Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-22 / 267. (2784.) szám

14 T>PA-GAiMa&^AR-H!KTí.M> 1931 november 22, vasárnap. SzmHÁzKönVvKabTüRA., A Sz. U. M. kiállítás első mérlege Pozsony, november 21. A kisebbségi ma­gyar és német művészek csoportosulása, a SZUM a napokban zárta be több mint egy hónapig tartó reprezentatív kiállítását a po­zsonyi Umeleoka Beseda termeiben, A kiál­lításnak a pozsonyi, sót a többi városokból egyenesen a kiállításra jövÖ közönség előtt is óriási sikere volt. Ez a siker nemcsak a kiállított műalkotások nívójáról, de a szlo- venszkói közönség maga&foku ízléséről is ta­núságot tesz. A kiállító művészek előadásokkal és a kö­zönség érdeklődésének irányításával igye­keztek a kiállítás hatását mélyebbé tenni a közönség emlékezetében. Az első előadást Brogyányi Kálmán tartot­ta szépszámú hallgatóság előtt. A festömü vészét válságáról beszélt. Főképpen a művé­szek mai gazdasági krízisének okait tárgyal­ta a nyugati nagy galériák és a képkereske­delem mai válságával kapcsolatban. Szál a t- nai Rezső a speciális szlovenszkói couleur locaí-ról beszélt, mely az egyre jobban és sajátosabb erővel jelentkező szovenszkói piktora egyik legjéllemzőtbb tulajdonsága. Schubert Gyula a kiállított képek konkrét művészi problémái kapcsán több előadást tartott az érdeklődők körében. Ugyancsak ezt tette Prohászka István is. Számos vásárlás is történt. Pozsony váro­sa 8 műalkotást, az állaim 10 darából vásá­rolt. A magánosok birtokába szintén szép számmal került a kiállított müvek közül, A Szlovenszkó vidékein élő művészek számá­ra biztató jelenség pedig, hogy a vidéki mű­vészek a helybeliekkel szemben az eladás­ban nagyobb számban vannak képviselve,1 ami a rendezők részrehajlásnélkűli funkcio­nálását bizonyítja. Dérer Iván dr. ískolaügyi miniszter a ,-Masaryk Akadémia" megalakulása alkal­mával személyesen tekintette meg a kiállí­tást Drobny dr. volt országos elnökkel i együtt. Itt Jánoska Tivadar, a SZUM admi- nisztrativ vezetője fogadta és feltárta a mi­niszter előtt a művészek anyagi helyzetét és ismertette a SZUM ezévi január 18-íiki ankétijának határozatát a hivatalos körökkel és a cseh és szlovák művészekkel való együttműködés tárgyában. A miniszter figyelemmel hallgatta Jánoska Tivadar in­formációit és megkérte, hogy a legközelebbi ilyen tárgyalásra, mely e kapcsolatok kiépí­tése ügyében ül össze, hívják meg őt is. Sze­mélyesen óha jt közreműködni e oél mielőbbi megvalósítása érdekében. Az érdekelt egye­sületek még e tél folyamán össze fognak ül­ni előbb egy közös prágai, azután az 1932-e9 velencei kiállítás érdekében. Az Ipolysági Mécs-est Ipolyság, november 21. (Saját tudósítónk­tól.) A Sz. M. K. E. ipoíysági szervezete csütörtökön fényes sikerű kulturestet rende­zett a volt vármegyeház nagytermében. Ez az est első kulturális ténykedése volt a Sz. M- K. E. nem régén alakult helyi szervezeté­nek, amely népszerűsítése érdekében sze­rencsésebb lépést igazán nem választhatott volna, mint amikor Mécs Lászlót, Szombathy Viktort és Alapy Gyula dr.-t megnyerte egy estély keretében való fellépésre. Az ipoíysági’ kulturest befejező állomása volt egy hetek óta tartó ée az előadóművészekre rendkívüli fáradságos, de ragyogó sikerű turnénak. Ipolyságon U> már az előadás előtt egy hét­tel jóformán az összes ülőhelyek elkeltek, úgyhogy este a pénztárnál szinte életveszé­lyéé tolongás volt egy-egy helyért. Újabb és újabb csoportok követelték a belépőjegyeket, amelyek alig tiz perc alatt teljesen elfogytak. Nagyon nagy volt azoknak a száma, akik hely­hiány miatt kénytelenek voltak szomorúan le- mondni a ritka élvezetről. Mécs László neve volt az a nagy mágnes, amely a távoli községek lakóit is kimozgatta csöndes magányukból és behozta a ködös no­vember ellenére is Ipolyságra. Mécs szug- gssztiv ereje a legkülöfélébb társadalmi ál­lású é3 felekezetű embereket legalább erre az egy estére olyan eggyüttérző közösségbe zárta, hogy a teremben szinte delejes hullá­mokban hömpölygőit a testvéri szeretet min­dent összefogó ereje. Az estet Salkovszky Jenő dr. ügyvéd, a Sz. M. K. E. helyi szervezete elnökének nagy­hatású bevezető beszéde nyitotta meg. Utána Alapy Gyula dr., a Sz. M. K. E országos fő­titkára rendkívül nívós előadásban Kazinczy- ról, annak költészetéről és történelmi szere­pé-rő-1 elmélkedett. A közönség hálás tapssal Fontos Budapestre utazók részére Szálljon meg a Merán szállóban Borii nitár 7. (Nyugatinál) Budapest legjobb helyén fekvő modern szállója Lift, központi fűtés, hideg ás meleg folyóvíz, fürdők, tele­fonos szobák, kávcház-étterem Szobák 4'50 P, Ponaiók 8 P-től Egy ágynál 10, két ágynál 20’/, engedmény e lap olvasóinak honorálta a kiváló előadást. Keresztes Pál reálgimnáziumi tanár magasszárnyalásu be­szédben ismertette és irodalmi megvilágítás­ba helyezte Mécs László költészetét. Rámuta­tott arra, hogy már több papköltőnk volt, de egész egyéniségéit egyik sem adta annyira múzsájának, mint Mécs. A mély hatást kiváltott beszéd után vaki- tóam fehér reverendájában frissen és üdén a pódiumra lépett Mécs László. Szűnni nem akaró, falrengető taps fogadta a költőt, aki­nek láthatólag jól esett a lelkes fogadtatás, melyet azzal honorált, hogy költői termése szine-javából, kiválónál-kiválóbb költemé­nyek egész sorát szavalta el utóié ehetetlen művészettel. Kipirult arcú emberek lesték minden szavát. Költői heve magával ragadta az egész közönséget Szünet után Farkas István polgári iskolai tanár, az ismert iró Ibsen „Peer Gynt" című drámai költeményét ismertette, amelynek egyik remek jelenetét Sárpy Béláné ésSArpy Béla interpretálta művészi rátermettséggel. Ezután Szombathy Viktor egy honti vo­natkozású, nagyop kedves írását olvasta fel általános tetszés mellett. Szombathy Írásaiból kellemes derű és humor árad ki, ami jól esik mostani életünk gondterhes sivárságában. A műsor utolsó száma isméi Mécs László ‘elő­adása volt, aki a közönség szűnni nem akaró meleg ovációja miatt alig tudta elhagyni a színpadot. A kulturest után a Lengyel-szálló éttermé­ben bankett volt a szereplők tiszteletére. Budapesti hangversenyek Budapest, november 21. A Mozárt-kultusz elmélyülés az igazi zenei szépben, amihez képest kifinomodott ízlést és az előadás tökéletes technikai megoldását kí­vánjuk. A szerteszaggatott lélek mohóságával keressük ma az eszményi zenének azt a csodá­latos forrását, amelyet Mozart zsenije fakasz­tott, hogy benne elmerüljünk és egy ragyogó korszakba álmodjuk vissza magunkat, amely­ben a gráciák talán e földön lejtették legkecse­sebb táncukat. Mozart ma vonzóbb, mint a döbbenetes problémákkal terhes Beethoven. A magyar zenei élet minden vonalán áldoznak Mozart szellemének. Csak a napokban számol­tunk be egy Mozart-zongoraestről s ma a Szé­kesfővárosi Énekkar élményszerü Mozart-hang- versenyéről kell megemlékeznünk. A Filharmó­niai Társ-illat a g-moll szimfóniát ígéri jövő heti koncertjére. A Székesfővárosi Énekkar csupa ismeretlen fiatalkori egyházzenei opuszt muta­tott be valóban bámulatos hangpompával, az interpretációnak azzal a frissességével és lelkes­ségével, amely a nagy mesterhez méltó és az egyesületnek is egyik legszebb művészi sikerét eredményezte. A 13—14 éves ifjú tüneményes alkotói munkásságát bizonyítják a Magnificat, az (ide, olaszos fényű Tantum ergo Báthy Anna szárnyaló szopránszólójával és a Veni Sancte, amely a polifóniával grandiózus fokozást nyújt. A kórus technikailag legnagyobb teljesitményo volt a Kyrie, egyben a legérettebb mii, mely már az Idomenao mesterének kifejezési gazdag­ságával ékeskedik. A három részre tagolt Bene- dietue sít Deus volt a műsor zárószáma, telve a templom misztikumával és az Isten-hódolat megragadó hangjaival. Az énekkar gondosan előkészített előadása, a részletek kicsi-szólása Karvaly Viktor kar , vezető karnagy érdeme. Dö Failonl Sergio, az GperaJház fiatal karmesterének, a nagyszerű olasz művésznek szuggesztiv egyénisége, pá­ratlan muzsikáké fantáziája és stilusbiztoüeága teremtette meg ezt az impozáns produkciót, amelyet lélekzetvisszafojtva hallgatott a főis­kola zsúfolt nagytermének közönsége. Egysze­rű eszközökkel, a mozdulatok bámulatos öko­nómiájával öntött életet minden szólamba. Tem- póérzéke egyedülálló s még az ő egyéniségében is kiemelkedő vonás, hogy sohasem tévedett a színek, a dinamika elosztásában. A romantikus Mozart az ideálja, ezt csodálhattuk meg az utólérhetetlenül elmuzsikált Es-dur szimfóniá­ban is, amelynek különösen középtételei az ér­zelmi skála minden árnyalatát megcsillogtatták. A II. tétel az ő fölfogásában tisztább és köl- tőibb, mint a merev klasszikus tempójú értel­mezésben. A Budapesti Hangversenyzenekar engedelmesen követte a kiváló karmestert és harmonikusabb volt hangzásban, mint eddig. A müvek szellemét érttette meg vele- a dirigens. Forró hangulatú est volt. Az elmúlt- napok eseményei közé tartozik Huberman hegedüestje gyöngébb műsorral, amelyből Beethoven c-moll szonátája ée Bach szólóihegedüre irt g-moll Adagio és Fugája ér­demel említést. Ezekben a hegedüköltészet va- rázsosszavu művésze megragyogtatta zengő tó­nusát és tökéletes virtuozitását azzal a benső­séges muzsikus tűzzel, amely népszerűségét megalapozta. Tehetséges karmesternek Ígérke­zik Vincze Ferenc, aki a Magyar Szimfónikus Zenekarral rendezett szépsikerü hangversenyt. Engel Iván zongoraestjének műsorát Beetho- ven-szonáták töltötték ki. Komoly tanulmá­nyokról adott számot ez a biztos föl lépésű, tar­talmas muzsikus. Technikája ugyan nyers, bil- lentése sokszor érdes, de a vállalt súlyos föl­adat megoldása egymaga igazolja képességeit és rátermettségét. A Zsolt Nándor vezetése alatt álló Budapesti Hangversenyzenekar szombaton rendezte III. népszerű koncertjét nagy érdeklődés mellett. Az együttes fegyelmezett, mindig a müvek mé­lyére hatoló s virtuóz előadása igazán rászolgál arra az általános rokonszenvre, amely jövőjé­nek biztos záloga. A műsort ezúttal Bach— Weiner C-dur Toccatája nyitotta meg. Az át­dolgozó, akinek istilusérzékc és hangszerelő tu­dása elismert, ebből a grandiózus orgonadarab­ból nehézkesebb és túl vastag zen ekari muzsikát formált s talán csak a III. tételben sikerült az orgonaszerüséget érvényre juttatni. Az erede­tiben az orgonaszinek sokkal hatásosabbak, mint a túldimenzionált zenekar puffogásai. Stravinsky Tűzijátéka volt a műsornak az a száma, amely valóban fölvillanyozta a muzsi­kusokat és elkápráztatta a közönséget. Zseniá­lis minden üteme a fény és ritmus ölelkezésé­ben. StTauss Halál és megdicsőülés c. szimfóni­kus költeményét hallottuk még s ez a mű ma sem vesztett költői szépségéből. A hangverseny szólistái: Riegler Ernő, akinek orgonamüvésze- te nemesen elmélyülő és Zsigmondy Gábor, aki Beethoven I. zongoraversenyét játszotta sok tapsot aratva. A Filharmóniai Társulat zenekarával rendez­te Beethoven-estjét Dohnányi Ernő, aki ebben a klasszikus stílusban fölülmullhatatlan. Az al­kotó géniusz lelke tárult föl az interpretáció­ban: éreztük forró lehelletét, sóhajait mintha ismételtük volna, de talán legszívesebben szár­nyaltunk a beethoveni öröm apollói tisztaságú hangjaival. Dohnányi zongoraiha.ngja mintha nem is a billentyűkből fakadna, zug, zeng, csil­log és dalol az emberi hang melegségével, mint­ha szivéből ömleszténé át vérrel és lüktető élet­tel. Ki tudná a két zongoraverseny lassú téte­leit meginditóbban elénekelni? Hozzá hasonló szinpompával s ilyen tökéletességig agogikával ki tudja a beethoveni szólamot ujjáteremteni? A c-moll és Es-dur versenyekben csupa harmó­nia és formatökély, a zenekar átszeliemülten követi mesterét s különösen az utóbbi műben alkalmazkodott hozzá ragyogó virtuózitás&al. A hegedű, gordonka, zongora hármas versenymü­vet nyújtotta tnég a gazdag műsor s itt Wald- bauer Imre és Kerpely Jenő voltak Dohnányi megértő és súlyos föladatukat biztosan uraló partnerei. Guglielrpetti Anna Mária a mai kor legna­gyobb énekesnői közül való. Egyénisége a mu­zsika, amely benne él s illatos virágokba szök­ken tüneményes előadásában. Hangja hajlé­kony, ideális szoprán., kultúrája tökéletes, ami­lyent csak az olasz iskola adhat. Futamai, tril­lái, ékesitései peregnek, csillognak a dallam­vonal gyémántjaiként, Ragyogó muzsika Iításá- ra a legjellemzőbb, hogy a Sevillai borbély Ro- zina-áriájába annyi uj szint, oly hasonlithatat- lan bájt öntött, mintha ezt a klasszikus számot általa fedeztük volna föl. A közönség nem tu­dott vele betelni, extázisbán tapsolta minden Számát, különösen Veracini egy üde Pastoralé- ját, amelyet meg is kellett ismételni. Élmény volt Mozart motettája, amelyet vallásos áhítat­tal s igazi bensőséggel tolmácsolt. A műsor má­sodik felében a Varázsfuvola, Don Juan, Tra- viata és Don Paequale áriái következtek egy csomó ráadással. Herz Ottó eszményi zongora- kíséretét külön föl jegyezhetjük. Végül Baldo- vino olasz gordonkaművész zenekari estjéről kell megemlékeznünk. Ez a 16 éves ifjú hang­szerre termett, tehetséges: tónusa, technikája máris figyelemreméltó s képesíti őt az irodalom remekműveinek tolmácsolására. Ha ez az egész­séges muzsikus megérik, még hallani fogunk róla. A Budapesti Hangversenyzenekar élén Van <’?•• Pah karmester kísérte a gordonkást s bemv' f"''óm‘z'éí$rü, preeiz művészt ismertünk nu'ir. Inzáiának legjobb szimfóníkueát, Sí beli üst is méltó keretben mulatta be. Sauerwald Géza. S (*) A pozsonyi MAKK vasárnapi kultur­estje. A pozsonyi MAKK a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége pozsonyi ankétjával kapcsolatban a Primáspalota tü­kör termében vasárnap, november 22-én, dél­után 5 órai kezdettél kulturestet rendez. A kulturest programja: 1. Megnyitó beszéd. Mondja Baltazár János, a MAKK elnöke. 2. Gavora Hilda bécsi énekmüvésznő a Figa­ro és Parasztbecsület című operákból áriá­kat énekéi. 3. Darkó István Kazinczy em­lékezete" cimen tart felolvasást. 4 A „Bar­tók Béla dalegyesület" (Toldy-köri volt fér­fikar) Goldmark Tavasz varázsát énekli. Páricska Zoltán Győri-verseket szaval. 6. Duka Zólyomi Norbert dr. Kultúra és nemzet elmen tart felolvasást. 7. Gavora Hilda magyar dalokat énekel, a zongora- kíséretet ifj. Rajter Lajos zenetanár látja el. A kulturest re belépődíj nincs, önkéntes ado­mányokat a MAKK céljaira köszönettel fo­gad a kulturest rendezősége. A rendezőség meghívót nem bocsátott ki s ezúton kéri a magyar társadalom szives megjelenését. (*) Zathureczky Ede téli hangversenypro- gramja. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Zathureczky Ede, a kassai származású világ­hírű hegedűművész, aki most a budapesti zeneművészeti főiskolán Hubay Jenő mellett mint a művészképző tanára működik, össze• állította téli hangversenyeinek programján melyeknek nagyrészét előkelő külföldi kon- oertdobogókon tartja. Hangversenyeinek nagyrésze ezidén is Hollandiában fog lefoly­ni, ahol nagyon szeretik és rendkívül ma­gasra értékelik Zathureczky kivételes művé­szetét s ahol ezidén is nagyrészt zenekari hangversenyeket ad. Több hangversenye lesz azonkívül Spanyolországban, Becsben, Olaszország több városában, Németországban s valószínűleg Finnországban is, ahová na­gyon megtisztelő ajánlatokat és külön meg­hívást kapott. Zathureczky értékét nemzet­közi viszonylatokban is mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nyáron többizben a bécsi rádióiban játszott az ottani szimfóniku- sokkal, két zenekari hangversenyt adott a prágai stúdióiban, Budapesten pedig Stefá­niái Imrével volt egy szonátaestje augusz­tusban, valamennyi jelentős sikerrel. (*) Konto X.-bemutatő a prágai BurUn-ssinhás- ban. A nagy sikert elért német vígjátéknak pénte­ken volt a bemutatója a prágai Burián-ezinházban. A darab caeh fordítása sikerültnek mondható, elő­adása Burián rendezése mellett nagy tetszést vába tott kL A hercegnő szerepében Gampeova Utat ki, méltó partnere volt Slegl a nyugalmazott tábornok szerepében. Sviták a szerelmes ügyvédet jól alakí­totta s Berau kisasszony az elkényeztetett zsentri- leány szerepében kellemes hangjával s gyönyörű toalettjeivel tűnt ki. A darab sikeréről természe­tesen elsősorban Burián gondoskodott, aki ez al­kalommal is bebizonyította, hogy a legjobb cseh komikus. Ez alkalommal nem külön az egyémsége számára irt darabban lépett föl, de az irodaigazgató szerepébe így is oly jól élte be magát, hogy mind­három felvonáson végig megkaoagtatta a közön­séget. (•) A pozsonyi kerosztényszoeialista műkedvelők újabb sikere. Pozsonyból jelentik: A napokba# ad­ták elő a pozsonyi kerosztényszoeialista szakszer­vezetek műkedvelői a Sárga csikó című népszínmű­vet. Csepreghy Ferenc alkotása az YMCA-ba re­kord-közönséget vonzott, amely sok tapssal ünne­pelte a jeles műkedvelőket. Sugár Ityó rendező elismerésre méltó munkát végzett, mert a legap­róbb részletekig kidolgozta a darabot. A szereplők élethűen játszottak, szorgalmuk és tehetségük ezút­tal is nagy sikert aratott. Ki keik emelnünk Géuyi Gézát, aki Csorba Márton csikósgazdát alikitotta igazi művészettel és elmélyüléssel. Ifj. Kollárik Jó­zsef Bakaj indrás szerepében. Földes Bandi Gele- cséri pusztnbiró szerepében csillogtatta meg kivé­teles színpadi készségét. Nagyon tetszelt Sugár Ityó játéka, aki bebizonyította, hogy sokoldalú tehetség. Bedeczky Istvánná Erzsikéje finom megnyerő je­lenség volt. Németh Jóska kellemes hangja keltett általános teszést. De a többi szereplők is: Sugár Ityóné, Németh Béla, Hazay Károly, Prikler Mihály, Zalay Károly, Simon István, Hullmann Rezső, Lindt- ner Mid, Helrnay Ilonka, Kollárik Nusi, Fajz Vil­mos, Galambos János, Kovarik Ede, Kollárik Jenő és Stibravi Vilmos, mind feladatuk magaslatán ál­lottak és hozzájárultak a sikerhez. Az első felvonás­ban ellejtett. táncot Nagy János tanította be nagy hozzáértéssel. A zenekart Melenovsky karnagy ve­zette szakszerűen. — Az előadás újabb tanúbizony­sága volt annak, hogy ez a fiatal gárda ma egyike a legjobb szlovenszkói műkedvelő csoportoknak. Az előadáson megjelent Jabloniczky János dr. nemzet­gyűlési képviselő és a percnyi társadalmi élet több kiválósága, — Már most jelezzük, hogy december 13-án a Mézeskalács c. slágeroperettel fog ak meg­lepni a műkedvelők a pozsonyi közönséget. Az elő­adás iránt már most nagy az érdeklődés. US? Keresztrejtvényeink megfejtői három na­pig kapnak ingyen szállást és ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállód íjá­ban. Olvassa el vasárnapi számunkban a fölté­teleket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom