Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-19 / 264. (2781.) szám

6 1931 november 19, esütttrtök. való áttérést és a kulturális kiadásoknak csökkentését. Petracsek egységes párti Magyarország helyzetét a világgazdasági válság követ­kezményének tartja, amiért Bethlent nem lehet felelőssé tenni. A népszövetségi bizottság jelentése a hitele­zők revizorainak blöffje, aminek gyakorlati értéke nincs. Buchinger Manó szociáldemokrata Pallavi- clni őrgróf legutóbbi beszédével foglalkozik és kijelenti, hogy a dunai szovjettől nem kell félni. Ez sze­rinte ugyanolyan utópia, mint a dunai Habsburg-monarchia, ami casus bellit jelentene. Megemlékezik aj kisantantnak erre vonatkozó határozatáról,1 majd táma-dja az olasz—magyar szerződést és Mussolinit. Lányi Márton egjrségespárti képviselő po­lemizál Buoh ingerrel és visszutasitja Buchingernek Mussoliniról és a leszerelésről tett kijelentéseit. Előbb a környező államoknak kell leszerelniük, > akik állig fel vannak fegyverkezve. Inkey Pál független kisgazdapárti két in­dítványt terjeszt be és pedig a kistisztviselők fizetéscsökkentésének elejtéséről és az adó­alapok bevallásának szigorúbb kezeléséről. Festetich Sándor gróf egységespárti han­goztatja, hogy meg kell találni a pártoknak a közös platt- f ormot, de ez nem történhet a titkos választójog alap­ján, mert erre az atmoszféra még nem alkal­mas. Kállay Tibor ellenzéki, volt pénzügyminisz­ter szerint az állam csak aktív kereskedelmi mérleggel boldogulhat. Az idei költségvetést az első négy hónap­ban már túllépték, a következő 8 hónap­ban 70 millió pengőt kell megtakarítani. Meg kell állapítani Magyarország fizetőké­pességét. Az ország a k ül ál la mohnak évenként nem fizethet többet 120 millió pengőnél. Ezután interpellációkra került a sor. Gál Je­nő demokratapárti a közoktatásügyi minisz­terhez interpellál Gosztonyi Andor öngyilkos diák ügyében és felemlíti, bogv az iskola fő­igazgatója, Krompaszky Miksa a kommümben tanügyi népbiztosként a pápai gimnázium­ban betiltotta a vallástant és a történelem A felekezeti iskolák mostoha sorsát tették szává a sziovenszköi tartománygyülésen Pozsony, november 18. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése). Tegnap este félhét órakor Fleischmann Gyula dr. felszólalása után Országh országos elnök az országos költségve­tés általános vitáját félbeszakította és a tarto- mánygyülés folytatását szerda reggelre halasz­totta. Szerda délelőtt 10 óra után nyitotta meg az országos elnök az ülést. A költségvetési vita első szónoka Hornyák ruszin agrár volt, aki a közoktatásügyi kormányzatot támadta. Kijelen­tette, hogy az iskolák építésére kellene a legnagyobb gon­dot fordítani, s laktanyák helyett inkább iskolákat kellene épí­teni. Az iskolaügyi minisztérium a felekezeti iskolákkal egyáltalában nem törődik. A ruszin felekezeti iskolák oly siralmas hely­zetben vannak, hogy még az iskolaszolgát sem tudják fizetni. Bucsek Mátyás szlovák néppárti képviselő ha­sonló szellemben beszélt. Konkrét eseteket hoz fel, hogy milyen anomá­liák vannak a szlovenszkói felekezeti iskolák­nál, amelyek nem tudják a tanerőket fizetni. Felhozza az ő plébániájának felekezeti iskoláját, ahol az iskolaszéknek 15.000 koronát kellett rá­fizetni az iskola fenntartására. Bucsek a köz­munkák kiadásáról szólva kijelentette, liogy itt protekciós alapon jártak el. Országh elnök erre idegesen felugrik és fi­gyelmezteti Bucseket, hogy ily nyilatkozatot ne tegyem. Jogos kritikát gyakorolhat, de ez már vád. Az országos választmány névéiben Kormán Mihály válaszolt Bucsek vádjára. Számszerű adatokat sorol fel arra vonatkozólag, hogyan történt a közmunkáik kiadása, Bucsek a vá­laszt tudomásul veszi. A következő szónok Csömör István agrá­rius, aki indítványozza, hogy árszabályozó bi­zottságot alakítsanak, amely lépjen közbe az- irányban, hogy az ipari termékek árát leszál­lítsák. Ezt követeli a falu népének hangulata. Csömör azonkívül követeli, hogy a közr és magántisztviselők mondjanak le 13-iik havi fi­zetésükről. Sürgeti a kisüstön való főzés sza­baddá tételét. Végül ünnepélyes hangon ki­jelenti, hogy a költségvetési irányzatot „tisz­telettel“ elfogadja. Fehér Mátyás és Drahovsky szociáldemo­kraták után Major András kommunista be­szél, aki többek között azt mondja, hogy csak az évi félmillió ko­ronán felüli jövedelemmel bírók fizesse­nek adót. Nagy derültség támadt erre a kijelentésre. Ezután Szilágyi Béla dr. szociáldemokrata, nyitrai polgármester szólalt fel, akit beszé­dében a H'limka-pártiak igyekeznek megza­varni. Délután 1 órakor az elnök a tartomány- gyűlést felfüggesztette és annak folytatását délután négy órára tűzte ki. Tizenötévi iegyházra itéíiék a iérjgyükos újb A Sérj kegyetlen és brutális magaviseleté preparálta az asszony leikét a borzalmas bünteti elkövetésére — A lötárgyaláson töre­delmes beismerő vallomást tett tanítását. Kéri az ügy szigorú kivizsgálását. E-rnszt közoktatásügyi miniszter válaszában sajnálkozásának ad kifejezést a történtek fö­lött, ami pedig Krompaszky főigazgatót illeti, annakidején a felülvizsgálati bizottság tisz­tázta ügyét. Gál Jenő tudomásul veszi a mi­niszter válaszát annál is inkább, mert Ernszt megígérte a szigorú vizsgálat lefoly­tatását. Vizsgáld indust több kassal óksifftéfz elles? forgalmi idő s!titko!ás címési j Kassa, november 18. (Kassai szerkesztősé- j giink telefonjelentése.) A P. M. H. megemlé- \ kezelt arról, hogy a nyár folyamán a kassai j pénzügyigazgatóság eljárást indított több kas­sai textilkereskedő ellen forgalmi adó eltitko­lása cimén. Most a pénzügyigazgatóság a kas­sai ékszerkereskedőket vette sorra. A napok­ban a pénzügyigazgatóság közegei vizsgálatot tartottak a kassai ékszerészeknél, átvizsgál­ták az üzleti könyveket és állítólag több ék­szerésznél oly adatokra bukkantak, amelyek megerősítik azt a feltevést, hogy tényleg fönn­áll forgalmiadó eltussolása. A pénzügyigazga- tcság nem fogadta el az ékszerkereskedők adóbevallását és ezért rendelte el a revíziót, viszont a kereskedők azt állítják, hogy üzleti, forgalmuk a mai válságos időben napról- napra csökkent s ezért természetesen a forgal­mi adó összege is csökkent. A vizsgálat ez ügyben folyik. Egy budapesti írő tragédiája Gázzal megmérgezte magát feleségé­vel és anyósával együtt Budapest, november 18. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése). Fodor Lajos 44 éves író és állásnélküli magántisztviselő már hosszabb idő óta nagy nyomorral küzd. Tegnap este Fo­dor 18 éves Pál fiát a színházba küldte és a Csadádi-ucca 41b. szám alatti lakásában csak ő, a felesége és Frledrich Józsefné, 58 éves anyósa maradtak otthon. Mikor a fiú késő este a szín­házból hazatért, mindhármukat holtan találta, A házaspár és az anyós azalatt, mig a fin a színházban volt, közös elhatározással gázzal megmérgezte magát. Több búcsúlevelet találtak a lakásban és az egyikben Fodor Lajos ezt Írja: „Reményben gazdag életemet nagyon szerettem, de a küzdelem meddő volt és nem bírtam tovább. Közös elhatározással mentünk a halálba. Rémé- lem, hogy színdarabom, amit Cobor Imrével küldöttem Szegedre, színre kerül** I Besztercebánya, november 18. (Saját tudó­sítónktól.) Özvegy Pirc Mária harmincnégy­éves újbányái asszonyt férjének meggyilko­lásával vádolta meg az államügyész. A sze­rencsétlen és tragikusan végződött frigyet 1921-ben kötötték'. Pirc Sámuel, a férj akko­riban minden szépet és jól megígért asszo­nyának. de amint összeköltöztek és elmúltak a mézeshetek, eiőbujt igazi természete. Egyre brutálisai) bán kezdett bánni felesé­gével, a legcsekélyebb apróság miatt is ököllel támadt rá, ütötte, verte és szive akkor sem lágyult meg, amikor az asszony kis fiúgyermekkel ajándékozta meg. A rabiátus ember pokollá tette feleségének éleiét az örökös veszekedéssel és ütlegelés­sel. Éveken át nem volt egy nyugodt napja az asszonynak, aki elkeseredésében bosszút forralt életének megrontója és egyetlen kínzója ellen. Lassan megérlelődött benne az elhatározás, hogy ha másképpen nem, gyilkosság árán fog megszabadulni férjétől. Két évvel ezelőtt revolvert vásárolt és titok­ban készülődni kezdett a végső leszámolásra. Azelőtt -sohasem volt fegy ver a kezében, nem tudta, hogyan kell bánni a veszedelmes szer­számmal, mielőtt tehát tervéi végrehajtotta volna, lögyakorlatokat rendezett. Elhagyott kör­nyékekre ment, aho la céllövésben gyako­rolta magát. A fegyvert elásta házuknak udvarán és vára­kozó álláspontra helyezkedett, még mindig abban reménykedve, hogy férje felhagy a brutális bánásmóddal. Hosszú hónapok múl­tak el, anélkül, hogy az asszony sorsában kedvező fordulat áilolt volna be. Ez éy május 20-án férje ismét kegyetlen brutalitással bánt el vele, alaposan össze­verte, mire az asszony tehetetlen dühében elhatározta, hogy: „Most vagy soha!“. Az elhatározástól a cselekvésig azonban még kilenc nap eltelt. Május 29-én hajnalban kiugrott a közös ágyból, kilop ózott az udvarra, magához vette az ott elrejtett revolvert és vissza­ment a hálószobába. Férje aludt, gyerme­kük is mély álomba merült. Töltött revol­verrel a kezében férjenek ágyához osont, óvatosan, hogy föl ne keltse, közvetlen kö­zelről fejének irányította a revolver csövét. Eldördült az első lövés, de a golyó csak súrolta férjének fejét, mire az fölriadt, pil­lanat alatt átlátta a helyzetet s az ágy ván­kosát védőii g maga elé tartva rimánkodva kérte feleségét, hogy ne bántsa. Most már nem volt visszalépés, az asszony eszeve­szett dühhel fejezte be boflszumiivét. Négy­szer egymásután rálőtt férjére és csak ak­kor nyugodott meg, amikor látta, hogy a férfi vértől borítva elnyúlik az ágyon és mozdulatlanul marad fekve. A revolvert eldobta, rohant a csendőr®égre, fellármázta a parancsnokot és jelentette, hogy pár perccel azelőtt meg­gyilkolta férjét. Letartóztatták, a besztercebányai állam­ügyészségre száll i tolták, vizsgálati fogságba került. A tegnapi tárgyaláson a hitvesgyilkos I asszony töredelmesen beismerte bűnét, el- j mondva, hogy előre készült az élete meg- I rontója felett tartandó it'élőszékr-e. A tár- ! gyalás bővelkedett a drámai mozzanatok­ban és különösen megiható jelenet volt, amikor a bíróság az asszony kilencéves kisfiát is tanúként hallgatta ki A tanuk legtöbbje mentő vallomást tett az j asszony mellett, akinek bűnét azzal igye­keztek enyhíteni, hogy férje elmondhatatlan brutalitással bánt vele, gyakran ok nélkül ütötte-verte. Az államügyész vádibeszédében elismerte ugyan, hogy a férj embertelenül bánt felesé­gével. másrészt fölvetette a kérdést, hogy az asszony miért nem hagyta el férjét és miért maradt meg tiz éven át „rabszolga- tartója* mellett. Bizonyítva látta az előre megfontolt szán­dékot, Tyroler Emil dr. ügyvéd nagyhatású védő- beszédében utalt a tanuk egyöntetű vallo­mására, amelyből az asszony tízéves fájdul-' más ma rliriuinának körvonalai bontakoztak j ki. Érvelése szerint az asszony nem előre megfontolt szándék­kal, hanem hirtelen föiheviilésében követ te el tettét. Kérte, vegye tekintetbe a bíróság a vádlott büntetlen előéletét és töredelmes beismeré­sét. Az esküdtek rövid tanácskozás után bű­nösnek mondották ki az asszonyt hitvesgyil- kosság bűntettéiben, verdiktjük alapján a bíróság tizenötévi fegyházbüntetést szabott ki. Az indokolásiban Ostrica dr., az esküid 1- biréséig elnöke elmondotta, hogy a verdikt alapján a 278. paragrafus szerint kellett Ítél­keznie. E paragrafus alkalmazása halálbün­tetést von maga után, a bíróság azonban figyeliembe vette a va­lóban fennforgó enyhítő körülményeket és igy szabta ki a tizenötévi f egyházira szóló büntetést. Az elitéit asszony, édesanyja és kisfia zo­kogva fogadták az Ítélet kihirdetését. Sem ők, sem az ügyész nem jelentett be felleb­bezést s igy az ítélet jogerőre emelkedett. Mielőtt keztyü fűző summniarlsnya melltartó *«,. szükségletét beszerezné, tehiníse meg gazdag választékú raktá­runkat és gySzfitüOn meg ©leső árainkról! BLUMBERG Kotlce, Hlavná (Fő) u. 89 Teief. 368 Fiók: Spisshá Nova Vés. „Pro Rata“ tagoknak 6 havi hitel! Hatalmas tépés a rákkutatás terén London, november 17. Londonnak nagy szenzációja van, még pedig ez alkalommal a tudomány terén: két lelkes kutató, Gye és Purdy örvöseik azzal a váratlan hírrel léptek a nyilvánosság elé, hogy megtalálták a rák kórokozóját. Nem kacsa ez és nem egyik nap­ról a másikra felfújt blöff, szenzációhajhá­szás, hanem hat esztendő kemény és szívós munkájának az ereménye, amelyet mo9t hoz­tak nyilvánosságra. Mikor Gye dr. 1925-ben azt állította egy tu­dományos cikkében, hogy a rák baktériumos utón terjed, igen erős ellenvéleménnyel ta­lálkozott. Azóta hallgatott és dolgozott az an­gol orvosegyesület hampsteadi kutatóintéze­tében, társával, Purdy dr.-ral együtt. Az or- vo'segyesület elnöke, D'Abernon lord, néhány nappal ezelőtt egy ráidicelőadásáJban célzást tett arra, bőgj1, a rákkutatás terén forradalom előtt állunk, azonban megjegyzése elsikkadt a napi szenzációk forgatagában és csaik ma, Gye-ék könyvének megjelenése után realizál­ják igazán, hogy mi is történt. A rákkutatás régebbi állása szerint az volt a felfogás, hogy különböző vegyi és erőmű-vi ingerek váltják ki a daganatképződést. Egyes szerzők a civilizáció terjedését okolták a be­tegség óriási elterjedésében, mert szerintük primitív népeknél a rák sokkal ritkábban for­dulna elő. kuli ünnepeknél pedig a megbete­gedések szüina ű’li'i.dóan emelkedőiben len­ne. Ezeket az erőltetett megállapításokat ugyan könnyen meg lehetett cáfolni azzal hogy primitív népeknél nem a betegség, ha­nem' csupán annak felismerése hiányzik, a megbetegedések gyakoribbá válásáért pedig nem a civilizáció, hanem a javuló közegészség­ügyi viszonyok mellett emelkedő éleikor fele­lős, lévén a rák többnyire az idősebb kérész­iül yok betegsége. A megismétlődő ingerek, mint kórokozó elmélete azonban erősen íar- ’ tolta magát, annál is inkább, mikor egy dán l és két japán orvos. Fibiger dr., Jaimagiva és I k'hikawa bebizonyították állaikiisévléteikkel, bogv rákot mesterségesen is elő lehet idézni. A newyorki Rockefeller-intézetben dolgozó Peyton Rous azután oltás utján vitte át a rák kórokozóját baromfiaknál, olyan szőrietekben, amelyek mikroszkóppal látható alakelemeket nem tartalmaztak. Ezek a kísérletek szolgáltak Gye dr. számára kiindulópontul, aki már ak­kor feltételezte, hogy a rákot végtelenül ki­csi. még a legtökéletesebb mikroszkóp a'att sem látható élőlények, — valamilyen vims — okozzák, azonban nem egyedül, hanem va­lami más anyag jelenlétében, ö volt az, aki több esztendővel ezelőtt kimutatta, hogy a te- tanuszfertőzés sokkal gyakoribb olyan talajon, ahol vízben oldható kalcium sók találhatók, ezt a gondolatát átvitte a rákkutatás mezejére is, még pedig sikerrel, mert könyvének bizo­nyítékai előtt, — úgy látszik, — a legkétel- kedőbbeknek is meg kell kajolniok. Ma a leg­nevesebb angol rákkutatók, Courtnay Bucha- nan dr. és Piney dr. nyilatkoznak a felfede­zésről, még pedig a legnagyobb elismerés hangján. Ila — sajnos — nem tartunk is még ott, hogy megtaláltuk volna a rák gyógyszerét, szuverén orvosságát, azonban ennek az ezideig annyira titokzatosan viselkedő betegségnek a közelebbi megismerése remélhetőleg hamaro san kezünkbe adja majd a gyógyítás kulcsát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom