Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-09 / 230. (2747.) szám
4 rPRA;GAI-/V >ACaV.AR- H IRLAI> lVöl október tf, pe.ntcü. A szeretet keresztes hadjáratát sürgeti a pápa a nyomor ellen „Fö'emeüük szavunkat mindazokhoz akikben áí a krisztusi szeretet*1 — „a leieüesl válság nem utolsó oka a nemzetkSzi hadikészűlődós** Prága, október 8. XI. Pivts pápa, mint a Prágai Magyar Hírlap jelentette, enciklikát bocsátott ki a uyo- morenyhités tárgyában. A pápai enciklika a következőket mondja: — Uj veszedelem fenyegeti a Reánk bízott nyájat, sőt már sajtja is és legkeményebben azt a leggyengébb részét, melyet különös szeretettel ölelünk fel: a gyermekeket, a proletárságot, a kézműveseket és mindazokat, akiknél nem hiányzik a gyermekbőség. Azokról a nehézségekről és pénzügyi válságokról beszélünk, melyek a népeket sújtják •majdnem minden országban és sokakat a rettenetes és növekvő munkanélküliségre kényszerítenek. Ebből kifolyólag a kényszerű tétlenségben, sőt a legvégső szükségben látjuk családjaikkal együtt a becsületes munkások nagy tömegét, akik semmi mást nem óhajtanak, minthogy tisztességesen megkereshessék azt a mindennapi kenyeret, melyet az égi Atyától mindennap az isteni parancs alapján kérnek. Lelkűnkhöz érnek panaszaik és hasonló szánalomtól meghatva ismételtetik velünk a szavakat, melyek az Isteni Mester szerető szivéből fakadtak, az éhségtől senyvedő tömeg láttára: .^Szánakozom a tömegen.” — De még erősebb szánalommal tekintjük a gyermekeknek azt a tömegét, akik kenyérért esedeznék „mig nem volt, akik megtörje nekik azt" és a szomoru állapotok terhét ártatlanul viselik, a nyomorúságban senvvedve a korukhoz illő vigságot elsorvadni és az ajkakon születő kacajt elhalni érzik, bár lelkűk öntudatlanul vágyódik ezek utón a maguk környezetében. — És most, amikor közeleg a tél és vele együtt összes keserves kísérői, a nélkülözés é? nyomor, melyet a hideg idő ró a szegényebbekre és különösen a zsenge koruakra, attól is lehet még félni, hogy a munkanélküliség fennebh említett sebe egyre súlyosabb lesz és a munkátlan családok nem enyhített nyomora — amitől Isten óvjon — zavargásokhoz vezet, — Minderre rettegve gondol a mi atyai szivünk és azért mint hasonló esetekben telték elődeink és különösen utoljára közvetlen elődünk, XV. Benedek, felemeljük szavunkat azokhoz, akikben él a krisztusi hit és szeretet: fölhívást a kari- tász és segélyezés, mintegy keresztes hadjáratára. Az ilyen enyhítheti a test éhségét és erősíteni fogja a lelket, ismét föléieszti az emberekben a hitet és elhessegeti a szomoru gondolatokat, amelyeket a nyomorúság sugall a telkeknek. Elnyomja a gyűlölet és az embereket egymástól elválasztó szenvedélyek lángjait és helyette föléleszti a szeretetet és egyetértést, a béke és jólét erős fonalát köti az egyesek és a közösség közé. A szeretetnek keresztes hadjárata lesz ez, de egyúttal az áldozatkészségé is, ameiyre mindenkit felhívunk, mint az egy Atya gyermekeit, mint Isten nagy családjának tagjait, akik testvérek a boldogságban és örömben, de éppen úgy viszontagságokban és szenvedésekben is, amelyek bennünket érnek. — Erre a keresztes hadjáratra fölhívunk mindenkit mint szent kötelességre és ez kötelesség annak a parancsnak az értelmében, amelyet Jézus adott az evangéliumban, mint minden parancsnak elsejét és legnagyobbját: a szeretet parancsát, amelyet a mi nagyemlékű elődünk, hasonló alkalmakkor a gyűlölet és a borzalmas háború napjaiban ismételten hozott emlékezetünkbe. Hozzátesszük meg, hogy ez a parancs nemcsak az egész keresztény törvény legfelsőbb kötelessége és összefogása, hanem olyan tény és magas esemény, amely a nemes és a keresztény tökéletesség által vezetett lelkek számára különösen kötelező. — Nem gondolnék, hogy még sok szóra van szükség; hiszen egész bizonyoo, hogy a szivek nemeslelküségének, odaadáskészségének és áldozatkészségének a szánalomramél- tóak, az Ínségesek, az ártatlan gyermekek érdekében sikerülni fog az egység erejével a jelem legnagyobb nehézségeit leküzdeni. — Kétségtelen, begy a jelenlegi válság nem utolsó oka a nemzetközi hadikészülödós, amely egyrészről ellentéteket szit a népek között, másrészről óriási összegeket von el a közélettől. Ezért ismételjük elődünk aggódó intelmét, valamint saját 1930 december 24-én kelt szavainkat erről a tárgyról, sajnálkozásunkat ie- jezzttk ki, hogy ezeket mindeddig nem hallgatták meg. intünk benneteket, szeretett testvérek, hogy a szó és írás minden eszközével dolgozzatok a keresztények föl világosító sár a, a szivek megnyitására, amint ezt az ész törvénye, még/inkább Krisztus parancsa előírja ‘ — Mindegyitek középpontja lehet a szeretetnek és a nagylelkűségnek, a hívők között és egyúttal elosztóhelye az általuk hozott adományoknak. Ha egyes egyházmegyékben szükségesebbnek látszanék, hogy az ilyen ajándékokat az érsekekhez vagy kipróbált karitatív központokhoz utalják, ugv ez ellen nincs kifogásunk. Intettünk benneteket, hogy használjatok tel minden rendelkezésre álló eszközt, az imádságot, a szenibeszédet, a sajtó, a nyomtatott betű minden fajtáját, hogy ezek által az összes keresztény hívőket megnyerjétek a mi felhívásunknak és kifejtsétek előttük a mi apostoli felhívásunk értelmét. — Minthogy azonban az emberi erő isteni segítség nélkül nem elegendő, forró imáinkat küldjük minden jó adományozójához, hogy végtelen irgalmasságában rövidítse meg a szorongattatás idejét. A szenvedő testvérek nevében a szokottnál is bensőségesebben ismételjük az imát, amelyet maga Jézus tanított nekünk: „Add meg nekünk a mindenapi kenyerünket!" Mindenkit emlékeztetnek arra, amit az isteni Üdvözítő biztatásul ígért meg nekünk, hogy amit legkisebb testvérünknek teszünk, azt őneki tesszük és a másik biztató szavára, hogy az, aki az érette való szeretetért egy gyermekről gondoskodik, mintha őróla gondoskodnék. Az enciklika végén a Szentatya hivatkozva annak keltezésére (október 2, a Szent őrangyalok napja) és a közelgő Krisztus Király ünnepre elrendeli, hogy a plébániákban ünnepélyes triduumokat tartsanak a béke és annak adományai kiesdésére. A budapesti Etatolikus intézmények közSs inségskciója Budapest, október 8. Az érseki helytartó meghívására a Budapest területiéin működő katolikus egyházközségek, szerzetesrendek és játékom’3 élű intézményekből alakult karitatív egyesülés értekezleteit tartott a közös akció megbeszélésére. Az elnöklő Mészáros János érseki helytartó megnyitó,iában hangozhatta, hogy a hittel mindig együtt járt a szeretet. Nem kétli, hogy ezekben az időkben Budapest katolikus népe tudni fogja kötelességét szűkölködő, nyomorgó embertársaival özeimben. Arra van szükség, hogy a sok jóakaratot rendszerbe öntsék. — Nem zárjuk ki szer eleiünkből a más felekeze- tüeket — mondotta, — nem teszünk különbséget a szűkei lkod ők ben katolikus és nem ka tolikus, keresztény és nem keresztény között. Mi megértésiben alkarunk dolgozni a karitatív téren nem katolikus testvéreinkkel. Ezután Miihatovics Zsigmond c. kanonok, Serédi bíboros-he rcegp rianás által az inségakció megszervezésére és irányítására kinevezett érseki biztos ismertette az akció megszervezésének programját. Felállítják Budapest karitatív központját, ahol az érseki biztos mellett az egyházközségiekből, esrye- sületekből és szerzetesrendekből központi karitász- tanács fog működni. Kívánatos, hogy az egyes plébániák területén külön intézőbizottságok alakuljanak. Ezenkívül szegénygondozó irodát állítanak fel minden plébánia területén. A karitatív szakosztály elsősorban összeállítja a szegénykatasztert. a kataezr terhe vett szegények ellenőrző lapját kiállítja é© a szükséges anyagiak megszervezését az alamizsna- megváltás megszervezésével igyekszik megoldani. Nemcsak pénzt óhajtanak gyűjteni, hanem ruhaneműt, élelmiszert, tüze’őt, vagy ebédadásokat is. Huszár Károly v. miniszterelnök indítványozta, hogy a budapesti kardtáez központ vegye fel Szent Erzsébet névéit, és a nagy szent ümnenének előestéjén vendégeljenek meg az egyházközségek 5000 szegényt. Az érseki helytartó javaslatára végezetül megalakult a központi tanácsadó testület amelynek elnöke a hercegprímás megbízásából Mészáros János dr. érseki helytartó, ügyvezető elnök Mihalovics Zsigmond érseki biztos £ alelnök Köhler Ferenc lozarista házfőnök. Befejezésül Mészáros vikárius közölte, hogy Ernszt Sándor népjóléti míarezter intenciói szerint elsősorban a gyámoltalan öregeket, betegeket és elhagyott gyermekeket veszi gondozásba az akció. 20 millió koronás katonai repülőtér építésének meséjével heteken át bolondiát járatta egy köpenicki álmérnök Donoval községnek és környékének lakóival Földmérési komédiái játszott és húsz munkással hordaita maga, után az útjelző cölöpöket Három hétig a község bőkezű vendégszeretetét élvezte és boldog-boldogtalant megpumpok.1 A csendórségen minden bűnét beismerte, csak éppen a nevét nem akarja elárulni Besztercebánya, október 8. (Saját tudósítónktól.) Három héttej ezelőtt egy elegánsan öltözött fiatalember érkezett autón a Sturec hegy alatt fekvő Donoval községbe. Az autónak és utasának megérkezése nagy feltűnést keltett a csendes falucskában és pár pillanattal az autó befutása után már a kiváncsiak tömege állta körül az „előkelő" vendéget. A fiatalember egyenesen a községházára ment, ott bejelentette, hogy mini állami mérnök hivatalos megbízás alapján jött el a faluba. Képzelhető, mily izgalomba hozta a község lakóit a ..mérnök ur“ ama kijelentése, hogy a a közeljövőben Donoval község inellett nagyarányú állami építkezések kezdődnek. A katonai kincstár ugyanis a község közelében húzódó zólyomi és híiniki hegyek csúcsá n repülőtereket és repülőgép-jelzőálIomácokat fog építtetni, amelyek, re húszmillió koronát irányoztak elő. A mérnök saját állítás:? szerint azért jött, hogy az előmunkálatokat megkezdje, helyesebben előzetes terepkzemlét tartson és kiszemelje a megfejelő helyeket. A faluban futótűzként terjedt szét a nagyszabású terv híre. Nemsokára a környékbeli községek lakót is nagy izgalommal tárgyalták a küszöbön álló építkezést, amelytől a munkanélküliség lokális megszűnését, jómódot és jólétet reméllek. Sokan már ezámítgiatei is kezdték, milyen arányban részesülnek majd az egyes községek a húszmillió koronás beruházás áldásaiból. Az áJHtóIoigos mérnök kitünően értette a módját,, hogy a félrevezetett falusi embeeket megtartsa hitűkben és a repülőterek építésének légből kapott meséjét a eajá javára gyű- mölcsöztesse. Heteken át vígan élt a községben és a környékbeli faival'bán. A kocsmákban hitelre evett, nem fizetett a lakásért sem, s akivel csak összekerült, attól kisebb-nagyohb pénzösszeegket kért kölcsön. Az emberek szíves-örömest adták a pénzt, mert biztosra vették, hogy szá.z-coroean fog visszatérniük A módosabb gazdák eladósorban lévő leányainál hevesen kezdett udvarolni, de csak addig, amíg a szülőidől ki nem csalt egy kis előleget a hozományból. De még ez sem voílit elég a vérszemmét kapott szélhámosnak. Napszámosokat és fuvarosokat fogadott és a község közelében fekvő völgyekben napokon út méréseket eszközölt. Hiicz fi’”beli munkás két héten át görnyedve vitte, a „mérnök ur‘* után a sokszáz facölöpot amelyeket az „építendő útvonal" mentén a földbe vertek. Az" előkészületek láttára még azok is fölhagytak a kétkedés-:eil, atkák eddig a mérnök szavait nem vették túlságosan komolyan. Nőm nkadt egyetlen ember. aki útját ál Ma volna a tömeghó bori terjed (.Véri ek és feiviílágosilolüi volna a népet arról, hogy egy szé'llhámo* űzi velük gúlád játékait. A falusiak már látni vélték a községet körülvevő hatalmas repülőteret, az épületeket, amelyet az állitó’agos mérnök elbeszélésében gombamódra nőttek ki a ma még kopár földből. Ezek az álomképek tegnap egy csapásra rombadőlíek a munka-1 nélküliek bizakodó reménykedéseivel együtt, miket a csendőrség közbelépése íoszlatoít szót. A (szélhámos lelketlen garáz lálkodásának ugyanis tegnap a csend őrség vetett véget, amely tudomást szerzett a Donoval községben és környéken folyó lázas előkészületekről, megtudta az izgalom okát is és azonnal a helyszínre sietett, hogy a köpenicki mérnököt letartóztassa. Az „állami mérnök" már tegnap este a besztercebányai állatniügyészség fogházában ült. Kihallgatása alkalmával mindent beismert, csupán a nevét uem akarta jegyzőkönyvbe mondani. Nemcsak a koo&márosok s a környék módosabb gazdái károsultak meg, hanem az a húsz munkás is, akik napestig ástak és cölöpöket vertek a földbe két hétén át A csalási manővernek felültek a besztercebányai auíőíaxisok is, kiket több ízben kirendelt a besz» tereebányai vasútállomásra azzal, hogy a Prágából érkező miniszteri bizottságot hozzák majd ki *. községbe. A kárvallottak légiója most már hetekig járhat a törvényre annak minden reménye nélkül, hogy valaha is v iésakapja nnindasst, amit egy szebb jövő reményében ..a Donoval község körűid állami építkezésekbe" az álmérnök kezeihez solgáítatott. A esendőre ég a visgálaii hatóságokkal együtt most azon fáradozik, hogy a köpenicki mérnök személyazonosságát m egálíap i tsa. — A Reklám Élei cimü szaklapot, amely az egyetlen magyarnyelvű, reklámmal foglalkozó folyóirat, ma már minden haladó szellemű kereskedő és minden gyár reklámfőnöke olvassa. Megjelenik havonta. Előfizetési dija félévre 55 csehszlovák korona. Mutatványszámot díjtalanul küld a kiadóhivatal: Budapest, V., Bálvánv- ucca 12. Mindenki, akinek szivén fekszik a kisebbségi magyar Ifiuség fövöfe lépjen be a MENtA ACADEMiCft EGYESULET tagjai sorába! Vágja ki az alábbi belépési nyilatkozatot s kitöltve küldje be JANSON JENŐ tanárnak, a pozsonyi magyar diákklub vezetőjének cimóre (Bratislava, Safarik-tér 4. I. 6.): Alulirott ezennel belépek a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesületének tagjai sorába s kötelezem magam, hogy az Egyesületnek legalább három éven át évi ŐO korona tagsági dijat fogok fizetni. E tagsági dijat óvenkint egyszerre vagy részletekben (legfeljebb 10 havi ö koronás részletekben*) fogom az Egyesület pénztárába befizetni. Kelt ...............:....................................................... Al áírás: ...............-....*■.................................................. Po ntos cím (név. lakóhely, utca és házszám .....................-................................................ . *) Nem kívánt törlendő.
