása biztosíték arra nézve, hogy az állami közigazgatás semmiféle olyan tevékeny­séget nem tűr meg, amely veszélyeztethetné a közrendet és a nyugalmat. Ezen a téren a bel­ügyminisztérium semmiféle kompromisszumot nem ismer. November asz olcsó rivSéral üdülések hónapja & Cola Jimmy Walker. a nemrégen Európát járt newyor- ki polgármester mondotta: „A francia Riviéra ma­gában egyesit! Floridának és Kaliforniának minden szépségét1*. Ez a mondás találó és igaz. A francia Riviéra az Edén örökra-gyogásának, virágos és napsütéses életének maradványa s talán azért van, azért gyönyörködtet és vonz, hogy az eljátszott Paradicsomra emlékeztessen bennünket. November hónap elsőrendűen alkalmas arra, hogy az utazni szerrető közönség itthonhagyja az esőt, a zimankóé,, hangulattalan napokat és odameneküljön, ahol érik a narancs, buján zöldéi a vegetáció és olajfaligetek adnak a leevgőnek idegzsongitó álmokat, lélekbe­lopó zamatot. Novemberben még nem luxushely a francia Riviéra, de a pezsgő, kissé mondain, de mindég disztingvált életet szeretők üdülőhelye. Ár­nyékban 12—14 fokot mutat a hőmérő, a na-pon fel* szökik 27—28 fokra. Eső rendszerint nincsen. A szállók és penziók nincsenek túlzsúfolva s ehhez képest az árak aránylag alacsonyak. A P. M. H. utazási irodája november hónapra olcsó tíznapos pausálarranzsmákat ajánl olvasóinknak. Tiznapos telje3 ellátást, szobával, oda és vissza szoló vas­úti jeggyel Nizzában és Mentonban 1.820 korona. Ugyanennyibe kerül a téli napfürdőiről híres ca-p- martini Roquerbruneban a pausálüdülés. Canneebcn 1.350 koronáért nyújtjuk ugyanezt, mig Monté Car- loban 1.480, Juan les Pinsben pedig 1.500 koronába kerül a tiznapos tartózkodás ugyancsak útiköltség­gel. Aki nem barátja az egyedülutazásmak, annak nagyszerű alkalma lesz a Riviérát magyar veze­tővel meglátogatni a P. M. H, karácsonyi utazása révén. , Ez az utazás 12 napig fog tartani és összesen 1.080 koronába kerül. Az utazás programja egyedül­állóan változatos. Az utasok megismerkednek a Ri­viéra minden szépségével és különleges szórakozá­sival. A szilveszteri éjszakát Nizzában, ujesztendő estéjét, Monté Cár lóban töltjük el. Januárban már drágább le z a Riviéra, mert okkor megkezdődik az örökké kék tenger és ég csodahelyére a luxust ke­resők özOnléf/-,. Ezért ajánlaton most és karácsony­B—MaWBÜiKHUKHW isiim ■HM Wll! X A régi Zsolna uj élete Magyarok Zsolnán — A keresztényszocialista párt kedvező kilátásai — Társadalmi egyesületek a közjótékonyság szolgálatában — Eleven élet folyik a sportklubokban A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP ZSOLNAI CIKKSOROZATA 1931 november 6, péntek. Zsoltira, november 3. (Kiküldött munka­társunktól.) Zselma társadalmi éleiéire térve át a Prágai Magyar Hírlap ölvasóközönisé- gét elsősorban a zsolnai magyarok élete ér­dekli. Csöndes, visszavonult életet él ez a maroknyi magyarság, amely az álla mai oku­lás tizenhárma dák esztendejében, s a nagy szláv tenger kellős közepén is magyar tud maradná. Létszámukat senki sem állapíthatja meg pontosan, Írisz kevés köz Iliik a teljesen független egzisztencia s nagyon soknak a so­vány kenyerébe kerülne, ha nyíltan hangoz­tatná magyar voltát. Azonban a városban járva, sok, igen sok magyar szó üti meg az ember fülét, s a magyar sajtótermékekből naponta sok száz példány talál hűséges ol­vasóra. A gerinces kisebbségi sajtó nemzetmientő hivatását itt látja meg az ember a maga igazi nagyságában: mi lenne ezekkel a törpe magyar szigetekkel a magyar öntu­dat folytonosságát építő magyar újság nélkül? Természetesen magyar egyesületi életről, magyar előadásokról szó -sem lehet ebben a szlovák városban. A magyar élet a családi otthonokba vonult vissza — a magyar újság, a magyar könyv és a magyar rádió mellé. A magyar kultúrának e három tényezője kü­lönben nem teljesen idegen a szlovák ott­honokban sem. Ami a zsidóságot illeti: idősebb generá­ciójának egy része ma is magyarnak érzi ma­gát, nugyrésze ma is a magyar kultureszkö- zök fogyasztója s csak igen kis része szo­kott le a magyar szóról és a magyar betű­ről. Az ifjabb generációnál — sajnos — már más a helyzet. Megdöbbentő adatokat hallot­tunk arról, hogy tekintélyes, vagyonos, magyar polgári gon­dolkozása zsidó apák 18—20 éves fiiad a kommunista Léva Fronta fanatikus tagjai. Ez az uj generáció nemcsak a magyar kul­túra számára fog elveszni, de a szlovák na­cionalizmusnak sem lesz sok öröme és hasz­na belőle. Hiába folyik szlovákul és csehül a vörös agitációs munka, ebből az „intellek­tuális" ifjúmunkás-szervezetből kiáradó bol­sevik! szellem minden nációnál i zmusuak egyenlően megátalkodott ellensége lesz A kereszfényszocialista párt Zsolnán Bár voltaképp nem ebbe a cikkbe tartozna a zsolnai magyarok politikai pártállásának kérdése, azonban itt foglalkozunk ezzel, mi­után előző cikkeinknél a megengedhető ter­jedelem ki volt meritve. Zsolnán eleitől kezdve talaja van az or­szágos keresztény szocialista pártnak s a ke­resztény magyarok nagy-része ehhez a párt­hoz tartozik. Az intranzdigens autonómdisia szlovákok közül is nagyon sokan rokonszenveznek e párt megnemalkuvó, gerinces politikájá­val s kétségtelen, hogy miniden választás alkal­mával — amikor keresztényszocialista listára szavazni lehetett — szlovákok is szavaztak rá. így az 1927-4 községi választásoknál 365 szavazatot, s az 1929-1 képviselőválasztásnál 260 szavazatot ért el Zsolnán az országos ke­resztényszocialista párt, illetőleg az ellen­zéki pártszövetség. Az 1928. évi 'tartomány- gyűlési választáson még tekintélyesebb ered­ményt értek el pártjaink; akkor a külön ma­gyar neímzeti párti lista is kapott szavaza­tokat 8 a két párt együtt közel ötszáz szavazatot könyv ellhetett ül a maga javára. Az országos keresztényszocialista pártot nagy veszteség érte Zsolnán Tvrdy Jenő dr. korai haláilával. A párt szlovák és magyar hivei benne látták helyi vezérükét s az ő tekinté­lyét és egyéniségének meggyőző, szuggesz- tiv erejét nehéz pótolni. Azonban vannak lelkes férfiak, akik ezután is nyíl­tan szint fognak vallani a koresztényszo­kor felkeresni a Riviérát, mert ugyanezt találjuk, amit a januári ófl farsangi főidényben, de jóval ol­csóbban. A riviérai utakra nézve kérjünk feívilá- goaitást a P. M. H. utazási irodájától (Bratielava, Central Paesage). (dialista pánt autonómista programja s a 8zlovák-magyar testvériség mellett. Maradandó eredménye lesz annak, ha a párt egy-két országos vezetője meglátogatja Zsol­nát s pánténtekezletet tartva megerősíti a párthivek önbizalmát a soviniszta körök ré­széről itt kétszeres erővel érvényesülő nyo­mással szemben. A nSegyleSek áldásos mokkája Az őslakos társadalmi egyesületek közül különösem figyelemre és elismerésre méltó emberbairáti tevékenységet fejt ki úgy a Ke­resztény Nőegylet, mint az Izraelita Nőegy­let. A Keresztény Nőegylet ezidén töltötte be fönnállásának huszonötödik évét. Vezetése agilis, lelkes kezekben van: elniötknője özv. Dr. Kubicza Jánosmé, elelnöknői Hanckó An- talné és Bicsánszky Kornélné s pénztáros- nője Bicsánszky Gézámé. Jótékonysági tevé­kenységének közipontjában áll. a karácsonyi felruházás! akció, amikor 120—150 szegény gyermek jut meleg cipőhöz és ruhához. Je­lentős eseménye lesz Zsolnának a Nő egylet rendezésében november 8-án megnyíló s a jótékonyság céljait szolgáló régiségkiállitás, amikor, Zsolna és vidékének egyházi és vi­lági antikvitásai (miseruhák, templomi kin­csek, porcéilárnolk, poharak, képek, órák, ok­mányok, stb.) kerülnek több napon át köz­szemlére. A kiállított tárgyak között nem egy történelmi becsű műtárgy is látható lesz. A kiállítás védnökségét Ruzsicska Tamás pre- látus-plébámos, Jeszenszky Tibor dr. járási főnök, a városi tanács és Marsina Alajos vis- nyói esperes-plébános, a járási Karitász el­nöke vállalta. Ugyancsak áldásos eredményeket köny­velhet el az Izraelita Nőegylet, amely több mint három évtizede elől jár a humanitárius munka terén. Az egylet elnöknője Vogel Ja- mesné, a posztógyári vezérigazgató félesége, alelnöknőije Weiner Jakab né s titkárnője Salgó Józsefné. A Nőeigylet rendszeresen készpénz- és természetbeni segélyeket jíut- tatt szegény családoknak, tanszereket ad sze­gény szülők gyermekeinek, s felruházás! ak­ciókat rendez. Úgy a Nőegyletnek, mint más szociális intézményeknek is nagy segítségére van emberbaráti feladatainak betöltésénél Weil dr. orvos ingyen rendeléseivel Zsolna helye a szlovenszkói sportban A társadalmi élet után a zsolnai sport iránt érdeklődtem. A város egyik tekintélyes sportembere a következőikíbeai ismertette a sportegyesületek működését: — Zsolna a sportélet terén is nevezetes centrum. Négy működő spocrtegyesülete van: a legrégibb az SK 241 ina (Zsolnai Sportklub), a volt ZsTK, amely több mint harminc éves, jelentős múltra tekinthet vissza; a négy év előtt megalakult SK Povazan; a két éves SK Rapid (imiunkáiskliub); végül mostanában alakult’ meg az SK Spárta. — Az SK Zilinának — amelynek alapí­tója Bozzay Zoltán volt reáliskolai igazgató, a jelenlegi győri tankerüleiti főigazgató volt, — 560 regisztrált működő tagja van. Elnöke ReicJh1 Ferenc mérnök, az Északnyugats«k>- venszkói Villamossági Társaság vezérigazga­tója. A football-szakosztátly elnöke Maxon Ferenc bankigazgató. A klub csapatta 1928- ban Szlovén szkó bajnoka volt. Ezidén a Bu­dai 11 csapatát 3:1 arányban megverte. Más budapesti csapatoknak, igy a Vasas, Ferenc­város, III. kerületnek is méltó ellenfele volt. Igen szép eredményeket mutat fel a teninisz- szakosztály, amelynek vezetőije Rek Vladimír cégvezető. A szakosztály büszkesége Hédit László, aki az utóbbi két esztendőben Cseh­szlovákia reprezentánsa a nagy nemzetközi küzdelmek arénáiban és az ifjú tenni szgene- ráicióban világklasszist képvisel. A klub atlé­tikai-szakosztályának neveltje Engel Bandi, Csehszlovákia rekordere a 100 és 200 méte­ren. E szak osztály vezetője Homok posztó­gyár! tisztviselő. Az SK 211 inának Igen szép tribümös pályája vau. Elsőrangú a hat ten­ni s-zkurt ja, amelyek közül a két utolsó 40-000 koronás költséggel készült s minden köve­telménynek megteld. A régebb* lenaúszkur­-tok egyikét annakidején a klubnak ma is működő tagja, Vágás Árpád nyug. vezérkari százados építtette. Erősen kul ti váljak a klub tagjai télen a síelést és a korcsolyázást. A jégpálya négy tenniszkurt helyén van, ahol az újonnan épült tenniszpavillon melegedő­nek szolgál. A középszlovenszkói zsupa kebelén belül lábrakapott elégedetlenségről informátorunk a következőket mondotta: — A középszdovenszkói zsupa keretében az utóbbi időben lejátszott bajnoki mérkő­zések során előfordult incidensek annyira e’lmérgesitették a hangulatot a zsupa vezetősége ellen, különösképpen a footballmérközések ellen felmerült tiltako­zások következtében, hogy nemcsak a sportközvélemény, hanem a napilapok ré­céről? is oly irányú követelések merültek fel, hogy a zsupa vezetését tárgyitagosabb kezekre bízzák. A mostani zsupaelnök, Bizzik (FC Ruttka)' ugyan igen agilis és ambiciózus, azonban még sem elég energikus ahhoz, hogy olyan autoritást tudjon magának teremteni, amely mellett a feltétlen erély biztosíthatná a tár­gy 11 agosabb és igazságosabb megítélését az előforduló ügyeiknek. Reméljük, hogy a jo­gosan felmerült kifogások kiküszöböl telnek, amihez maga Bizzik személye elegendő ga­rancia lesz. A Slcvenská Krajina aggályai Zsolnai cikksorozatunk befejező része a gazdasági helyzet ismertetése lesz, amire később, egy-két hét múlva fog sor kerülni. Mai cikkünk végére érve röviden válaszo­lunk Benes pártja zsolnai lapjának, a Sto- venská Krajiinának tegnapi vezércikkére, amelyben rossznéven veszi a Prágai Magyar 'Hírlap felelős szerkesztőjétől, hegy elláto­gatott Zsolnára s beszámolt a magyar olva­sóközönségnek az ottani életről. Feltűnik ne­ki, hogy Dzurányi főszerkesztő tavalyi szlo- venszkói körútja után most, „Szlovenszkóra jön" Forgách, hogy „az iránt orientálódjék, vájjon nem volna-e a magyar ellenzék szá­mára valamilyen eredményre kilátás." „Pro­vokációnak és impertinenciának lehetne te­kinteni, — írja a továbbiakban a cikkíró — ha valaki idejön azért, hogy a vizet zavarja és látogatásából olyan következtetéseket von­jon le, amilyeneket a P. M. H. Forgách ura tesz." A Slovenská Krajina továbbá rendkí­vül rossznéven veszi tőlünk, hogy rá mer­tünk mutatni a cseh szocialistapártok és az Őslakos szlovenszkói zsidópártok viszonyának fonákságára. Megértjük ugyan a Benes -orgánum fájdal­mait, azonban kereken visszautasítjuk min­den gyanúsítását g mosolygunk naivitásai fölött. Mi csodálkozni van azon, hogy a Prá­gai Magyar Hírlap, szerkesztői „Szlovenszkóra jönnek"? Hisz a Prágai Magyar Hírlap szer­kesztői szilovenszkói őslakosok, ők tehát haza jönnek Szlovenszkóra, odahaza vannak Szlo­venszkón b igenis a Szlovénézkó iránti ha­tártalan szeretet, a szülőföld iránti szeretet füti őket minden lépésükben és minden pa­pírra vetett sorukban. S ez a szeretet nem­csak a szlovenszkói magyaroké, hanem az egész szlovenszkói őslakosságé. Valamivel több jogunk van a szlovenszkói problémákkal azonosítani magunkat, mint a prágai centra­lizmus Zsolnára telepített sajtókirendeltsé- gének. FORGÁCH GÉZA. — Választások a besztercebányai zsidó hit­községben. Besztercebányai tudósitónk je­lenti: A neológ izr. hitközség közgyűlése most ejtette meg a tisztujitást. Az elnöki ál­lás betöltése körül erős választási harc zaj­lott s végül nagy többséggel Spáth Lajos fü- részgyárost választották meg. Alelnök Pikler Sándor, elöljárók: Karvas Ferenc dr. és Ge- soheidt Bertalan, pénztáros Schlesinger Gyu­la, ellenőr Graeber Sándor. Ezenkívül meg­választották a képviselőtestület tagjait és póttagjait is. Mindenki nyer, ha karácsonyig minden keresztrejtvényünket megrejti! Figyelje ki»- reeztrejtvény-rovatunk vasárnapi üzenetét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom