Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-19 / 264. (2781.) szám
1981 ttoretmiber 19, csütörtök. Árpádházi Szent Erzsébet Irtai TOST BARNABÁS, prelátus, Kassa város kanonok-plébánosa Kassa, november 18. Kinyúlnak a nagy reflektorok, hogy ragyogó fényben íürös&zék az építőművészet egyik legszebb alkotását, a Szent Erzsébet tiszteletére épített bét százéves kassai Dómot. A novemberi borongás estéik ködös fátyoléra áttörnek a Dóm homlokzatára Illesztett transzparensek óriási számlapjai, hogy ragyogó osmagokkal belevilágítsanak a lelkek •éjszakájába és hirdessék a világnak: Testvérek! Krisztus szeret ete olvassza egybe sziveinket, mert csak ez ment meg minket a pusztulástól! Megszólalnak Szent Erzsébet ereklyéig hogy bizalmat öntsenek szorongatott sziveinkbe: Testvének! össze ne ’ roekadjatok, mert szenvedések mindig voltak a világon és ezeket küzdi le Krisztus szelleme. Ünnepel Kassa, ünnepel Pozsony, ünnepel minden katolikus lélek széles e világon, merre csak elterjedt Szentünk tisztelete. Az Árpádiházi szentek dicsőséges sorozatában Szent Erzsébet az a ragyogó egyéniség, kit a krisztusi szeretet teljesen fölolvasztott és jóra inspirált minden cselekedetében, kit a dharitász formált át szerény, vonzó, angyali lélekké, kiben példányképét láthatja a jő gyermek, a gondos -szülő, a hűséges hitvestárs, a bánatos özvegy, a szamaritánus lelkületű betegápoló, az irgalmas szivü szegény- gondozó, a megpróbáltatások tövises útjait járó sorsüldözött, a megalázott és nélkülözésekkel küzdő n agy r ah i vatott, ' az engedelmes szerzetes, a mindenéből kifosztott szegény koldus. Hétszáz éve annak, hogy ez a nagy lélek, huszonnégy éve s korában, átlépett a siralom völgyéből az örökkévalóság dicsőségébe. Az élők és holtak csalhatatlan Bírája megadta neki kálváriáé életének örök jutalmát, a széniek koronáját. Azóta számtalan csodával, megszámlálhatatlan égi kegyelemmel beigazolta, hogy Istennek kiválasztott kedves leánya volt és nekünk, magyaroknak égi pátro- nánk. Szenteljünk pár percet életének megismerésére. Édesatyja II. András magyar király, édesanyja a nagy gazdagságáról híre* Gertrúd királyné, ki a thüringiai Andesoh grófi családnak volt sarja, A történelmi kútfők alapját! biztosan meg nem állapítható, hogy Pozsonyban a „Domus régiában", a jelenlegi Franciskámig zárdában, vagy a sárospataki várban született-e, melyben jelenleg is mutogatják a „kápolnát", ahol állítólag Szent Erzsébet született. Annyi azonban tény, hogy Óbudán, ahol akkoriban királyi vái volt, a Szent Péter templomban keresztelték meg Erzsébetet az 1207. év nyarán. Alig fejlődött a bájos kisleány szülői házában 4 éves koráig,, 1211-ben máris megjöttek Hermann thüringiai' fejedelem és Zsófia hitvesének küldöttei, kik arra kérték András királyt, adná oda leányát az ő Hermánn elsőszülött fiók mátkájává, ki a thüringiai trón várományosa. Egyben kérték, engedné meg, hogy a kislányt magukkal vigyék, hogy az akkori szokás szerint a gyermekek együtt nevelkedjenek, egymást megismerjék és megszeressék. Gertrúd királyné fivére Egéért bambergi püspök volt. Valószínűleg ő készítette elő eme tervet, mert egy évvel azelőtt Magyar- országon járt. Erzsébet szülei örömmel fogadták a megkérést és a kicsi menyasszonyt elindították fejedelmi hozományával, mely életrajzíróinak feljegyzése szerint megfelelt 200 métermázsa ezüst akkori értékének. Hermann trónörökös 1214-ben váratlanul meghalt. Most már másodszor jöttek a követek Thűringiából András királyihoz, egyezzék bele, hogy a kis Erzsébet a fejedelem második fiának, Lajosnak legyen menyasszonya. Úgy a király, mint a királyné készségesen beleegyeztek, hogy Warburg várában tartassák meg az eljegyzés Lajos trónörökössel. A gyermekek szívében a kölcsönös vonzalom teljesen kifejlődött. 1221-ben Erzsébet 14 éves korában a 24 éves Lajosnak hitvese lett és az Isten házasságukat egy fiú- és bárom leánygyermekkel áldotta meg. Hermann fejedelem halála után a trón Lajos grófra szállott, ki nagyon szerette ideálig lelkű nejét, szívesen látta nagymérvű jótékonykodását, de anyjával és fivéreivel szemben nem tudott erélyes lenni, kik Erzsébetet nagyon istenfélő életéért, különösen a szegények és nyomorult betegekkel .szemben tanúsított igen nagymérvű jótékonyságáért ki nem állhatták és valósággal üldözték. 1227-ben II. Frigyes német császár megszervezte az újabb keresztes háborút és Európa katolikus fejedelmei elhatározták, hogy a Szentföldet minden áldozat árán visszatszer- zi'k a pogány népek hatalmából, Thüringiai Lajos is megkapta a felszólítást, hogy szervezze meg hadseregét és induljon a Szentföld felszabadítására. Erzsébet előbb lebeszélte férjét, később, mikor megtalálta zsebében a vöröskeresztet, mely a felesketés jelvénye volt, beleegyezett ura távozásába és elkísérte férjét lóháton Thüringia határáig, ámbár másállapotban volt legutolsó gyermekével. Lajos az érzékeny búcsúnál felmutatta pecsétgyűrűjét hűséges hi tvesnének és megmondita, hogy ha ezt a gyűrűt visszahozza valaki a Szentföldről, ez annyit fog jelenteni, hogy ő meghalt a háborúban. Alig született meg Erzsébet legifjabb gyermeke, Gertrúd, 1227. Mihály napján, máris meghoztál-: a hírnökök a gyűrűt és vele a gyászhirf, hogy férjét Otrantóban, mielőtt elérte volna a Szentföldet, a ragályos betegség megölte. 1227. szeptember 11-én. Mérhetetlen fájdalom és gyász borult a fiatal, 20 éves özvegyre. Amikor elhozták férjének hófehérre főzött csontvázát a fején a fejedelmi (koronával és fel ravatalozták a baimibergi székesegyházban, Erzsébet felnyittatta a koporsót, ráborult férjének maradványaira és szivettépő zokogással siratta, majd hangosan így imádkozott: „Uram hálát adok Neked, hogy nekem adtad őt. Hálát adok Neked, hogy legalább csontjait láthatom és nagy fájdalmamban ezzel vigasztaltál meg. Uram tudom, hogy ez a Te szent akaratod volt." SZÉP FEHÉR FOGAI a csunyaszinü lerakodások eltávolításává! csak a Chlorodont-fogpaszta állandó használata által lesznek, melynek nagyszerű, frissítő fodormenta íze van. Egy tubus ára 4.- K6. Fi atal életének négy utolsó évét Szentünk a golgota szenvedései között töltötte. Kegyetlen szivű anyósa és sógorai kiűzték Warburg várából gyermekeivel együtt. A királyi véiböl származó nemes lélek Eisenach városában ajtóról-ajtóra járt, de bebocsátást sehol sem kaphatott, mert a vár urai megtiltották alattvalóinak a Szent befogadását. Egyik vendéglősnek a szive megesett a koldus somra jutott fejedelmi családon és megengedte, hogy üresen álló istállójában meghúzódjanak. „Betlehem!" Sóhajtott a szenvedő nemes lélek, gyermekeit lefektette a hideg szalmára, ő pedig bement a Ferencrendiek közeli templomába, hogy hálát adjon az Üdvözítőnek a sok szenvedésért. Mégis akadtak irgalmas szivek, akik magukhoz vették a szentnek gyermekeit, inig ő állandóan gyapjút, font a szegények felruházására. Nagy- irgalmassága most is felülikerekedett minden szenvedésén. A szegényeket és féké- lyes betegeket állandóan látogatta és ápolta. Miiként férjének életében, most is abban találta legnagyobb örömét, ha a bélpoklosokat, kiktől mindenki irtózott és menekült, segítségben részesítette. A keresztes háborúból visszatért Walter lovag és Varilla vitéz, akik 20 év előtt elhoztak a magyar király udvarából a gyönyörű | gazdag királyleányt, valósággal föllázadtak megbotránkozásukban, miikor szeretett fejedelmük özvegyét ily siralmas sorsban találták. Követelték kegyetlen uruktól, hogy adja viasza Warburg várát Erzsébetnek és kis ár ■válnak. A megfélemlített sógor bocsánatot 'kórt Szentünktől és újból megnyitotta számára Warburg kapuit. Boldogan lépett gyermekeivel a meggyötört özvegy jogoa örökségéibe. De még nagyobb volt öröme, amikor szive régi vágyát telje* sithette és az 1230-ik év nagypéntekén fel- vehette Szent Ferenc III. rendjének érdes szőrköntösét. Gyermekeinek jövőjót biztosítván most már teljesen Isten és felebarátainak szentelhette önmagát. A Warburgi vár tövében még férje életében épített Szent Ferenc- kórháziba vonult be. Hivatásának lelkes teljesítésénél csak az imádságban volt nagyobb öröme. Rendtársai között önmagát tekintette a legkisebbnek. 1231. november 4-én 6ulyos betegségbe esett. A magas láz 14 napig gyötörte és szem védéseinek hősi elviselése után november 19* én nemes lelkét csodás angyali énekek kíséretével Isten magához vette, Sírja körül szokatlan illat terjedt el, a szegény nyomorgók egészségűiket csodálatos módon visszanyerték és amikor a csodáiknak igazolása után III. Ince pápa a sirt négy évvel később felbontotta, a német császárnak, soik-sok püspöknek és hívők nagy seregének szemelőttára Szentünk testét sértetlenül találta és őt ünnepélyesen a szentek sorába liktatta. A kassai Dóm szárnyas főoltárának ihletett művésze, Wohlgemüth, tizenkét képben megfestette ezt az Istennek tetsző életek A XV-ák századnak finom romantikájában előttünk áll, mintegy óriási nyitott könyv, Szentünk születése, eljegyzése, életében megtörtént csodái, fájdalmas bue.suzása férjétől, kiűzetése otthonából, Krisztusi szeretető a szegények iránt, halála és megdicsőülése. EbbŐ! azután mindenki olvashat, az is, kinek szemei betűvetést nem ösmerik. De olvashatnak különösen a mai korszak szenvedésektől lesújtott, elfásult fiai. Istenért, felebarátunk javáért elviselhetünk mi is miniden szenvedést, csak értsük meg, hogy minden baj egy-egy gyöngyszem az örökkévalóság koronájában, A képviselőház költségvetési bizottsága módosítás nélkül elfogadta a költségvetést Trapl pénzügyminiszter bejelenti a tizenharmadik havi fizetés mérséklését — Szükségköicsönöket nem vesz igénybe a kormány Prága, november 18, A képviselőház költségvetési bizottsága tegnap este fejezte be a költségvetési vitát s a késő esti órákban Trapl pénzügyminiszter mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy amennyire lehetséges volt, megtakarításokat eszközöltek a költségvetésben, de ezzel a folyó évre nem történt meg minden. Szükséges lesz — úgymond — további megtakarításokat eszközölni, amelyek számos esetben fájdalmasak lesznek. A mai gazdasági válság elleni övintézkedéseknek nem kellett volna olyan szé- lesvonaluaknak lenniök, ha idejében hozzáfogtunk volna a gazdasági válság megoldásához, ha az. előző években nem gyülemlettek volna össze a kiadások s az állami apparátust nem bővítettük volna. Különösen ma fontos volna, hogy a hitel hivatását teljesítse, sajnos a hitellehetőségek ma az egész világon korlátozva vannak és ez már a mi gazdaságunkat is érinti. Elsősorban is szükség van bizalomra, mert minden bizalmatlanság gyengíti az eltökéltséget. Épp ezért valameny- nyi köztényező és az újságírók is, ha kezükbe veszik a tollat, elsősorban arra gondoljon, hogy a bizalmatlanság terjesztésének nem kívánatos következményei volnának. Az intézkedések, amelyek gazdaságunk megerősödése érdekében történtek, egészen világosak. Itt elsősorban is az államháztartásban való megtakarításokról van szó. Ha ezek nem lennének elegendők, újabb jövedelmekről is kell gondoskodni. Bizonyos, hogy a mai időkben nem nyúlunk és nem nyúlhatunk olyan intézkedésekhez, amelvek a gazdasági helyzetet még rosszabb!tanák. Nem nyúlunk semmiféle sziikségkölcsönök- höz. Nem nyúlunk a betétekhez. Ellenkezőleg. A betéteket védeni akarjuk. Eszünkbe sem jut valakitől a betéteket elvenni, mert ez polgáraink munkája által megtakarított pénz és tudjuk, hogy ez a pénz is nagy nemzetgazdasági hivatást teljesít. Nem akarjuk érinteni azt a pépzt sem, amelyet az állami kölosönökbe belefektettek, mert ezek is megtakaritások. Az állami kölcsönöket nem fogjuk konvertálni. Konvertálásról csakis normális időben lehet beszélni. A hosszúlejáratú államkölcsönök nem adnak okot a bizalmatlanságra. A kurzusértékük sem indokolja a bizalmatlanságot. Bízom abban, hogy a közvéleményt és különösen a betéteseinket és az állami papírok tulajdonosait csalódás nem éri. A miniszter bejelenti, hogy az 1931. évi költségvetésben már eddig elértek 261 millió korona megtakarítást, egyes törlésekkel s a Hoo- ver-moratóríum révén. Ez évben azonban szükség lesz további takarékosságra is. Mint ismeretes, előkészítésben van a progresszív jövedelmi pótadő, továbbá még más takarékossági intézkedésekhez is nyúlunk, A közalkalmazottnak nem hagyhatjuk meg teljes mértékben azokat a kedvezményeket, amelyeket a karácsonyi rérmmerd- ciós törvénnyel biztosítottak. Ez okból szükséges idejében a törvényes "intézkedéseket megtenni, Mint ismeretes, egyéb fizetési leszállítások is történnek más állami funkcionáriusoknál s itt hivatkozik a miniszter a köztársasági elnök, a miniszterek és a törvényhozók fizetésének leszállítására. Egyszóval áldozatokról van szó, amelyet az állam érdekében nem azért kell minden néprétegnek meghozni, mintha rossz helyzetben volnánk, hanem azért, hogy a jövőben rossz helyzetbe ne jussunk. Nem lehet tudni, milyen sokáig tart a gazdasági válság, miért is gazdaságunkat úgy kell berendezni, hogy minden körülmények között Önerejéből föntarthassa magát. További takarékosságra is szükség van s ezt megoldani elsősorban a nemzetgyűlés feladata.. Ha az előző években ily irányban szisztematikusan dolgoztak volna, úgy minderre ma nem került volna sor. A miniszter ezután a hadi károsultak ügyének likvidálásáról beszél, elismeri, hogy az ezen célra szánt 3 millió korona nem elegendő, de amennyiben a költségvetés meg fogja engedni a jövő években is ugyanezt az összeget, fogják előirányozni erre a célra. A miniszter a személyi kiadások csökkentésével kapcsolatban ismételten hangsúlyozza a közigazgatás célszerű átszervezésének szükségességét. Mi az osztrák mimkainetódust vettük át, amelyet most az uj időikhöz át kell idomítani és csehszlovák tradíciót kell létrehozni. Ami az állami alkalmazottak nyugdíjaztatását illeti, nem áll szándékában a kormánynak a nyugdíj igényjogosult tisztviselőket továbbra is szolgálatban tartani, ha azok már nem munkaképesek- Már régebbi kormánymtézpedések is vannak arra nézve, hogy nem kell föltétlenül a preliminált összegeket kiadn, mert hiszen a költségvetés csak maximális keret. Csakis a legszükségesebb dolgokra szabad kiadásokat eszközölni. Az adóbehajtások elleni panaszokra válaszolva hangsúlyozza a miniszter, hogy a pénzügyi igazgatás kompromisszum nélkül jár el és nem csinál különbséget adófizetők között. Különbséget tesz csupán ott, ahol nem akarja tönkretenni az adófizetőt és ahol felismeri anyagi viszonyait és belátja, hogy nem tud adókötelezettségének elegei tenni. A könyörtelen adóbehajtásoknál különbséget kell tenni azok között, akik nem tudnak és akik nem akarnak fizetni. Különben semmiféle különbséget nem teszünk és amennyiben erőnk bírja és elegendő apparátusunk van, igyekszünk az adókérdésben rendet teremteni. Végül megemlíti még a miniszter, hogy az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásának kérdését tanulmányozza s a legkö» zelobbi jövőben egy bizottságot létesít, amely ezekkel a kérdésekkel foglallcozni fog. A dohány jövedék bevételét azért irányozták elő 150 millió koronával magasabban, mint ez évben volt, mert a dohán> gazdálkodásban bizonyos reorganizálás történik. A miniszter azonban nem zárja ki azt sem, hogy szükség esetében a dohányjövedék a dobánytenríékejf árainak az emeléséhez is nyiil. Az 1932 évi költségvetésben azonban ezzel nem számoltak, mert a fogyasztás csökkentésének idejében a termelés emelésének ezen eszközét, nem lehet igénybe venni. A Patejdl képviselő által felhozott gyufauiouopóMuni tervét i® elutasítja a miniszter, üjert ez ujaibb 3
