Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-19 / 264. (2781.) szám

1981 ttoretmiber 19, csütörtök. Árpádházi Szent Erzsébet Irtai TOST BARNABÁS, prelátus, Kassa város kanonok-plébánosa Kassa, november 18. Kinyúlnak a nagy reflektorok, hogy ra­gyogó fényben íürös&zék az építőművészet egyik legszebb alkotását, a Szent Erzsébet tiszteletére épített bét százéves kassai Dómot. A novemberi borongás estéik ködös fátyo­léra áttörnek a Dóm homlokzatára Illesztett transzparensek óriási számlapjai, hogy ra­gyogó osmagokkal belevilágítsanak a lelkek •éjszakájába és hirdessék a világnak: Testvé­rek! Krisztus szeret ete olvassza egybe szi­veinket, mert csak ez ment meg minket a pusztulástól! Megszólalnak Szent Erzsébet ereklyéig hogy bizalmat öntsenek szorongatott szi­veinkbe: Testvének! össze ne ’ roekadjatok, mert szenvedések mindig voltak a világon és ezeket küzdi le Krisztus szelleme. Ünnepel Kassa, ünnepel Pozsony, ünne­pel minden katolikus lélek széles e világon, merre csak elterjedt Szentünk tisztelete. Az Árpádiházi szentek dicsőséges sorozatá­ban Szent Erzsébet az a ragyogó egyéniség, kit a krisztusi szeretet teljesen fölolvasztott és jóra inspirált minden cselekedetében, kit a dharitász formált át szerény, vonzó, angya­li lélekké, kiben példányképét láthatja a jő gyermek, a gondos -szülő, a hűséges hitves­társ, a bánatos özvegy, a szamaritánus lelkü­letű betegápoló, az irgalmas szivü szegény- gondozó, a megpróbáltatások tövises útjait járó sorsüldözött, a megalázott és nélkülö­zésekkel küzdő n agy r ah i vatott, ' az engedel­mes szerzetes, a mindenéből kifosztott sze­gény koldus. Hétszáz éve annak, hogy ez a nagy lélek, huszonnégy éve s korában, átlépett a siralom völgyéből az örökkévalóság dicsőségébe. Az élők és holtak csalhatatlan Bírája megadta neki kálváriáé életének örök jutalmát, a széniek koronáját. Azóta számtalan csodával, megszámlálhatatlan égi kegyelemmel beiga­zolta, hogy Istennek kiválasztott kedves leá­nya volt és nekünk, magyaroknak égi pátro- nánk. Szenteljünk pár percet életének meg­ismerésére. Édesatyja II. András magyar király, édes­anyja a nagy gazdagságáról híre* Gertrúd királyné, ki a thüringiai Andesoh grófi csa­ládnak volt sarja, A történelmi kútfők alap­ját! biztosan meg nem állapítható, hogy Po­zsonyban a „Domus régiában", a jelenlegi Franciskámig zárdában, vagy a sárospataki várban született-e, melyben jelenleg is mu­togatják a „kápolnát", ahol állítólag Szent Erzsébet született. Annyi azonban tény, hogy Óbudán, ahol akkoriban királyi vái volt, a Szent Péter templomban keresztelték meg Erzsébetet az 1207. év nyarán. Alig fej­lődött a bájos kisleány szülői házában 4 éves koráig,, 1211-ben máris megjöttek Hermann thüringiai' fejedelem és Zsófia hitvesének küldöttei, kik arra kérték András királyt, adná oda leányát az ő Hermánn elsőszülött fiók mátkájává, ki a thüringiai trón váromá­nyosa. Egyben kérték, engedné meg, hogy a kislányt magukkal vigyék, hogy az akkori szokás szerint a gyermekek együtt nevel­kedjenek, egymást megismerjék és meg­szeressék. Gertrúd királyné fivére Egéért bambergi püspök volt. Valószínűleg ő készítette elő eme tervet, mert egy évvel azelőtt Magyar- országon járt. Erzsébet szülei örömmel fo­gadták a megkérést és a kicsi menyasszonyt elindították fejedelmi hozományával, mely életrajzíróinak feljegyzése szerint megfelelt 200 métermázsa ezüst akkori értékének. Hermann trónörökös 1214-ben váratlanul meghalt. Most már másodszor jöttek a köve­tek Thűringiából András királyihoz, egyez­zék bele, hogy a kis Erzsébet a fejedelem második fiának, Lajosnak legyen menyasszo­nya. Úgy a király, mint a királyné készsége­sen beleegyeztek, hogy Warburg várában tartassák meg az eljegyzés Lajos trónörö­kössel. A gyermekek szívében a kölcsönös vonza­lom teljesen kifejlődött. 1221-ben Erzsébet 14 éves korában a 24 éves Lajosnak hitvese lett és az Isten házasságukat egy fiú- és bá­rom leánygyermekkel áldotta meg. Hermann fejedelem halála után a trón La­jos grófra szállott, ki nagyon szerette ideá­lig lelkű nejét, szívesen látta nagymérvű jó­tékonykodását, de anyjával és fivéreivel szemben nem tudott erélyes lenni, kik Er­zsébetet nagyon istenfélő életéért, különö­sen a szegények és nyomorult betegekkel .szemben tanúsított igen nagymérvű jóté­konyságáért ki nem állhatták és valósággal üldözték. 1227-ben II. Frigyes német császár meg­szervezte az újabb keresztes háborút és Euró­pa katolikus fejedelmei elhatározták, hogy a Szentföldet minden áldozat árán visszatszer- zi'k a pogány népek hatalmából, Thüringiai Lajos is megkapta a felszólítást, hogy szer­vezze meg hadseregét és induljon a Szent­föld felszabadítására. Erzsébet előbb lebe­szélte férjét, később, mikor megtalálta zse­bében a vöröskeresztet, mely a felesketés jelvénye volt, beleegyezett ura távozásába és elkísérte férjét lóháton Thüringia határáig, ámbár másállapotban volt legutolsó gyerme­kével. Lajos az érzékeny búcsúnál felmutat­ta pecsétgyűrűjét hűséges hi tvesnének és megmondita, hogy ha ezt a gyűrűt visszahoz­za valaki a Szentföldről, ez annyit fog jelen­teni, hogy ő meghalt a háborúban. Alig született meg Erzsébet legifjabb gyer­meke, Gertrúd, 1227. Mihály napján, máris meghoztál-: a hírnökök a gyűrűt és vele a gyászhirf, hogy férjét Otrantóban, mielőtt el­érte volna a Szentföldet, a ragályos betegség megölte. 1227. szeptember 11-én. Mérhetetlen fájdalom és gyász borult a fiatal, 20 éves öz­vegyre. Amikor elhozták férjének hófehérre főzött csontvázát a fején a fejedelmi (koroná­val és fel ravatalozták a baimibergi székesegy­házban, Erzsébet felnyittatta a koporsót, rá­borult férjének maradványaira és szivettépő zokogással siratta, majd hangosan így imád­kozott: „Uram hálát adok Neked, hogy ne­kem adtad őt. Hálát adok Neked, hogy leg­alább csontjait láthatom és nagy fájdalmam­ban ezzel vigasztaltál meg. Uram tudom, hogy ez a Te szent akaratod volt." SZÉP FEHÉR FOGAI a csunyaszinü lerakodások eltávolításává! csak a Chlorodont-fogpaszta állandó használata által lesznek, melynek nagyszerű, frissítő fodor­menta íze van. Egy tubus ára 4.- K6. Fi atal életének négy utolsó évét Szentünk a golgota szenvedései között töltötte. Kegyet­len szivű anyósa és sógorai kiűzték War­burg várából gyermekeivel együtt. A királyi véiböl származó nemes lélek Eisenach váro­sában ajtóról-ajtóra járt, de bebocsátást sehol sem kaphatott, mert a vár urai megtiltották alattvalóinak a Szent befogadását. Egyik vendéglősnek a szive megesett a kol­dus somra jutott fejedelmi családon és meg­engedte, hogy üresen álló istállójában meg­húzódjanak. „Betlehem!" Sóhajtott a szenvedő nemes lélek, gyermekeit lefektette a hideg szalmára, ő pedig bement a Ferencrendiek közeli templomába, hogy hálát adjon az Üd­vözítőnek a sok szenvedésért. Mégis akadtak irgalmas szivek, akik ma­gukhoz vették a szentnek gyermekeit, inig ő állandóan gyapjút, font a szegények felruhá­zására. Nagy- irgalmassága most is felülikerekedett minden szenvedésén. A szegényeket és féké- lyes betegeket állandóan látogatta és ápolta. Miiként férjének életében, most is abban ta­lálta legnagyobb örömét, ha a bélpoklosokat, kiktől mindenki irtózott és menekült, segít­ségben részesítette. A keresztes háborúból visszatért Walter lo­vag és Varilla vitéz, akik 20 év előtt elhoz­tak a magyar király udvarából a gyönyörű | gazdag királyleányt, valósággal föllázadtak megbotránkozásukban, miikor szeretett feje­delmük özvegyét ily siralmas sorsban talál­ták. Követelték kegyetlen uruktól, hogy adja viasza Warburg várát Erzsébetnek és kis ár ■válnak. A megfélemlített sógor bocsánatot 'kórt Szentünktől és újból megnyitotta szá­mára Warburg kapuit. Boldogan lépett gyermekeivel a meggyötört özvegy jogoa örökségéibe. De még nagyobb volt öröme, amikor szive régi vágyát telje* sithette és az 1230-ik év nagypéntekén fel- vehette Szent Ferenc III. rendjének érdes szőrköntösét. Gyermekeinek jövőjót biztosít­ván most már teljesen Isten és felebarátainak szentelhette önmagát. A Warburgi vár tövé­ben még férje életében épített Szent Ferenc- kórháziba vonult be. Hivatásának lelkes tel­jesítésénél csak az imádságban volt nagyobb öröme. Rendtársai között önmagát tekintette a legkisebbnek. 1231. november 4-én 6ulyos betegségbe esett. A magas láz 14 napig gyötörte és szem védéseinek hősi elviselése után november 19* én nemes lelkét csodás angyali énekek kísé­retével Isten magához vette, Sírja körül szokatlan illat terjedt el, a sze­gény nyomorgók egészségűiket csodálatos mó­don visszanyerték és amikor a csodáiknak igazolása után III. Ince pápa a sirt négy év­vel később felbontotta, a német császárnak, soik-sok püspöknek és hívők nagy seregének szemelőttára Szentünk testét sértetlenül ta­lálta és őt ünnepélyesen a szentek sorába liktatta. A kassai Dóm szárnyas főoltárának ihletett művésze, Wohlgemüth, tizenkét képben megfestette ezt az Istennek tetsző életek A XV-ák századnak finom romantikájában előt­tünk áll, mintegy óriási nyitott könyv, Szen­tünk születése, eljegyzése, életében megtör­tént csodái, fájdalmas bue.suzása férjétől, ki­űzetése otthonából, Krisztusi szeretető a sze­gények iránt, halála és megdicsőülése. EbbŐ! azután mindenki olvashat, az is, kinek szemei betűvetést nem ösmerik. De olvashatnak különösen a mai korszak szenvedésektől lesújtott, elfásult fiai. Istenért, felebarátunk javáért elviselhetünk mi is miniden szenvedést, csak értsük meg, hogy minden baj egy-egy gyöngyszem az örökké­valóság koronájában, A képviselőház költségvetési bizottsága módosítás nélkül elfogadta a költségvetést Trapl pénzügyminiszter bejelenti a tizenharmadik havi fizetés mérséklését — Szükségköicsönöket nem vesz igénybe a kormány Prága, november 18, A képviselőház költ­ségvetési bizottsága tegnap este fejezte be a költségvetési vitát s a késő esti órákban Trapl pénzügyminiszter mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy amennyire le­hetséges volt, megtakarításokat eszközöltek a költségvetésben, de ezzel a folyó évre nem történt meg minden. Szükséges lesz — úgy­mond — további megtakarításokat eszközöl­ni, amelyek számos esetben fájdalmasak lesznek. A mai gazdasági válság elleni övin­tézkedéseknek nem kellett volna olyan szé- lesvonaluaknak lenniök, ha idejében hozzá­fogtunk volna a gazdasági válság megoldásá­hoz, ha az. előző években nem gyülemlettek volna össze a kiadások s az állami appará­tust nem bővítettük volna. Különösen ma fon­tos volna, hogy a hitel hivatását teljesítse, sajnos a hitellehetőségek ma az egész vilá­gon korlátozva vannak és ez már a mi gaz­daságunkat is érinti. Elsősorban is szükség van bizalomra, mert minden bizalmatlanság gyengíti az eltökéltséget. Épp ezért valameny- nyi köztényező és az újságírók is, ha kezük­be veszik a tollat, elsősorban arra gondoljon, hogy a bizalmatlanság terjesztésének nem kí­vánatos következményei volnának. Az intéz­kedések, amelyek gazdaságunk megerősödé­se érdekében történtek, egészen világosak. Itt elsősorban is az államháztartásban való meg­takarításokról van szó. Ha ezek nem lenné­nek elegendők, újabb jövedelmekről is kell gondoskodni. Bizonyos, hogy a mai időkben nem nyúlunk és nem nyúlhatunk olyan intéz­kedésekhez, amelvek a gazdasági helyzetet még rosszabb!tanák. Nem nyúlunk semmiféle sziikségkölcsönök- höz. Nem nyúlunk a betétekhez. Ellenkező­leg. A betéteket védeni akarjuk. Eszünkbe sem jut valakitől a betéteket elvenni, mert ez polgáraink munkája által megtaka­rított pénz és tudjuk, hogy ez a pénz is nagy nemzetgazdasági hivatást teljesít. Nem akar­juk érinteni azt a pépzt sem, amelyet az ál­lami kölosönökbe belefektettek, mert ezek is megtakaritások. Az állami kölcsönöket nem fogjuk konvertálni. Konvertálásról csakis normális időben lehet beszélni. A hosszúle­járatú államkölcsönök nem adnak okot a bi­zalmatlanságra. A kurzusértékük sem indo­kolja a bizalmatlanságot. Bízom abban, hogy a közvéleményt és különösen a betéteseinket és az állami papírok tulajdonosait csalódás nem éri. A miniszter bejelenti, hogy az 1931. évi költ­ségvetésben már eddig elértek 261 millió ko­rona megtakarítást, egyes törlésekkel s a Hoo- ver-moratóríum révén. Ez évben azonban szükség lesz további takarékosságra is. Mint ismeretes, előkészítésben van a progresszív jövedelmi pótadő, továbbá még más takaré­kossági intézkedésekhez is nyúlunk, A közalkalmazottnak nem hagyhatjuk meg teljes mértékben azokat a kedvezmé­nyeket, amelyeket a karácsonyi rérmmerd- ciós törvénnyel biztosítottak. Ez okból szükséges idejében a törvényes "in­tézkedéseket megtenni, Mint ismeretes, egyéb fizetési leszállítások is történnek más állami funkcionáriusoknál s itt hivatkozik a miniszter a köztársasági elnök, a miniszterek és a tör­vényhozók fizetésének leszállítására. Egyszó­val áldozatokról van szó, amelyet az állam ér­dekében nem azért kell minden néprétegnek meghozni, mintha rossz helyzetben volnánk, hanem azért, hogy a jövőben rossz helyzetbe ne jussunk. Nem lehet tudni, milyen sokáig tart a gaz­dasági válság, miért is gazdaságunkat úgy kell berendezni, hogy minden körülmények között Önerejéből föntarthassa magát. További takarékosságra is szükség van s ezt megoldani elsősorban a nemzetgyűlés fel­adata.. Ha az előző években ily irányban szisz­tematikusan dolgoztak volna, úgy minderre ma nem került volna sor. A miniszter ezután a hadi károsultak ügyének likvidálásáról be­szél, elismeri, hogy az ezen célra szánt 3 mil­lió korona nem elegendő, de amennyiben a költségvetés meg fogja engedni a jövő évek­ben is ugyanezt az összeget, fogják előirá­nyozni erre a célra. A miniszter a személyi kiadások csökkenté­sével kapcsolatban ismételten hangsúlyozza a közigazgatás célszerű átszervezésének szükségességét. Mi az osztrák mimkainetódust vettük át, ame­lyet most az uj időikhöz át kell idomítani és csehszlovák tradíciót kell létrehozni. Ami az állami alkalmazottak nyugdíjaztatását illeti, nem áll szándékában a kormánynak a nyug­díj igényjogosult tisztviselőket továbbra is szol­gálatban tartani, ha azok már nem munkaké­pesek- Már régebbi kormánymtézpedések is vannak arra nézve, hogy nem kell föltétlenül a preliminált összegeket kiadn, mert hiszen a költségvetés csak maximális keret. Csak­is a legszükségesebb dolgokra szabad ki­adásokat eszközölni. Az adóbehajtások elleni panaszokra válaszol­va hangsúlyozza a miniszter, hogy a pénz­ügyi igazgatás kompromisszum nélkül jár el és nem csinál különbséget adófizetők között. Különbséget tesz csupán ott, ahol nem akarja tönkretenni az adófizetőt és ahol felismeri anyagi viszonyait és belátja, hogy nem tud adókötelezettségének elegei tenni. A könyörtelen adóbehajtásoknál különbsé­get kell tenni azok között, akik nem tudnak és akik nem akarnak fizetni. Különben semmiféle különbséget nem teszünk és amennyiben erőnk bírja és elegendő appa­rátusunk van, igyekszünk az adókérdésben rendet teremteni. Végül megemlíti még a miniszter, hogy az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálko­dásának kérdését tanulmányozza s a legkö» zelobbi jövőben egy bizottságot létesít, amely ezekkel a kérdésekkel foglallcozni fog. A do­hány jövedék bevételét azért irányozták elő 150 millió koronával magasabban, mint ez évben volt, mert a dohán> gazdálkodásban bizonyos reorgani­zálás történik. A miniszter azonban nem zárja ki azt sem, hogy szükség esetében a dohányjövedék a dobánytenríékejf árainak az emeléséhez is nyiil. Az 1932 évi költségvetésben azonban ezzel nem számoltak, mert a fogyasztás csökkenté­sének idejében a termelés emelésének ezen eszközét, nem lehet igénybe venni. A Patejdl képviselő által felhozott gyufauiouopóMuni tervét i® elutasítja a miniszter, üjert ez ujaibb 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom