Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-17 / 237. (2754.) szám
4 ^Racczvl-TVVAG^ARHIKLAP 1931 október 17, szombat. el folyik. A szabadságról vagy annak biztosításáról beszélni alig lehet. Az önkormányzati jognak csak kis látszata van meg, a minden müveit népet megillető kulturális autonómiáról a kormányzat hallani sem akar. A leszerelés komoly elintézését és a munkán üküliségáek megfelelő munkaalkalmak megteremtésével való leküzdését meg sem kísérelik. A gazdasági válság enyhítésére vonatkozó intézkedések hiányoznak, ellenben számos olyan intézkedés van, amely a válság elmélyítéséhez vezet. Az éhség bekövetkezte sem készteti a kormányt valóban hatályos intézkedésekre és itt, ezen a téren is, hiábavaló a nemzeti kisebbségek részéről minden kezdeményezés, azt figyelemre, illetve válaszra sem méltatják. A kormányzat külpolitikájában állandóan a harcos álláspontot képviseli, minek következtében a gazdasági elszigeteltség Összes terheit az állampolgároknak kell viselni. A ió adópolitika helyett a teherbiróké- pességet messze túlhaladó adóztatás folyik, sőt most a kormány újabb adóemelést helyez kilátásba, a termelés hitelellátásáról; az értékesítés megszervezéséről, a betétek biztonságáról nincs jelentős gondoskodás. Elenben a kormány nyilatkozata diszkre- cionárhis rendkívüli intézkedéseket ki akar vonni a parlamenti ellenőrzés alól. Ez az első Iénés a diktatúrához. Ezzel szemben itt. a kölcsönök és adóemelések helyett, olyan gazdasági politika szükséges, amely a népakarat érvényesüléseképpen a folytonosan tartó elszegényedést megakadályozza, a társadalmi ellentéteket kiegyensúlyozza és a megélhetés lehetőségét mindenki számára biztosítsa. Mindezek igazolják a kormánnyal szemben a teljes bizalmatlanságot és e-’ért mi a k^rmá^vnyiEtkoratot nem fogadjuk el és ellene fogunk szavazni. Rjias lapfa s umJi-nmm közeledé ril Prága, okító (bér 16. A Ná,rodnie Noviüy vezércikkben foglalkozik a napikban Tren- c sémáén meg,alakult Stséán i k-Társ i&iggal, mely azt tűzte ki céljául, hegy a <sz!ovák- oaeh feözeO-edést gyakorlatilag munkálja NyugMtszlov&triaZxó és Keletenonvaorsáig kö- zekihbhozásájvaJ. A Stefanlk-Társasigban — Írja R/ázius lapja — azt szeretnék látni, hogy jóvá tegye és kiegyenlítse azt, amit a politika, az a híres prágai centralista politika (t&nkretcisz. Ezt a reményünket annál is inkább tápláljunk, meri tudjuk és morva országi testvéreink tulajlen szájából is hallottuk, hogy a prágai centrális nus egyformán sújtja Morvaországot és Szlovenszkót. Prágában ugyanis a történelmi onsz ág részeik között is fokozatot ismernek s túlijaik, hogy mindenben elsősorban Csehországot és csak másodsorban Morvaországot és Sziléziát veszik tekintetbe, igaz, hogy Szlov&nszkő és Pociik a rpatszká Rusz csak ezután következik. Nem ven no k mindezt rosszáé/en Prágától, ha nem beszélnének annyi sokat egységről, demokráciáról s u1 érmesak a kö.eles- éégisk, hanem a jogok egyenlőségéről is, A valóság az, hogy ,a köztársaság legelhanyagoltabb vidéke Morvaország északkeleti és Szlovénszkó északnyugati része és ez egyformán fáj a szlovákoknak és a morváknak. Csak üdvözölnünk lehe t, ha a. Jávor ni kon a morváik ünnepi szónoka -azt a megjegyzést kockáztatja, hogy ,,az Isten magasan lakik, Prága pedig messze van“, vagy ha a Stefa- nik-Tánsaság gyűlésén olyan szó hangzik el, hogy Morvaország, a manyaországi szlovákság. Sdov&niszkőhoz, a szlovonszikói szlováksághoz kell hogy csatlakozzék ér lókéi a ok megvédelmezésében Prága ellen. A gyengébbek és érzékenyebbek kedvéért meg kell világi tanunk, hogy nem Prága miül főváros ellen, amely reproaentánisa a csehszlovák államnak, hanem a prágai rendszer, a prágai po-liitizálás, a prágai szőnek ellen, ímely&k Par.llubitznál nem látnak el tovább. Csupán éle, de érdekes éle m is, amikor olyan hang hangzik el, hogy „írni morvák csatlakozunk a szlovákokhoz, a cseheknek meg autonómiát adunk". Milyen Millökibség van a morváik és a szlovákok között? Úgyszólván semmi. Ugyanaz a jellem, ugyanaz a konzervativizmus, ugyanaz a méntaílitás, ugyanaz a nemzőti és szláv goo- dolkodásmói saomlbon a nyugatabbra eső vidékek nyugatias gondolkozásuóJljával. A Stefamik-Tánsaság tehát mint morváknak és szlovákoknak a csehszlovák kölosönöiaég á.po'ására alakult egyesülése hid gyanánt .szci’g.álhat a szlovákok és csellók között is r- fejezi be a Národn-ie Noviny. V5^ Keresztrejtvényeink megfejtő! három napig kapnak Ingyen szállást és ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodájában. Olvassa el vasárnapi számunkban a föltételeket! Á református egyház heroikus létharcáról ad élesvonalu képet Péter Mihály püspök évi jelentése Küzdelem a magyar iskolákért és a magyar vallásoktatásért — A református tanítóképző ügye — Miért támadják a poliíikai agitátorok Péter Mihá.y püspököt? Prága, október 16. Tegnapi számunkban röviden beszámoltunk a tisziainnooii ref. egyházkerület évi közgyűléséről, melynek gerincét Péter Mihály püspöc évi jelentése képezte. A magyar iszempoutóéi általános érdekű jelentést mólunkban van az alábbiakban ismertetni. Volt egyszer egy nagy-nagy Magvető, aki kiment a mezőre, —• mondta egyebek közt a püspök —, hogy magot ves&en és abból az áldott kézből soha nem látott, mesebeli arany magvak hullottak, olyan magvak, amelyekből 19 száz esztendő után már csak el kellett volna következni a nagy lelki aratásnak. És ismét 19 század nem volt elég, hogy a gazdag aratás megérkezzék és az Isten országa földre alászálljon. sőt mintha sohasem lettünk volna messzebb tőle, mint ma. Apokaliptikus idők szakadtak ránk. mindazokkal a jelekkel és csodákkal, amelyek a Jelenések könyvében olyan megrázóan vannak megírva. Az őskigyó, a Sárkány, ismét levettetek a földre és harcot kezdett, a Báránnyal és eddig övé a győzelem Nem nehéz kitalálni, hogy nn ennek az oka. Miként Isten az ószövetségben testi büntetésekkel, szomorú aratással fenyegette meg az ő törvényéitől elhajló népét, úgy bocsátott most ránk testi, de egyúttal lelki ínséget is a tőle való elszakadás miatt. Keresztyének vagyunk, de csak nevünk szerint, de csak külsőleg. Csak szájjal és nem szívvel közelítünk az Úrhoz. Krisztus nevéről neveztetünk, de a vele való kapcsolatunk megszakadt. Ö az igazi szőlőid ma is, az ágak mi volnánk, de ágak nincsenek összeforrva a tővel. Az Isten az embert a föld Urává tette, munkatársául választotta ki nagy céljainak kivitelére, amely nem egyéb, mint az Isten országának megteremtése. És annak elérésére adott néki kiváló testi, de főképpen lelki tehetségekéi, mert a maga képére és hason- hatosságána teremtette. És az ember él is ez adományokkal, de egyoldalúiag. Agyának, testének tehetségeit úgy kifejlesztette, mint soha, de eközben a lelke, a szive elsorvadt. Pedig az Istenországa eljövetelének, a békesség, az igazság, a szeretet földreszállásának az a feltétele, ha teljesítjük az Istennek ezt a kérését: ,,Szerelmes fiam, add nekem a te szivedet!" Mi mindent csinált a föld királya, az ember, királyi eszével? Irt az idők folyamán megszámlálhatatlan könyveket, melyekben lángelméjének fénye tündöklik, létrehozta az építészet remekeit, a festészet, a szobrászat alkotásaival megcscd áltatta magát. Igájába hajtotta a gőzt, a villanyt, a természet titkos erőit. Villámgyorssággal repül a földön, a levegő égben, vizen, mz alatt, beszél és lát a távolba, már az elrejtett gondolatokat is kutatja és eközben szivének minden gondolata gonosz és eközben tele van a szive minden Istennel ellenkező gondolatokkal, hamissággal, önzéssel, kapzsisággal, zsarnoki ösztönökkel, kevélységgel, áílatiasság- gal, paráznaságigal, bujasággal, minden un- doksággal. A Biblia ott van milliók asztalán, ott van az talán a világ, az emberiség sorsát vezető kezében is, de az Ige nincs ott a szivükben. A keresztyónség beteg, talán már agóniában is van és a beteget ki ne szánná, ki volna az, aki ne akarná visszaadni az egészségéi? Orvos azonban nincsen sem Locarnóban, sem Hágában, sem Geníben. sem sehol, csak egyedül Názárelben. Nem vámhatárok ledöntése, nem Páneurópa kell a világnak, hanem Krisztus, aki a beteg sziveket meggyógyítja, aki azokat a sorompókat dönti le, amelyek a szegényt a gazdagtól, a nemzeteket a nemzetektől elválasztják, a Krisztus kell a szivekbe, aki nem Youtig-tervek kel, nem Hoover-javaslatokkal gyógyít, hanem evangéliummal, aki a kevélység magas balmait ledönti, aki a telkekre rakott terhes rabbi 11 nőseket széttöri. A Krisztust kell közöttünk királlyá tenni s nem a hitvány emberi bölcsességet. Az egyházak m-osl is próbálják megtenni a magukéi, de mit ér, ha majdnem világszerte alig találnak támogatást azoknál, akik a népek és nemzetek sorsát vezetik, ha a világ- sorsát intézők szelleme a legtöbbször nem egyezik a krisztusi szelleműiéi. De minden akadály dacára az egyházak egész lélekkel, igazán tegyék meg a kötelességeiket A Keresztelő Jánosok szerepe nehéz, néha fővétellel jár, de azért a Krisztusért a Keresztelő .János sorsát is vállalnlok leéli a lelkipásztoroknak, a tanítóknak és egyházi elöljáróknak. A világban szerte tapasztalható bomlásnak egyik nagy oka a szabadságnak helytelen értelmezése, szabadosságra magyarázása. Sokan azt mondják, azt vetik a szemünkre, hogy ennek a protestantizmus a melegágya. De ez csak akkor volna igaz, ha uralomra jutna közöttünk az a felfogás, hogy a protestantizmus egyúttal: szabadosság. Ezt csak úgy cáfolhatjuk meg, ha visszaállítjuk kálvini formájában az erős lelki fegyelmezést magunkkal és híveinkkel szemben. A további aktán a püspök az egyháznak az államhoz való viszonyát világította meg Megállapítja, hogy az elmúlt évben a hivatalos köröknél a jóakaratnak némi jeleivel találkozott annyiban, hogy a közigazgatási, nyugdijintézeti és a többi államsegélyt az előző évinél valamivel feljebb emelték, de meg mindig nem utalták ki a törvényhozás által megszabott összegben. Beszámol prágai tárgyalásairól, melyek elsősorban az 1919—20-as államsegélyek kiutalása körül forogtak. A tárgyalás sikerét nagyban előmozdította az a levél melyet annakidején Simkovics kormánybiztos intézett Révész Kálmán dr. akkori püspökhöz s amely levelei Bérlők és Péter Mihály püspök most bemutatta a kormánynak. A jelén.'éá kiemeli, hogy a refornítus tani tőbépző ügye ezúttal még nem juthatott dűlőre. A inűniszliéfr'um elvileg nem ellenzi a tanítóképző fölállítását, de a végleges dön.'éöít junius közepére ígérte, ha előbb az egyház benyújtja a Riműszói libáiban felállítandó intézet költségvetését és az alkalmazandó tanárok névsorát. Ahhoz azonban, hogy az épülethez állami hozzájárulást adjon és hogy az állam kiegészítse a tanári fizetéseket, uani nagy hajlandóságot mutatott az illetékes osztályfőnök. A kiöliteégve- téis bizonyos technikai akadályok miatt a kitűzött időre nem mehetett fel, a tanítóképző felállítása egyévi halasztást szenvedett. a magyar iskolázás kálváriája A püspök rámutatott arra, hógy mind több és több magyar református gyermek tanul szlovák középfokú iskolában és szín- magyar egyházközségek mellé fölállított szlovák elemi iskolákban s ezekben az iskolákban még a vallást is szlovák nyellven kénytelent k ftanulni. Erre fölhozza a nagygéresi eseteit. Ha ez tovább is igy megy — úgymond — magyar ref. egyházunk magyar jellege kévésévé! végképipen 'elhomályosul s szlovák nyelven tanult magyar gyermekeinkre nézve magyar nyelven végzett isteni tiszteletünk nevelő hatását végiképpen elveszti. Ezelk a gyemmeíkek, ha ki mer írnek majd őseik sirhantjához, apáiig anyáik nevét nem fogják tudni a fojfálkpól és kövekről leolvasni. ft szlovák reformátusok Péter Mihály püspök jelentésében részletesen beszámolt püspöki látogatásairól és a kerület Öt egyházmegyéjének állapotáról. Elmondta, .milyen politikai jellegű nehézségekre bükkfánt az abauji egyházak meglátogatása alkalmával. Tudvalevő, hogy püspöki körút am előtt — mondja a jelentés — népszámlálás volt, <s a Kassa körüli egyháziakban az a tendencia érvényesült, hogy a szlovákoknak beirt kálvinistákkal szaporit- tassek a szlovák egyházmegye. Tudomásom volt e hirlaipilag is erősen támogatott akcióról, Olvastam, sőt Prágában a minisztérium asztalain is láttam azoknak az abaiijtvriiai egyházaiknak névsorát, amelyékeit a népszámlálás állapján a szlovák egyházmegyébe kivámiA- nak kebelezni. De én, mint egyházam főpásztora, erre nem tartoztam figyelemmel lenni, hanem egyedül arra az 1928-ban Pozsonyban hozott zsinati törvényre, amely kimondotta, hogy melyek azok az egyházaik, amelyek a szlovák egyházmegyébe kebeleztetek be. Hiszen ugyanazon törvény szakasz azt is kimondja, hogy ha lesznek még olyan egyházaik, amelyeknek a sorsáról dönteni kel'1, ezek hovatartozandóságia nem népszámlálás, ‘de szabadon nyilvánítandó, népszavazás utján határozandó meg. Én tehát mikor Abaujtornába mentem, úgy mentem oda, az egyházmegyét úgy tekintettem, — jogosan és törvényesen — mint amelyben nincs, ezidőszerint, egyetlen szlovák egyház sem, hiszen a nép szabad akaratából kifolyólag az istentiszteletek mindenütt magyar nyelven tartatnak, néhány iskolának szlovákká téiele pedig még nem jelenti azt, hogy a református nép is szlovák. De mindamellett megtartottam az apostol parancsát és az ilyen egyházakban mindenütt feltettem a kövekező kérdést: „Én tulajdonképpen nem tudom, milyen nemzetiségű gyülekezetbe léptem most be, m-ert ahhoz képest végez- uéiri küldetésemet", mely kérdésemre a nép mindenütt uni sono jelentette ki. sokszor zúgva, mint az orkán: „Mi mindnyájan magyar reformátusok vagyunk.44 Természetesen ez a körülmény álláspontomat még inkább megerősítette. Nem volnék én egy demokratikus egyház főpászlora. ha ily körülmények között igy szóltam volna: Hát igaz, hogy ti magatokat magyar kálvinistáknak vall jót ok, s látom is, hogy valóban azok vagytok, de mivel a népszámlálás titeket szlovákoknak irt be, tehát én is azoknak tekintelek titeket, nosza, tehát kezdjünk el szlovákul énekelni, imádkozni és tartsuk meg a vizitációt szlovák nyelven. Nem meg- csufoltam volna-e hivatásomat, küldetésemet és az apostolt, aki igy szólt egykor: Inkább egy szót értelemmel, mint ezret értelem nélkül. Világos, hogy ehhez kellett igazodnom többi eljárásomban is, mikor őket s gyermekeiket magyar református érzületük további ápolására figyelmeztettem. Mégis el kellett szenvednem a politikai agitátorok részéről sorozatos támadást most is. De kérdem, kiknek vagyok én a szolgája, kiknek vagyok én a püspöke, a politikai agitátoroknak-e vagy az Islennek s népemnek? A jelentés további részében Péter Mihály püspök az egyes egyházmegyék munkásságát ismerteti beható részletességgel. Miért lsem fétist magyarnyelvű ügyvédi vizsga? Prága, október 16. Hokky Károlynál?, a ru- szinszkói magyarság országos keresztényszocialista pánti nemzetgyűlési képviselőjének és társainak az egységes magyar nyelvű ügyvédi és birói vizsga tárgyában beadott interpellációjára Meissner dr. igazságügyminiszler most a következő választ adta; „Az egységes birói és ügyvédi vizsgálatról szóló rendelkezések (L11/1913. t.-c.) ezidő szerint csupán az ügyvédi vizsgálatra vonatkozólag vannak érvényben. A birói vizsgálatok a bírósági viszonyoknak a volt Magyarország térülőién való rendelkezéséről szóló 1920. április 5-i. 270. gy, sz. törvény 2. paragrafusára (az 1926. junius 24-i 103. gy. sz. fizetési törvény 209. paragrafusának szövegezésében) való tekinleltei a volt osztrák előírások szerint (a bi ró sági szervezelről szóló 1896. november 27-i 217 sz. bir. törv.) tartatnak. Eme vizsgálatok iránt az 1926. februáT 3-i 17. gy. sz. nyelv rendelői 69. cikke van hatályban. Az ügyvédi vizsgálatok nyelvi kérdése az LIII/1913. t. c. és Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének 1919. január 4-i 5/1919. sz. (Uradné noviny 1919. január 8-i sz.) és az 1923. junius 19-i 6577. prés. sz. (Uradné no- viuy Í923. junius 23 i sz.) alatt kelt rendeletéinek intézkedései által nyerlek rendezést. Az LIII/1913. t. c.-nek a csehszlovák köztársaság törvényes védelméről szóló 1910. juliui 28-i 449. gy. sz. törvény által szövegezőit 2. paragrafusa szerint e vizsgálat csehszlov'k nyelven teendő le. Szlovenszkó teljhatalom minisztere 1919. január 4-i rendeletének 4. paragrafusa a jelölt kifejezett kérelmére ma- nyar nyelvű kérdéseket és feleleteket engedett meg. Enne kivétel az 1923. junius 19-i rendelet állal, amelynek 4. paragrafa szerint e vizsgálat államnyelven tartandó, töröltetett- A 17/1926. gy. sz. nyelv réti delet 69. cikke az ügyvédi vizsgálatokat nem érinti. Az ügyvédi vizsgák vizsgálati nyelvének kérdése az ügyvédi vizsgálatnak az uj ügyvédi rendtartás kapcsán készülő újabb rendezése a lka Imával külön szabályzat által nyer rendezést,"
