Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-29 / 273. (2790.) szám

Ift31 november 29, vasárnap. 5 Az országos képviselőtestület megszavazta Szlovenszkö költségvetését A költségvetés „legszomorubb fejezetének", a kulturális tételnek tárgyalása során Blanár, Jaross és Alapy országos képviselők rámutattak a magyar kultúra mellő­zésének legkiáltóbb példáira Nagyon olcsón Kellemesen Hygienikusan fával 7 17 D EJ f csak E* MT ti I ff szabadalmazott folytonégö kályhával füt. lO kg. fát használ 24 órán át. Kérjen ingyen árjegyzéket KÁMPFNER és MAYER cégtől BRATISLAVA, Kórház-ucca 18 Pozsony, november 28. (Pozsonyi szerkesz­tőségünktől.) A tartománygyülés költségve­tési vitájában a kulturális fejezetnél pén­teken délután fölszólalt Blanár Béla dr. (ma­gyar nemzeti párti), aki tartalmas beszéd­ben okolta meg, hogy pártja miért nem fo­gadja el a költségvetést. Blanár beszéde — A múlt évi költségvetés tárgyalásánál — mondotta Blanár Béla dr. — indítványt adtam be, hogy a kulturális költségvetésbe külön tételként vegyenek be bizonyos ösz- szeget a magyar és német nemzeti kisebbség kulturális céljaira. Mivel a nemzetközi szer­ződések határozatainak az alaptörvényiben, az alkot mán ylevélbe való becikkelyezése folytán a nemzeti kisebbségek kulturális szükségleteinek kielégítése a kész bevéte­lek utján biatositandó, ennek az alapelvnek a mi költségvetésünkiben is eleget kellene tenni, vagyis ne kelljen minden adott eset­ben valóságos küzdelmet folytatni ezer koro­nás kiadások érdekéiben. Hogy ne forduljon elő például az, hogy a magyar kulturegylet 122 fiókja részére 3000 koronás kulturális se­gélyt kozzanak javaslatba. Ez az indítványom, amelyet az országos képviselőtestület előké­szítés végett a választmányihoz tett át, mind­eddig neim érkezett meg a választmányhoz és dgy persze a képviselőtestület elé sem. Indítványomat helyesnek és törvényeinken alapulónak tartom, ezért ezt újból fenntar­tóim és várom annak eldöntését. Egyébként a kulturális költségvetés a* általános költ­ségvetés hamupipőkéje, vaJUóságos mostoha­gyermek^ hiszen a múlt évhez képest, amit kevesel- tünik, három millióval kisebb. így például a tudományos tevékenységre a múlt évi 800.000 korona helyett 400.000 korona, művészeti cé­lokra a múlt évi 700.000 korona helyett 300.000 korona van előirányozva. Az ország kulturális tevékenysége segé­lyekben merül ki, de az ország közoktatására, sőt a népnevelésre semmi befolyása nincs. Jó volt, hogy a kulturtanács felállítását sürgetik itt, éppúgy, mint a történelmi or­szágokban, de átalakító hatással leszre ez, nem tudom, de magyar nemzetiségi szem­pontból aggál ykodom, mert hiszen előttem áll a mezőgazdasági tanács példája, ahol mi magyarok képviseletet sem kap­tunk! Különben — köszönet érte az államfőnek — magyar tudományos intézetünk már van, de nincs magyar tudományos képzésünk, nincs magyar egyetemünk. Nincsenek magyar párhuzamos egyetemi elő­adásaink sem és Így a magyar tudományos képzés a középiskolával az érettségivel vé­get ér. Úgy látszik nálunk teremnek embe­rek, akik egyszerre akadémikusokká lehet­nek. A színészetre 1 millió 500.00 koronát adunk. Ebből a magyarra mindössze 90.000 koronát! Magyar szépirodalmi intézményekre egy-két ezer korona jut, morzsa csak. Beszé­dét a következő szavakkal fejezd be: — Kifejezettem magyar kulturális célra a költségvetésben egyetlen egy tétel sincs, ennélfogva fenntartom indítványomat és a költségvetést el nem fogadom. Pozsony — mint egyetemi város? Lastovka dr. egyetemi tanár (agrárius) a pozsonyi Komensky-egyetemről beszélt. Azt hittük — úgymond —, hogy a kor­mány kiépíti Pozsonyt egyetemi várossá, de sajnos, csalódtunk. Prágában a legmoder­nebb fakultások vannak; a filozófiai és a jogi a legmodernebb felszerelésű épületben, a technika most kap uj épületet. Csak Szlo­vén szkóról felejtkeztek meg. Ennek az a ma­gyarázata, mert Szlovenszkö nem lép fel elég eréllyel és egységesen odafönn Prágában. 1914-ben alakult a régi pozsonyi egyetem. Ezzel egyidőben a debreceni, amély hasonló nívójú volt, mint a pozsonyi. Ma a debreceni egyetem magas európai nívójú, ezzel szemben a pozsonyi még min­dig a régi állapotban van. Végül a szónok határozati javaslatot olvas fel, melyben Pozsonynak egyetemi várossá való kiépítését követeli. Jaross Andor: Genfbe megyünk orvoslásért... Jaross Andor (magyar nemzeti párti) fölem­líti a magyar tudományos, irodalmi és művé­szeti társaság alakuló gyűlését, ahol Dérer dr. iskolaügyi miniszter azt jelentette ki, hogy ne kívánjuk el egymás értékeit, a szlovákok le­gyenek büszkék Hviezdoslavra, a magyarok pedig Madáohra. Néhány nappal később Éger- szegen és még két tiszta magyar községben szlovák iskolát nyitottak meg, tehát pont ellen­kezőjét tették, mint amit Dérer dr. ünnepélye­sen kijelentett. A ez ónok ismerteti a tótmegyeri magyar iskola sorsát, ahol egy magyarul nem tudó szlovák tanító tanít a magyar iskolában s ahol hivatalos nyomásra a közelmúltban az — Áldott állapotban lévő nők és ifjú anyák a ter­mészetes „Ferenc József* keserüvii használata által rendes gyomor- és bélmükődéet érnek eü. A modem nőgyőgyitás főképviselői a Ferenc József vizet Igen sok esetben kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. A Ferenc József keserűviz gyógyszertárakban, dro­gériákban és füezerüzletekben kapható. Sportolók figyelmébe! Uj tiputu elsőrendű »it gyártok most lett patentiroitatvn „Neupat" yédiegy alatt. Kérjen próbareadelésre mintadarabot és meggyőződik róla, hogy törhetetlen. Újdonság! Uj típus. Gyeresai, női si, ugró sí, nagy választékban és a legolcsóbb árban. Angro eladás és detaif. Régi sít olcsón preparálok és javítok. Neupaner Emil. faáru-üzem, Krompachy KoSicka lupa. Iskolaszékben elhatározták 9:7 szótöbbséggel, hogy nincs szükség magyar iskolára. Tótmegyeren 137 magyar diák maradt magyar iskola nélkül. Ha önök nem akarnak megérteni bennünket, s nem akarják idehaza respektálni kisebbségi jogainkat — folytatta a szónok —, nekünk nem marad más hátra, mint hogy Genfbe menjünk a nemzetközi politika fóru­ma elé és ott követeljük jogainkat. Alapy fOlszólalása Alapy Gyula dr. (keresztényszocialista párti) különösen azt kifogásolja, hogy kifeje­zett magyar kulturális célokra egyetlen egy tétel sincs felállítva. Ez a fejezet a legszomo­rubb része a költségvetésnek. A magyar ki­sebbség számarányánál és adózásánál fogva megérdemli, hogy kultúrájának fejlesztésére az ország minden lehetőséget megadjon. Több szónok felszólalása után Fiókom Jenő dr., a kulturális fejezet előadója reflektált a felszólalásokra, majd a többség elfogadta a fejezetet. Az esti órákban a nyugdijtétel letárgyalása után az elnök a vitát berekesztette és el­rendelte a szavazást. Két kommunista és szövetkezett ellenzéki pártjaink hat képviselője szavazatával szemben a többség általánosságban és rész­leteiben is elfogadta a 300 milliós költség- vetést. Ezután az egyes indítványokra kerüt a sor. A legtöbb javaslatot az országos választmány elé utalták. Ez a sors érte jetoss Andornak a vetőmagakcióra vonatkozó javaslatát is. Este negyed 9 órakor a tartománygyülés befejezte e havi ülésszakát. A legközelebbi ülés januárban lesz. Elkobzás után második kiadásban jelenik meg a keresztényszocialista párt naptára Kamo, november 28. A kassai AllamtígyésMÓg Ssfillő Góea dr. nemzetgyűlési képviselő pártelnök és Grosschmid Géza dr. szenátor cikkének egyes kitételei miatt elkoboztatta az országos keresz­tényszocialista párt 1932. évi naptárát. A párt az elkobzás ntán második kiadást ad ki és kéri hí­veit, hogy néhány napig türelemmel legyenek, amíg a naptár szétküldése megkezdődik. Két történet Irta: Csathó Kálmán Az EGYIK TÖRTÉNET I I. 1911-ben történt. Emma néni levelet irt Pest­re a testvérének. .. Nagyon kellemes ez a kis fürdőhely, Jancsimmal együtt nagyon jól érezzük magun­kat. A társaság kitűnő, és a közeli városból is hoz a vicinális naponta vendégeket, akik a na­pot itt töltik. Jár ide többek közt egy ezimpá- tikus fiatal mérnök, aki, úgy látom, szívesen nősülne, ha megfelelő partit találna. Ezért arra gondoltam, pakkold föl a Klárikát és küldd ide.. A költség nem nagy, ennyit igazán reszkíroz­hatsz, mert a fiatalember vagyonos, jó család­ból való és szép állása is van a városnál...“ Klári savanyu képet vágott, mikor az anyja odaadta neki a levelet. —• Az Emma néni gusztusa! Képzelem! De azért elmegyek! De az anyja szigorúan felelte: — Persze, hogy elmész! Én már a te korod­ban régen asszony voltam ... El fogsz menni és remélem, hogy mint menyasszony jössz haza. Klári engedelmesen sóhajtott: — Én is remélem! — De oiyan furcsán mo­solygott, mintha mást remélne, mint az anyja. II. A cigány délelőtt, a kút mellett álló filagó- riában a Carmen-indulót húzta. Tízóraira. A sé­tányon föl s alá hullámzott a tarkaruihás ven­dégsereg. Klári is ott lépkedett bokábanszük szoknyával és rózsákkal díszített, óriási floren- tinkalappal a mérnök ur oldalán, akit Gábor­nak hívtak. A másik nevét elfelejtettem. Gábor a házáról mesélt, ami nemrég készült el. Hat szoba van benne, és most a kertjét ülteti be vi­rággal és gyümölccsel. — Minek magának akkora ház? — kérdezte Klári. — Magános embernek. A mérnök mosolygott. — Talán nem leszek mindig ilyen magányos. — Úgy? — mondta Klári. — Házasodik? Gratulálok! A mérnök vállat vont. —• Egyelőre korai. De talán nemsokára... Mondja! — kérdezte kis szünet után, mialatt a cigány éppen azt húzta: „Föl hát a gátra, tor­reádor !“ —, meg tudná maga szokni a csöndes, kisvárosi életet? Kutatva nézett a Klári arcába, ez azonban nem nézett rá vissza, hanem messze előre és a szeme hirtelen megvillant örömében. Aztán el­kiáltotta magát: — Lajos! Hát maga itt van? — és otthagyva a mérnököt, egy hosszú, szőke fiatalember elé sietett. III. Lajos kezet csókolt Klárikának és mondott is neki valamit, amit azonban Gábor éppen olyan kevéssé hallott, mint azt, amit Klári fe­lelt Tá. Illedelmesen félreállt és úgy találta, hogy ez a Lajos részben nagyon ellenszenves ember, részben igen alkalmatlan időben érke­zett. Vagy talán éppen a legalkalmasabb pillanat­ban? —■ tűnődött. Mert most mintha Klárikát sem találta volna annyira vonzónak. De nem ért rá eldönteni a kérdést, miért köz­ben odaértek Emma néni ék is és Klári bemu­tatta Lajost nekik is, neki is: — Régi tenniszpartnerem! — mondta róla. Aztán folytatták a sétát, de most már hár­man mentek elől és bár Lajos a legérdekesebb pesti pletykákkal szolgált, Gábor határozottan unta magát. Annyira, hogy még a déli vonattal hazament, pedig kinn akart maradni estig. ' IV. Emma néni megnyugvással vette tudomásul, hogy Lajos elutazott az esti vonattal. — Hogy elment, azt helyeslem, — mondta. — Hogy egyáltalán eljött, azt annál kevésbé, mert azt hiszem, megzavarta Gábort szándéká­ban. Klári a vállát vonogatta: — Én nem tehetek róla. néni! — Dehogynem, fiam! Nem kellett volna hoz zá olyan nagyon szívesnek lenned! így nem le­het bizalmat kelteni az emberekben.., Klári sunyin mosolygott: —• Talán nem lesz baj, nénikém! Emma néni úgy érezte, elértette a húgát. — Azt hiszed, ezzel ugratod ki a nyulat a bo­korból? Klári nevetett: — Meglehet! V. A dolog azonban nem látszott ilyen egysze­rűnek, mert Gábor két napig egyáltalán nem is mutatkozott, harmadnap meg, mikor végre meg­jelent, szokatlanul ünnepélyes, tartózkodó volt. Klári azonban olyan kedves volt hozzá, hogy lassankint mégis kénytelen volt fölmelegedni, amit Emma néni, aki aggódó nagynéni szivvel figyelte az eseményeket, nagy megnyugvással vett tudomásul. Mikor pedig látta, hogy Gábor a következő napokon már el se mozdul a húga mellől, nem állta meg, hogy nagy elismeréssel azt ne mondja az urának: — Hát ügyes fruska ez a Klári! Azt hiszem, egy-két nap alatt kiugratja a nyulat a bokor­ból ... — Micsoda nyulat? — kérdezte Jancsi bácsi, aki igazi férfivaksággal a világon semmit se látott mindabból, ami az orra előtt folyt. Emma néni titokzatosan mosolygott: — Majd meglátod! VI. Augusztus tizenkettedikén van Klára napja. Tizenegyedikén Gábor ügyesen módját ejtette, hogy négyszemközt pár szót válthasson Emma nénivel. —■ Klárika 5nagyságának szeretnék valami meglepetést szerezni, de előbb a nagyságos asz- szohy beleegyezését szeretném hozzá meg­nyerni. v — Mi az a meglepetés? — Egy vőlegényt szeretnék neki ajándékba hozni... — mondotta meghatott mosollyal a mérnök. — Az illető mérnök, van egy kis va­gyona, elég jó állása ... csak azt szeretném tudni, a Klárika családjának nem lenne-e kifo­gása za ..illető" ellen? Emma néni szivdobogva adta meg a választ: —• Én azt hiszem, a család nagyon örülne az „illetőnek", » — És Klárika? Mit tetszik gondolni? Mo'&t már alig' birta a sírást visszatartani Em­ma néni. Azt felelte: — Klárika ... szereti az illetőt!... A mérnök szeme fölcsillant: —* Mondta? — Tudom! — felelte Emma néni és megszorí­totta a Gábor kezét. VH. Gábor másnap egy nagy csokor rózsával ült be a vicinálisba. De majd megütötte a guta, mikor a vele szemközt ülő úrban ráismert La­josra, aki vidáman köszöntötte. — Szervusz! Hova? Hova? Talán bizony gra­tulálni mész valakinek ezzel a szép csokor ró­zsával? Gábor kedvetlenül tette le a bokrétát maga mellé, aztán felelte: — Nem! Dehogy!... Azaz ... Nem is tu­dom! ... Lajos nem firtatta tovább a dolgot-., hanem áttért más témára. A félórai utón a fürdőig kö­zömbös dolgokról beszéltek. Meglehetnen von­tatott volt egyébként a társalgás, mert Gábor ezórakozottnak látszott és kedvetlennek, Lajos pedig nem erőltette meg magát túlságosan. — Remélem — gondolta —-, megint sikerülni fog megugrasztani, hogy a déli vonattal haza­mén jen! Mikor azonban megérkeztek, mégis nyájasan azt kérdezte tőle: — Hát mit gondolsz, hol találjuk ilyenkor Klárikáékat? Merre menjünk? Gábornak elborult az arca. Gőgösen és hide­gen felelt: — Pardon... Tévedsz... Én nem hozzájuk jöttem! Be se megyek a telepre. Tde megyek egy villába, az erdőn túl! Szervusz! Megbillentette a kalapját, sarkon fordult és elment az erdő felé vezető utón, kezében a csokorral. Lajos mosolyogva, nézett utána. — Annál jobb! — mondta elégedetten. — Hánem ... egy pár szál virágot én is hozhattam volna a Klári nevenapjára!... Ejnye, ejnye! . . önkéntelenül még egy pillantást, vetett (ki bor után és alig akart hinni a szemének, amit ekkor látott: Gábor megcsóválta a feje fölött a

Next

/
Oldalképek
Tartalom