Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-05 / 252. (2769.) szám

1991 november 5, csütörtök. rÜIREK^. VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor* szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrlnckapu-ucca 17. II. (Central-passage.) Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki- adóhivatal: Prága II„ Panská ul. 12„ III. em. eszközöl. ♦ POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69., I. em. Jobbra. XYIT'RAl szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. — A vatikáni magyar követ pápai kihallgatása. Rómából jelentik: XI. Pius pápa hétfő délben ma- gámki'heitlgatáson fogadta B’arcza György vatikáni magyar követet és feleségét. A pápa a félóra hosz- 6zat tartó kihallgatás során melegen érdeklődött Magyarország helyzete iránt és nagy elismeréssel nyilatkozott a magyar nemzetnek és vezetőinek az .ország érdekében nagy áldozatkészséggel kifejtett hazafias munkájáról. A pápa biztosította Magyar- ország vatikáni követét, hogy a mai nehéz időkben különös atyai szeretettel gondol Magyarországra, amelynek őszinte szívből jövő atyai áldását küldi. — Kordács érsek beteg. Kordács érsek a na­pokban könnyebben megbetegedett. C&ak je­lentéktelen gyomorbántalmakról van szó, ame­lyek azonban az érseket magas korára való te­kintettel arra kényszerítik, hogy az ágyat őrizze. — Ilosvay Lajos nyolcvan éves. Budapest­ről jelentik: A Királyi Magyar Természettu­dományi Társulat, amelynek Ilosvay Lajos professzor busz év óta elnöke, szombaton a társulat székházénak üléstermében ünnepélyt tartott, Ilosvay nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Ugyanekkor leleplezték Ilosvay Lajos arcképét. Az ühnepélyen úgyszólván az egész tudományos világ képviseltette ma­gát. Az ünnepséget Hutyra Ferenc alelnök nyitotta meg, majd Mágocsy-Dietz Sándor, Zemplén Géza, Preisz Hugó, Gombóez Endre és Papp Károly köszöntötték fel Hosvayt az egyes szakosztályok, illetőleg Papp Károly a Pázmány Péter Audományegyetem nevében. Ilosvay Lajos meghatva válaszolt a beszédek­re. majd Berzeviczy Albert lépett az ünne­pe’ thez, akit az Akadémia nevében köszön­tött fel. nemcsak mint akadémiai tagot, ha­nem mint annak volt aleluökét, nemcsak a tudóst, hanem az emberi erényekben gazdag férfiul is. — A müncheni Maximilian-egyetem orvosi disszertációt fogadott el Goldstein Ferdinánd dr. prága—marienbadi fogorvos fogászati talál­mányáról. Goldstein Ferdinánd dr. prága—ma­rienbadi fogorvos két év előtt a prágai nemzet­közi fogorvos-kongresszuson lepte meg a tudo­mányos köröket egy korszakos praktikus talál­mányával. A találmány lényege: fogatlan száj­ban szájpadlás nélküli protézis beültetése, amely az eddigi metódusokkal szemben óriási előnnyel bir. A feltűnést keltő praktikus találmányt a ki­váló feltaláló több paciensen demonstrálta, akik hosszabb idő óta használták már ezt a praktikus fogsort. Goldstein dr.-t a múlt évben a sziléziai fogorvosi egyesület meghívta Breslauha is, hogy metódusáról szakköröknek előadást tartson. Falok egyetemi tanár az előadás után beszámolt arról, hogy Goldstein dr. találmányát több mint tiz esetben kipróbálta már és annak kitűnő ered­ményeit megállapította. Rendkívül érdekes s a fogászok körében általános feltűnést keltő ese­mény. hogy most a müncheni Maximilian-egye­tem fémjelezte Goldstein dr. korszakos talál­mányát, amennyiben Kevork Kevorkian dr. szó­fiai fogorvos, a müncheni egyetem volt hallgató­jának 35 oldalas orvosi disszertációját, — amely lényegében Goldstein dr. találmányát dolgozta fel, — dicsérettel elfogadta, (F. dr.). — Országos jubileumi ünnepség lesz Buda­pesten Szent Erzsébet tiszteletére. Budapestről jelentik: Az Országos Katolikus Szövetség Bu­dapest székesfőváros Népművelési Bizottságá­val karöltve november 18-án, szerdán este Szent Erzsébet tiszteletére országos jubileumi ünnepséget rendez a Vigadó nagytermében. A jubileumi ünnepségen az ünnepi beszédet Serédi Jusztinián dr. bibornok, Magyarország herceg­prímása mondja. Bemutatják Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendáját, amelyet Szabó Lujza, Némethy Ella, Maleczky Oszkár és Korélh End­re, a m. kir. Operaház tagjai, továbbá a Székes­fővárosi Zenekar, a Palesztrina-kórus és az Egyetemi Énekkarok adnak elő. Vezényel: Va- szy Viktor, az Egyetemi Énekkarok karigaz­gatója. — Halálozás. Kassai szerkesztőségünk te­lefonálja : M>a délután két érakor 55 éves koráiban meghalt Kassán Berger Lajos, a kassai Korzó-mozi tulajdonosa. Berger La­jos súlyos gyomorfekélyben szenvedett. Teg­nap este megpróbálták az orvosok, hogy vérátömlesztéssel mentsék meg az életnek, aminek azonban már nem volt kedvező eredménye. Az elhunytat kiterjedt családja és nagy rokonsága gyászolja. KOMMENTÁROK * TÖRTÉNELEM KÉPEKBEN Az utóbbi években számos kiadó megkísé­relte, hogy történelmi kiadványait bő kép­anyaggal lássa el, mert a közönség talán a mozik, talán a revük hatása alatt újból hatá­rozott vágyat érzett az- események vizuális érzékeltetése iránt, mint a gyermek, aki a kezdetleges tan- és nevelési anyagot csakis képek segítségével tudja appercipiálni. így kétségtelenül egyszerűbb és lélek be mark > lóbb. A Propyláen Weltgeschiohi kiadói tíz­kötetes népies müvük szempontjából egye­nesen fontosabbnak tartották a képanyagot a szövegnél s kiadványuk tényleg az illusz­trált történelemkönyvek egyik standardmüve lett. A jobban az emlékezetbe vésődő vizua- litás tendenciája a nagy hatást és propagan­dát elérni akaró modern művészeknél is tért Imuitolt, emlékezetes George Gross, aki raj­zaival valóságos lexikonát adta a modern burzsoázia fonákságainak, vagy Kurt Tuchol- sky, aki „Deutschland, Deutschland über alles“ című „képeskönyvében" a fotomontázs, a;: ellentétekkel dolgozó képbeállitás, a régi fotográfiák segítségével maró és minden mes­teri szatíránál jobban ható rajzát adta annak a Németországnak, amelyet gyűlölt s amelyet destruálni kivant. A fotoriportázs valóban olyan eszközt adott a történetírók kezébe, amely nem hazudik, ahol a véleménykülönbség nem játszik szere­pet, ahol a tényeket nem lehet megcáfolni, vagy meghazudtolni. (Természetesen a ten­dencia a íotoriportázsból sem maradhat ki: a képek összeválogatásával bárki azt a célt és világnézetet domboríthatja ki, amelyet éppen akar.) A fotomontázs (különböző fény­képek olymódon való összeállitása, egymás- bakapcsolása és egy képpé formálása, hogy az illusztráció egyetlen gondolatot, sok rész­ből álló egyetlen célt szolgáljon és mintegy egy eszmei képtotalitást alkosson) újfajta művészi eszközével, amely a kifejezés bő le­hetőségeit adja meg az alkotó zseninek, egész gondolatláinookat, történéseket lehet egyetlen képpel kifejezni- A szó szinte fölös­legessé vált, — elég néhány pregnáns kép­aláírás — és az események a fotográfiák se­gítségével megcáfothatailanul elénk ugranak és mélyen belevésődnek emlékezetünkbe. A fényképeknél nehéz hazudni vagy ker­telni. Az előttünk álló faktumok nem vitat­hatók. Éppen ezért kevés megbízhatóbb esz­köz van a történelem igazságának bemuta­tására, mint a fénykép. Két budapesti iró, Márai Sándor és Dormándi László Kner Al­bert tipográfiai segítségével megkísérelte, hogy a világ legújabb történetét a világhábo­rú kitörésétől napjainkig fényképekben mu­tassa be. A kezdeményezés nem uj, de rit­kán sikerült a célt jobban elérni, mint a ma­gyar művészek pompás képeskönyvében, ahol hétszáz minden országból és minden időből összeválogatott fénykép világosan és teljesen érzékeltetni tudja az 1914-től 1930-ig terjedő kort. Valóságos bibliát kapunk, ahová csak be kell néznünk és minden élénken az em­lékezetünkbe ugrik. Az első kép a hágai Bé­kepalota épülete (az örök béke gondolata he­vitette a háború előtti generációt), a második „egy polgári lakás 1914-ben", mintegy Ízelí­tőül, hogy hol élt és hogyan élt a háiboruelötti vezetőosztály, azután egykorú, jól összeválo­gatott képek a régi békevilágból (uralkodók, diplomaták), a bábom borzalmairól, a há­ború utáni véres eseményekről, forradalmak­ról, személyiségekről, a világ látszólagos meg- béküléséről, a szellemi, technikai, materiális élet nagy vívmányairól, az egyes országok külön történelméről, a nagy riportokról és szenzációkról^ a politikai és társadalmi kristályosodásról, a kor szokásairól, tenden­ciáiról, nagy eredményeiről, semmi sem ma­rad ki s Kürtentől Nurmiig mindenki benne van, hogy a nagyszerű képeskönyv az „örök béke" egy uj akkordjával: a kiújult verseny­fegyverkezés bemutatásával fejeződjék be. A hétszáz kép összeválogatása jó. Lényeges dolog nem marad ki. Aki az elmúlt tizenhat évet ismerni kivánja, vagy emlékezetében akarja tartani, annak a számos történelmi mü és memoár mellett feltétlenül meg kell szereznie ezt a müvet, ahol kép-extraktumát, vizuális elixirjél kapja az elmúlt időknek. Ez a könyv nélkülözhetetlen. Néha-néha for­gatni kell, hogy emlékezzünk. Tanulságosabb összefoglalás elképzelhetetlen. Egyetlen pil­lanat alatt előttünk van a múlt egész rette­netessége, előttünk van korunk lényege, előttünk vannak a nevek, az események, a tettek, amelyek életünket eddig elkísérték. Fáradtság és megerőltetés nélkül átlapozhat­juk és megismerhetjük a modern ember történelmét. A könyv kitűnő kiállításban egyelőre fran­ciául jelent meg, de az angol és a német ki­adás útban van. Kétségtelen, hogy ez a könyv sokezer példányban az egész világon el fog terjedni. Szvatkó Pál. Goebeí városi tanácsos idegrohamot és si kapott a Sklarek-pör tegnapi tárgyalásán A Sklarek-cég monopolszerződése a berlini magisztrátussal Berlin, november 4. A Sklarekjbünper teg­napi tárgyalásának megint áldozata van Goe­bei városi tanácsosnak, a per egyik vádlott­jának a személyében, akinek idegei a tárgya­lás izgalmai következtében felmondták a szol­gálatot. Tegnap főképpen azokról a monopól- szerződésekről folyt a szó, amelyeket a a'ber­lini magisztrátus kötött a Sklarek-Jivérekkel. Go ebei tanácsosnak jutott a szerep, hogy a már fennálló monopólium-szerződéseket 1935-ig meghosszabbítsa. 1929 április 3-án a Sklarek-fivérek levelei Ír­tak a magisztráushoz, közölve, hogy legutóbb érzékeny üzleti veszteségeket szenvedtek, Üzleti palotájukat el kell adniok és egy má­sik szerényebb hajlékba kell költözniük. Ez a levél ismét csak a régi melódiát verklizte, a Sklarek-fivérek elsírták panaszaikat, hogy a magisztrátussal kötött üzleteik révén sú­lyos financiális helyzetbe kerültek. Másnap, április 4-én Goebel városi tanácsos már megállapodott a Sklarek-fivérekkel a monopol-szerződés 1935-ig való prolongálásá­ban. A szerződés értelmében a Sklarek-fivérek kizárólagos jogot nyernek arra, hogy Berlin város részére textilárut és cipőt szállítsanak. Amikor a szerződés prolongált formájában elkészült, Goebel városi tanácsos Benetzke tanácsoshoz ment és vele is aláíratta. Elnök: Benetzke tanácsos utóbb elmondot­ta, hogy amikor tisztába jött az üzlettel, tel­jesen kétségbeesett. A Sklarek-fivéreknél ré­gebben ruhát rendelt s ezt a rendelést rögtön visszavonta, de különben sem mutatkozott többet a Sklarekek körében. Az elnök megkérdi ezután Goebel városi tanácsostól, hogy üzleti eljárását hogyan tud­ta összeegyeztetni politikai nézeteivel. A vádlott, bíborvörös arccal ugrik fel és ki­áltja az elnök felé: Mit tehettem én ezek ellen. Hiszen a par­lament, a magisztrátus és a sajtó állandóan ki-bejárt ajtóikon. Tovább akar beszélni, de hangja elakad, könnyek csurognak le ábrázatán, csak két­ségbeesett gesztikulálással mutatja, hogy mondanivalója lenne még. Percekig nem tud szóhoz jutni s azután köny- nyektől elfúló hangon kezdi: — Nem birtam tovább, elnök ur, ez egy­szer kirobbant belőlem. Nem hagynak véde­kezni, állandóan elgáncsolnak, ön azzal tor­kolt le, hogy bolondságokat beszélek, azt mondta nekem, hogy fogjam be a szám. Elnök: De hiszen én nem korlátozom önt a védekezésben. Vádlott (torkaszakadtából kiáltozva): De igen, ezt teszi, én ezt kikérem magamnak. Most a védő is beavatkozik, izgatott és összekuszálódó szóváltás támad, amelyből egyetlen szót sem lehet megérteni. Az elnök úgy vet véget az incidensnek, hogy a vádlottól s a védőtől megvonja a szót A monopólium-szerződések körül támadt to- huvabobu csattanójaként Leó Sklarek emel­kedik szólásra és kijelenti: — Elnök ur, Goebel városi tanácsos az egyik legbecsü­letesebb ember azok közül, akik Berlin közigazgatását végzik. Ha kivánja, jellemezni fogom őt olyannak, amilyen a valóságban. Ezt azután Willy Sklarek sem hagyja szó nélkül: — Goebel tanácsos nagyon is kíméli a vá­rosháza többi urait és ezzel sokat árt saját­magának. A kérdéses szerződés nemcsak az említett jogokat ruházta ránk, hanem átadták nekünk a város gépeit, amelyekkel tulajdon­képpen kártalanítani akartak bennünket. Elnök (Goebel tanácsoshoz): Hiszen erede­tileg erről nem is volt szó a szerződésben, ugy-e bár? Vádlott: Nem, legalább is nem volt tudo­másom róla. Elnök: Ezzel a tudatlansággal ön mérhetet­len károkat okozott Berlin városának. A tárgyalás tart. Tatranské Matliáry (Tátra-Matlárháza) klimatikus gyógyhely, 920 m. magasságban 20 százalékos őszi kedvezmény. Pros­pektust kívánatra küld az Igazgatóság — Felépítették a nagykaposi római katoli­kus iskolát. Nagykaposról jelentik: A közel­múltban nagy ünnepségben volt része a nagy- kaposiaknak. Ugyanis a római katolikus egy­házközség nagy áldozatok árán felekezeti is­koláját kibövitive felépittette. A felekezeti is­kola a modern követelményeknek teljesen megfelelően igen praktikusan épült s az épü­let vetekszik brámely állami vagy községi is­kolával. Annak dacára, hogy igen nagy a gazdasági válság, a városnak dicséretére vá­lik, hogy oly nagy áldozatot hozott. Legna­gyobb érdeme van a felépülés körül az agi­litásáról közismert Mikulajcsik János igaz- gató-tanitónak, kinek nagy segítségére volt Gurály György kurátor és az egyházközség lelkes vezetősége. Az iskolát Pásztor Ferenc szentszék! tanácsos, plébános szentelte fel, mely alkolommal gyönyörű beszédekben mél­tatták a katolikus iskolának fontosságát Mécs László királyhelmeci plébános, páter Miklós Kassáról és Stefancsik Konrád kaposi plébá­nos. A katolikus hívek áldozatkészsége pél­daképe lehet minden községnek, mert Nagy- kapos derék lakossága rájött arra, mily nagy szükség van a felekezeti iskoláknak további' fejlesztésére, erősítésére. A mai vallástalan irányzatok mellett minden községnek azon kellene lennie, hogy a felekezeti iskolákat kiépítsék és ne engedje azok megszüntetését könnyelműen, nemtörődömséggel előmozdí­tani. xx Itt az utolsó alkalom, hogy megtanulja a szlovák nyelvet. Novemberben uj kurzusok. Bratislava, Mihály u. 2. — Súlyos szerencsétlenség érte Bárkány Miklós kassai fakereskedöt. Kassai szerkesztőségünk tele­fonálja: Tegnap délután súlyos szerencsétlenség történt az enyickei Ziahy-kastélyban, amely most Bárkány Miklós kassai fakereskedő tulajdonát ké­pezi. Bárkány Miklós, aki egyébként jónevü urlo- vas. tegnap délután, Hubertus napján kastélya parkjában ur lovas-versenyt rendezett, amelyre meg­hívott több kassai urlovast is. ő maga is lovagolt. Futás közben lova felbukott, a fakereskedő nagy Ívben repült le a lóról és eszméletlenül terült el a földön. Beszállították a kassai kórházba, ahol meg­állapították, hogy súlyos belső sérüléseket szenve­dett. állapota komoly, azonban az orvosok bíznak felépülésében. Az ismert fakereskedő szerencséblen- sége nagy részvétet keltett a városban. — A keresztényszocialista párt losonci titkár­sága uj helyiségben. Az országos keresztény- szocialista párt losonci-körzeti titkársága ez­úton is tudomására hozza a párttagoknak, hogy a titkárság irodáját Losoncon a Vasuti-ucca 39. szám alá, a Schwáb-féle vendéglőépület külön helyiségébe (a vasút mellett) helyezte át. A tit­kárság mindennap —• kivéve a vasár- és ünnep­napokat — reggel 8-tól délután 1-ig tart hiva­talos órát. — A kassai Joint nagysikerű müsosors estje. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Az Országos Zsidó Árva- és Tanoncotthon, valamint a Joint-menza ja­vára Kassán vasárnap rendezett műsoros estély fényesen sikerült. A közönség szinültág töltötte meg a Schalkház-kávéház szuterén helyiségeit Weinherger József dr. menzabizottságii elnök üd­vözlő szavai után Garai Sándor dr. magvas beszéd­ben ecsetelte a zsidóság szociális és politikai hely­zetét a nemzeti államokban. A nagy tetszéssel fo­gadott, tartalom és formában szép előadást Farkas Árpádné művészi zongorajátéka követte. A- művész­nő kitűnő technikával és preciz játékkal három zongoraszámot adott elő, majd Majiyn Károly éne­kelt. Szépen csengő baritonhangjával és kitűnő elő­adásával jól megérdemelt tapsot aratott. Műsor után tánc, bridge és rummy volt, mely a késő éj­jeli órákig együtt tartotta a közönséget. — A november 14-iki párisi utazásunk. A novem­ber 14-én Béceből induló párisi társasutazásunk egybeesik a párisi kiállítás bezárásával s igy uta­saink jelen lehetnek ennnél az érdekes és ünne­plés aktusnál. A kiállítást több mint 32 millió em­ber nézte meg s igy kétségtelenül a legjelentősebb látványa volt századunknak. Jövőre a kiállítás nem lesz nyitva. A mi utolsó párisi utazásunk az ed­digi utazásoknak megfelelő keretek között folyik le. Van egy olcsó, népszerű csoport, melyben a rész­vételi dij 1000 Kő s mely 3 és fél napi párisii tar­tózkodást nyújt. Van egy elitcsoportfiunk, mely egészen elsőrendű ellátást és jó programot élvez s ebben a részvételi diij 1320 Kő. A nyolc napos utazás elit ellátással 1680 Kő. Jelentkezni e hét vé­géig lehet. — Halálos motorkerékpár-katasztrófa Gödöllő közelében. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Zinre József parlamenti őr tegnap este oldalkoosis motorkerékpárján közeledett Budapest felé. Gödöl­lő közelében egy szembejövő autó fényszórója el- vakifotta s nekihajtott egy kilométerkőnek. A motorkerékpár magas Ívben az ufszóli árokba for­dult. Ztnre Józsefet haldokolva szállították a kór­házba, miig az oJdatkocsibam ülő Sándor fivére még a helyszínen meghalt. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom