Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-04 / 251. (2768.) szám

4 T>RTOAT-A<yA<AAR-H I RLAI> 1931 november 4, ggcr&a. KOMMENTÁROK FRANKFURTER ZEITUNG Négy leszármazottja él még Kazinczy Ferenc testvéreinek Prága, november 3. Kazinczy Ferenc halá­lának századik évfordulója alkalmából, me­lyet mostanában ünnepel a világ minden or­szágának magyarsága, nem lesz érdektelen nagy vonásokban ismertetni az egykor hatal­masan kiterjedt Kazinczy-család leszármazá­sának vázlatos történetét. A Kazinczyak nemcsak a magyarság legte­kintélyesebb nemes családjai közé tartoztak, hanem a magyar szabadság küzdelmeiben több vértanút is adtak. Igv Kazinczy Péter ítélő mestert 166-ban a Wesselényi Ferenc nádorispán által rende­zett összeesküvésben vett részt, fej- és va­gyonvesztésre ítélték. Nem hajtották ugyan végre az Ítéletet, mert Báthory Zsófia párt­fogására nagy váltságdíjjal e a katolikus hit­re való áttéréssel szabadulhatott, de a sú­lyos rabság és testi sanyargatás következté­ben rövidesen 43 éves korában meghalt. Nagy Kazinczy Ferencünk a Martino­vics összeesküvésben vett részt és 1794-ben pallosáltali halálra és javai elkobzására Ítélték. Királyi kegyelem halálig tartó vár­fogságra változtatta és hét év után kegyel­met nyert. Ugyanebben az összeesküvésben szerepelt öccse, Kazinczy Miklós is, egy 19 éves fiú, akit ifjú korára való tekintettel 9 hónapi rab­ság után szabadon bocsájíottak. Kazinczy Lajos tábornokot, a nyelvújító Ferenc 29 éves fia 1849-ben Hayuau á’ta'l kő­iéire ítélte, majd „kegyelemmel" az aradi vársáncban október 25-én főbelöveíte. Utolsó szavai voltak: — Istenem! Ne hagyd el szerencsétlen ha- ámat! Börtönök, bitók, halálos ítéletek fehnuta- i tott példái bizonyítják, hogy a Kazinczy-csa­lád tagjai a magyar nemzetet mindenkor ra- t jongó hűséggel szolgálták életük áldozásával ia évszázadokon át: Kik élnek még a hires kazinczi és alsóred- meczi Kazinczy-családból? Nem &okan. A família ötödik nemzedékéből (1730-tól) három ág szakadt, a Kazinczy Dániel bárom íiu gyermeke: 1. József (1832—1834), felesége Bossányi és nagyugróczi Bossányi Zsuzsám a, (Érsem- jénből) fiuk volt Kazinczy Ferenc. 2. András (1738—1804) kir, tanácsos és kir. mdvarnok, felesége szegi Aisdorfer Mária. 3. Péter (1747—1827-, alispán, aranysar­kantyús vitéz. Első felesége Boroszkay Elza, második Ragályi Zsuzsánna. A három fiúnak ivadékaiból nézzük meg kok élnek, mert mindenki más, aki Kazinczy nevet visel, nem tartózik a családhoz. 1. Kazinczy Józsefnek kilenc gyermeke volt. Az első Ferenc, az iró, aki Érsemj én­ben született nagyapjának, Bossányi Ferenc­nek kúriáján s akinek uyolc gyermeke volt. A Kazinczy József ma élő leszármazottjai a következők: Kazinczy Ida sz. 1880- Budapesten, Ka­zinczy Gábor sz. 1888. városi főmérnök Bu­dapesten. Kazinczy Béla bíró sz. 1872. Abád- szalókon. Végül Kazinczy Irén. aki Ka­zinczy András gyermeke, szül. 1900-ban, Ka­zinczy Irén édes anyjával együtt néhány év óta Nagyváradon él, mint nyugdíjas özvegy. Kazinzy Irénnek, a nagy család utolsó sar­jának, a néd fényén kívül márnem maradt egyebe a Kazinczyak vagyonából és összeköt­tetéséből. változott adok őt is besorgzták ama nők sorába, akiknek kemény munkával kell biztositaniok létfen tartásukat. Kazinczy Irén most készül szépségszalont nyitni Nagyvára­don. — Kisebb lesz Temesvár. Temesvárról Írják: A városi főmérnöki hivatali jelenleg a város épitészeti területének kiigazításán dolgozik. Ez a terület ed­dig kétezer hektár volt és megfelelt egy ké'száz- ötvenezer lakosú város építést területének. A fő­mérnöki hivatal a területet ezer hektárra akarja lecsökkenteni még pedig elsősorban aizért, hogy ■megtakarítsa az útépítési költségeket. A kétezer hektárnyi őrületnek ugyanis háromszáz kilométer hosszúságú utjai vannak, amelyek közül százhetven kilométer épi'etlen. Mindem méternyi ut kiépítése 6000 leibe kerül, úgyhogy százhetven kilométernyi útvonal elkészítése egymilliárd és Húszmillió lei költséget jelentene. Ezt az óriási kiadást akarja a város elkerülni és ezért csökkenti le az ép ítésze ti területet, a város testéről imigyen leoperált terület részére ped:g külön építési szabályrendeletet dol­goznának ki. Ez a rendelet csak mezőgazdasági tí­pusú házak építését engedné meg. Suciu Adrián városi főmérnök arra a mccrcondolásra. hogy a lie- csökköntett építési terület a város fejlődését meg- akadályozha'ná. kiieVe.főtte, hogy ez ne okozzon senkinek se gondot, mert reális számítás szerint Tonur.várnak &ak száz százötven óv múlva lesz csak kétszázezer lakosa, úgyhogy nem kell etfcó. tar­tani. mintha az u'onnan megállapítandó építési zóna • város fejlődését hátráltatná. Németországban egy nagy újság hetvenöt- éves jubileumát üli s a jelentős liberális or­gánum visszaemlékezései alkalmat adnak a gondolkodó naturáknak, hogy általános elmél­kedésekkel toldják meg a jubileumot. Megál­lapítják, hogy a jubiláló orgánum, a Frank­iul-ler Zeitung régen nem az, ami Vilmos császár korában volt. Vele is az történt, ami annyi mórral: a mór megtette kötelességét, a mór meihet. A Fr. Z. bátor és magasnivóju publicisztikájával elősegítette a német köz­társaság belső kialakulását, győzelemre segí­tette a demokráciát a birodalomban, de a győzelem után nincs szükség többé faltörő kosokra s a Fr. Z. lassan lehervad, elveszti jelentőségét, a presztízséiből él, amennyiben politikai snobok és gurmándok orgánumává vált és nem tud élelesen belekapcsolódni a kort vezénylő tömegmozgalmakba. A háború előtt a Fr. Z. Európa egyik veze­tő orgánuma volt. Az intellektuell élvezettel vette kézbe — s akkor az intellektuelleknek még volt szavuk — tanult belőle, lelkesedett, örült bátorságának, igazmondásának és élénk fantáziájának. A lapot bankár alapította, de akkoriban a bankárok még sokszor találkozni tudtak a leghaladóbb elmékkel a középkori csökevények elleni küzdelemben, ami ma, a tiszta osztályharc korszakában fizikai lehetet­lenség, sőt a bankárnak meg volt az az óriási előnye, hogy mind szellemileg, mind anyagi­lag független volt és fönnakadás nélkül táp­lálni tudta a küzdelmét. A Fr. Z. újságírói elitgárdát neveit s fejedeímileg fizette munka­társait, akiknek szava nem egyszer rettegés­be ejtette a német liberalizmus ellenségeit. Vilmos császár belső presztízsének aláakná- zásában vezető szerepet töltött be a lap, de valahogy úgy történt, hogy a cél elérése után, a mikor, a gyűlölt bálvány megdőlt, a legjobb fegyverek nem kelletlek többé. A Fr. Z. bizo­nyos tekintetben elvesztette létjogosultságát Helyébe mások léptek: nem lapok, hanem a kornak és a megnőtt tömegeknek megfele­lően lapkoncernek. Németország (és bizonyos mértékben Olaszország) a legtovább őrizte me» kultúrá­jának egészséges decentralizálódasát, ami természetes is, mert a birodalom egyike volt az utoljára egységbe olvadó európai hatal­maknak s igy történhetett, hogy a vidéki kul- turcentrumokban megjelenő lapok pusztán esztétikai és intellektuális értékükön kívül — VII. közlemény — (tj) Prága, november 3. Az ipar- és kereske­delemügyi tárca kiadásainak 44 millió 280.500 koronát kitevő kiadásaiból a központi kormány­zat személyi szükséglete 10 millió 287.600 koro­na, a dologi szükséglet 11 millió 445.600 koro­na. A minisztériumban 263 tisztviselő és alkal-, mázott s 12 társulati felügyelő dolgozik s ezen­kívül 64 szerződéses hivatalnoka van a minisz­tériumnak. A központi kormányzat első címletének har­madik paragrafusa az állami vámügyi, iparügyi, közgazdasági, külkereskedelmi tanácsok szemé­lyi szükségletét 270-000, a dologi kiadásait 546 ezer koronában állapítja meg. A negyedik para­grafus a nemzetközi uniók (vámtarifák nemzet­közi unifikálása, nemzetközi kereskedelmi inté­zet, nemzetközi védjegyunió, nemzetközi vegyé­szeti hivatal) tagságából folyó kötelezettségekre 166.000 koronát engedélyez. — A gyáripar nép­szerűsítésére dologi kiadásokban 2.5 milliót, az export előmozdítására 3.2 milliót s a kereskede­lem föllendülésére 650.000 koronát költ az ál­lam. A kisipar A második címlet a kisipari ügy fejlesztésére 12 millió 450.100 koronát (tavaly 15 millió 244 ezer 600 korona) engedélyez. Eme címlet első paragrafusa az iparügyi felügyelőségek személyi kiadásait 726.600, a dologiakat 3 millió 288.5ÓQ koronában állapítja meg. Ebből az összegből a különböző vidéki iparügyi felügyelőségeken és ipart segitő és támogató intézeteken 38 személy működik. A dologi kiadások javarésze a turóc- szentmártoni e ungvári kisiparügyi intézetekre megy. A íurócszentmártoni intézet összesen 2 millió 101.600 korona, az ungvári 239.900 korona ellátmányt kap, a többi, nemállami intézet része­sedése — támogatás címén — 1 millió 642.900 korona. A második paragrafus a kisipar segélyezésére 6 millió 255 ezer koronát engedélyez. Ebben a paragrafusban a rendkívüli intézkedésekre 2 millió van felvéve. A felmaradó összegből a kisipari hitelszövetkezetnek 1.9 millió, a uem- hitelszövetkezeteknek 0.5 millió, a kisipari szak­előadások tartásira 460.000, kisipari flezttodijak­befolyást gyakorolhattak a politikai élet ki­alakulására. Ma a birodalom eloentralizálódik és Berlin lassan-lassan minden szellemi hőt a maga lencséjébe gyűjt. A sajtó a fővárosba összpontosul. Vannak még óriási vidéki la­pok, de ezek vagy egy berlini koncéra kere­tébe tartoznak és a központból irányítják őket, vagy óriási nép- és boulevaaxllapok, amelyeknek hatása külsőségekben nyilvánul meg és lepereg a tömegekről, vagy eróti'kus, csendes és előkelő elvonultságban élő, kis példányszámú intellektueü-Iapok, naponként megjelenő revük és tudományos folyóiratok, amelyek kápráztató intelligenciájuk ellenére, sőt éppen azért — nem tudják betölteni azt a szerepet, ami manapság egy napilap ren­deltetése. A Fr. Z. az utóbbiak közé süllyedt — vagy emelkedett. Példányszáma kicsiny. Főleg a külföldön olvassák, elsősorban Buda­pest régimódi intellektuális köreiben, ahol a régi presztízs fénye még nem aludt ki, mert nagyon távoli csillagról, nagyon távoli vá­gyak centrumából jő, de másutt, ahol köze­lebb vannak azokhoz az elvekhez, amiket a Fr. Z. vall, a lap szinte már túlhaladott ál­láspont, unalmas és a snobizmus határán im- boíyog. Közgazdasági része (amelyet különös módon mindig valamilyen belső ellentmondás váluaz' bi el politikai részétől) technikailag most is a .egkitünchb, — de vájjon van-e je­lentősege ma a légüres térben mozgó szabad­kereskedelmi fejtegetéseknek, mikor az in- zolvenciák és a bukások felsorolása elegendő a közgazdasági rovat kitöltésére, amikor a tőzsdéket, a vállalatokat egyre jobban gúzs­ba kötik, a bankok titkolódznak, rendeletek- uek engedelmeskednek vagy meghalnak s a közgazdasági cenzúra világszerte szigorúbb, mint a politikai? A közgazdasági rovat bizo­nyos tekintetben illuzórikussá vált, — leg­alább egyelőre­Nem csoda, ha a Fr. Z. ilyen körülmények között a közelmúltban többször anyagi nehéz­ségekbe jutott s csak azért nem szűnt meg, mert egy régi újság halála nagyon kompli­kált, nehéz és hosszadalmas folyamat. A li­beralizmus frankfurti bástyája omladozik^, nem csoda, mert a mögötte levő elv sem élet­képes többé s a ragyogó, de kicsiny szolitér fényét régen elhomályosították a nagy német sajtókoncernek sötét fellegei, az Ullsteinek, a Mossek, a Soherl-ek, a Knorr és Hirt-ek, a Hugenbergek. Szvatkó PáJ. ra 220.000. egyéb ipari segélyezésre 900 ezer korona jut. A harmadik paragrafus az ipar támogatását célzó egyéb munkálatokra 280.000 koronát, a negyedik paragrafus az idegenforgalom támoga­tására 1.9 millió koronát, engedélyez. Viziutak A harmadik címlet a viziforgalom szükségle­teire 5 millió 585.000 koronát fordít, mely öez- szegből a személyi kiadás (a hamburgi csehszlo­vák kikötő igazgatása) 20.000 korona, A ham­burgi és stettmi kikötőszakaszok karbahelye- zése 570.000, a belviz-hajózás segélyezésére 5 millió korona jut s fennmaradó 15 ezer koronát egyéb forgalmi berendezésekre fordítják. Szabadalmi hivatal A szabadalmi hivatal szükséglete 4 millió 427.200 korona, ebből 3 millió 602.700 korona a személyi kiadás. A szabadalmi bíróság szükség­lete 85 ezer korona. Bevételek A központi minisztérium a költségvetésben 6 millió 467.00 korona bevétellel számol, mely összegből csak a behozatali és kiviteli engedé­lyek 6 milliót hoznak. Az állami kisipari intézetek bevétele 336 ezer koronában, a viziutak, kikötők bevétele 300.000 s a szabadalmi hivatal bevétele 4 millió 780.000 koronában van előirányozva. A köztársaság üzletbarátai A költségvetéshez csatolt táblázatokból azt látjuk, hogy a csehszlovák köztársaság import­áru szükségletét tavaly 87.4 százalékban s 13 milliárd 733 millió 145.000 korona abszolút ér­tékben az európai államoktól szerezte be. A köztársaság ugyanakkor 15 milliárd 39 millió 155.000 korona értékű árut adott el az európai államoknak, ami az összes exportnak a 86.1 szá­zaléka. A köztársaság ve\ői és szállítói között első helyen Németország áll, amely 6 milliárd 10 mil­lió 860.000 korona (38.3 százalék) értékű árut szállított Csehszlovákiába s innen S milliárd 571 millió 427,000 írtókü árul stti ál (80,4 százalék). — Ausztria 1210.6 millió korona érté­kű árut szállított ide s 2439-4 millió értékű árut vett át. — Lengyelországgal passzív a külkeres­kedelem, amennyiben Csehszlovákia 879 millió 611.000 korona értékű árut vett át s oda 638 millió 693.000 korona értéküt szállított. Magyar- ország tavaly 929 millió 980.000 korona (5.9 százalék) értékű árut szállított s 1 milliárd 4 millió 456.000 korona értékű csehszlovákiai árut vett át. — Jó vevője Csehszlovákiának még Ju­goszlávia (1.52 milliárd), Nagybritánia (1.37 mil­liárd). Az ázsiai államokból 493 millió 108.000 koro­na értékű árut vásárolt Csehszlovákia s oda 643 millió 986.000 korona értékű árut szállított- Az afrikai államokból eredő behozatal 262 millió 847.000 korona volt, mig az oda irányuló kivi­tel 356 millió 459 ezer koronát hozott. Az ameri­kai államok Csehszlovákiába. 1 milliárd 148 millió 267.000 koronáért szállítottak árut s 1 milliárd 396 millió 669.000 koronáért vettek portékát. a mnm A kikötők forgalmát szemléltető táblázat azt mutatja, hogy az elbai kikötök közül csak az aussigi ér el olyan forgalmat, mint a komáromi, vagy a pozsonyi kikötő. A többi hat elbai és moldva-kikötő forgalma együttesen alig olyan, mint a pozsonyi, vagy komáromi kikötőé külön- külön. A pozsonyi kikötő áruforgalma 1929-ben 335.305 tonna. 1930-ban 490.669.8 tonna, a ko­máromié 1929-ben 651.560 tonna- 1930-ban 652 ezer 22-4 tonna volt. Idegenforgalom A legújabb közgazdasági ágazatra, az idegen­forgalom föllenditésére mindössze csekély 1-9 milliót fordít az állam. A költségvetés indokolása maga is megállapítja, hogy ez bizony kevés, azonban nincs több pénz. Az ügy pedig megér­demelné, még ha máshol is kellene a szükségletet sziikebbre szorítani. A csehszlovákiai fürdőkben 1930-ban 141.000 külföldi állampolgár keresett gyógyulást, vagyis itt nyaralt. A külföldiek közül 74.789 német. 13.833 osztrák. 11.614 magyar, 17.229 lengyel, 5750 román. 5515 amerikai állampolgár volt. Az egy fürdőhelyen huzamosabb ideig tartózkodó vendégeken kívül a fürdőket és a köztársaság hat legnagyobb városát 1930-ban 319.303 idegen látogatta meg átmenetileg. Karlsbadot 46.830, Marienbadot 34.537, Pöstyént 8.980 előkelő ide­gen kereste föl a múlt évben. Sokan vannak a hivatottak... Hogy a szellem mennyire él még a legnagyobb gazdasági válságban is, azt legjobban igazolja az a tény, hogy a szabadalmi hivatalnál 80.144 találmányra kértek szabadalmat. A feltalálók kihalásától tehát nem kell tartani. Azonban ke­vesen vannak a választottak, amennyiben a pró­zai gondolkodású szabadalmi hivatal csak 28.223 találmányra adta meg a patentét. 28.317 jelent­kezőt elutasított e az év végén 23.604 jelentkezés még elintézetlen volt­Kovemher az olcsó riviérai üdülések hónapja A Cote d’&zur Jiinmy Walker. a nemrégen Európát járt newyor- ki polgármester mondotta: .A. francia Riviéra ma­gában egyesíti Floridának ég Kaliforniának minuen szépségét1'. Ez a mondás találó és igaz. A francia Riviéra az Edén örökrag-yogásának, virágos és napsütéses életének maradványa s talán azért van. azért gyönyörködtet és vonz, hogy az eljátszott Paradicsomra emlékeztessen bennünket. November hónap elsőrendűen alkalmas arra, hogy az utazni szerretö közönség itthonhagyja az esőt, a zimankóé, hangulattalan napokat és odameneküljön, ahol érik a narancs, buján zöldéi a vegetáció és olajfa ligetek adnak a leevgőnek idegzeongitó álmokat, lélekbe- lopó zamatot. Novemberben még nem luxushely a francia Riviéra, de a pezsgő, kiesé mondáin, de mindég disztingvált életet szeretők üdülőhelye. Ár­nyékban 12—14 fokot mutat a hőmérő, a napon fel­szökik 27—28 fokra. Eső rendszerint nincsen. A szállók és penziók nincsenek túlzsúfolva s ehhez képest az árak aránylag alacsonyak. A P. M. H. utazási irodája november hónapra olcsó tíznapos pausálarranzsmákat ajánl olvasóinknak. Tíznapos teljes ellátást, szobával, oda és vissza szoló vas­úti jeggyel Nizzában és Mentonban 1.320 korona. Ugyanennyibe kerül a téli napfürdőiről bires cap~ martini Roquerbruneban a pausálüdülés. Cannesben 1.350 koronáért nyújtjuk ugyanezt, mig Monté Car- loban 1.480, Juan les Pisiében pedig 1.500 koronába kerül a tíznapos tartózkodás ugyancsak útiköltség­gel. Aki nem barátja az égyedülutazásnak, annak nagyszerű alkalma lesz a Riviérát magyar veze­tővel meglátogatni a P. M. H. karácsonyi utazása révén. Ez az utazás 12 napig fog tartani és összesen 1.680 koronába kerül. Az utazás programja egyedül­állóan változatos. Az utasok megismerkednek a Ri­viéra minden szépségével és különleges szórakozá­saival. A szilveszteri éjszakát Nizzában, ujesztendő estéjét Monté Carloban töltjük el. Januárban már drágább lesz a Riviéra, mert ekkor megkezdődik ar. örökké kék tenger és ég csodahelyére a luxust ko­rosok özön hm Ezért ajánlatos most és karácsony­kor felkeresni a Riviérát, mert ugyanezt találjuk, amit a januári és farsangi főidényben, de jóval ol­csóbban. A riviérai utakra nézve kérjünk felvilá­gosítást a P. M. H. utazási irodájától (Bratiaiavay Coftfcrot Részletek az állami költségvetés Indokolásából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom