Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-21 / 266. (2783.) szám

6 1931 november 21, szombat VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu ucca 17., II. (Central-passage.) Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvételezzük A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki­adóhivatal: Prága IL, Panská ul. 12„ IIL em. eszközöl. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (Centrahpassage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ucca 69., I. em. jobbra. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. A pókhálószövés művészeiét is tanulni kell Hogyan készítik elő a ragadozó madarak fiókáikat az élet- kiizde emre — Schmidt dr., frankfurti zoológus érdekes meg­figyelései az áltatok ösztönéletéről Az állatvilág különös és érdekes életkörül- ruéneinek tudós megfigyelője, Alfréd Brehm nagyszerű munkája uj irányt adott a zoolügiá- nak. A négylábúak és csúszómászók, a mada­rak, hüllők és halak, ezernyi élőlény, amely az állatvilág tág határain belül népesiti be a világot, ezidőszerint már nem csupán „fene- vadnak'4 vagy „háziállatnak14 számit, hanem gondos tudományos kutatás tárgya, amelynek eredményeképpen egyre érdekesebb megálla­pításokat tesznek a zoológusok. Rendkívül érdekesek azok a kijelentések, amelyeket Schmidt Sebestyén dr., a frankfurti egyetem tudós tanára legutóbb az állatvilág­ban megnyilatkozó ösztönös családi életre vonatkozóan tett. Schmidt kijelenti, hogy vala­mennyi állat — kivételt csak a kétéltűek és egészen alacsonyrendü élőlények képeznek — szinte megható gondossággal és körültekintés­sel ügyel kölykeinek testi épségére. A szülői szeretetnek ez a különleges és érdekes meg­nyilatkozása teljesen ösztönös. Scihmidt kifejti többek között, hogy az anya vagy apaállat gondoskodás nélkül felnövekvő állatnemzedék tagjai a legritkább esetben élnek hosszabb ideig. Előbb utóbb feltétlenül elpusztulnak, már azért is, mert szüleik gondos vezetése nél­kül képtelenek elsajátítani az élelemszerzés bonyolult módozatait, amelyek tudvalévőén állatfajok szerint váltakoznak — sőt otthont sem tudnak maguknak építeni. Megfigyeléseit a kiváfó tudós a keresztes- póknál kezd- é< megállapítja, hogy ez az ala- csonyredü ragadozó fáradhatatlan szorgalom­mal oktatja ki poronlyait a hálófonás bonyo­lult mesterségére. A művésziesen elkészített | adta át a nyulat fiókájának, hanem ledobta azt a fa tetejéről a mélységbe, majd kemény szárnycsapásokkai arra késztette a fiatal ál­latot, hogy a lezuhanó zsákmány után vesse magát. Mielőtt azonban az esetlen fiatal ma­dár elkaphatta volna röptében a zsákmányt, az öreg sas mint a villám sújtott le és még a levegőben elkapta előle a prédát. így tar­tott ez a csodálatos játék közel negyedórán át, hol fönt a jegenyefa koronáját, hol a leve­gőben és néhányszor a földön is. Végül az öreg sas ugylátszik meg volt elégedve fióká­jának buzgalmával és átengedte neki a pré­dát, amelyből az mohón lakmározni kezdett. A ragadozó madarak nagyszerű légi mutat­ványokkal szórakoztatják és egyben tanítják is a kicsinyeiket. A földhözragadt lomha ba­romfiak, a madárvilág páriái termésyetesen nem készülnek pilótáknak és beérik azzal, hogy a földön való kapargálás és eleségkuta- tás művészetében képezzék ki az apróságot. Legfontosabb ténykedésük azonban kétségkí­vül az, hogy testükkel melengetik a pelyhes csibéket, amelyeket a kotlós eleven fűtőkészü­léke nélkül még a legforróbb nyári időszakon is elpusztítana az éjszaka hidege. A termé­szet azzal kárpótolta a földön kapargáló csir­kéket, pulykákat, hidakat és más baromfia­kat, hogy kicsinyeik valamennyien fészekha- gyók. Ugyancsak fészekhagyók a fácánok és foglyok, fiirjek, vadkacsák és más szabadon élő madarak, továbbá a vizimadarak óriási mennyiségű válfajainak újdonsült példányai is. A melegvérű állatok közül a rókák, ürgék, borzok, továbbá a hörcsögfajták és az egerek, hasonlóképpen jóformán valamennyi rágcsáló — A szombathelyi püspök jubileuma. Szom­bathelyről jelentik: Húsz éve annak, hogy a király az akkori székelyudvarhelyi főesperes- plébánost, Mikes János grófot szombathelyi püspökké nevezte ki. A nevezetes évfordulói Mikes püspök csendes visszavonultságbán akarta megütni, a szombathelyi cserkészek azonban meglepetésként szép ünnepséggel kedveskedtek a jubiláló püspöknek. Először a Magyar Cserkészszövetség III. kerületéinek küldöttsége járult eléje. Este a cserkészzene­kar felvonult a püspökvárba és félórás szere­nádot adott a püspöknek. — Grosschmied Béni professzor ünneplése. Budapestről jelentik: A Budapesti Ügyvédi Kamara, valamint a Magyar Jogászegyesület együttes ülést tartott, amelyen kegyeleíes megemlékezéssel ünnepelte a nagy magyar magánjogászt: Grosschmied Béni nyugalma­zol egyetemi tanárt nyolcvanadik születés­napja alkalmából. Az Ügyvédi Kamara nagy­termét a díszes és előkelő ünneplő közönség szinte zsúfolásig megtöltötte, jelen voltak a magyar jogászság legkitűnőbb reprezentánsai, a Grosschmied-család tagjai, — csak éppen maga az ünnepelt nem jött el, aki részben szerénységből, részben egészségi okoból még ebből az alkalomból sem hagyta el visegrádi magányát. A díszes együttes ülést az elnöklő Pap József udvari tanácsos nyitotta meg, aki sorra köszöntötte a megjelent notabilitásokat, majd lendületes szavakkal emlékezett meg a kegveletes alkalomról. „Grosschmied Béni tu­dományos munkássága és sikerekben gazdag élete — úgymond — minden magyar jogász­nak bensőséges öröme; ezer magyar jogász nevében gyújtotta meg a világossá fáklyáját, az érdeklődés tüzet a jogtudomány, különö­sen a magyar magánjog fejlesztése érdeké­ben. Egyetemi előadásai során a magyar ma­gánjog valóságos kincsesbáuyáját tárta föl, nemzeti büszkeséggel mutatott rá újra, meg újra, hogy a magyar jog erősen nemzeties jog, amelyre a vér szerződés óta minden ma­gyar büszke lehet.44 Bejelentette ezután az el­nök, hogy a magyar jogászság Grosschmied Béni nyoicvanadik születésnapja alkalmából üdvözlő iratot szerkesztett, amelynek az ünne­pekhez való eljuttatására magát Zsdtvay Ti­bor dr. igazságügyin int s zter t kérik föl. Az üdvözlő memorandumot háromezernél több magyar jogász irta alá. — Lelkészbeiktatás. Tornaijáról jelentik: \ sajógöxnöri evangélikus Mkészi állásiba Márton napján iktatta be Hallát János gömö- ri fő-esperes Mayer Bélát, a ©ajógömiöri, lö- kösl, tornaijai hármas egyház újonnan meg­választott lelkészét. — özvegy Erdődy Ferencivé grófné száz­éves. Budapestről jelentik: Csütörtökön ün­nepelte századik születésnapját özv. Erdődy Ferenc né grófné született Oberndorf Heléu grófnő, Erdődy Sándor gróf véipi nagybirlo- kos édesanyja. A grófnő a Regensburg mel­letti Rege nsdorfban született, de férje olda­lán teljesen magyarrá lett. A ritka születés­napot teljes szellemi és testi frisses-égben ér­te meg és ma is, mint egész életében, min­dig jótevője, gondviselője környezetének, amely a legnagyobb szeretettel és tisztelettel veszi körül. A századik születésnapon, ame­lyet intim körben ünnepelt a család, özv. Er­dődy Fe-rencné grófnéi igen sokam keresték fel üdvözlet ükkel. — Magyar református istentisztelet Prá­gában. Az Uhel-ny trb-en levő S‘v. Mariin cseh lesi ver teimp-lo-mlban vasárnap délelőtt léi í) órai kezdettel magyar református isten- tisztelet lesz. Az Igét Kies Gyula reformá­tus segéd lelkész fogja hirdetni. — Giajda. karácsony cl őt t vonni I>o a fogházba. A Náradni Osvobozcni jelenti, hogy Gajd-j extábor- nok n száza v»i imt rablás esed ében kimondott bíró­sági ;:..-iet szerint december 19-én kezdi meg két- hóna) hm fog! i á z b ü i j I e t és él. — rclmcntctfók az utolsó tüza/ovi arzén per vádlottját. -/.ötnek ró! jelentik: A tiszazugi arzén n,ó*i- ••/'..! bliiiperbeji irm volt az ü.olsó főtárgyaló*. A vádlottak padján Bza-hó Mária tiszazugi asszony ült, al;i a vádirat, szerint anyósát m-egmérgezte. A bíróság bi/oiiv ilékok hiányában fotonén tette Szabó Máriát. pókháló fonása ugyanis — bármily furcsán hangzik — hosszabb előtnulmányokat igényel, tehát eemmiesetre sem olyan adottság, amely- lyel a pókcsemeték már a petékből való kibú­vás után rendelkeznek. Meglepő és furcsa, de annál érthetőbb Schmidt tauárnak az a meg­jegyzése, hogy azok a fiatal pókok, amelyek az anyaállat gondviselő ténykedését nélkülöz­ni kénytelenek, menthetetlenül elpusztulnak, ha pedig nem esnek áldozatául a madarak étvá­gyának, elcbb-uíóbb éhen vesznek. A madárvilág számos fajának valóban meg­ható szülői gondoskodásáról számol be leg­újabb áüattaaí mü\ében Schmidt tanár. Hang­súlyozza. hogy a leggyorsabb röptű madarak, a sarlós fecske, a füsti és a molnárfecske — amelyek a legnagyobb könnyedséggel tesznek meg vándorlásuk idején naponta sokszáz, sőf gyakran ezerkilométeres távolságokat is, az egész madárvilágban a leggyámoltalanabb fiókákkal kénytelenek bíbelődni. A kis fecs­kék ijesztően rut jószágok, amelyek pőrén bújnak ki a tojásból és mintegy tizennégy na­pig kizárólag az anyamadarak, illetve szüleik önfeláldozó ápolására szorulnak. Kevésbé áldozatos, de rendkívül tanulságos az a valósággal pedagógiai eljárás, amellyel a vándorsólyom és általában a ragadozó ma­darak, a sasok, vércsék, ölyvek és karvalyok készítik elő fiókáikat az életben való szenve­délyes küzdelmekre, különösen pedig a pré­da után való vadászás nehéz mesterségére. Schmidt saját megfigyelései alapján* beszéli el müvében, hogy miképpen oktatta fáradhatat­lan buzgalommal fiókáját a zsákmány meg- kapaTintására egy hatalmasan kifejlett réti sas. A madarak királya erős mezei nyulat ütött le és felemlekedett zsákmányával egy hatalmas jegenyefa tetején levő fészkéhez. A fészek peremén a fiatal sas ült és vijjogva várt az eleségre. Az öreg sas azonban nem a legnagyobb aggodalommal és szinte bizal­matlanságig menő körültekintéssel tanitgatja kicsinyeit a szomszédos terep megismerésére, hetekig, sőt hónapokig kitart mellettük első vadászkirándulásaik alkalmával és veszede­lem esetén sokszor hatalmasabb ellenség el­len is hősies önfeláldozással védelmezi őket. A legmeghatóbban azonban kétségkívül a házimacska foglalkozik kicsinyeivel. Az öreg macska naponta hosszú órákat játszik, szóra­kozik és foglalkozik a kis cicákkal. Ápolja, tisztán tartja, védi, eteti és mulattatja őket, jobb anyát szinte képzelni sem lehet nála. Az élelemkeresés, az egérfogás mesterségé­nek elsajátítása pedig újabb heteket vesz igénybe s az anyaállat csak akkor hagyja el a kölykeit, ha azok már teljesen felcseperedtk. A legérdekesebb adaton végül Schmidt mü­vében kétségkívül az, amit a nagynevű tu­dós az állatvilág tagjainak kölcsönös felisme­réséről említ meg. Ez az ösztönös megisme­rés nyilván általános bizonyos mértékig az egész állatvilágban. Kivételt itt újból csak a legalsőbbrendü élőlények képeznek. Az ele­fánt viszont, amelynek értelmiségi foka mesz- sze felülmúlja valamennyi állatét, csalhatat­lan biztonsággal ismeri fel borját még több- száztagu csorda között is. Az erre vonatkozó kísérletek nem egyszer fényes tanúbizonysá­gát adták a hatalmas orrmányos bámulatos e ml ék e ző t e he tségén ek. A sok ellenségeskedés, csatározás, irtőhá- boru és a mindennapi élelemért folytatott ádáz küzdelmek ellenére tehát a tudósok vé­leménye szerint mégis csak valami különös, rejtelmes közösségben élnek az állatvilág tagjai. Az összetartozás ösztönös érzése csak a második, illetve harmadik nemzedék felnö­vekedése után szűnik meg, ott azonban is­mét uj családi kapcsolatok alakulnak ki, amelyek nemzedékről nemzedékre biztosítják az állatfajok természetes szaporodását. — Halálozás. Diám árit Lőrinc tekintélyes fülek! kereskedő 60 éves koráiban elhunyt. Temetése a részvét impozáns megnyilatko­zása mellett ment végbe. — Gyapott, fehérje, papír és selyem készül a szemétből. Glund, berlini egyetemi tanár,] a düsseldorfi szén-technikai egyesületben, nemrégiben arról számolt be, hogy a szeméit- í ben található szénből fehérjéit tud előállítani. [ A szeméiben található szén-hamut is kitünően fel lehet használni, különösen trágyájáéi cé­lokra. A személteido-lgozás terén azonban a legnagyobb feltűnést Kort Gerson német mérnök kísérletei kellették, aki a cetliül őze- i ivágok mechanikus utón történő elkülöníté­sével u j nyersanyagot áll Mell. elő, amelyet ..szi‘mél;gyapju“-nak nevezett el. Ebből az a/, anyagiból -sokféle termék készíthető, pél­dául csomagoló papír, ilőgyapolt, könnyű épi- lőkő és — imiűseíyem. — Polgárőrségeket szerveznek a Csallóköz ben. Komáromi tudósítónk jelenti: A Csalló­közben elszaporodott tolvajlási eseték arra bírták a falvak tehetősebb gazdáit, hogy saját maguk között polgárőrséget szervezzenek az éjjeli őrségek mintájára, hogy a köz- és va­gyonbiztonságot megőrizzék. Több községben megalakultak a polgárőrségek s az őrök fel­váltva vigyáznak a községek éjjeli rendjére. Úgyszólván minden napra esik betörési vagy tolvajlási eset, pénzt, baromfit, élelmiszert, szerszámot lopnak a tol vajok, akiknek ki nyo­mozása sokszor körülményes. Az első betöré­si eset A!bár községben azonban nem végző­dött a polgárőrökre nézve kívánt, eredmény­űvel, mert ismeretlen tettesek betörtek- egy •libári gazda házába s még mielőtt a polgár­őrök botiul készülteik a tolvajok nyomát ütni, a gyors népség el szeleit. Komáromi cserkészet Léva, november 20. Udvarias, jómodoru cs-erkészifjak vezetnek he­lyeinkre, — rendben, fennakadás nélkül telik meg a hatalmas méretű terem. Mindvégig kellemes jel­lemzője volt az estélynek az abszolút fegyelem, gyorsaság és gördülékeny tempó. A padsorok előtt impozáns diákzenekar, pötömnyi kis ember­kék, fiatal emberré nőtt sudár ifjak tarka csoport­ja, — egyben az első meglepetés. Kriz-sán zeneta­nár boszorkányos művészettel hangolta össze gár­dáját, — bámulatosan precíz teljesitményt nyújtott a zsengekoru zenekar a négy zen-eszám kifogásta­lan előadásával. Majd a színpadon daloló cserkész­fiuk előtt megjelenik Bíró Lucián bencéstanár ro­konszenves alakja, ö a parancsnok. Keresetlen, melegszívű bevezetőt mond. Beszédjéből melegen árad az a nagy szeretet, amit a rábizott gyermekek iránt érez. Mert a szeretet — úgymond — a modern pedagógia főtétele, nem elég, ha akkor törődünk csak ifjainkkal, ha algebrát és latint tanulnak, kell, hogy szeressük és játszunk velük, mert csak akkor miénk igazán a gyermek, ha nemcsak az eszét, de a szivét és a lelkét is magunkénak mondhatjuk. Jól esik hallani az ilyen szavakat. Mindenki megü- letődve figyel és megnyugodott szívvel keresi a cserkészek között a maga szőke, barna vagy fe­kete fejti gyerekét és magában elhatározza, hogy: jó itt lenni neked kisfiam! Majd változik a kép, vidám cserkészfiuk, lobogó tábortűz mellett hangos énekszóval mulatoznak. Igazi cserkészszolidaritással 11 nyelven hangzik a nóta, bravúros cserkészrakéta fejezi be a jele­netet. Borka Géza dr. humoros cserkészjelenetét fejlett rutinnal adja elő. Balogh Kálmán, majd ugyancsak Borka dr. „Tábori konyha" cimü jele­netét adják elő csapongó jókedvvel, természetes, élethíi rendezésben a cserkészek. Szünet után a „Hollywood a VT.-ban“ címmel Szombathy Viktor tréfája következett. Szombathy alapos ösmerője a diákéletnek, találó színekkel festette meg a mozi-rajongó és színészi babérokra áhítozó diák alakját, áld Juba Ferencben ügyes interpretátorra akadt. Kedves vidám, magyar levegőjű környezetbe ve­zetett minket az utolsó jelenetben Borka dr. a kifogyhatatlan invencióju iró. Bámulatos érzékkel, nagy szeretettel állítja össze apró, derűs darab­jait, évről-évre gondolkodva a mindenkori diák előadások programjáról. Gőre Gábor lepéndi bíró ur hivatali helyiségében találkozunk régi ösme- rőseinkkkel: Durbints sógorral, Káltsa cigánnyal és két friss, kulturált, ambiciózus cserkésszel, akik folklorisztikus tanulmányokat gyűjtenek és szo­ciális determináltságra vannak beállítva biró uramók nem kis mértékű elképpe-désére. A publi­kum jót mulatott a jóizü tréfákon és elismeréssel adózott az összes szereplőknek, akik meglepő ügyességgel alakították szrepeiket Két fiúról azért mégis névleg kell emlékeznie a krónikásnak. Kátsa cigány alakitója Osakás Andor, de külö­nösképpen Nagy Lajos, Durbints sógor megszemé­lyesítője, oly pompás figurákat vittek színpadra, amiért nekik és a rendező iró-tanárnak külön elis­merés jár. — A kedves és szép este után, megelé­gedéssel konstatáltuk, hogy a komáromi főgim­názium kulisszái mögé belépilkmtani fölöttébb jóleső érzés. PÁPASZEM. A nagyszombati dalárda díszhangversenye. Nagyszombati tudósilónk jelenti: Rég volt ily nagyszabású zenei eseményben része Nagy­szombat müértő közönségének, mint tegnap, amikor a nagyszombati dalárda a helyőrség zenekarának zenekiséreie melleit nívós mü- soru diszihangversenyt rendezett. A Ferencz Rezső karnagy vezetése alatt álló dalárda ez alkalommal i,s minden tekintetben rászolgált kitűnő hírnevére. A műsor főérdekessége a nagyszombati Trnavsky-Schneider Miklós több kompozíciójának előadása volt. A szer­zőt a nagy termet zsúfolásig megtöltő közön­ség melegen ünnepelte. Svaly József, a dalár­da kitűnő basszistája Mozart varázsfuvolájá­nak két áriájával és Dvorak „Rusalka44 Vizi- ma-nójának drámai erejű áriájának pompás interpretálásával meglepte a közönséget. Egy fiatal nagyszombati urileány, Takáts Eta ez­úttal először szerepelt a nyilvánosság előtt mint zeneszerző. A dalok izmos egyéniségről tanúskodnak és egy kibontakozó tehetség Ígé­retes jelei. A dalok Tibensky Ferenc inter­pretálásában nagy hatást értek el. A kitűnő zongorakiséretet Ferencz Izabella látta el. A közönség az egyes számok után zajos ováció­ban részesítette úgy Ferencz Rezső -karnagyot, mint a dalárdát és a többi szereplőt is. — Betörőt fogott az éjjeli őr az érsekújvá­ri vasiitasszövietkezetben. Nyitrai tudósilónk jelenti: Az érsek-újvári vasutas szövet kőzet­ben tegnapelőtt este telten érlék Povinec?. Jánost, amint betörést akart elkövetni a szö­vetkezet raktárában. A késő esti órákban az éjjeli őr bejárta az épületet és észrevette, hogy az udvarom álló motorkerékpár m-ö- göll egv férfi van megl.apulva. Azonnal le­fogta és a csendőr ség re vilié, ahol kide-i-ült, hogy a peches betörő P ovin réz János szám­talanszor büntetett csavargóval azonos, aki ugv jutott be a szövetkezet udvarára, hogy átmászott a kél méter magas védőfalon. Le- lartóztaMák és a bíróságnak adták át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom