Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)

1931-11-15 / 261. (2778.) szám

1981 november 15, vasárnap. 9 A kassai Széni Erzsébet- jubileum programja VESZÉLYBEN A KÉSMÁRKI EVANGÉLIKUS FATEMPLOM niol 1237-ben az ő tiszteletére építtette IV. Béla király. Természetes tehát, hogy a kassai katolikusok, az egyházi hatóságok vezetésével, impozáns módon emlékeznek meg erről az évfordulóról és négynapos egyházi program keretében fognak áldozni Árpádházi Szent Erzsébet halhatatlan emlékének. Az egyházi ünnepségekkel párhuzamosán a Keletázlo- venszikói Muzeum Szent Erzsébet-kiállitást rendez, amelyen kiállításra. kerülnek az ösz,- szes kassai Szent Erzsébet-ereklyék. Az erek- lyék között van egy nagyért ékít festmény is, amely Szent Erzsébetét ábrázolja s amelyet 1737-ben, a Dóm 500 éves jubileuma alkalmá­val, a város magisztrátusa festetett Szent Erzsébetről. A kép később elkallódott s csak most nemrégen került elő az egyik városi épület padlásáról s akkor a muzeúm igazga­tósága rendbehozatta a képet., melyen több értékes és jelentőséggel bíró felírást is ta­láltak. Ezekből a felírásokból is kétséget ki­záróan megállapítható, hogy a Dómot 1237- ben kezdték építeni Árpádházi Szent .Erzsébet, tiszteletére és hogy Szent Erzsébet tiszteletét az akkortájt ideköltözött thüringiai németek hozták elsőizben Kassára. Ez az utóbbi min­denesetre értékes adat a Szent Erzsébet-kul- hiez kronológiájával kapcsolatban. A kassai Szent ErzsébeHmriépségek no­vember 16-án, hétfőn veszik kezdetüket és az alábbi proram szerint fognak lefolyni: November 16., 17. és 18-án este 6 órakor a Dóm kivilágílása, félórán ál harangzúgás. November 16-án fél 7 órakor szent beszéd, tartja a Dómban Tost Baifta prelátus-plé- bános (magyar), a domonkosoknál P. Hilár prior (szlovák), a szemináriumban Zelényi Menyhért, (szlovák), a pretnoí Leieknél. Ta­kács Menyhért dr. prelátus (magyar), az Or­solyáknál P. Takács Pál S. J. (magyár), a Szeutlélek-temploniban Suliaj Béla dr. (szlo­vák). a Szent Mihály-kápolnában Pfeíffer Miklós dr. (német). 17 én: a Dómban P. Orlovfezky Ottó (ma­gyar), a domonkosoknál P. Miklós (szlovák), a premontreieknél Takács Menyhért dr. (ma­gyar), a szemináriumban P. Kozák József (cseh), az Orsolyáknál P. Takács Pál (ma­gyar), a Szenllélek-temploniban Kmetz György (szlovák), a Szent Mihály-kápolnában Pfeíffer Miklós dr- (német). 18- án: a Dómban P. Orlovezky (magyar), a; domonkosoknál P. Lőrinc (szlovák), a pre­montreieknél Takács Menyhért dr. (magyar), a szemináriumban Spesz Sándor dr. (szlovák), az Orsolyáknál P. Takács Pál (magyar), a Sztítlélék-templomban Tost Barna (szlovák), a Szent Mihály-kápolnában Pfeíffer Miklós dr. (német). 19- én: Szent Erzsébet-ünnepén a Dómban 6 ólától 12-ig minden fél órában szentmise az ereklyénél, 9 órakor ünnepi püspöki mise. Ce­lebrálja Oáárszky József püspök, prédikál j szlovákul ó magyarul. Összes hatóságok képvi­selve. Minden templomban 9 órakor ünnepi szentmise és prédikáció. 10 óra 15 perekor ünnepi körmenet a Dóin körül szent Erzsé­bet ereklyéjével. 12 órakor 600 szegény megvendégelése a Katolikus Kari túsz által: a püspöknél, a plébánián, a domonkosoknál, pre­montreieknél, a szemináriumban, a jezsuiták­nál, ;j katolikus kouviktusbau, az Orsolyák­nál. a domonkos apácáknál, a. Regina .Danis­ban, a Szent Anial-ottbo-nbaii, a gyógyiíhataf- lan betegeknél, a Katolikus Legény-egyesület­ben. a Katolikus Olvasókörben, a dr. Nem-es- sányi-szanatóriumban és a népkonyhán. Dél­után 5 órakor a Dómban ünnepi Te Demn. 6 órakor egyházi zene a következő program­mal: 1. 'Cézár Franck 15 o Psalm, vegyeskőrus orcheslerrel és orgona kísérettel. 2. Jós. Rein- . berger orgon a hangverseny G-mollban: a) Grave b) Andante c) Allegro orohesterrel. Or gonán játszik M. Hemerka Méry. 3. Liszt Fe­renc: a) női kar b- keresztes lovagok kara. Vegyes kar Szent Erzsébet legendából zeneké , #éf ettél. 4. J. S. Bach: A -moll Faűtasie et ( Fugáé, játsza orgonán Hemerka Ulrich. 5. Ének: Szent Erzsébet asszonyról, Náday Györgv: Líra Coelestio Nagyszombat 1697. ‘ Vagyonkárrá alkalmazta Hemerka Ulrich. 6. 1 Flemerka U.: ..Mária az éj vibarábuu“ .szim­fonikus l.őlbuiiány, vegyeskar, zenekar és or- , gén a ki söre tlel. ] Pusztulás fenyegeti a 300 éves nagyértékü és egyedülálló szepességi műemléket Kansa, november 14- (Kassai szerkesztősé­günktől.) A katolikus társadalom, elsősorban Kassa katolikus társadalmi nagy ünnepségre készül. November 19-én, csötörtökön lesz 700 éves évfordulója Árpádházi Szent Erzsébet ha­lálának, melyről az egész hatolikus világ mél­tó keretek között emlékezik meg. Kassára néz­ve annál nagyobb jelentőséggel bír ez a hét Európa legnagyobb és legszebb fa templomának restaurálására nincs pénz —- Gyűjtés utján akarják a szükséges összeget előteremteni SALVATOR FORRÁS Késmárk, november közepém 1684-bén két késmárki evangélikus polgár: Michaelides János és Vitális Pál gyalog nekimentek a. nagyvilág­nak ée Tkomban, Lipcsében, Kopeuhágábaü, Stockholmban, UpsaIában, Ma! műben, Rigában, Révaiban, Kömgsbergbeu, Marietiburgban és Délnémetországhan összegyűjtöttek 729 magyar tallért, amely az alapját képezte annak az 5000 magyar aranyforintnak, amelyből Késmárkon az evangélikus egyház 1688-ban megkezdhette templomának, a most ie álló hatalmas faternp- lorúnák az építését. Négy évig vándorolt á két lelkes és hitbuzgó késmárki polgár ezért az ősz- szegért a világban és mikor hazaérkeztek, akkor már az itthoniak annyi pénzt adtak össze, hogy hozzáláthattak legfőbb vágyuk megvalósításá­hoz: Istenháza emeléséhez. Az ellenreformáció idején ugyanis visszavették a protestáns temp­lomokat és igv a késmárki Szet-Kereszt-templom is visszajutott a katolikus egyház birtokába. Az evangélikusok templom nélkül maradtak és csak a lelkésznél gyűlhettek össze Istent dicsőíteni, mert sokáig nem volt szabad templomot emel­niük. Az 1682. évi országyülés azután megen­gedte az evangléikusoklnak, hogy ismét templo­mokat építhessenek, de csak fából és csakis a város falain kívül. Még köalapot se. volt szabad lerakni ok. Görgey Ferenc királyi biztos az építendő kés­márki evangélikus fatemploni helyéül a városfa­lon kívül eső átszeli csárdát jelölte ki és ennek a csárdának a falaihoz kellett az építendő temp­lomnak támaszkodndia. 1688-ban, mint említet­tük, együtt volt a pénz és 1717-re elkészült a fatemploni, amely páratlan maga nemében és Európa legszebb és legna­gyobb fatemploma. A templom ezernégyszaz ember befogadására alkalmas, konstrukciója igazán nagyszerű. Kü­lönös érdekessége, hogy a lelkész, amikor a szószéken áll, a templom minden részéből lát­ható és mert az akusztika kitűnő, hallható is. A falfestmények és a boltozat festményei rendkívül emelik a templom érdekes hatását és — háromszáz éves voltuk ellenére is — nagyszerű frisseségükkel kidomborítják a boltozat büszkén és merészen szárnyaló vo­nalait. Az első lelkész, aki ebben a templom­ban prédikált, Perlicius Éliás volt, aki Lá­nyi Dániel püspökkel együtt szentelte fel á templomot. Még ma is őrzi a késmárki evan­gélikus egyház azt a könyvet, amelyben a rheumatikus betegségek* nél (köszvény, csuz) dU ismerten kitűnő gyógyító hatású. Elsőrangú, emész­tést elősegítő asztali víz. Barokk stílusban épült egy királyi evőd hajóépi- tömest-er tervei szerint, amelyeket, a pénzt gyűj­tő késmárkiaknak Stockholmiban Károly svéd király engedélye alapján adott át; Ma már szinte elképzelhetetlen az a nagy lelke»3edég és önfel­áldozás. a hitéletnek az a nagy mélysége, amely- lyel az akkori késmárkiak remélve, hittel, szere­tettel ég odaadással kezdtek neki a templomépi- tés nagy munkájának. A templom kéreeztálaku és dongaboltozatát vörüts fenyőfából készült négy hatalmas faragott oszlop tartja. Az óriási gerendákból összerótt falakat kivül bemeszelték, belülről pedig deszka- burkolattal látták el. Templomi jellegét kívül­ről tulajdonképpen csak a tetején elhelyezett néhány kereszt adja meg. Belseje, berendezése teljesen a katolikus templomokra emlékeztet. Menyezete a felhős égboltozatot ábrázolja, az alsó láthatáron a tizenkét apostollal, a karzato­kat allegórikus, ábitatós gondolatokat keltő fest­mények és találó erkölcsi mondások, valamint bibliai idézetek ékesítik, amelyek egyszerűsé­gűkben is hatásosak. A barokkstilit főoltár, négy korint-hi oszloppal, szabadon lebeg, fölötte a Szentháromság. Az oltártól keletre Mózes van ábrázolva, amint a törvénytáblákkal a Sinai-he- gvert térdel, mellette a menybéli és földi. Je­ruzsálem. továbbá az Atya-Úristen ezüstös fel­hők. között lebegve, alatta Ábrahám és Pál, to­vábbá Krisztus a Getheemánon imádkozva. A művésziesen faragott szoborcsoportozatot, ame­lyek, éppen úgy. mint a szószék alatt és fölött elhelyezett faszobrok, valóságos remekei a temp­lomi szobrászművészeinek, teljessé teszik Má­ria. János, Magdolna, Áron a, füstölővel és Já­kob á-ákjai, valamint az. oltár mögött Lázár sírja és Krisztus megdicsőülése. A reneszánsz- stilü szószék hatalmas aranyozott angyalon nyugszik. TU Jeremiás próféta, a négy evangélis­ta és a diadalmas Krisztus képeznek faragott szoborcsoporLozatot. Külön, érték és látványos ság az 17.i9-ből származó orgona. A templomnak Öt kórusa Vap, az orgona tizennyolc változatú. A templom sekrestyéje kőből épült, ez vnli az utszéli korcsma cs később az evangélikus iskola helyisége. két jámbor és lelkes késmárki polgár az idegen földön gyűjtött adományokat fölfe­dezte és amelynek címlapja ezt az érdekes felírást mutatja: Vorzeichuis derer Wohltátigkeiten uud Al­mosén só dureh honé Potentátén, 8 tünde, Herrschaíten, Geniemen, au oh amiére Reli- gions Genossene, zűr Erhauuug dérér Zwe- yen Evangelisehen Kircheu, Pfarr und Sohulen in dér Königl. Frey-Sfcadt Eíty ser­mark |; in Oberiuigarn, auf Ánlialtén derer abgelertigten Deputirten, riihmlichen dar- gereiclit verden. Ugyancsak őrzi a késmárki evangélikus egy­ház azokat a kéziratokat is, amelyekkel XI. Károly svéd. király, a dán király és a bran­denburgi herceg a gyűjtést nem csupán, en­gedélyezték, de egyenesen el is rendelték. De p-ehsze nem csupán a külföld, így Délnémet- ország is — ahonnan egy nürnbergi polgár a templom közepén lógó nagy rézlusztert ado­mányozta —, hanem a késmárki és szépessá­gi evangélikusok is nagy szeretettel segítet­tek a templom építésénél, igy Meister Mutter- mann csupán 600 forintot kért a^ építés mun­kálataiért, Johann Lerdh szobrász csak 325 forintot a faragványokért, Luzsmszky Imre báró, a landoki földesur pedig a fa és a desz­kák legnagyobb részét ajándékozta. A faépitészete csodás és tiszteletreméltó, rendkívüli becsit műemlék-értékkel bíró al­kotását most a bed ö lé® veszedelme fenye­geti. A templomot a magyarországi műemlékek bi­zottsága annakidején annyira ■restauráltatta, hogy a végleges pusztulástél megmentették, ma azonban olyan állapotban van, hogy nem csupán restaurálásra, hanem a falak kicseré­lésére is szükség van, hogy ez a nagyszerű, páratlan és egyedülálló szepességi műemlék megmaradjon. A késmárki evangélikus egy­ház ki is küldött egy bizottságot, hogy a fa- templom restaurálásának és fenntartásának Élesztöiásáriók figyelmébe Mai nappal megkieradte újból üzeméi a kosicei élesztögyár elsőrangú szakembe- íiek vezetése .melletl. Naponta friss, fe­hér, tartós minőségű élesztő versenyké- peis árban. Fűszer nagykereskedőknek és pékszö vetkezetek i vek nagy rabattot nyújtunk. Kérjen még ma előnyös ár­ajánlatot a kosicei élesztögyá riöl, Kosi- ce, Kovácská ul. 77, * dr. kérdésével foglalkozzék, de vau egy 'nagy és elháríthatatlannak látszó akadály: az egyháznak nincsen pénze arra, hogy a szükséges munkálatokat elvégeztesse. Legalább 300.000 korona kellene arra, hogy a fatemplom fennmaradása biztosítható le­gyen, 60.000 korona azonban azonnal kelle­ne, hogy a további pusztulást megakadályoz' zák, ennyi pénze pedig a késmárki evangéli­kus egyháznak, amelyre különösen az iskolák fenntartása ró nagy terheket, nincsen, de —- sajnos — még ennél lényegesen kevesebbje sem, amit a fatemploni restaurálására for­díthatna. Pedig ezeknek a munkálatoknak a keresztülvitele rendkívül sürgős. A műemlék- jelleg mellett egy másik, gazdaságilag igen fontos jelentősége van a Szepesség szempont­jából a késmárki fateniplomnak: a lőcsei Ja- kab-tempiom mellett a legnagyobb vonzóere­je az idegeneknek, akik a Szepességet felke­resik és igy idegenforgalmi szempontból is fontos a fatemplom fenntartása. A késmárki evangélikus egyház most « műemlékek pozsonyi országos hivatalához fordult támogatásért és elhatározta, hogy bel- és külföldi gyűjtés utján fog igyekezni a szükséges összegeket előteremteni. Ismételjük: a fatemploni igazán az elsőrendű és egyedülálló műemlékek sorába tartozik és nem csupán Európában, de Amerikában is ismeretes, Chrístián Generistíh 1804-ben Kas­sán megjelent Merkwürdigkeilen dér Kénig- lichen Freystadt Késmárk cimü munkájában hozta róla az első nagyobb ismertetést, mig 1892-ben Linberger István ev. lelkész irt ró­la Beschreibuug dér evangelisehen Holzkir- che is Késmárk cimü Késmárkon megjelent müvében ismertetést. Azóta nincs olyan evan­gélikus történelmi, vagy egyházi munka, amelyben a késmárki fatemplomol meg ne említenék és le ne Írnák; számtalan érteke­zés jelent meg róla a külföldön is, igy Fricke dr. titkos tanácsos lipcsei, egyetemi tanár a legjelentősebb műemlékek közé sorolja. A legutóbbi, években Bruokner Károly és Győző ismertették egy magyarul is megjelent mun­kájukban, egy amerikai presbiteriánus lel­kész pedig hónapokig tanulmányozta és an- golnyeivü könyvet irt róla, amely Ameriká­ban jelent meg. Feltételezhető tehát, hogy a protestáns és műszerelő közönség, valamint a műemlékek pozsonyi országos hivatala a késmárki evangélikus egyháznak a fatem­plom megmentésére irányuló igyekezetét a legnagyobb mértékben támogatni fogja. N cinén y Vilmos dr. Vay KázméfiésHaíasytiölmemíe, Litke Kázmért és Kíausdtek Rezsői pedig eüíéiíe a bíróság Budapest, nov ember 14. (Budapesti, szerkesztő­ségünk telefon jelentése). A budapesti törvény­szék Szejnák-tanácea ma hirdette ki az Ítéletet a Vay Kázmér-féle megvesztegetési bünperben. A törvényszék Litke Kázmért bűnösnek mondotta ki a meg­vesztegetés bűntettében és ezért 11 hónapi fogházra ítélte, amelyből nyolc hónapot és busz napot a bíróság ;i vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Kla/u cehek Rezső osztálytanácsost megveszt egei ét> miatt a törvénjnszó-k nyolc hónapi fogházra Ítél­te, amelyből öt hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Vay Kázmért, Halassy Gézát, e Czillér Antalt a bíróság a megvesztegetés vádja alól felmen­tette. Az ítélet indokolása szerint az utóbbi három vád lőtt ellen nem voltak megnyugtató bizonyitekok. Az ügyész a felmentések miatt fellebbezést je­lentett be. Vay Kázűiér szintén fellebbezést j” leütött ’bn az ítélet indokolásának bizonyos re szói ellen, amelyeket magára nézve sértőnek talált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom