Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-25 / 269. (2786.) szám

X, évf, 269. (2786) szám * SlíSF^a 1931 november 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. t\ képes meréktett.el havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ poUtiktd napilapja rELELOS DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCÜ GÉZA Szerkesztőség: Prága fU. PanskA uüce 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal« Prága 11, Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖHYCIM: H l R L ft P. PRflHft A népszövetségi tanács kidolgozta a fapán-kinaí békeíeltételeket Kína hajthatatlan marad — Briand közvetítő kísérlete — Sze dr. jegyzéke ¥édogát i. A krízis vészmadara csattogtatja Eurőpa- szerte szárnyait szent karácsony küszöbén, ezon a szörnyűségesen komor adventon. A szükség lett úrrá minden országiban 8 a szükség törvényt bont jelszavának igazolá­sára egész sereg drákói intézkedés íogam- zik meg a különböző szükségtörvények és szükségre®deletek alakjában. Elemi erejű hullám alakjában töri át az ínség és a nyo­morúság az országhatárokat s a vámfalakat és a nyomor nívóján igyekszik nivellálni mindent. Most arról van szó, hogy napról- napra megélni, biztosítani a ma életét, ha a holnap 'bizonytalan is, a nagyvonalú tervek, a messze jövőre szánt koncepciók a sutba kerülnek s bár Beoes a szentimentális áb­rándozó Coudenhove-Kalergit ajánlotta az 1931. évi N ebei -békéd j j r a, ki beszél ma Páneurópáról, dunai konföderációról, vám­unióról Minden napnak elég a maga gond­ja, mondja az írás. A gazdasági krízis nem tesz különbséget győző és legyőzött közt, a gazdasági rend összefüggései miatt az egyik állam romlá­sa, pusztulása felidézi a krízist az addig aránylag intakt államokban is. A mostani idők tanulságos szemléltető oktatást nyújta­nak ezekről a gazdasági összefüggésekről. Az angol font romlása például olyan hatás- eal volt Csehszlovákiára, hogy az utóbbi harminc najp alatt az előbbi hónappal szem­ben 20.000-rel emelkedett a munkanélkü­liek száma. Az északcsehországi iparvidék­nek sok-sok üzeme, amely az Angliába s az angol kolóniákba való exportra volt beren­dezkedve, most sorban kénytelen elbocsáta­ni munkásait. Recseg-ropog a világ gazdasági struktú­rája s az erre a struktúrára felépített gaz­dasági rend; kimondhatatlan súlyú törté­nelmi felelősség nehezedik az államférfiak­ra, hegy olyan intézkedéseket hozzalak, amelyekkel az összeomlást elkerülhetik. Minden egyéb probléma a háttérbe szorul, a nemzeti harc éle is letompul, az elemi lét kérdéseiről van szó, a gazdasági kérdés do­minálja az államok külső és belső politiká­ját. Amikor nemzetközi összefogások, nem­zetközi szabályozások lehetősége nincs meg, ilyeneket nem is lehet találni s azoknak, hatékonyságában ma már senki sem bízik, a kor jelszavává vált az ön segélyezés. Né­metországnak adták ezt a tanácsot, MacDo- nald és Laval mondták ezt Berlinben, de azóta mindenütt felkapott deviza lett belő­le. Külön parlamenti bizottságokat szervez­tek, hogy keressék meg az önsegélyezés út­jait. Az angol nép a parlamenti választáso­kon kinyilvánított véleménye szerint a véd- vámok rendszeréiben látja az önsegélyezés egyik eszközét, így akarja erőhöz juttatni az aneol ipart s kenyeret adni a munkanélkü­liek kezébe, Buy English!, csak angol árut vásároljatok, hirdetik hatalmas transzpa­rensek a Cityben e Mary angol királynő visszaküldi a vásárolt karácsonyi - ajándékok közé be-ke véredéit idegien gyártmányú Mi ki­egereket a kereskedőnek. Az angol áruk védelmére a jövő héten újabb vámtarifa- javaslat jelenik meg s a vas- és aoélérdek- képvkseletek már követelik az ötvenszáza­lékos behozatali vámot. A véd vámos eszme természetszerűleg tovább gyűrűzik 's más országokban is hasonló mozgalmat vált ki. Magyarországon például ennek a jelszónak jegyében indult meg é.s fejlődik: Magyar pemvéért — magyar árut! Az exportállamoknak tehát bo kell ren Paris, november 24, Sir Eric Drumond, a népszövetség főtitkára kidolgozta azt a ja­vaslatot, amellyel a tanács a kínai-japán kon­fliktust megoldani akarja. A javaslat öt cik­kelyből áll. Az első pont tudomásul veszi a két párt békeszándékát, különösen Japán nyilatkoza­tát, amelyben a tokiói kormány közli, hogy nem törekszik területi hódításra. A második pont kötelezi az ellenfeleket, hogy a helyzetet háborús tevékenységgel ne mérgesítsék. A harmadik pont a japán nyilatkozatot tar­talmazza, amelyben a tokiói kormány megígéri, hogy a lehető leggyorsabban kiüríti Mandzsu­Paris, november 24. A francia kamara meg­kezdte külpolitikai vitáját, amely a francia kormány kívánsága szerint esetleg még ma véget ér, természetesen csak akkor, ha a kép­viselők éjjel is tanácskoznak. A vita valószí­nűleg tiszta képet fog nyújtani Franciaország jóvátételi terveiről. Laval miniszterelnök ki­jelentette, hogy vaütmennyi hozzá intézett kérdésre a lehető legrészletesebben felel, mert jóvá akarja tenni azt a hibát, amit a külügyi bizottsággal szemben elkövetett és amiért ez a bizottság meg is rótta. Az ameri­kai ut eredményéről ugyanis a miniszterel­nök egyelőre még nem nyi'atkozott részlete­sen. A mai vita folyamán számos befolyásos dezkedniök erre az irányzatra és szintén meg kell keresnlök az önsegélyezés útjait. Csehszlovákiára, mint eminenter export- államra, életbevágóan fontos ez a probléma. Valami átalakulásnak kell történnie ezen a téren, mert a piac problémája, amely az el­hibázott kereskedelmi politika következté­ben tulajdonképpen az uj állam megalaku­lása óta akut volt, ma teljességgel megold­hatatlannak látszik. Hallottunk most egy államférfiul meg­nyilatkozást, Viskovsky nemzetvédelmi mi­niszter gondolatmegnyilvánulásait a krízis­ről, amely erősen kihangsúlyozta az önse- gélyezés eszméjét, tehát az Európában túl­nyomó irányzat jegyében mozog. Ez az irányzat a legszigorúbb autarohiában, te­hát a gazdasági önki elégi lésben látja a gyó­gyulás egyedüli útját. Ebhez természetesen az állam egész gazdasági struktúrájának át­építése szükséges. Valami olyan plárium meg valósítása, mint áminőnek az orosz öt­éves tervet mondják, csakhogy épen fordí­tott irányút. Itt ugyanis arról van szó, hogy .az ex port ipar azon ágait, amelyeknek a je­lek szerint semmi kilátásuk nem lehet ar­ra, hogy belátható Időn belül piachoz jussá­nál, amint Kína megteszi a kellő intézkedé­seket a japán alattvalók védelmére. A negyedik pont a kínai ellsnnyilatkozatot tartalmazza, amelyben a nankingi kormány megígéri, hogy gondoskodik a japánok biz­tonságáról. Az ötödik pont a népszövetségi tanács ta­nulmányi bizottságának kiküldéséről intéz­kedik. A kínai delegátus kereken visszautasítja ezeket a javaslatokat és közli, hogy a doku­mentumok Nankingba való táviratozása tel­jesen fölösleges, mert a nankingi kormány ezeket a feltételeket semmiesetre sem fogadja el. Briand kérésére Sze líinai delegátus mégis áfáim férfiú akar beszélni, igy Herríot, León Blum, Marin, Duboits és Franklin Bouiilon, aminek következtében a vita heves lesz és a miniszterelnök kénytelen lesz összeszedni teljes erejét, hogy megadhassa a kellő választ. Laval mai beszéde nem annyira a francia parlamentnek fog szólni, mint inkább a világ közvéleményének, mert a vi'ág türelmetlenül fordul Franciaország felé és Páristól várja a döntést. A Petit Párisién szerint egy-két pont­ban Laval kénytelen lesz tartózkodni a nyílt színvallástól, mert az amerikai kongresszus összeüléséig, ami december 7-én történik meg, a francia miniszterelnök nem ismerheti kellő­képpen az amerikai véleményt és a vélDemény­nak, likvidálni kell 8 a tőkét meg a munka­erőt a mezőgazdaságba a a mezőgazdasági üzemekbe kell invesztálni. Viskovsky tehát az egész köztársaságra vonatkozólag kimon­dotta a nagy jelszót, amelyet Hodzsa nyolc évvel ezelőtt Szlovenszkó elé tűzött célul: a dezindusztrializálást a az agrikulturára va­ló áttérést. Szlovenszkón végbement ez a fo­lyamat, igaz, hogy minden pelyiletka, min­den tervszerűség nélkül, a viszonyok kény­szerítő parancsára, de a tőke is elveszett, az agrikul’turába már invesztálható nem volt a a felszabadult munkaerő munkanélkü­livé vált. Az ilyen prooesszus, melyet a mi­niszter jobbfelé orientálódásnak nevez, rendkívül súlyos operáció, sok áldozatba, sok pénzbe s ami a legnagyobb baj — hosz- szu, hosszú időbe kerül, a munkanélküli százezreknek pedig nincs kivárási idejük. A miniszter szintén enni akar adni nekik. Itt tehát egy jóakar adu plánumról van szó, amelyről lehet teoretikus vitákat foly­tatni, ám „iám proxímus ardet Ucalegon“. Az ön segélyezés másik, inkább gyakorlati útja, a takarékosság ma a legaktuálisabb proh’éma. Minden ország szinte elevenbe vágó takarékossági rendszabályokat tesz, elhatározta, hogy a feltételeket kczli Nan- kinggal. Ugyanakkor azonban hivatalos jegy­zéket adott át a népszövetségnek, amelyben vázolja Kina elutasító álláspontját. „Az a vizs­gálat, — mondja a kínai delegátus, — amely nem jár együtt az ellenségeskedés azonnali beszüntetésével és nem föltételezi a japán csapatok azonnali visszavonulását, sérti Kina érdekeit, mert beleegyezik abba, hogy a ja­pánok rövidebb, vagy hosszabb ideig továb’ ra is jogtalanul megszállva tartsák a kínai te­rületek egy részét, annál inkább, mert a tá­madó a tárgyalások alatt már elérte kitűzött illegális célját és nagyobb eredményt aligha érhet el, mint eddigi töl függetlenül caeleke&bel Az amerikai kong. resszus első dolga a Hoover-moratóriuiu rati­fikálása lesz és az, hogy nyilatkozzék az adós­ságrendezések jövőjéről. Valószínű, hogy a pá­risi kamara mai üjssén Briand külügyminisz­ter is szólásra emelkedik. Kist Bázelbe me<?y Paris, november 24. A Bázeli Jóvátételi Bank szakértő bizottságának francia tagjává Rist-et, a Francia Bank kormányzóhelyeítesét nevezték ki. Mint ismeretes, ennek a bizott­ságnak a feladata a német fizetőképesség megvizsgálása. Ibist tegnap este hosszabb ideig tárgyalt Laval francia miniszlerelnök­ami a költségvetés alapos megnyirbálásával jár. Minálunk is ehhez az eszközhöz folya­modik a kormány, egyrészt csökkenteni akarja a köllaégveiést, másrészt az adók emelésével fokozni akarja a jövedelmi for­rásokat. Amennyire helyes a takarékosság eszmé­je, annyira helytelen a megvalósításra szán­dékolt ut. A költségvetésben tényleg eszkö- zölihetők « végre már eszközlendők is volná­nak alapos megtakarítások. Évek óla han­goztatjuk a hadügyi budget abnormális ma­gasságát, a helyzet pedig annak az esztendő­nek költségvetésében, amely év a leszerelés jegyében áll, amikor Csehszlovákia csatla­kozott az egyéves fegyverkezési szünet nép- szövetségi indítványához, ténylegesen az, hogy mig 1927-ben egy-egy polgárra 80 ko­rona hadügyi kiadás jutott, addig ma 100 korona. Ott vannak megtakarítható tételek a külügyminisztérium reszortjában, az óriási apparátussal folytatott propagandában, a ki- íenyészfett propagandalapokban, amelyek senkinek se kellenek, egész könnyűszerrel lehetne megtakarítani azt az összeget. Ine- lyet a tisztviselők karácsonyán akarnak most megspórolni. llilWüi iQSZttSféZl a hivatalos francia álláspontot a láváiétól kérdésében II párisi kamara ülése — Herrlot, León Blum és Franklin Bouilfon beszéde December 7. elölt nincs döntés rmsmssszsesssssm

Next

/
Oldalképek
Tartalom