Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-28 / 272. (2789.) szám

1331 nonrömber 28, szombat. Rheumában szenved? Kérje ki orvosa taná­csát, mit tegyen elle­ne és vegyen A ireiwaldauitragédia kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság belejezte munkáját A tüntetőknél nem voltak vasdorongok ? — A szociáldemokrata Právo Lidutovább kitart a hátlövések mellett flLPfl menEhoi-sósborss-eszt. Alpa-masszázs csilla- S| pitja fájdalmait, fel- pj élénkíti a vérkeringést, fej a szervezet rendes táp- lálását igy elősegíti, erő- ||f siti az izmokat, meg- t| nyugtatja az idegeket, m csak véresen esett össze. Számos csendőr megsebesült és az a veszedelem forgott fönn, hogy lefegyverzik őket, ezért a csendőrök először puskaíussal védekeztek az erőszakos­kodó tüntetők ellen, majd pedig soríüzet adtak. TiieaiagF csendőrgolsró A fegyverhasználat teljesen szabályszerű volt. mivel a csendőrök élet veszedelemben forogtak. A vizsgálat megállapítása szerint tizenegy csendőr lőtt, egy csendőr nem használhatta fegyverét, mert a szeme tele volt sóval, egy másik csendőr a megsebesült parancsnok segítségére sietett, egy harmadik pedig azt az embert figyelte, aki ál­landóan uszította a tömeget. Megállapítást nyert, hogy ez az uszító Hádek kommunista képviselő volt. A sor tűz után * tüntetői esétfutottak. A bcéy- adaeta ott maradtak a botok, kaáapáoook, kövek é§ aa * oó ée boré, *jnK a tüntetők * csendőrök eften Iwiwaiál'tak. ftetfert Adolf letartóztatott munkás azt vallotta, hogy a tüntetőket, amikor Setzdorfból Limdewieeebe vonultak, a mezőn egy Ismeretlen ember állította meg és fölszólította őket, hogy ne hagyják magu­kat a csendőrök által föltartóztatni, hanem vonuljanak Freiwaldauba. Ilyen körülmények között elgondolható, hogy mi következett volna be-Freiwaldauban, hogy­ha nem sikerült volna a tömeget még idejében szétszórni. A ceendőrsortüz után a tömeg szét­futott, de közvetlen utána ismét kisebb csopor­tokban verődött össze. A csendőrség kordont Prága, november 27. Az A—-Zet jelentése sze­rint a freiwaldaui összeütközés ügyében kikül­dött bizottság, amely Cerny dr. morva^-sziléziai országos elnökből, Richter dr. nemzeti szocia­lista képviselőből, Merta nemzeti szocialista szenátorból és Putna csendőrtábornokból állott, tegnap délután Níederlradewiesébo utazott, hogy helyszíni szemlét tartson a tragédia szín­helyén. A bizottság egyes tagjai délután már visszautaztak Prágába s csak Cerny elnök ma­radt ott, aki azután este szintén visszament. Prágába. Putna tábornok már reggel volt Nie- derlindewiesén bárom csendőrrel, akik tagjai voltak az összeütközésben szerepelt kordonnak és sértetlenek maradtak. A csendőrtábornok a három csendőrt úgy ál­lította föl, ahogy a kritikus pillanatban állot­tak és az egész szomorú esetet újból demon­strálták. Kora délután, mialatt a bizottság a hely­színen tartózkodott, kommunista munkásküldöttség állított be a járási hivatalba Hodina képviselőnő és Ko- pecky képviselő vezetése mellett. Amikor a deputáció megtudta, hogy a bizottság a helyszínén van, szintén kiment oda. A kül­döttség ott azt kérte a bizottságtól, hogy a temetés állami költségen menjen végbe és hogy a halottakat adják ki nekik. A niederiindewiesei községi képviselőtestület- egyébként tegnap délután ülést tartott, amely a késő éjszakai órákig foglalkozott az esemé­nyekkel. A tüntetők fegyverei A bizottságnak — folytatja az A-Zet — első­nek a freiwaldaui járási főnök terjesztette elő jelentését, aztán Putna generális. Megállapítást nyert, hogy a támadók nem voltak fölfegyverkezve vasdo­rongokkal, hanem többnyire erdőben fölsze­dett fakusá rigókkal. Ezek a fahyadngok, ezAmeeertat hatvan, « kOa­eétfhátAn vannak. Néliiny nagy kődarab le van a corpora dellotik között, amelyekkel a csend­őröket megdobálták. Azonkívül vont és senkit sem engedett Freiwaldau felé. Mihelyt a véres tüntetés hire Freiwaldauba ér­kezett, a járásfőnök azonnal katonai megerősí­tést kért. Egy század katonaság azonnal ki is vonult a járási hivatal elé. Amikor a tömeg ezt észrevette, azonnal szétoszlott. Ez gyorsan törlént, meri a legtöbb embernek kerékpárja volt. Slávik műm a tomfüunistáls ellen Slávik bel ügy miniszter a kommunisták ál­landó lármája közben azt állítja, hogy Langer kommunista szenátor már novem­ber 22-én egy népgyüiésen felszólította a tömeget, hogy ne várjanak könyöradomá- nyokat a hatóságoktól, hanem maguk sze­rezzenek igazságot maguknak és éhségíel- vonulást rendezzenek Fraiwaldauba és hogy hia ezt nem engednék meg, úgy erőszakkal vigyék keresztül a felvonulást. Megállapí­tást nyert továbbá, hogy Hádek képviselő nem a tüntető tömegben volt, hanem a csend- őrség háta mögött állott és onnan uszított a csendőrök ellen. A halottak zsebeiben sót borsot találtak, sőt az egyik holttest zsebében éles revolvertöltényt és egy kilőtt hüvelyt is. A belügyminiszter ezulán felolvassa a halot­tak neveit. A sortüznek eddig nyolc halottja és tizenegy sebesültje van, a csend őr ség ré­széről pedig két tiszt és 11 csendőr sebesült meg. A vizsgálat eredménye világosan mutat­ja, hogy a csend őrség mindent megtett, hogy a végső eszközhöz ne kelljen nyúlnia, de vé­gül is jogosan használta fegyverét, mert élet­veszedelemben forgott. Ezt különben már megállapította a parlamenti bizottság is, amelynek három tagját ő jelölte ki, de rászí­vott a vizsgálatban rajtuk kívül a nemzetgyű­lésnek még öt más tagja. R l§yés Biiiatiafában íműMtak Kiás... Ami egyes lapok azon állítását illeti, hogy néhány tüntetőt hátulról lőttek le, a minisz­ter megjegyzi, hogy ez valószínűleg úgy tör­ténhetett, hogy a tüntetők a lövés hallatára oy, utolsó pillanatban önkéntelenül megfor­dultak. A kommunisták állandó ellentmondásai köz­ben Slávik belügyminiszter azzal fejezi be beszédét, hogy a rendet minden körülmények között különösen a mai nehéz időkben fenn kell tartani és a bűnösök nem kerülik ki méltó büntetésüket. Mikulicsek; Slávik a legfőbb bűnös. Soukup elnök utólag rendreutasitja Kindl, Nedved és Haken kommunista szenátorokat. A szenátus ezután elutasította Haken sze­nátor ama indítványát, hogy a belügyminisz­ter nyilatkozata felett azonnal indítsák meg a vitát és a koalíciós pártok ama indítványát fogadta el, hogy a belügyminiszter nyilatko­zata feletti vitát egyesítik majd a költségve­tési vitával. Izgalmas vita — egy szenátor elájul Ezután a szenátus áttért az napirend első pontjának tárgyalására, amely a büntető per- rendtartás egyes rendelkezéseinek módosítá­sára vonatkozott, A törvényjavaslat előadója Milota cseh nemzeti szocialista szenátor volt. Elsőnek Ilake nkommumsla szenátor beszélt aki a freiwaldaui véres eseménnyé foglalko­zott és rámutatott arra, hogy rövid időn be­lül már ez a negyedik eset, amikor a mun­kástömegbe lő a csendőrség. Éles szavakkal támadja a belügyminisztert és a kormányt, amiért az elnöklő Votruba alelnök kétszer rendreutasitja, majd harmadszor figyelmez­teti, hogy megvonja tőle a szót. Ebben a pillanatban a német szociáldemok­rata szenátorok padsoraiból éles kiállás hangzik el és Pollach szenátor a földre zuhan. Pollach szivgörcsöket kapott és elájult. Az ülést azonnal félbeszakították, az ájult sze­nátort az olvasóterembe vitték, ahol orvosi se­néhány zsákocskában sót és borsot őriznek. Ott van néhány ceendőrsisak is, egy részük be­ütve. Ott őrzik Jirkovsky főhadnagy és Gfrygar zászlós köpenyét is. Jirkovsky főhadnagy köpenye csupa vér. Azonkívül megállapítást nyert a lap szerint, hogy az egyik csendőr nem is használhatta fegy­verét, mert szeme közé sót szórtak. A tüntetés során 13 csendőr 20 lövést tett (a belügyminiszter autentikus jelentése szerint 11 csendőr) s a lövések közül sok a levegőbe ment, amit az a tény bizonyít, hogy golyókat találtak a közeli Weinich-koresma tetőzetében is. A csendőrök egyike megfigyelte, hogy a csendőrkordon előtt három ember állott, akik közül az egyik hirtelen fölemelte ujját és megadta az ismert kommunista jelet a tá­madásra. Ez a férfi azután eltűnt s a csendőrök, akik ke­resték, állítólag felismerték benne Hádek kommunista képviselőt. A kommunistáknak jól megszervezett hírszer­ző szolgálatuk volt és pontosan tudták, hogy hol mi történik. Nem volt sortüz? A munkásság és az egyéb lakosság körében az A-Zet szerint az a felfogás uralkodik, hogy sortüz nem volt, hanem ellenkezőleg csak egyes csendőrök lőttek, azonban gyorsan egymásután. Egyébként a lap szerint valamennyi csendőr ellen, akik tagjai voltak a lindewiesei kor­donnak, fegyelmi vizsgálat indult meg annak megállapitására, vájjon indokolt volt-e a fegy­verhasználatra. Prága, november 27. A Poledni List jelen­tése szerint a freiwaldaui kórházban még 13 sebesült van. Ké*ő éjaovks jelentkezőit raéf MtbeattU, ftkiuek lapockái# ré*« reá. <■ A* orvosok még bárom eobeMöt állapotát életveszélyesnek mondják. Ezek: Amanieht gélyben részesítették, majd amikor magához tért, autón lakására szállították. Ezután ismét folytatták az ülést. Haken be­széde további során polemizált Slávik belügy­miniszterrel és azt állította, hogy az események egészen másképp történteik, mint ahogyan a miniszter adta elő. Hádeík képviselő abban az időben, amikor a tra­gikus eset történt, Langer szenátorral együtt a járásion üknél interveniált, tehát nem vehetett részt a tüntetésiben. Amikor a szónok élesen kritizálta Cerny morvánrszági országos elnököt, Votruba alelnök megvonta tőle a szét. Ez újabb nagy vihart idézett elő a kommu­nistáknál. Haken tovább beszélt, mire az elnök az ülést félibeszakitóttá. a szocialista pártok gyors vizsgálatot kívánnak Az ülés ujjlból való megnyitása után Habr- mán cseh szociáldemokrata szenátor a né­met és a csehszlovák szociáldemokrata pár­tok nevében nyilatkozatot olvasott fel, mely* ben a két párt azt követeli, hogy gyorsított eljárással vizsgálják ki a freiwaldaiui esetet és a bűnösöket vonják felelősségre. Ugyan­ilyen értelemben nyilatkozott pártja nevé­ben Merta cseh nemzeti szocialista is. A szenátus ezután a tárgyalás alatt lévő javaslatot első olvasásban elfogadta, majd mén leirat ügyek tárgyalására tért át. Az első mentelmi ügy Farkas Zoltán dr. szociálde­mokrata szenátor ügye volt, aki ellen Novák dr. volt kassai polgármester becsűletsér lés címén tett feljelentést. Farkas mentelmi jo­gát saját kérésére felfüggesztették. Két jelen­téktelen mén leírni ügy elintézése után végét­ért az ülés: Öt perc múlva a szenátus máso­dik formális ülést tartott, amelyen kiadták a szociálpolitikai és a költségvetési bizottság­nak a fizetések leszállításáról és az adók fel­emeléséről szóló törvényjavaslatokat. A szenátus legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt tiz órakor tartja, amely­nek napirendjén a' bizottságok által ma le­tárgyalandó javaslatok gyorsított eljárással való tárgyalása szerepel. Mária, akinek has lövése van. Schubert Vil­mos, akinek mell-lövése van és Böhm Rudolf, akinek fejét hátulról lőtték át s egy másik golyó a mellén hatolt be. A Právo Lidu SöntarSia a hátlövésekről szóló hírét A Právo Lidu az esetről ma a következő­ket írja: „Megírtuk már, hogy kilenc ember közül hatot hátlövés ért. Tudósítónk elölt ezt megerősítették a kórházi orvosok is. A hiva­talos jelentés, amint kitűnik belőle, egyelőre csak két esetről beszél, amelyekben persze kétségtelen bizonyítást nyert, hogy H&uke Hedvig és Stein Gusztáv mái mene­külés közben kapta & golyót. Ezért a kevésért is köszönetünket nyilvánít­juk a hivatalos hírszolgáltatásnak. Teljesen megerősíti ez a mi híreinket." Í4 csendőr — 17 lövés A lap ezután igy folytatja: „összesen 13 sebesült van. A hivatalos je­lentés alapján tessék összeszámlálni a sebe­ket, amelyeket kaptak. Kiderül, hogy az arány ez: 13:17. Schubert Vilmos munkásnak három lövése van, mindegyik máshol, Böhm Rudolfot két golyó érte. Csendőr összesen 15 volt s az egyikük tiszt. A tiszt biztosan nem lőtt. ő csak — amint a hivatalos elégia jelen­tette — „a földre bukva parancsot adott a tüzelésre". Ez azt jelenti, hogy 14 csendőr 17 lövést tett Ebből egyet sem engedünk el s hozzá még azt sem tudjuk, hogy hány golyót kaptak a halottak." Slávik belügyminiszter ma aa idézett lapok mogjolenén* után — mint föntebb közöljük —; a KJGuátuffban özekre a rfadotetkre la kitért • igy részbán már vdiaajttii a flejtók&sfaioé- uyefcr* Miniszteri válasz a román megszállás ástál okozott károk megSéritésési Prága, november 27. Hok'ky Károly, a ru- szinszkói magyarság országos keresztényszo­cialista párti nemzelgyülési képviselője még 1929. decemberében interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez Huszt község és vi­déke lakosságának a román megszállás ide­jén történt megkér ősi lása és az okozott ká­rok megtérítése tárgyában. A pénzügyminisz­ter erre az interpellációra csak most, a be­adás után éppen két esztendő el tel tévéi, ad­ta meg rövid válaszát, amely igy hangzik: „A háború okozta, valamint az államfordu- lat után felmerült egyéb károk likvidálása az 1931. julius 3.-i 106. gy.-sz. kormányrendelet által rendeztetett. Az idézett rendelet 3. § b) pontja értelmében készpénzbeli állami hozzá­járulás a rendelet 2. §-ában kitűzött feltételek fennforgása esetén Podkarpatszka Busznak román hadsereg által történt megszállásakor okozott károk megtérítéseként is nyújtható, amennyiben azok bejelentése az 1921. év vé­géig eszközöltetett. — Dr. Trapl s. k. Jellemző viszonyainkra, hogy jóllehet a házszabályok 68. §-a kötelezi a kormány tag­jait arra, hogy az interpellációra két hónapon belül válaszoljanak, mégis — mint a jelen eset is fényesen igazolja, — a legtöbb eset­ben több hónapnak, ha nem évnek, kell el­múlnia, amíg a válasz megérkezik. De más szempontból is jellemző ez a pénzügyminisz­teri válasz, amely egy 1931-ben kiadott kor­mán yren delel re hivatkozva nyugtatja meg az 1929-ben benyújtott interpelláció aláíróit. Ez­zel szinte önkéntelenül is a kormány felelős tényezője maga igazolja azt, hogy szemfény­vesztés a kormánypárti köröknek az az állí­tása, hogy a parlamentben hiányzik a kon­struktív, alkotó ellenzék; hiszen ime ez eset­ben is ellenzéki pártjaink már 1929-ben rá­mutattak ogy oly kérdésre, amelyet a kor­mány csak két év múlva talált jónak ronda tett utón szabályozni. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom