Prágai Magyar Hirlap, 1931. november (10. évfolyam, 249-273 / 2766-2790. szám)
1931-11-01 / 249. (2766.) szám
1381 november 1, vasárnap. tiwgaiMag^arhirlap 17 KöZ€ÍAZDA^Á<r , A csehszlovák-magyar kereskedelmi egyezmény a köztársaság első eiőnyvám-szerződése lesz A tárgyalások befejező szakasza előtt — Újabb nehézségek Franciaországban Prága, október 31. A Lidővé Noviny a cseh- ezlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokról a következőket jelenti: November 8.-a után nyomban megújítják Magyarországgal a kereskedelempolitikai tárgyalásokat s mindkét részen remélik, hogy az egész hosszuranyult tárgyalásnak ez lesz a befejező szakasza. Tulajdonképpeni vitás kereskedelempolitikai kérdés már kevés van. Az előnyvámos buzakontingensszerződés már készen van, ugyancsak majdnem teljesen kész a iicztizerződés is. A legnagyobb nehézséget okozza a devizakérdés, melynek megoldása nélkül az egész kereskedelmi szerződésnek nagyon kis jelentősége volna. Ez egyébként már az ideiglenes kompenzációs szerződésnél P kitűnt, amely szerint megállapított mennyiségű nehéz sertést hozhatott be Magyarország 40 ezer vagon szlovenszkói fa ellenében. Bár ez az ideiglenes egyezmény már néhány hete érvényes, a szlovenszkói fakivitel mégse fejlődhetett ki, mert nincs elintézve a megfizetésének a kérdése. Csak a legutóbbi napokban sikerült oly értelmű ■megegyezést létrehozni, amely szerint a magyar sertések vételárának egy része a köztársaságban marad s azzal az összeggel fizetik ki a szlovenszkói, Magyarországra szállított fát. Ez az egyezmény ez év végéig érvényes és a szükség szerint meghosszabbítható február végéig. Valami ehhez hasonló megállapodást kell majd kötni Magyarországgal a rendes kereskedelmi szerződésben is. A legutóbbi tárgyalásoknál a magyarok felajánlották azt, hogy a Magyarországból szállított áru vételárának mintegy 60 százalékát itthagyndk a Csehszlovákiától átvett áru megfizetésére, fikötötték azonban maguknak azt, hogy ők jnaguk állapítsák meg, hogy milyen fajta cseh- 'izlovákiai áru fizetésére volna felhasználandó itt hagyott devizakészlet. Ebben az alakjában természetesen elfogadhatatlan a magyar Indítvány. Nincs kizárva, hogy némi világosságot hoznak ebbe a komplikált kérdésbe az utódállamok jegybankjainak a tanácskozásai is, amelyek éppen a devizarendeletekre fognak vonatkozni. Ismeretes, hogy az első ilyen devizakonferencia már a jövő hét elején Prágában ül össze. Az elónyvámok Ugyanez a lap egy másik helyen az előnyvámok kérdése kapcsán a következőket Írja: A gabonaelőnyvámok oly időszakba lépnek, amelyben kitűnik majd, hogy az előnyvámok figyelembevehetők-e a kereskedelempolitikai nehézségek kiküszöbölésére való eszközként. A genfi megállapodás szerint az előny vámszerződések hatályba léptetbetők abban az esetben, ha az ellen nem emel kifogást egy olyan harmadik állam, amelynek az előny- vámszerződéses államok egyikével régifajta kereskedelmi szerződése van. Az első lépést ebben az irányban Németország tette meg, amely elhatározta, hogy Magyarországgal és Romániával kötött előnyvámszerződését hatályba lépteti november 15.-én. A német kormány a Németországgal szerződéses viszonyban levő valamennyi állam kormányától hozzájárulást kért ahhoz, hogy a magyar és román előnyvámszerződést hatályba léptethesse. Ez a kérelem Prágába is megérkezett g a csehszlovák kormány erre azzal válaszolt, hogy a német-román ég a német-magyar előny- vámszerződés ellen kifogása nincs, azonban a csehszlovák kormány reméli azt, hogy a német kormány november 15.-ig alkalmat ad arra, hogy a csehszlovák és német kormány a csehszlovákiai mezőgazdasági termények németországi előnyvámjáról is tárgyalhasson. A csehszlovák kereskedelmi delegáció, melynek vezetője Brabec dr. külügyminisztériumi osztálytanácsos, tagjai a földművelésügyi minisztérium részéről Dolezsal dr. osztálytanácsos, a kereskedelemügyi minisztérium részéről Fiala dr. miniszteri biztos, hétfőn, november másodikén Berlinbe utazik e mindenek előtt a csehszlovákiai komlónak, árpának és malátának Németországba való szállításáról fog tárgyalni. Csehszlovákiának egyébként a Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződése lesz az első, amely az előnyvámok' rendszerén épül. Nincs kizárva, hogy a kötendő r.tehszlovAk-magyar szerződés a Jugoszláviával és Romániával való kereskedelmi tárgyalásokat te&zi szükségessé a hatályos szerződések megfelelő kiegészítése, illetve módosítása céljábólGeníben egyébként éppen most tárgyalnak a görög kormány ama javaslatáról, hogy az előnyvámokat necsak a gabonára, hanem más árura is engedélyezzék. Görögország emellett elsősorban a mazsolára, a borra és a dohány ra gondol. A csehszlovák kormány ebben az ügyben szétküldött kérdőívre azzal válaszolt, hogy ez ellen elvi kifogást nem emel, azonban javasolja azt, hogy a népszövetség várja be a gabonaelőnyvámokkal, szerzett tapaszta latokat. Kimerült a csehszlovákiai fa francia kontingense Ugyancsak a Lidové Noviny jelenti a következőket: A francia kormány bejelentette, hogy a csehszlovákiai fűrészelt fa behozatalát további intézkedésig beszünteti, mert az ez évre megállapított 490 vagont kitevő kontingens már kimerült. Erről a kérdésről rövidesen tárgyalások kezdődnek Párisban, amelyekre a csehszlovákiai fűrésztelepek képviselője rövidesen elutazik. Ebben a kérdésben egyébként az a törekvés érvényesül, hogy az egyes termelési ágak a jövőben ne kössenek megánmegegyezése- ket az árukontingensekről, hanem a megegyezést bízzák az érdekelt államok kormányaira, mert csak az ilyen eljárás biztosítja a célszerű eljárást és az összes érdekelt ipari ágazat érdekeinek kellő figyelembevételét. A volt magyar postatakarékpénztári követelések bejelentése Prága, október 81. 1931 december 7-én visz- szavonhatatlanul lejár a volt magyar poetata- karékpénztárral szemben fönnálló követelések bejelentésének a határideje. A pénzügyminisztérium most Ismételten kiadott hirdetményében fölhívja az érdekeltek figyelmét erre a tényre azzal, hogy a bejelentést a prágai postatakarékpénztárnál beszerezhető hivatalos nyomtatványon kell megtenni. A nyomtatványok a nagyobb postahivatalokban kaphatók, s ha ott nem lennének raktáron, úgy levélben megrendelhetők a fél által a prágai postatakarékpénztártól. A december 7-ig be nem jelentett követeléseket nem foglalják a csehszlovák követelések blokkjába s igy azokat a prágai postatakarékpénztár nem fogja kifizetni. A mezőgazdaság helyzete külföldön Lengyelországban a gabonakiviteli egyesülés júliusban 12.000 qárpára és 7650 q búzára, augusztusban 20.850 q rozsra, 58.500 q árpára, 2850 q bubára, szeptemberben 750 q rozsra, 108,300 q árpára és 1050 q búzára adott ki prémium utalványt. Az indiai kormány a nemzetközi mezőgazdasági intézethez beküldött jelentése szerint a rizs termőterüjet ebben az évben 31 tpilljó 334.000 hektárra tehető, vagyis 4.5 százalékkal nagyobb, mint az előző évben és 5 százalékkal nagyobb, mint a legutolsó öt év átla- gában. Ausztriában a földmivelésiigyi miniszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében Jugoszlávia veszélyeztetett vidékeiről tilos a hasitott körmü állatok Ausztriába való bvite- le, illetve átvitele. Ez a tilalom a múlt héten lépett életbe, azonban nem vonatkozik a vágásra szánt állatokra, úgyszintén azokra sem, amelyek a nem zárolt vidékekről származnak. Oroszországban Leningrandban felállították az úgynevezett baromfi központot s ezzel kapcsolatosan Leningrad vidékén 587 baromfi- nevelőtelepet létesítettek, amelyekben, a tervek szerint, 1932 január elején 169.000 darab tyuk lesz. Ezenkívül felállítottak négy keltetőtelepet is, ahol félmillió csibét akarnak kikeltetni. A tervezet szerint a telepeken kitenyésztett- baromfi és tojás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az iparosított orosz vidékeken bevezethessék a baromfitartást. Ezon- kívül a baromfi- és a tojásexport fokozását is tervbe vették s erre a célra Leningradban készülnek az uj hütőházak. A szovjet ugyanié a tojásexportot Leuingradon keresztül akarja az északi, és keleti tengeri kikötőkbe irányítani. Csehszlovák Légióbank Prága Banka Ceskoslovensk^ch légii AlairtSk* Kí 70,000.000.— Távirati cl* Lafiobaaka Tartalékok Ki W.000.C96.— * kirendeltség Prágában és U fl£k Caah- és Btorvaeraaágkoa. Ssleveeeskée és Pedkarpataká Sósban F i é k • ki Btrebovo Brattslava, Hóiké, Nov® Resto n. V., Pie&tany, Poprad, Ivóiét* AífUiált latén*takc Bardiov, Chust, C syooraay. Cos, Giraltovc*. Holla. Hrooikv Sv Kni. Hummsc, írsava. asins Kezmarok, Kotnáreio. Kosíoo, Kral. Chlumec, Krompachy, Lucsnee, Malacky, Michaiovce, Modrv KaraeéMoldava, Mukacavo. Nitrs. NovéZimky. Oa'any. Parkén. Pleíivec, Poprad, Presov. Rachov. Rím. Soteota, Roinavs, Sahy, Ssitin. Sefovee, Sevlus, Snina, Sptsská Nova Vés, Spisské Podhradia, Spííaké Vl*cby. Svaljava, Tacovo, ropo'éany, Ternala. liebisov Vurna, Uh, Skalica, Uzborod, Veiké Kapoiany. Veiké Levire. VelW Meder. Vráble, Vranov, Zlaté Moravce. Zeliezovce és Zilin*. Idénybeli váltóüxleteki Poprid-állomás, Slisé Iflrdö. Stary Smokovec, Strbaké Plese, Tatr. Lomalea. Külföld* alfllláli intésetek i Jngosaláylábaa: Kamereija'na Banka d. d. Zágráb és fi ék ja Ljubljana. A balti államokban; Lavija* Pnvatbanke, Riga. Mindennemű bankQzlet gyors és pontos lebonyolítása. Részletek az állami költségvetés indokolásából II. közlemény Füldmüvelésügy Prága, október 30. A föld müve lésügy i tárca 231 millió 300 ezer korona összkiadásából a központi kormányzatnak, vagyis a földművelésügyi minisztériumnak a személyi kiadásaira 9 millió 673.500 K, a dologi kiadásokra 4 millió 148.700 K esik. A köz* pontiban 355 .rendszeresített s 50 szerződéséé hivatalnok és alkalmazott dolgozik. Gondoskodás a gazdákról Ennek a címletnek az első paragrafusa a mezőgazdasági iskolaügyet 21 millió 111.200 koronával dotálja, mely összegből 8 millió 60.200 K a személyi kiadás. A mezőgazdasági iskolák összesen 272 rendes tanárt, tanítót és alkalmazottat s 23 szerződéses személyt foglalkoztatnak. Az egyetlen, Komáromban levő magyar tannyelvű mezőgazda- sági iskola dologi kiadásai a szlovák iskoláéival együtt 123 koronában vannak előirányozva A második paragrafus a mezőgazdasági tanulmányi ösztöndíjakra 750.000, a vándor- tanfolyamokra 540.000, a mezőgazdasági levéltárakra 90.000 s a földművelésügyi múzeumokra 800.00 K-t engedélyez. A harmadik paragrafusban a mezőgazdasági szervezetek istápőlására 4 millió, a mezőgazdasági é* erdőszövetkezetekre 3 millió 425.300, a szövetkezeti szeszgyárak rekonstrukciójára 300.00, a mezőgazdasági vállalkozás statisztikáján ak és ellenőrzési költsége jn-ek részleges fedezetére 1 millió 900.000 K van előirányozva. A negyedik paragrafus a gazdákról való szociális gondoskodás céljaira 8 millió 189 ezer 100 K-fc engedélyez, mely összegből a szlovenszkói M ruszinszkói mezőgazdasági munkásközveti tő hivatalok személyzeti kiadásai 585.300 K-t, ennek dologi kiadásai 318.000 K-t tesznek ki. A hosszú ideig tartó szolgálatok jutalmazására 1 millió 15 ezer korona, kamatsegélyekre 6 millió 270.000 K van felvéve. A munkaközvetítő hivatalok 31 személyt foglalkoztatnak. Vízgazdálkodás és mezőgazdaság’ technika Ennek a címletnek a dotációja összesen 95 millió 533.200 korona. A vízgazdálkodási szervek szükséglete 18 millió 144-400 korona, amiből a személyi kiadás 15 millió 926 ezer 400 korona. Ezen a címen az állam Csehországra 8 millió 212.100 K-t, Morvaországra 4 millió 937.000 K-t, Szlovén szkóra 3 millió 855.800 K-t * Rusziutzkóra 1 millió 9500 K-t költ. Az agrároperációk költsége összesen 2 millió 964.500 korona. Eme címlet harmadik paragrafusa az állami vízgazdálkodási alap támogatására 70 milliót, mezőgazdasági gépészet és építészet segélyezésére 4 millió 424.000 K-t vett föl. Mezőgazdasági termelés A mezőgazdasági termelés címletében az első paragrafus a közigazgatási hivatalok mellett működő .mezőgazdasági szakszervek' re 3 millió 140.700 K4 vesz föl, mely ö*®- szegből Szlovenszkó 1 millió 07.400 K4, Ru- szinszkó 1 millió 119.700 koronát kap. A második paragrafus a növénytermelés föllendilésére 2 millió 3Ó0 ezer K-t, a negyedik paragrafus az állattenyésztés előmozdítására 10 millió 370.000 koronát vesz föl. Különösen a növénytermelés dotációja nagyon szerény és ezen belül a tételek elosztása nem helyes. Az eredeti vetőm agbeszer- zésre 584 ezer K-t költ az állam, magára a tulprodukcióbau szenvedő len termelésre pedig 428.500 K-t Eszed szemben a perouoszpora által elpusztított szollak újból való beültetésére mindössze 500.000 K van fölvéve, de a borászat támogatására külön 200 ezer korona van előirányozva. A gyümölcs és zöldségkertészet 242.500 koronás támogatása ugyancsak szerény. Az állattenyésztés paragrafusaiban a szarvasmarha tenyésztés re 1 millió 925.000 K, a tejgazdálkodásra 2 millió 483.500 K, a iserlés, juh és kecskéién yésztés re 1 millió 285.700 K, a legelőügyre 2 millió 225.400, a halászatra, baromfitenyésztésre, méhészetre és selyemhernyótenyésztésre összesen 498 ezer 700 korona — :gen csekély összeg — van előirányozva. A lótenyésztést az állam 1 millió 32.000 K-val dotálja, s az állatértéke- sifés segélyezése 919.700 korona. Ezenkívül az állami mén telepek, ménesek és csikó nevelők fenntartása 18 millió 662.200 koronába kerül, mely összegből a tápokéin yi telepre 1 millió 808.500 K, a nyitraira 669.000 K, az eperjesire 721.200, a túrja remetei telepre 1 millió 1.100 korona jut. Mezőgazdasági kísérleti ügyek A mezőgazdasági kísérleti ügyekre az állam 19 millió 675.700 K-t költ. Főbből az ősz- szegből a központi igazgatásra 834.600 K, a növénytermelési kísérleti ügyre 13 millió 584.800 K, az állattenyésztési kísérletekre 2 millió 275.000 korona, az erdészeti kísérletekre 1 millió 513.400 K s a vízgazdálkodási és műszaki kísérletekre 315.500 korona jut. Az összesen negyven működő növénytermelési kísérleti állomás közül Szlovenszkón és Ruszinszkón a következő intézetek vannak: Pozsonyban mezőgazdasági, kertészeti ó£ gyümöiosészöti intézet, illetve állomás, Kassán mezőgazdasági kísérleti állomás, Modorban szőllotermelési, Brézőn, Komáromban, Nagy bak tán, Kisszebanben, Zólyomban, Rimaszombatban, Árvavárálján, Turócszent- kereszten, Kistoronyán, Alsóve reckén mező- gazdasági, Sztupaván burgonyatermelési, Bustyaházán gyümölcsészeti kísérleti intézet, Munkácson faiskola, ugyanott gyümölcs- szesz-mintafőző, Ungvárott gyümölcs- és szől- lőtermelési iskola, Munkácson kosárfonóiüz- termelési kísérleti állomás. Az erdészeti kísérleti ügy szlovenszkói és ruszinszkói része a lipiőujvári erdészeti kísérleti állomásból áll, amelyet 42.000 K költséggel tartanak fenn. Az állami állatorvosok költsége összesen 12 millió 892.000 K, mely összegből Szlovén- szkénak 3 millió 476.700 K s Ruszinszkónak 819-900 K jut. Szlovéniákén 87, Ruezinszkón 17 állami állatorvos működik. A termés értékesítése és védelme A® ötödik cimjet a termés értékesítésének és védelmének céljaira 13 millió 23.600 K-t vesz föl. Ebből az összegből a kereskedelmi politikai akciók előkészítésére 90.000 K, a mezőgazdasági kiállítások rendezésére 940 ezer korona jut. A mezőgazdasági statisztikái szolgálat szükséglete 2 millió 347.500 K, a természéti szépségekről váló gondoskodás 42.000 K. Az erdőpolitika é« erdőrendészet ■szükséglete 7 millió 536.100 K, ebből Szlo- venczkónak 3 millió, Ruszinezkónak 437.900 korona, Ruszinezkónak 1 millió 143.400 korona jut. Orosz segélyakció A második cfanlet a fentebb felsoroltakon kívül az orosz segélyakció céljaira Külön részletezés nélkül 1 millió 799.600 K-t vesz föl. . Bevételek minisztérium bevéte és földmüve&i skoiák A földművelésügyi lel a mezőgaadaüégi
