Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-22 / 267. (2784.) szám
4 ^P?-<TA-T-A\mAAR-HIUIjAP 1931 novenmW 22, vasárnap. Széni Erzsébet ha hatatlan példaadása Prága, november 21. Talán nem véletlen, hogy Magyarország, ez a legtöbbet szenvedett föld, amelyik megállította útjában a tatárhordákat, Nyugat vedibástyája volt a török ellen, elpusztult Mohi-pusztánál, elpusztult Mohácsnál — adta Szent Erzsébetet — mini leges1, tíjszohb ajándékot — Európának és az e6ász keresztény világnak. 1207-iben szüléiéit Pozsonyban. II. Endre magyar király és Gertrud királyné leánya ez a fényes csillag. Csak rövid négy évig volt egészen a magyaroké ez az illatos szent vi- vfrág, mert 12li-ben Thüringia földjébe ültette; ©Él át. Hermann fejedelem a magyar király barátságát kívánta magának biztosítani, feleségül kérte Erzsébetet fia Lajos tartományi gróf számúra. Fényes kísérettel vitette udvarába. Gyermek éveit Eisenachban, majd Wartburg várában fölötte és testvérként nevelődött jegyesével és ennek testvéreivel. 1221-ben házasságot kötött az ifjú pár. Az eisenachi templomban nemcsak gyűrűt, de szivet is cseréltek. Frigyükből 4 gyermek, egy fiú és három leány született. Példás anyja volt gyermekeinek, de népének és minden nyomorgónak és szükölködőnek is megnyitotta a szerető szivét. Akkor is nagyon nyomorúságos, szeretőiben megfogyatkozott világ volt. A fejedelmi udvar tiszttartói sokszor durva kegyetlenséggel préselték ki az utolsót is a nyomorgó jobbágyokból — hogy legyen fényre, mulatozásra, vendégeskedésre, pompára. Soha fény nem volt oly tündöklő, soha árny olyan sötét, mint abban a korban. Az uj fejedelem- nő, szerelme, családi boldogsága, virágzó ifjúsága, szépsége teljében, mégis önként áldozatává lett a szeretetnek, a jótékonyságnak. Koldusnő lett ő is, megvetve a pompát, csak a betegeinek, szegényeinek élt. Soha se távozott férje oldaláról, de együtt járták a koldus- és nyomortanyákat. Assisi szent Ferenc, Krisztus szegénye ekkor kiáltotta bele a világba a lemondás, önzetlenség és felebaráti szeretet igéit. A pompás lovagi mellvértekről, a pazar díszruhákról lepattant a szava, de beletalálí Erzsébetünk angyali tiszta leikébe és férjével — kéz-kézben — uj utakra léptek. Erzsébet csak a szegényeinek, betegeinek élt. Az éjt, nappalt csak segítésre használta fel, bűzös sebeket mosogatott, ruháit, jövedelmeit kiosztotta közöttük és kenyeret, Rózsa-kenyeret adott a szüikölködők- nek. Kérésére férje Eisenachban szent Ferenc-rendi kolostort és templomot, majd a járványos éhínség 1225—26 esztendeiben Wartburgban kórházat és szegény-otthont építtetett. A kórház alapfalai ma js láthatók és a forrás, ahol a betegeket füröszietlék. Később ő maga még két kórházat építtetett. De ha itt se volt hely, a várba is jutott a betegekből. Isten dicsőségére egy templomot is akart építtetni, magas toronnyal és olyan nagy haranggal, hogy mint mondta: „a harang szava egész szülő hazámig, Magyarországig elhallatszon." Ezt azonban nem valósíthatta meg, mert 1227-ben férje a keresztes háborúba indult. Erzsébet egész Schmalkaldenig kísérte, fájdalmas szívvel búcsúzva el egymástól. Többé nem találkoztak, mert Lajos pár hét múlva Otraníoban gyilkos láz áldozata lett. JajI meghalt most nekem az egész világ!" kiáltott fel Erzsébet, mérhetetlen hitvesi fájdalmában, mikor férje halálhírét és jeggyürüjét meg hozták neki. Ha környezete eddig is nehezen tűrte nemes, szociális szellemi életét, egyszerűségét, jámborságát, úgy most nyíltan ellene támadva sógorát, Raspe Henriket felbujtották, hogy kikergette öt özvegyi jussából abba a nyoméiba, melyben védencei éllek, ő ment ie- mondásos utján tovább, minden ajtó bezárult előtte, a védencei is eluíasitotiák, félelemből. Egy akol volt soká az otthona, mig a kicsingeni zárda főnöknője be nem fogadta és ö Te Deumot mondatott azért, hogy megen- gedtelett neki üldözést, nyomort elszenvedni az Ur igazáért. Később sógora, minden öt megillető tisztelettel vitette vissza Wartburg várába, de már nemsokára utána 1230-ban önként elhagyta otthonát, Szent Ferenc harmad rend] élbe lépve, özvegyi javadalmát a szegények között szétosztva, vályogviskóban lakott és koldusként szolgálta a betegeket. Atyja, II. Endre érte küldött és haza hívta, de nem akart menni. Maradt és ott halt meg szegényei között 1231. november 19-én — már életében is — !. lála után is — csodák által megdicsői Ive. Sok festőművészt inspirált mestermüvekre csodás élete. Híresek Holbein Winbt és a magyar Bencur festményei. írók, költők írtak róla! Róla regél a Legenda Aureu és a mi Érdy-kodexünk néma barátja igy jellemzi: „...csodálkozik az ő ura — olyan gyenge asszonynak gyorsaságom szerénysó- i gén ,... kéri vala ölet ne törné meg olyan j igen magát. De a nagy malasztcs asszony. nem lehet vala jó szokása ellene. Mindennek j azért jó példa vala és bizony tanulság minden nemű tél-eménye." | 700 esztendeje van most Szent Erzsébet halálának, mely után 4 évre. IX. Gergely pápa1 1237-ben szentté nyilvánította a lelki erőnek,1 lemondásnak, ön megtagadásnak és a szeretet-j nek ezt. a hősét, akit Marburgban an dér Lahn temetteíett el 1235-ben úgy ott, mint Eisenachban templomot emellek tiszteletére,; bátyja IV, Béla király pedig Esztergomban, unokaöccse, V. István király pedig Kassán emeltetett templomot, „Ur Istennek neve dicséretére, az ő nagy szentségem voltának méltó emlékezetére" mint krónikása Írja.. A kassai dómban éjfélt üt az óra. 700 év előtt ugyanez órában szállt fel szent Erzsébet lelke urához, királyához, hogy elvegye méltó jutalmát. így szólt hozzá az ur: „Éhes voltain és ennem adtál, szomjas voltam és innom adtál, mezítelen voltam és felruháztál, szomorú voltam és megvigasztaltál, jöjj be hu szolgám, jöjj be uradnak örömébe." A kassai dóimban éjfélt üt az óra. Ma is nagy a fény — és sötét az árnyék. Nyomor, szegénység, hiányzó meleg ruházat, hiányzó betevő falat — és jön a tél!... Vajha Szent Erzsébet példáján felbuzdulva fellendülne a felebaráti szeretet ténykedése! A magyar ár- pádházi Szent Erzsébet, a szociális munkálkodás ragyogó példája világítson be a lei- keikbe és ünnepeljük meg méltón emlékezetét azzal hogy valakivel tegyünk most jó cselekedetet. Szent Erzsébet szerint a jó tett nemcsak annyit jelent, hogy a legszükségesebbet adjuk alamizsnának, hanem szerető jó szót és örömet is adjunk hozzá! így lesz jólét tünk hozzá méltó és igy viszünk egy-egy Alapítva 1833, Telcioa 33. K O SIC E, Nag-y választék* Fő - utca 19. Jutányos árak* száll rózsát a hideg téliben ajándékul a kenyér-rózsa csőd a szén tjének, a szent szeretet királyi koldus asszonyának ... —a —a. MÉCS LÁSZLÓ: FIATAL ANYAJELQLT Az ucca népe utat nyit neked s vig fintorában bamba borzadály van. Úgy mégy, mint hogyha láthatatlan hintő himbálna, melynek rudja a Kereszt, mit Jézus vonszol vállán. Senki sem tudhatja mért s hogy mért fontos neki a benned rejlő szent Misztérium. Mögötted meg a Sátán megy vigyórral, embernek rejtve zengő rézdobokkal s ezer ördögnyi maskarás menettel. így mégy szegényke! (Mint a Földanya, mely kifutott az ős-fecskés tavasz szféráiból s a kozmikus csizmáju nagy Isten húzza, húzza valamerre terhes méhében Élet és Halál borzalmas titkát bágyadtan cipelve s a mindenségben nem lelvén helyet ahol megszülné szörnyű ikreit s világ végéig hordozhatja őket! A Sátán meg szférák zenéivel huzat magának s mendegél mögötte csillag-tanyák közt mint egy Falurossza.) így mégy szegényke! Hol a mátkaság legelső csók-fecskéje, mely kitárta a más számára elrejtett Tavasznak minden titkát? És hol a lepkeraj, mely szivedtől egy másik szívig rajzott sűrűn, mig összeállt az álmok hídja, melyen két lélek sétált meztelen? És hol van a mézeshetek varázsa, midőn felhők tőgyéből mézet fejtél s folyók medrében méz-habok csobogtak? Lám kifutottál kurta tavaszod szféráiból, himbál a láthatatlan hintó sötét szorongás-kerekén. Mégy, mégy szegényke! Benned barna káosz vad titka rejlik, fejük, alakul: s lehet, hogy Isten-arcú 6zent mlntáztatik most benned, égnek, földnek öröme, — lehet, hogy Káin, Judás, Néró, Heródes, vagy más ily szörny s az a tragédiád, hogy úgy fogod szoptatni és szeretni, mint hogyha népek Messiása volna! Mégy, mégy az uccán s lám csak térdre hullnak előtted, két oldalt a házak egytől- egyig, mind! mint a betlehemi barmok. Miféle csillag az, mit csak te látsz most és mosolyogsz rá? Betlehemi csillag? Csak mégy felé, Isten-rendelte kínnal, hogy anyaságod gyémánt barlangjában világra hozzad májusod gyümölcsét! MARTOS £dy megmaradt népviseleti v'dék, melynek kézimunkáit a közei jövőben Sz ovenszhószerte állítja ki a SZlUKE hlat SZOMBATHY VIKTOR Utóbbi időben sokszor felkerestem őket. Ott laknak egy kis, elhagyatott faluban. Ugyanott, ahová az őseiket a tatár bekergette az ingovány közé s ahonnan a török kifüstölte a későbbi ükapákat, a Zsitva, Nyitra, Vág elágazásai közölt, ősi házikókban, 6zép paraeztszoLálkban, amiből mutató akár a komáromi muzeumbau is található most. Olt laknak a mokány kis marlosi magyarok, Feez'.y sokat festett, kedves népe és küzdenek ők is azzal a bizonyos gazdasági vá’ságga!, ami még ezt az utak tói, világtól, vasúttól és forgalomtól messze vetődött kis falut sem kímélte. Mindig is elzárt falu volt ez, távol a világ rohanó üt áltól. Nyáron még csak át tudtunk vergődni a fo’yóparti töltések tetején, dülőulak kerékvágásain, akácfák árnyékában a faluba, de hogy télen meg’nt hány ember agad be a sárba s hány kocsi fogja megtenni az óránként ötkilométeres, a föld középpontjáig sáros utat, azt egyelőre még a Sors könyvének írója sem tudja. Tessék elképzelni: az ember leszáll Ógyallán a vonatról s nekiindul az őszi sivatagnak, a tarlóknak, az in'egető tanyá' nak s egyszer csak elv-ész az ut, e'vész a járóföld s agyig ragad a kerék- — órákig ballag a lovacska méla fűzfák között s közben van alkalmad örvendezni a bölcs ezloven- ezkói ulép'tési politika fölött 6 azon tűnődni, milyen lesz er.nek a népnek a kultúrája, mely olyan nehezen találkozik a külvilággal? Zárt falu ez. Egység. Még házasodni is a községen belül házasodnák, idegen ember ritkán kerül közéjük. Azért olyan egyí rmák. Feketék, aprók, csinosak. Higiénia? Mini a többi hasonló faluban. Házaik régiek. Még agyagból, vályogból építették. mert hol vau itt kő? A falu közepén nagy álióviz. még a leosapoláeból maradt itt. Gondozatlan hidak. A vízben térdig gyűrt szoknyáju öregasszonyok mosrnak. Nyáron itt áztatják a kendert. Az iskolában szorgalmas nebulók iparkodnak a belükkel. Hogy fényképezni kezlühk, azonnal körbekapaszkodnak a leányok-Fuk s színes fogócskát já szának. A fényképezés itt nem újság: a vidék legsűrűbben fényképezett területe ez. Büszkék arra, hogy viseletűk mésszeföldön híres. Komárommegyében azelőtt som volt már gyakori a népviselet, ezen a nyílt vidéken hamar levetették « régi ruhát a népek. De ami megmaradt, az csodá la'osan szép. Martos közel van a pelóc- vidékhez s igy a palúceág tarka viselete tett ruházkodására erős hatást. Az elzártság pedig azt hozta magával, hogy a viselet még á háború után is élő valóság és nem múzeumi emlék. A tradíció is megmaradt. A tatárok elől menekült magyarok egy dombra hat házat építettek s nagy halászatba fogtak. Ma mór nincs halászat, de megmaradt egy uccanév: Hatháza. A közé ben van egy domb, amit Aba-dombnak hívnak, Aba vezérről. Gusztusos, jellemző házaik, szobáik vannok. Á marlosi szoba faragott lócái, mennyezetes ágyai, kézimunkái, rakott párnái mintául szolgálnak m'uden néprajzi illusztrációnak. Nem gazdag nép. Az öltöze'e azonban roppant költséges. Tarka szülés, aranyos, szalagos, lebegő- libegő. A nők ruhá'ának alapszíne világoskék, a férfiaké sötétkék, vörössel, nagy gombokkal. — Ahogy egy-egy szobában magam elé téríttetem az ünnepi ruhákat, melyeket nagy dobozokban és szekrényekben tartanak, e Iámul ok ennyi ötlet sz'ngazdaeág s kézi munkás-ügyesség láttán. Egy kiállításra néhány babát akarunk felöltöztetni. A negyven .centimé'eres porcellánba-ba. ruházatához a hozzávaló a komáromi Lilabollban valami száznegyven koronába kerti,t! Mérte a 1 Haboltóé . tarka szöveteket, szalagokat, nagy vita és alku közben, mert a falusi nép ezt a boltot ápolja s következetesen m’ndig ide tér be, alkuszik, veszekszik, úgyhogy a szive repes( bele. Temérdek pénzt emészt föl egy martost ruha. A marlosi Patou remekeket nem lehetne egy levél- boritékbrn elkélyezni! A marlosi munkák nagy értője s aki az asszonyokkal foglalkozik, tti-nkált/itja őket, Vecsey Lajos né urlaseTOpy, marlosi tanítónő közölte a múltkor: — Régebben a férfiak tulipános í^mzésü ezüst gombbal díszített mellényt én kabátot (Lacit), rojtos, , mesterkés", ránobai akott háíivászori- nadrágót és rozmartngoe pörgekalapot visellek. A grmbdiéz csigavonalán volt félvarrve. A fiatalok rózsás szalagot Is feltüzfek a karibikra. —- Ez a v'selet már ritka. A nők azonban hordják a maguk Ősi ruhá ét. — A fiatalasszonyok, lányok ünneplő ruhája:! égszínkék anyagon, fehér lukas varrással készült a ráacbarakott, három méter bő kötény, vállkendő,| fejkendő, szélein „mesterke" fél és egész „tökmag", tüilcsipke és aranycsipke, piltyogóval (pillangó). Hajdanában csörgőé piros csizmát viseltek. Ma akár Bata-cipőt is. Nyakukon többrétű ezüst- lánc, a menyecskék aranycsipkés kontyot hordanak. A fehér hímzést szitakérgen varrják és a lyukak egyik felét „bársonnyal" cifrázzák. A lyukesvarrás motívumai: guriga, patkó, pávatoll, macskanyom, szőlőfej, rozmaringág, szegfii, tulipán és kakasfarok. — Mindennapi ruhájuk egyszerűbb. PirosmetéIéses váll- és fejkendő, égszínkék anyagból sötétkék berakott vászon! széle, dísze ezeken csak a „féltökmag". Az idősebb asszonyok fekete, meté- léses vállkendőt e ingujjat viselnek. Kezükben a fiatalok Í6 „tuszlit" lertanak. (Ez a tuszli furcsa jószág, amolyan vékony muff, amiben benne van az imakönyv, zsebkendő. Azt mondhatnám, hogy 6zörös henger. Csodálatosan ragaszkodnak ehhez a viselethez.) (A metéléses munkáról nem is tudja a martos!, hogy a városokban éppen ennek járja divatja. — Egyszínű alapon egyszínű kivágott motívumok ezek, gazdagok,, formásak, pompásak, csak, az Istenért, el ne romoljon ez is, mint Kalotaszeg és Mezőkövesd!) — Népszokása: két tánc, a piMikézés é* az Argyiru6-tánc, de ezt járják másutt is. . Jó ezt felírni, megjegyezni. Ki tudja, a rádió és az autó korában még meddig tart náluk ez a divat? A „metéléses" kézimunka gyönyörű. S most e tanítónő kezében szakszerű vezetés alatt van. ő rajzolja ki a motívumot s asszonyai kivágják, ki- varrják. Aki látta ezeket a kézimunkákat, melyek eleinte csak a vállkendőn és a keszkenőn érvényesültek,, de újabban térítőkre és diványpárnákra is alkalmazzák a városiak, — el voltak ragadtatva ennyi motivumgazdageág láttán. Manapság már messziföldön híre van A szlovenszkói magyar népművészet egy maradványa. Vicceket, tréfákat, Török Rezső féle „népies" humort nemigen tudok róluk. Inkább csak a viseletűk érdekelt, a szobaberendezés, a kézimunka. Valószínűleg, a közöttük való hosszabb tartózkodás megismertetne vidám s humorra hajló lelkűkkel is. Tavalyi kocsisom, Ipóth ur, zamatosakat mondott egy sáros őszi vasárnap a bakon, mig félkezével a kislányát fogta, hogy az le ne csússzon a bakról a sárba . Egy közeh úri tanyán, ingyesen, viszont egy kitünően pergő nyelvű udvarcsné beszédével telt meg a noteszünk egyszer, pompás vobia mnutd'őba közölni néhány kitűnő mondását. Egy itteni mondatot, amely a róka és a pulyka harcáról szól. meg kell azonban említenem. Tessék: „Csak kajdá?z a gyerek, cdamenek, hát mán ril. Aztán ríva mongya: begyiitt a róka és sorra szo- riüa a pókákat. A pol ák nagyon csiverkedtek, a róka nagyon kcsszegett, mire megbÜszmödve át- pöckölődött a kerítésen." Folkloristák figyelmébe. Ezen a vidéken olyan tanyai teko’ák is vannak, amik nem is iskolák. Parasztházban tanít a tan'tó A tavalyi tanító lóháton járt iskolába az egyik tanyai egyetemen. Nem, mert nagy ur volt. hanem máskép elnyelte volna a sár. A gyerekeket úgy kpll összeszedni a mezőről, ha tanítani akarja őket valaki. Nagyszerű anyag, jófejű nép, ügyes, de fog atkozni kell vele. Egy kis uebu’ó revolvert hozott az ieko’ábn egy tanyai órán. Úgy kellett tőle e'szedui, hegy csendőrrel fenyegették. A lakosok többnyire szegény zse’léremberek, béresek, halászok maradékai. Ipái nincs, munka nincs, a vizet e'szabályozíák. Ha egy kisebbségi sz’ovák iskolát ezen a vidéken fe'épitenek a ezr’ő béadjo oda a gyermekét, mert az iskola szép, tágas, a ceruza a könyv ingyen van, még ajándékot is kap a gyerek karácsonyra. S a npvét, hogy Kovács János, jövőre igy Írja: Kováé Ján. Az öregek belekeveredtek a politikába. Most minden falu politizál. Azelőtt megvoltak a követválasztással évekig most pártok szerint oszolnak. Odamennek, ahol több az Ígérek Kedves nép. Mocsarak, nádasok, uttalan utak. folyőkltntéeek. fűzfák között. Megtartója tgy régi-régi szép visetetnók, ’elké- bon keveredik a háború utáni vilájjnóiwt ősei hitével Mire (ut vele vájjon? A szép kézfiminká’at azonban felkapott* 4 Sz’ovenszkói Magyar Kiiltur Egylet. A tél és a tavasz, folyamán Szlovenszkó nagyobb városaiban kiállítást rendez belőle, hadd lássák a messzi városiak in a mortosi kivnrrást. meté’ést. Azt hiszem, a kézimunkát kedvelőknek nagy öröme fog telleni fcoanök. \J S $ > dlsírol A üveg, porcellán nagykereskedése. •
