Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-24 / 268. (2785.) szám

X. évf. 263. (2785) szám * KQCfiSl 1 1931 november 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. #\ képes meréklelfel havonként 2.50 Ké-vai több Egyes szám éra 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikai napilapja FELELÖS szerkesztő DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága ll„ Panská, ulice 12. . 11. emelet, — Telefon: 30311, —Kiadóhivaial; Prága IL, Panská ullce l2. Ili emelet. Telefon: 34184. X SŰRQÖKYCIM: HÍRLAP, PR A HA Merre mutat a világ politikai és gazdasági íejlődésének iránya? Isaai szerint!! Balra! — Vlskevsisv sserlnt: í©&S>ral I nemzetvédelmi miniszter a teüifil’di plicá'éi elssett expsrtipar hetest belső piacra dolgozó mezőgazdasági ipar kiépítését sQrgeti Loucheur meghalt Kfccpeurópa legjobb francba Ismaiöie Egy tüneményes ka?rtér Páris, november 23. Louclieur francia áF.aani’éríiu a vasárnapról hétfőre virradó éjjel meghalt. A politikus, aki alig érte el j a GO évet, néhány nap óta betegeskedett < és szívbaja ölte meg. + Louiöbsair mint mérnök kezdte pálya­futását a francia állam vasutak szolgáld iá­iban. Politikával először a háború alatt kez­dőit foglalkozni és még mielőtt képviselővé választották volna, már fontos politikai szerepeket töltött be. így Millerand a há-i iboru közepe táján az akkori tüzénhadnagy- ra bízta a lőszergyárak megszervezését és Loucheur a háború végéig kitűnő sikerrel teljes i tette ezt a funkciót. Clémenoeau 1918-ban municiós miniszterré neveztette ki Loucheurt. A versaillési béketárgyalá­sok alkalmával Louoheoxr egyike volt a franciák legkitűnőbb szakértőinek és a jó­vátételt probléma tervét ő dolgozta ki. 1919 november 11-én a Nord-departementben képviselővé választották. Briand kabinetjé­ben az újraépítés minisztere lett, majd Poincaré alatt póstaügyl miniszter és Briand második hábonmtáni kormányában kereskedelemügyi miniszter. Az 1924-es kartellválosztások után. Loucheur többször pénzügyminiszter volt, majd Poincaré leg­utolsó kabinetjében gazdasági miniszter, azaz mindig szakminiszter maradt. Lou- dheur elmeinek egyszerű felsorolásával nem kapunk megfelelő képet arról a párat­lan aktivitásról, amellyel a francia politi­kában működött. Kétségtelenül egyike volt a legbefolyásosabb embereknek, akinek szavára mindenki adott és a nemzetközi po­litikában, valamint a Népszövetség munká­jában európai rangú vezető szerepei ját­szott. A háború után egyike volt az elsők­nek, aki a német-francia közeledést propa­gálta és Walter Rathenau akkori német külügyminiszterrel megtette az első pozi­tív lépéseket a közeledés felé. Később Briand legszorgalmasabb munkatársa volt a locarnói politika kiépítésében. A francia belügyminisztériumban! neve elsősorban a nagyarányú és kitünően sikerült nemzeti telepítési akcióval kapcsolatban marad emlékezete®. A közép európai politikában ugyancsak nagy szerepet játszott az elhunyt francia államférfin. Emlékezetes, hogy a második hágai konferencián, amikor a keleti jóváté­telekről és az optánsiigy eldöntéséről volt szó, ő vezette a tárgyalásokat és Ő közvetí­tett a> ellenfelek között. Pompás közép­európai szakismereteit többszöri közép* európai utazásain szerezte, amikor vala­mennyi közép európai fővárost bejárta. A középeurópai népek összefogásának hive volt és számtalanszor hangoztatta Franciaországban, hogy békéről mindaddig nem lehet szó, amíg a középeurópai pro­blémát nem sikerül elintézni. A francia ál­lamférfiak között ő ismerte a legjobban a dunai kérdést és egyúttal ő volt a legob- jekfcivcbb ezen a téren, úgy hogy halála a közép európai államokban is nagy részvé­tet fog kelteni. Loucheurt csütörtök délelőtt temetik el a párisi Montparnasse temetőjében. Ámbár Loucheur a francia nagyipar egyik oszlo­pos tagja és dúsgazdag ember volt, végren­deletében azt kérte, hogy temetése a lehe­tő legegyszerűbb fonnák között történjék. Prága, november 23. Visbovsky Károly dr. képviselő, nemzetvédelmi min'szler, vasárnap a Tábor melletti Bergstadtl-Rati- borioban választói előtt beszámoló beszédet mondott, melyben a gazdasági kérdésekkel foglalkozott. — Csehszlovákia a világválság elleni vé­delmi harcának iegakutabb stádiumába lé­pett — mondotta többek között Viskovsky. — Tapasztalataink arra tanítanak, hogy ebben a küzdelemben elsősorban a saját magunk erejére kell építenünk. Ugylátszik, az emberiség túlságosan sokat várt a nem­zetközi együttműködéstől, a válság nemzet­közi megoldásától. Ma már minden állam feladja a -áneurópai receptek azerinti meg­oldáshoz fűzött túl nagy reménységeket. A szabad kereskedelem hirdetői véd vámok hí­veivé lesznek és hazájukba húzódnak visz- sza, hogy ott bezárkózzanak és védekezze­nek, mert ma mindenki számára a saját ha­zája a legdrágább. Ugylátszik Párig, november 23. Briand francia külügy­miniszter, aki a hét végét vidéki birtokán töltötte, tegnap este visszatért Párisba, és fo­gadta Yoshizawa japán nagykövetet, aki át­adta neki a mandzsuriai népszövetségi vizs­gálóbizottság kiküldésére vonatkozó japán jegyzéket. Tokió ismételten kéri, hogy a vizs- gá óbizottság 1. ne csak Mandzsúriára, hanem egcsz Kínára terjessze ki működését, 2. ne szóljon bele Kína és Japán közvetlen tárgya­lásaiba, sem pedig a mandzsuriai hadművele­tekbe. Az első követelést Japán azzal indo­kolja, hogy a mandzsuriai anarchia okainak földoritéséncll föltétlenül foglalkozni kell a nankingi kormány felelősségével is. A máso­dik pontot a japán kormány azzal indokolja, hogy Japán Mandzsúriában nem tervez ugyan offenzív rendszabályokat, de bizonyára gyak­ran szükség lesz deffenzir akciók végrehajtá­sára s ebből a szempontból fontos a japán csapatok cselekvési szabadságának megőrzése. Sir John Simon angol külügyminiszter, aki valószínűleg meg fogja szövegezői a tanulmá­nyi bizottság kiküldéséről szóló népszövetségi határozatot, tegnap este Dawes tábornokkal és Sir Eric Drummond-dal, a népszövetség fő­titkárával tárgyalt. A Petit Párisién értesü­lése szerint a népszövetség a japán követeljé- seket csak részben teljesíti. A vizsgálóbizott­ságot a két párt érzékenységének kímélése szempontjából tanulmányi bizottságnak neve­zi el és a feladata az lesz, hogy „a helyszínen megvizsgálja az álljapotokat“. Munkáját Nan- kingban kezdi meg és ott nyomban érintke­zésbe lép a kínai kormánnyal. A kiküldött népszövetségi biztosok teljes cselekvési sza­badságot kapnak és tetszésük szerint ellen­őri 7,be tik a kiürítési akciót, valamint a japán alattvalók védelmére megszervezett kimúl biz nem a külföld, hanem a belföldi terme­lés és a beküldi piac egyensúlyának helyreállítása lesz az, ami a munka- teremtés tekintetében megoldáshoz fog vezetni. Nem becsüljük le a külföldhöz való kap­csolatainkat, azonban a dolgokat úgy kell venni, a;milyenek, Mimiiének! ütött gazdasági szempontok szerint fogunk eljárni, szigorú takaré­kossági rezsimet vezetünk be s az egész állami apparátust beszervezzük ebbe a; munkába, hogy súlyosabb helyzet elé ne jussunk. Senkit nem engedünk majd éhezni s éppen azért a legélesebb j.ycot fogjuk folytatni a munkanélküliség ellen. Vitáznak afelől, hogy vájjon a világfejlődés és ha­zánkban a fejlődés jobb- vagy balfelé ha­ladt-e. Az én szememben ma főleg a politi­kai fejlődés iránya fontos és itt világos, hogy tons’ági rendszabályokat. A bizottságban va­lószínűleg egy francia tábornok, egy angol jo­gász és egy amerikai delegátus vesz reszt, de Japán és Kina egy-egy kiküldötie is csatlako­zik hozzá. Francia részről kezdetben Wcy- gand tábornok kiküldését terveznék, de a franciA hadsereg generalisszimusza a lefegy­verzési konferenciára való tekintettel nem hagyhatja el Franciaországot, annál kevésbbé mert a mandzsuriai ellenőrző bizottság mun­kája legalább <3—4 hónapig fog tartani. Amerikai jegyzék Tokiéban Newyork, november 23. Sámson amerikai államtitkár Debuchi amerikai japán nagykö­vet révén informálta a tokiói kormányt, hogy Amerika Csicsikar megszáll'ását nagy vesze­delemnek tartja, mert könnyen nemzetközi komplikációkat eredményezhet. A japán kor­mány válaszában kifejtette, hogy a körülmé­nyek folytán lehetetlen vo't Csicsikar meg­szállásától eltekinteni. Japán nem tartja va­lószínűnek, hogy a város miatt nézeteltérése támad Oroszországgal. Amíg a keletkinai vas­útvonallal nem történik baj, addig Oroszor­szág nem érezheti sértve érdekeit. A japán vá­laszt szombaton este adták át Sámsonnak. 9z ui hadműveltek London, november 23. A mandzsuriai há­borús operációk a párisi tárgyalásoktól füg­getlenül tovább folynak. Sanghai-i jellentések szerint a kínaiak újabb 50.000 embert öszpon- tositotiak, köztük Ma tábornok hadseregének maradványait. Csincsau Mandzsúria déli ré­szének utolsó stratégiai pontja, amelyet a ja­pánok nem szálltak meg. A kínai csapatok eltökélt szándéka, hogy ezt a várost köröm- szakadláig védeni fogják. A kínai hadsereg a gazdasági fejlődés iránya tényleg jobb- felé mutat, mert a mi gazdasági fejlődé­sünket, illetve az ipariasodástól a mező­gazdaság felé mutató er ő áíesop oir tos ulá- sunkat csak igy nevezhetem. Az utolsó időben ez irányban egész csend­ben óriási változást, sőt azt mondhatnám forradalmat hajtottunk végre, melyet eddig még sokan nem látnak teljes jelentőségé­ben. Egy bizonyos: nevezetesen az, hogy a válság után számos iparágunk vagy egyáltalán nem lesz, vagy részben likvi­dálni fog és hogy ezeket az iparágakat az állam gazdasági egyensúlya fenn tartá­sa érdekében az intenzívvé teendő me­zőgazdasággal és mezőgazdasági iparral kell majd helyettesítenünk. Itt fogja iparunk megtalálni kárpótlását az el vesztett külföldi piac helyett. Ez az értel­me az általam emlitett jobbfelé irányuló gazdasági fordulatnak — mondotta Viskov- sky, ezen a vidéken Csangszueíiang parancsnok­sága alatt áll. A japánok Osincsau elfoglalását tervezik és ezért a közeljövőben újabb súlyos harcok­kal kell számolni. Mukdenben a napokban uj kormány alakult, ainelly természetesen Ja­pán befolyása alatt áll. Ennek a kormány nak célja, hogy uralmát Mukden, Kirin és Hcilung- kiang tartományokra is kiterjessze, Tokiói jelentések szerint a kii iig) minisz­térium és a hadügyminisztérium iUlclékcs kö­reiben nincsenek megelégedve Yoshizawa pá­risi japán delegátus magatartásával. A kor­mányhoz közelálló sajtó a delegátus azonnali visszahívását követeli. Japán hallani sem akar a fegyverszünetről mivel véleménye sze­rint nincs háború és igy fegyverszünetről sem lehet szó. A mandzsuriai eseményekről illeté­kes japán körökben az a vélemény, hogy azo­kat önvédelmi rendszabályoknak kell tekin­teni és igy semmiféle ellenőrzés alá nem es­hetnek. Ha abba beleegyeznek, hogy a nép- szövetség ellenőzö bizottságot küld ki, azt semmiesetre sem akceptálják, hogy ez az el­lenőrző bizottság a katonai dolgokba is bele­avatkozzék és intézkedjék a japánok álfád megszállott területek kiürítéséről. Orssz aggodalmak Moszkva, november 23. A szovjet lapjai attól tartanak, hogy a mandzsuriai kompliká­ciók előbb-utóbb arra kényszerítik Oroszor­szágot, hogy beleavatkozzék a távoli kelet ese­ményeibe. Az „Izwestija“ mai vezércikkében rendkívül világosan kifejezi ezt az aggodal­mat és ámbár Japánról barátságosan beszél, mégis veszedelmesnek tartja a helyzetet. A cikk Hirota moszkvai japán nagykövet lég­Uj harcok előtt Mandzsúriában? A testetlen Japán — A párisi lásroüsek — Amerika intő siasa

Next

/
Oldalképek
Tartalom