Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-17 / 262. (2779.) szám

1931 november 17, kiadd. tra:gai-A\mAar-hi rlap 3 Adóemeléseket jelent be s uj államkölcsönök szükségét indokolja a pénzügyi tárca kültségvetésének előadója A költségvetési bizottság elért munkájának végső szakaszához nemzeti párti) képviselő, aki különösen azit kifogásolta, hogy a bolseviki s egyéb háború utáni hajdiikárok térítésére a pénzügyiniuiszr téniuim mindössze 3 milliót engedélyezett, Á szánok a tizenharmadik havi fizetés megszün­tetése ellen foglal állásit s felvilágositásf kér, hogy ezen a oim»en miért nincs megfelelő összeg az 1932. évi költségvetésben? Ebédszünet után Remeg cseh szociáldemok­rata képviselő azt hangsúlyozta, hogy az uj adók bevezetése, illetve a meglevő adók tételeinek emelése gazdasági válság idején természetellenes jelenség Prága, november 16. A képviselőház költ­ségvetési bizottsága ma délelőtt tiz órakor rá­tért az állami költségvetés utolsó csoportjá­nak a részletes vitájára, mely csoportban az állami nyugdijak, a pénzügyminisztérium s az állami legfelső számvevő és ellenőrző hivatal költségvetéseit tárgyalták. Az ülésen Trapl dr. pénzügyminiszter, Körner dr., a legfelső számvevőszék elnöke s a pénzügyminiszté­rium számos szakosztályvezetője is megjé- . lent. Jelek képviselő, az állami nyugdijasok tár­cája költségvetésének az előadója e tárca ki­adási tételeinek csökkentését, ami 51.2 millió koronát tesz ki, azzal indokolja, hogy a jövő- évben kisebb lesz a nyugdijasok szaporulata, mert a kormány a nyugdíjazásokat a mini­mumra korlátozza. A polgári nyugdíjasok szá­ma egyébként az 1930- jaunár elseji 43.618-ról 1931 január 1-re 45.055-re emelkedett. A jogo­sult családtagok száma az előbbi esetben 21.118, utóbb"l5.773 volt. Az 1930—70. számú nyugdijegyenjogiisHási törvény értelmében a jövő év január else­jétől 18 ezer nyugdíjas részesül az egyenjo­gúsításban s ezek nyugdíjemelése 8 millió 513 ezer koronát tesz ki. Nősek dr. képviselő, a pénzügyminisztérium költségvetésének előadója, részletesen felso­rolja azokat az adónemeket, illetékeket és vámokat, amelyek bevétele az ideinél maga­sabbra, illetve alacsonyabbra van előirányozva. Az egyes adónemek részletes ismertetése után az előadó kitért arra, hogy az 1932. évi, most tárgyalt költségvetésben igen jelentő- i sek a dologi kiadásokon elért megtakarítá­sok. Ez azt jelenti, hogy az állam kevesebb árut fog igényelni s rendelni, ezzel a gyá­rak, szállítók munkája is kevesebb lesz, ami egyrészt a munkanélküliséget kedve­zőtlenül befolyásolja, másrészt maguknak a szállítóknak adófizetési képességét csök­kenti. Mindez végső eredményben — mondotta az előadó — a jelenlegi gazdasági helyzetet te- í szi még nehezebbé. Majd szószerint a követ-j kezeket mondotta Nősek előadó: UJ adók, uj kölcsönök — Ha a pénzügyminisztérium uj adókatj fog javasolni, úgy a törvényhozó testületek J valamennyi tagjának a kötelessége lesz meg­tenni mindent, ami hatalmában áll. Ami kü­lönösen a jövedelemadó emelését illeti, szá­molni kell azzal, hogy az uj adótörvényekhez fűzött remények nem mindig s nem föltétle­nül válnak be és az ily törvényes emelés esetleg csak azt akadályozza meg, hogy ez az adónem ne hozzon kevesebbet, mint eddig és nem bizonyos, hogv az adóemelés következ­tében az adómvedelem végső összege való­ban emelkedni fog, and a leg»ebhan kiderült a söradónál. Ilven körülmények között elke­rülhetetlennek látszik a hitelműveletek in­tézkedéseinek az igénybevétele és nincs ki­zárva, hrvgv a törvényhozó testületek előbb vagy utóbb ama kérdés előtt fognak állatii. hogv miiven áFást födél innak el egy belső, vagv külföldi kölcsön kérdésével szemben. Mindezeket a heréteket a h"nagyobb ko­molysággal kell majd megoldani. — A pénzimv miniszter iumhnn az adófize­tők legszélesebb rétegei az ellenségüket lát­ják. Sokszor megtörténik, hogy a legerősebb adófizetők az általánosan hanyatló erkölcsök idején menekülni igyekszenek törvényes kö­telezettségeik alól. A pénzügyminisztérium helyzetét azonban még sulvosabbá teszi a többi szakminisztérium, amely a pénzügymi­nisztériumban ugyancsak ellenségeit lát azért, hogy ez nem engedélyezi a költségvetések számára igényelt magasabb összegeket s mindennek a következménye az. hogy a i>énz- ügvminisztériumnak igazán nehéz és keser­ves munkát kett végeznie az állami költség- vetés végső megszerkesztésénél. Az előadó az éppen közöltek alapján kéri a nagyközönség és a szakim!misztériumok megértését is a pénzügyminisztérium helyze­tével szemben. Rémes képviselő a legfelső számvevőség és ellenőrző hivatal költésvetésének előadója megelégedését fejezte ki, hogy ez a hivatal az 1930. évi zárszámadást már hónapok előtt elkészítette s továbbá bejelentette, hogy a legfelső számvevőség és ellenőrző hivatal 1932. folyamán' összeállítja, az állami ingat­lan birtokok teljes leltárát, ami Igen fontos segédeszköz lesz majd a költ­Nagyon o’csón 9 Kellemesen Hygienikusan fával *7 17 D ti f csak 9f£* Ü Jr El I Jf szabadalmazott folytonégö kályhával füt. HO kg. fát használ 24 órán át. Kérjen ingyen árjegyzéket KÁMPFNER és MAYER cégtől BRATISLAVA, Kórház-ucca 18 gégveté&ek összeállitásámáil s az állam valódi pénzügyi helyzetének a mérlegelésénél. A bizottság délelőtti ülésén az előadókon fcivül a vitában felszólalt Keibl dr. (német s minden logikusan gondolkodó ember esze megáll az olyan adópolitika mérlegelésénél, mely politika a gazdasági válságot a közszük­ségleti cikkek árának emelésével akarja or­vosolni. A szónok annak a véleményének ad kife­jezést, hogy az állami pénzügyigazgatás job­ban tenné, hogyha más módon keresné a jöve­delmek emelését. Nem szükséges rögtön adó­emeléshez nyúlni. Jobb lenne intezivebben végrehajtani az adótatást, mert szerinte a agybirtokok és a nagyipari vállalatok jöve­delme csak negyven százalékig van megadóz- tatva, a tőkejövedelmek harminc százalékig és a spekulációs jövedelmek pedig 100 százalé­kosan megmenekülnek az adóterhektől. Lap­zártakor Remes képviselő még beszél. A költségvetési bizottság holnap egész nap ülést tart és a költségvetés megszavazására minden valószínűség szerint a keddről szerdá­ra virradó éjszaka kerül sor. A kassai Kazinczy Társaság nivós centennáriumi ünnepséggel áldozott Kazinczy szellemének Kassa és Keleíszlovenszhó magyarsága impozáns számban vett részt a nivós kulturesten Kassa, november 16. (Kassal szerkesztősé­günktől.) Ezidén múlt száz esztendeje annak, hogy Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv nagy reformátora, korának halhatatlan emlékű ve­zéregyénisége, aki megszervezte és fejlődéské- pee alapokra fektetve a nyugati kultúra szelle­mével frissítette föl irodalmi életünket, elköl­tözött az élők sorából. Tiz esztendő óta az iro­dalmi oentonnánumok korát éljük és Arany, Petőfi, Tompa, Madách után az 1931-es esztendő Kazinczy ma is élő, nagy szellemének emlékével köszöntött reánk. Ezért a kultúrájában egységes magyar nemzet hálás kegyelettel adózik ezidén a kimagasló szellemóriás emlékének, feleleveníti Kazinczy Ferencnek a mai időkhöz nagyon is ‘hasonlatos korát, erőt merít az ö nagy eszméiből, melyek akkor is fölrázták a nemzetet ájult tévedésé­ből és mitsem veszítettek erejükből ahhoz, hogy ma is utat mutassanak nekünk egy erőteljesebb, frissebb, tisztultabb magyar szellemi élet felé. Kazinczy Ferenc nagysága csak a száz eszten­dő retrospektivájából mutatkozik meg előttünk valódi méreteiben, amikor azt kell konstatál­nunk. hogy a szelleme ma is él, hogy úttörő és akkor életet jelentő eszméi, tanításai ma is ele­ven erőt jelentenek, melyből kötelességünk me­nteni. Kazinczy Ferenc emléke úgy él előttünk, mai fiatalok előtt, mint a lázadó, előrelendülő, sok régi rossz helyett újat épitő örök fiatalság ércbe mintázott alakja, melyet a hétéves kuf- steini várfogság sem tudott annyira megtörni, hogy kiszabadulva a penészes börtönfalak kö­ziig ne ott folytassa munkáját, ahol elhagyta. Kazinczy Ferenc Mellemét mi, mai fiatalok, tudjuk igazában megérteni, akikben éppen úgy lobog a szebbet, a jobbat akarások tüze, mint annak idején a széphalmi remetében. A halhatatlan szellemóriás nevét viselő kas­sai Kazinczy Társaság vasárnap ünnepelte Kazinczy Ferenc halálának centennáriumát, hogy méltó módon vegye ki részét a eentenná- rimrti ünnepségek sorozatából. Ez annál is in­kább kézenfekvő, mert Kazinczy Ferenc Kassá­ról indult el nagy reformátor! útjára, itt bon­tottak benne o&irát azok a szent eszmék, ame­lyek később olyan gyönyörű magyar fává tere­bélyesedtek. Kassának van talán a legtöbb joga ahhoz, hogy magáénak vallja Kazinczy Ferencet, hogy sohasem szűnő kegyelettel ápolja azokat a hagyományokat, amelyek a nagy reformátor nevét elválaszthatatlanul kötik össze ezzel a várossal. A Kazinczy Társaság méltó letéteményese Is ezeknek a hagyományoknak, mert kisebbségi életünk kezdete óta éppen ez a társaság volt az, amely kezébe vette a szlovenszkói ma­gyar irodalmi élet megszervezését és Kazinczy Fpreiic példájára olvasóközönsé­get nevelve, országos méretűvé fejlesztette a szlovenszkói magyar könyvkiadást. A Kazinczy Társaság vasárnapi centennáriu­mi ünnepsége két részre oszlott: délelőtt TI órakor díszközgyűlést tartott a társaság a Lőcsei Ház nagytermében, amelyen a társaság vezetői mellett megjelentek Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az or­szágos keresztényszocialista párt elnöke, Gros­— Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás fokozza, a természetes „Ferenc József“ keserüviz fájdalommentes székürülést és kielégitő emésztést hoz létre. Híres nőorvosok a legnagyobb elismerés hangján írnak a valódi Ferenc József vízről, mert ez a kritikus korban is hosszabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredmé­nye változnék. A Ferenc József keserüviz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. * dr. sehmid Géza dr. szenátor. Hokky Károly nem­zetgyűlési képviselő, Tost Barna pápai prelá- tus, helyettes polgármester, Fleischmann Gyula dr. tartománygyülési képviselő és még többen közéleti vezetőegyéniségeink közül. A díszköz­gyűlést Blanár Béla dr., a Kazinczy Társaság elnöke nyitotta meg és a megjelentek üdvöz­lése után a következő beszédet mondotta: — Mélyen tisztelt díszközgyűlés, mélyen tisz­telt vendégeink! Kazinczy Ferenc elhalálozásá­nak centennáriumát üljük. Kazinczy, bár száz éve halott, nálunk élő és eleven, hiszen még áll a ház, a volt királyi ház, később a jezsuiták ér- premontreiek társháza, ahol megalkotta a kas­sai magyar múzeumot, áll menyasszonya, ké­sőbb felesége, Török Sophie grófnő lakóháza a Fő-ucc-a és a volt, Forgách-ucca sarkán, a nyomda is megvan, amely müveit megjelentet­te. Többszörös változás után utódjában még él a Fekete Sas-szálló, melyet meg is jelölt tár­saságunk s S3 év óta dicsőséges zászlóként vi­seli nevét társaságunk, amely az ö nyomán kí­vánván haladni, céljául tűzte ld, hogy szellemi központot létesít, a magyar irodalmat ápolja, a művészetet és a tudományt szolgálja. —• Kazinczy Ferenc a magyar irodalom re­formátora, ujjáalakitója. Irodalmunk legjelen­tősebb férfia, nem annyira müvei, mint inkább hatása által. Jelentősége annak a páratlan iz­gató tevékenységnek az eredménye, amellyel a magyar irodalmi életet megszervezte, írókat és olvasóközönséget, nevelt. Az Íróknak kitűzte a célokat és megjelölte az eszközöket, az olvasó- közönséget pedig olvasmányokkal látta el. Az egész ország íróival állandó írásbeli érintkezés­ben állott. Leveleiben kifejtette irodalmi elveit, irányította, az irodalmi életet, pótolta a hiányzó irodalmi közlönyöket s volt idő, midőn Szép­halom volt az irodalmi élet központja. *— Vezéreszméje volt, hogy a magyar szel­lembe át kell ültetni a nyugati műveltséget a ezáltal megnemesiteni az irodalmat, finomí­tani az ízlést, kiművelni a nyelvet. Kazinczy volt a nyelvújítási harc vezére s ő volt az első, aki tudatosan a nyelv szépítése érdekében alkotott. — Irodalmi szempontból életének egyk legjelentősebb szakasza a Kassán töltött ötödfél esztendő, amikor, hogy az alig zsendülő magyar irodal­mat szervezze és helyes irányba terelje, kiad­ta a „Kassai Magyar Muzeum“ c. szépirodalmi és tudományos folyóiratot, majd az „Orphe­usz. Kazinczy kortársai s ezek közvetlen utódai előtt a „szent öreg“ volt, hiszen még élt előttük való lénye, érezték hatását s előt­tünk, a késői ivadékok előtt, 100 év távlatá­ból, mint. a magyar irodalom legbátrabb, cso­dálatos energiájú, élete végéig fiatal és nem lankadó harcosa jelenik meg és mi csodálattal s igaz elismeréssel adózhatunk munkálkodá­sának azzal az óhajjal, bárcsak támasztana a Gondviselés közöttünk, az o korához hasonló időben, hozzá hasonló férfiakat, Blanár Béla dr. szépségekben gazdag be­széde után Tost Barna pápai prelátus, helyet­tes-polgármester Kassa város nevében adó­zott Kazinczy Ferenc emlékezetének, aki a magyar irodalom bátor, meg nem alkuvó har­cosa volt. Ezután Grosschmid Géza dr. szenátor, a Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesüle­tek Szövetsége és a kassai Keresztény Tár­sadalmi Kör elnöke ezen egyesületek nevében az alábbi beszédet mondotta.: — Kazinczy emlékének, szellemének hódo­lunk itt ma. Az ő törekvése a magyar nyelv­nek — a magyar irodalomnak — ahogy akkor mondották: a magyar társadatom Szellemiségének k>- pallérozása volt. Ezen örökség ápolása vált most, színtoly ne­héz időkben, mint az ő korában, a kassai Ka­zinczy Társaság feladatává és ebben a mun­kában együtt érez vele Szlovenszkó minden magyar köre, egyesülete, kaszinója. Ezeknek a szövetkezete nevében és ezek között külö­nösen a kassai Keresztény Társadalmi Kör képviseletében, amely még a Kazinczy-látogat- ta társaskör utóda, kívánom, hogy a Kazinczy Társaság ideális törekvéseinek gyümölcsét épp úgy láthassa, mint ahogy élete végén Ka­zinczy is megelégedéssel tekinthetett vissza fáradozásainak eredményeire. Grosschmid . dr. üdvözlőbeszéde után Már­kus László a Rimaszombati Polgári Kör kép­viseletében üdvözölte a Kazinczy Társaságot, majd Sziklay Ferenc dr. főtitkár a beérke­zett üdvözlőleveleket olvasta íel. Lééiben üd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom