Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-25 / 269. (2786.) szám

* rPHAIC AJ •/V>AGYAR ’ HI HIíAIÍ —BBM—agWBMW—BWWMMWWWMWBMMUXMBiaaWH 1581 T)<rr«m'tM*r 88, iiOTÖJt Válni, vagy lemondani a katonai rangról! Bonyodalmak Miklós román herceg házassága körül Bal Falais Töéaíre Albambra Prága Seléptídíj nincs — Elsőrendű mu'&tá Szenzációs infemacioná- lis világ városi program KóS zenekar Kei zenekar Az egyhazamban való népískíiai tanítás Kérdése Koizásiőíás Siamps^ János cikkéhez Benkopatony, november. Már tanügyi közlönyök­ben, a Magyar Tanitó-ban akartam a címben meg­jelölt tárgyról írni, de ha már a P. M. H.-ban is helyet kapott, élek az alkalommal s megválaszolom kontra-táborbeli kartársamat. Legalább az érők­kel t szülők is, — tiszta bort öntve a pohárba — a két véleményét összegezve bírálatot tudnak alkotni maguknak, — s leghelyesebb volna, ha közü'ük is hozzászólna egyik másik a vitatott tárgyhoz. Hiszen gyermekeikről s maguk érdekéről van azó. A pro-táborbeli kartársaim bizonyára velem együtt a tanulók s szülők érdekeire való tekintettel vetet­ték fel azy egyhuzamban való tanítás kérdését. Kekünk az anyagot igy is, úgy is e! kell végezni, előnyösségről nem is igen lehet beszélni Megjegyzem, a propagálók nagy része s magam is csak reggel 8-íóS 1-ig gondoltuk az egyhuzam­ban! tanítást, s ami egy óra elmarad, az pótolva j? íme a bc-ti egy nap szünet délelőttjén való ta­nítással. 8-tól 2-ig tényleg sok volna nemcsak a tanulónak hanem a tanítónak is.. A csak délelőtti tanítás eszméje nem mondvacsinált argumentumok szülöttje. Nem tudom elhinni kartácsaimról, hogy alapos indokok nélkül hozzáfogtak volna propa­gálni olyat, amiről meggyőződést ne szereztek volna. Mert ha közönnyel is olvasták cikkeiket a nevezett tárgyról, ők bizonyára jól meggondolták hogy mivel érveljenek, de hiszen megvan az adottság, nem kell a szomszédba menni indoko­lásért. . A legtöbb népiskolában, falun; délután 1-től 8-ig van tanítás. 2-től 4-ig nem is lehet a téli hónapok­ban tanítani, mert már 3 órakor nem látnak Írni, olvasni, avagy számolni. Párás az ablak, borús idő félhomályba borítja a tantermet. Már a gyermek 12 órakor indul haza, ha ugyan jó marasztaló sár­ban tud szegényke haladni, jól siessen, hogy 1 Őrá ?a visszajöjjön. Az ételt csak magába dobalja, de meg nem rágta, az agya sem pihent, mert tudva a gyermek idegességét, folyton arra gondol töp­rengve, hogy nem fog-e elkésni. 8 óra után megy haza a tanuló, hazaér, ki-ki mikor. Mire hozzáfog­na a tanuláshoz, H4—óra. Nem lát sem írni, sem olvasni, illetve tanulni. A szülő még nem gyújt lámpát, 6 még lát. Szegény gyereknek fő a feje, fiikor fog tan ülni, Írni Másnap ai Irka te»le wir- fultokka.1, mórt ta asztal piáikét veit, anyja rajta dolgozott, azért nem tudott rendet betűket írül, stb. kifogásokkal él & gyermek, de úgy igaza is lehet! No, és azok a falusi lógó-lámpák, hogy mi­csoda fényt adnak, amellett lehet kukoricát mor­zsolni, de nem tanulni. Ez áll a téli hónapokra. S ezekben a hónapokban nem lehet figyelmen k'vül hagyni az esős, hideg időt. s ehhez jön a feneketlen sár. A létszám fele, vagy háromnegyede nem megy haza, hanem az iskolában eszik, tehát reggel 3-tól délután 3 óráig van az Iskolában. De még nem hazabeszélés, amikor a ruházat hiányossága is készteti a gyermeket, rneg a szülőt is, hogy, dél­ben ne menjen haza. Inkább marad a jó meleg is­kolában, mint agyonfázzon a haza- és a vissza- jövetnél. Nagyon természetes, hogy alapos szellőz­tetésről szó sem lehet, rneg a por sem hiányzik, mert a sár, amit behoznak a lábbelivel, megszárad délig. A tavaszi, nyári hónapokra ezek az érvek nem állnak fenn. De! — ha egész délutánja szabad a gyermeknek, biztosan több ideje van iskolai dol­gának elvégzésére, mert- tudott dolog, hogy a hasz- navehetőt befogják könnyebb munkára, ha más­ra nem, libát őriztetnek vele. S hány ezegény gye­rek igy elszegődhetne libaörzésre, megkeresné kosztját, ruháját, lábbelijét. Amellett tanulhat is. Azonban 3 avagy 4 óra után csak egy pár óra, arra nem fogadják meg, azt tartják, nein érdemes. Tu­dom, hogy ez nem ideális álláspont, hogy a gyer­meket kenyérkeresésre, felruházkodására felhasz­nálják, de még mindig jobb, ha megkereste ru­hában jár, mint semmiben. Előfordult már, amikor a szülő azt mondta: — Most már öltöztesse fel a fiamat a Rektor ur, ha azt akarja, hogy iskolába menjen. Se napszám­ba, sem libát őrizni nem mehetett, én meg venni nem tudok neki! Ki tehet arról, hogy olyanyira nyomorságos vi­szonyok között élünk. Jó lélekkel állítom, hogy határozottan előnyösebb, tekintettel a szociális helyzetre, ha délután ninc-s tanítás, de meg tanu­lásra Is több ideje van a gyermeknek. Az az egy óra nem okoz olyan nehézséget, ha arra könnyebb tantárgyat tesz a tanító, amihez nem kell különö­sebb szellemi erő. Ami1 az ebédet illeti, az apjának úgy sem viheti ki, mert pont délben megy haza a gyermek, délután meg újból jönnie kell az iskolába. A nyári hóna­pokban meg már 12 órakor véget érhet a tanítás, amennyiben reggel 7 órakor kezdődhet,. Tessék elhinni, nem átkoznák a falusi szülők az egyhu /.ambami tanítást, sőt! Én egy időben bevezettem a nyári hónapokban, persze addig, arnig a kérvény óit': íj óz ve meg nem fordult a hatóságtól, ered ménytelimül jött vissza. Mikor megint visszatértem a régi beosztáshoz, a szülök deputációzni akartak, Bukarest, novamlber 24. Simájából kerülő utón Jön a hir, hogy Károly király, aki tnóg nem beverte ki az Influenzát és a mandula- lobot, szombat estére magáihoz kérette Jorga miniszterelnököt, Argetojanu belügyminisz­tert és Presan tábornagyot. Miklós herceg titokban kötőit és hivatalosan cáfolt morgana- likus házasságáról tanácskozott velük. Miklós herceg nem kért engedélyt a házas­sághoz a királytól, az uralkodócsalád lejé­től. A király véleménye szerint Miklós herceg nem maradhat meg magas katonai állásában, mint a repülőcsapatok főparancsnoka. Három óra hosszat tartott a tanácskozás a király dolgozószobájában és a megbeszélések­be belevonták a sigmaringeni hercegi család fejét is, aki két nap óta Sinajában tartózko­dik. A király azt kívánja, hogy öccse vagy bontsa fel a morganatikus há­ld vidéki városka közelében kis erdő terűi el. Kiránduló helye a városiaknak. Egy va­sárnap reggelen „vándormadarak*4 csoportja holttestre bukkan. A hulla hálón fekszik, kar­jai szét vannak lárva, szája nyitva. Öltözete csupán sporting, térdnadrág, hosszú . haris­nyák, cipői hiányoznak. — Munkás? Földmi- ves? Tanuló? A szemek üresek és beesettek, az arc felduzzadt —• és mindenütt, a bajiban, a szájban, a szemszögietben undorító féreg­had nyüzsög, A fiatalemberek alarroirozzált a legközeleb­bi erdőért é» félóra mulv* már mogjoleuik fekete autóján a hoiyvziiuen a gyn Iktnuági bt- zolbAg. Kény képeznek, méricskélnek, tfuudo­sau átkutatják a környéket, nyomokat keres­nek, végül kiürítik a bulla zsebeit, egy spár­gád a rab, egy írón, kis pénztárca, amelyben egy pár gyöngyházgon»b van ós két lebélyeg­zett külföldi bélyeg. Ez az egész tartalma. Semmi kiinduló pont a nyomozó hatóságok számára... A vándormadarakat kihallgatják, újat nem tudnak mondani. Végül megvizsgálják a hul­la sérüléseit. — Koponyájának hátsó részéu kiskaliberű, nyilvánvalóan közvetlen közelből történt belövés. Tehát gyilkosság? A holttes­tet beszállítják T. hullaházába. Megállapít­ható, hogy a szabadban nyolc-tiz napig he­vert. De kicsoda a halott? Átnézik az eltűn­tek jegyzékét. Egy tanulót tizennégy napja keresnek, a szomszéd városból egy fiatal me­chanikus három hete eltávozott és még nem tért vissza, a környékről egy fiatal földinives, aki tiz nappal ezelőtt elindult St.-be, még nem küldött haza levelet és szülei már a rend­őrségen tettek jelentési Az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy a ha­lott nem lebeíett edősebb 22 évesnél. Most aztán táviratok repülnek, telefonbeszélgeté­sek zajlanak le. Diákok, gazdasszonyok, föld- mívesek, mentorok, szolgáló lányok, mindenki, akinek a három eltűnttel az utóbbi időben dolga akadt, elvonulnak a hulla előtt. De egyetlen használható adat nincs, senki som ismeri fel az áldozatot. — Az arc felismerlie- tetlen. M. földmives, akinek fia tiz nappal az­előtt Sb-be indult, megkönnyebbüllen lélek­zik fel a szemle után: — Mei Bue isl‘s nicht! A nap múl óban van. A hulla szemmel lát­hatólag esik össze, mert a vizsgálat és a szál­lítás megrázkódtatásai rendkívül elősegítenék a bomlást. Mit kell cselekedni? — Hulla toalett! — adja ki a parancsot a vezető bűnügyi tanácsos. hogy az engedélyt gkapja az iskola. Leintettem őket, mert úgyis meddő lett volna fáradozásuk. S talán helyénvalón említeni, hogy junius hó­napban a délutáni órákon a hőségben óh hányán elszunyókálnak, különösen a kisebbje, do a na- gyobbja sóin márad el igen. De ha kimehetnek ját­szani, van áin élet! Nem bánnák, ha mindig játék­óra lenne. Ugyanez áll más iskolákra is, merem ■állítani. Nem hazaboszólés, sem nem visszaélés a gyermek energiájával az egyhuzamban! tan.tásnak a* bevezetése, hanem több szabadságadás, amiből bizony Őkegyelméknek soh1 sincs elóg. Még egyszer hangoztatom, hogy az egybuzam zasságot, vagy menjen hosszú időre kül­földre és mondjon le katonai rangjáról. Azt beszélik az udvarnál, hogy Miklós her­ceg nem akarja teljesileni ezeket a feltéte­leket. A herceg egyébként bukaresti palotá­jában tartózkodik, de felesége, aki Sevianu volt követ elvált neje és az ismert Dumit- rescu polgári családiból származik, megtar­totta eddigi lakását s nein mutatkoznak együtt a nyilvánosság előtt A miniszterelnök Argetojanuval és Presan marsallal éjfél után 2 órakor különvonaton utazott vissza Sinajáből Bukarestbe. Hogy mit végeztek a konferenciám, arról nem szi­várgott ki hir. A ság mar ingem herceg is el­utazott Bukarest, november 24. Miklós herceg rövi­desen kéUióuapi szabadságra küllőidre uta­zik Ez a szó éppen olyan borzalmat gerjesztő, mint a cselekedet, amelyet kifejez. Arról van szó, hogy az eltorzult emberi arcot újból IcUsm érhe­tő vé, az óléiból! archoz hasonlóvd kell tenni. A halottat néhány órára visszaszólítják az élet színpadára. Maszkot kell öltenie, éppen úgy, mint ahogy a színész maszkot ölt. A gyiikos- sági bizottság egy szép sárgára polírozott szekrényt boz a hullakamrába. Tartalma rész­ben egy sebészeti felszerelő* tárgyaiból körül ki: kéa, szondák, ollók, tűk, caijiestok, —- uWUré«s( a toilelt-fe Ürömién tárgyat: púder, olajak, otkolun, amink, tésfl, szappan tto — üvegszemok. És most „kikészítik*4 a halottat. II. bűnügyi inspektor kipróbált szaktekin- téuy ezen a téren. Azonban 6 nem nagyon szereli ezt a mesterséget, bár megszokta a bullaboncolásokat és a hasonló rémes dolgo­kat. Ezért először egy nagy üveget bűz elő a sárga szekrényből, amelyben yiztiszta folya­dék van. Ezzel boíocskondezik a hullát, aztán a helyiség padlóját és falait. Erős szaga van a folyadéknak, mintha otkolo-n, karból és éter keveréke lenne, de a borzalmas, ideget ölő rothadási bűz úgy ahogy megszűnik. Aztán II. inspektor szabályos operációs kesztyűket húz fel, amelyek finom, egészen vékony gumiból vaunak, mert a hullaméreg veszedelmes. Az egyik őrmester közben megtisztítja a bulla fejét a szenylől és piszoktól, amennyiben al­koholjai tisztára mossa. Az operáció — nem lehet máskép nevezni — megkezdődik. Először a fej természetelle­nes duzzadlságát kell megszüntetni. Lzt h duzzadtságot rothadási gázok okozzák, ame­lyek az arcnak és a fejnek bőre alatt gyűlnek össze és nem tudnak utat találni. A koponyán gyorsan megy a művelet, néhány vágás a ko­ponya hátsó részének bőrén, a gázok gyorsan elillannak és helyreáll a fej eredeti formája. Ám az arc bőrét nem szabad felvágni, ne­hogy az arc fel isuner hetet lenné váljon. A nyi­tott szájon csipesszel kell benyúlni és belül­ről több lyukat kell ütni, hogy a gázok elillan­janak és az arc is normális térfogatára csök- kenjen. Ám a szélesre nyitott száj és a szemllre- gek még mindig a felismerhetellenségig tor­zítják el az arcot. Mivel a szájat csak a leg­nagyobb erőfeszítéssel lehet lezárni és az­után újból felpattan, uj'abb műveletet kell el­határozni. Egy meghajlított sebészíüvel II. inspektor összevarrja az állkapcsok foghusát. Most ugyan a színtelen ajkak összezáruluik, báni tanítást mindennap reggel 8-tól délután 1 i.g értelmezem. Hogy a hétnek egy szünnapja elvész, azt úgy sem nekünk adták, hanem a gyermeknek. Máskülönben, akinek útja van dolgai elintézésére, az most is mehet bármely napon. Ezzel szemben mindennap délutája szabad a tanítónak 1 órától, s végtére a délutánok hosszabbak, van idő az egyéb munkák elvégzésére, még a napilapot is át­olvashatja esetleg, amit a jelen beosztással sokszor napokig nem olvashat az ember. Mert a tanítónak az iskolán kívül is van munkaköre, elég nagy, mit ha lelkiismeretesen betölt, többször ülhet az iró asztalánál lámpa mellett, mint a napfény mollott. ar. arcnak emberi vonásai vannak, de az üres szemgödrök a félig lehunyt pillákkal még mindig elijesxtóleg hatnak. Ebben az esetben céltalan volna a íejszerü szénigolyét ásvány­olajjal bekenni, amitől a friss hulla szeme élő fényt nyer, radikálisabb eljárásra van szükség, üvegszemeket kell berakni. A felső szempillákat felhúzzák és megerősítik s most a kagylósáé rü üvegszemeket, amelyeknek írisze kék. mert a halott haja szőke, beszo­rítják a szemüregbo. Most már az arc szinte élethü lenne, csupán a színtelen, vérnélküli ajkak és az arcbőr színe vár még ujubb mű­veletre. A bűnügyi sebész most színpadi frizőr lesz, az arcbőrét kenőcsökkel vonja be, az ajkakat vörösro szinezi, a kusza hajat ke­mény kefével rendbehozza. Néhány perc még s íme, az arc életet nyert. persze panoplikumszcrü életet, de mégis olyan ez az arc, hogy fényképezni lehet. Mert ez a célja a halod toalettjének: objektu­mot kell teremteni lehetőleg éielhü felvétel számára. A legtökéletesebb technikai rafi­nériával felszerelt fényképezőgép a bűnügyi munka nélkülözhetetlen segédeszköze. Két óra múlva már éles képek mutatják be a hullát és ez a kép megjelenik az újsá­gokban, a rendőrségi nyomozó lapokban, a plakátokon. — Ki tud róla?... Ki tud róla?.., — ér­dit a kérdés ezrek és ezrek szemébe. Majd érkezik felelet és akkor meg lehel tudni, ki az áldozat és igy hozzá lehet férni a gyilkos­hoz is. Ebl>en az esetben azonban nincs Is szükség a publikálásra. Amint a fényképet megmu­tatják M. földművesnek, kétségbeesetten ki­ált fel: — Mei Bue!... Igen, ez az én fiam! Most már felismeri a ruhákat is. Kihallgat­ják barátait, szerelmesét, kutatnak a gyilkos fegyver után — és négv nap múlva megálla­pítják, hogy a fiatal M. szerelmi bánatában öngyilkosságot követett el, a golyót a kopo­nya hátsó részén röpítette fejébe, hogy tép lezze az öngyilkosságot. Játszadozó gyerme­kek a halott kezéből kivették a kis fegyvert és később aggodalmukban, anélkül, hogy va­lakinek elárulták volna nagy titkukat, a pa­takba hajították s most a vezető rendőrtiszt­viselő szemei előtt keresik meg. Mindezt azonban csak ugv lehetett megál­lapítani, hogy először felderítették: Ki a ha­lott? 350 éves jubileumát ünnepli az európai burgonya A oópdtalíiinwéimok nóikfllöxíjet'et'íeo Mpenyitg*, • burgonya 850 évea Jubileumát ünnepli. Az első gumókat ugyanis Drake Ferenc tengerész 1581 ben hozta Európába, illetve Spanyolországba. Eredeté­ről csU|iAü annyit tudunk, hogy Amerika mérsékelt éghajlatú vidékein volt az őshazája s eleinte csak Spanyolországban terűi eszlel téli 6 innen származott el kérőbb Francia- és Olaazonszágba. Clausius bécsi természettudós, mint ritka értékes növényt, néhány burgunynpaláiilát Őrzött a füvészkertben és Idői­ben kiadott botanikai ír’ ében már réez’etesen megemlékezik a burgonyáról. Néhány évvel később Bauhimifl hason'ó munkája a burgonya termelését és étkezés céljaira történő felhasználhatóságát tár­gyalja, úgy amint ezt Franciaországban Bourgogne hegyvidékén látta. Érdekesek azok a feljegyzések, melyek a burgo­nyának Magyarországban .aló meghonosodására vo­natkoznak. 1054 ben Budán Németországból haza­érkező teológusokat letartóztattak, mivel u’tpogy- gyászukban burgonyát találtak. Az eret annyira foglalkozta!ta a közvéleményt hogy maga a nádor, tladadi Wesselényi Ferenc hallgatta ki a diákokat « miután tőlük megtudta, hogy ez az uj növény igen kiváló mezőgazdasági termény, azt javasolta III. Ferdinánd királynak, hogy törvényes utón se­gítsék e’ő a burgonyatermelést. A nádor javaslatá­ból törvény lelt., de a magyarországi burgonyater­melés alig valósult meg A mai Sz'ovenszkőn külö­nösen Liptó- és Szepesm egy ékben 1760 körül kez­dik termelni, Erdélyben csak az 1815-iki éhínség idejében kezdőd’k el a szerepe. Egész Középeurópá- ban, valamint a Balkánon o múlt század elején kez­dett a burgonya'ermel'és i eghonosodni, egyetlen kivétel Oroszország volt, ahol még 1844-ben is ál­lami jutalmat adtak azoknak a gazdáknak, akik krumplival vetették be földjeiket. — Az országos keresztényszocialista párt központja köri hiveit, hogy válaszbélyegol csúfoljanak a párt szerveihez intézel leveleik­hez. Az egyhuzambani tanitás indokai között utolsó helyre tettem magát a tanítót érintő indokot, mert fenntartom, hogy a propagálók s köztük én is, tehát a pro tábor a gyermek 8 szülője jobb voltát akarjuk szolgálni legelsősorban, s ami időt ezzel nyerünk, nem a gyermek rovására megy, ellen­kezőleg, nagyobb felkészültséggel téphet másnap a tanitó az osztály elé, ami oktatásügyünknek csak előnyóre válhat, s nem hátrányára. Mi a jobbikat keressük szintén, illetve szolgáljuk, anr- kor kerületi gyűléseinken a kontra táborral erős vitaharoot vívunk. Hogy ki győz? A jövő titka! Antul Árpád, igazgató tanító. Halló • • • • fííaíío ® ® • * III m hunngyt rendőrségi * ¥ * Megindul nyomról-nyomra a bűnügyi rendőrség munkája Első feladni: az áldozat személyazonosságának megálla- piiása — Elkészül a halott maszkja — Egy német bűnügyi riporter naplójából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom