Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-30 / 247. (2764.) szám
6 1931 október 30, péntek mmmmbmmbwbwwbpw—wi Botrányos visszaélés pattant ki a pozsonyi Honismereti Muzeum közgyűlésének elmaradása kapcsán A Slovenská PcLiiíca szerint Roland Jaroslav, a társaság pénztárosa 160,000 koronát Önhatalmúlag „kölcsön vett" a pénztárból — A postai alkalmazottak pénztárából kikölcsönzött százezer koronával tömte be a léket Templom- és hamngszeníeléseh Kassa, október 29. Lélekemelő ünnepségben volt része Aleótőkés abauji községnek, amelynek derék katolikus népe nagy áldozat- készséggel nagyszabású templomot építtetett. A minden tekintetben nagyszerűen sikerült gyönyörű templomot Wirth Gyula kassai műépítész tervezte és építette. A templomszentelési lélekemelő szertartását maga Csárszky József kassai püspök végezte fényes papi segédlettel. A plébánia kegyura Kassa városa, mely fényes példáját adta annak, hogy hogyan kell teljesíteni a kegyúri kötelességeket. A templomépitési költségekhez a város ugyanis 100.000 koronával járult hozzá. A város, mint kegyur képviseletében a templomszentelési ünnepségen Tost Barna prelátus- kanonok, h. polgármester, Wirth Gyula műépítész, városi tanácstag, Sándor Elő, Rácz Pál és Ján Duba képviselőtestületi tagok jelentek meg. A szép ünnepségen a környékbeli községek lakói — annak dacára, hogy igen rossz, esős időjárás volt — impozáns számban képviseltették magukat és több mint kétezer főnyi hivő közönség volt jelen. * Taracköz, október 29. A taraeközi református szórvány hívei imaházat épitettek, harangot szereztek be s ezzel leányegyházzá emelkedtek. Az imaház és a harang felszentelésére Bertók Béla, a kárpátaljai református egyházkerület püspöke jelent meg Biki Ferenc máramarosugocsai esperessel együtt a maroknyi református magyar gyülekezetben. A püspököt a vasúti állomásnál a község, az egyházak és közintézmények küldöttei fogadták, Erdő Margit csokorral kedveskedett a főpapnak. A felavató isteni tiszteleten az esperes imádkozott, a püspök prédikált, Erdő Margit és Rétyi Lujza szavalt, Szabó Béla huszíi lelkész pedig, aki a gyülekezet lelkésze is, a templomépités történetét adta elő. A gyülekezet ezután vendégül látta a megjelenteket. * Nána, október 29. Gyönyörű ünnepség keretében szentelte fel vasárnap Medlen István párkányi esperes-plébános, egyházmegyei tanfelügyelő Nána község két uj harangját, melyet a hívek áldozatkészsége adományaiból még 1928-ban szereztek be, de a torony kicsinysége miatt eddig nem tudtak elhelyezni. A község részéről Brigany István biró, a ^ hitközség részéről id. Meidlik Kálmán iskolaszéki tag üdvözölte a harangokat. A keresztanyái tisztet Páyer Jáno&né és Lehotkay János né töltötte be. Alkalmi költeményeket Sárai Anni és Ivanics Juliska szavalt. Az énekkart Nagy József igazgató-tanitó vezette, amelynek betanításánál Benkő Endre tanító működött közre. A rend és fény emelésében nagy érdeme van a helybeli és párkányi tűzoltóságnak. Szives közreműködésükért ót megjelenésükért ezúton is köszönetét mond ?ii egyházközség a párkányi tűzoltóknak és zenekaruknak. A szertartás után tábori mise volt, melyet ugyancsak Medlen István celebrált nagy papi segédlettel. Megreformálják a részvény társaságokat Magyarországon: Budapest, október 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A keresztény gazdasági párt szerdán este értekezletet tartott, amelyen Zsitvay igazságügyminiszter ismertette a részvény jog módosítására vonatkozó novellát- A javaslat a részvénytársaságoknál azt az alapelvet viszi keresztül, hogy a részvénytársaság valóban a részvényeseké legyen és a részvénytársaság vezetőinek jövedelme arányban álljon a részvény társaság jövedelmével és az osztalékkal. Egy (cmogymegye! község legényei három cigányt sebeztek halálra Nagykanizsa, október 29. A Nagykanizsa melletti Bánokszentgyörgy községben borzalmas vérfürdő történt. A várföldi cigányok ösz- szevesztck a parasztokkal, akik fegyverekért rohantak. Mikor a cigányok ezt látták, Bánok- szentgyörgyre menekültek, hogy az ottani cigányoktól erősítést kapjanak. A parasztok utánuk eredtek és valóságos sortüzet adtak le rájuk. A golyók Kolompár Erzsi és Vilma cigányleányokat megölték, egy hároméves cigánygyereket pedig halálosan megsebesítettek. Több cigány 'könnyebben sebesült meg. A vérfürdő tetteseit a csendőrség csakhamar elfogta. A paraszti égért yck --tatár iái is bíróság elé kerülnek. A nagy- ló. rúzsai törvényszék elnöke máris összehívta a rögtönitélö (bíróságot. &tr Ajánlja a „Nagyasszonyt" nőismerősei tJV közti Prága, október 29. A Sloivenaká Politika jelenti: Már néhány héttel ezelőtt le kellett volna zajlania a pozsonyi Hon-ismereti Múzeum-Társaság közgyűlésiének, de a közgyűlést nem lehetett megtartani, mert a társaság pénztárai oka, Roland Jaroslav nem tudott rendes elszámolást adni. Roland Jaroslav a pozsonyi postaigazgatóság számtanácsosa. A dolog gyanúsnak látszott s ezért fokozatosan revideálták Roland gazdálkodását. És igy megállapították, hogy a pénztáriból mintegy 160.000 korona hiányzik. A pénztári könyvekben, mint hírlik, szintén nem volt minden rendben. A dolog azzal végződött, hogy Roland számtanácsost megfosztották a Honismereti Muzeum-Társóságban viselt funkciójától. De ezután arra törekedtek, hogy az elsikkasztott pénzt valahogy visszaszerezzék: az intézetnek. Úgy mondják, hogy már régebben baj volt a pénztár ikörül és a tiagok közül sokan bizalmatlanok voltak Rolanddal szemben. Hűtlen pénzgazdálkodása állítólag teljes három év óta tart. Rolandnak és feleségének jövedelme havonta mintegy 5200 koronára rúgott, de — úgy látszik — ennyi sem volt Rolandnak elég. — A Honismereti Muzeum-Társaságot — folytatja a lap — nemsokára az állaimforduUngvár, október 29. (Ruszinszkói szerkesz- tőségüntől.) A szépszámban levő magyar főiskolás egyesületek legíiatalabbja, de máris szép eredményeket felmutató „Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete” alakulásáról ez év januárjában számolt be a Prágai Magyar Hirlap) Ruszinszkó magyar kisebbséglakta terülelein igen fontos missziót vállalt magára. Saját érdekvédelmi és kulturális működésén kivül programjába vette a ru- szinszkói magyar falvak kultúrájának védelmét, illetőleg fejlesztését is. Tevékenysége nem elszigetelt, hanem szervesen bele akar illeszkedni a magyarság kulturális helyzetének javítását célzó kulturmun- kába s azoknak a kulturszervezeteknek, melyek ezt előmozdítják, igyekszik a rendelkezésére álló eszközökkel segítségére lenni. így a Podkarpatszka-Russi Magyar Kulturegyesü- letekkel, a járási közművelődési egyesületekkel lépett érintkezésbe s karöltve azokkal bonyolítja le faluprogramját. A kárpátaljai magyar akadémikusok falumozgalma ez év júliusában indult meg és programszerűen tervezelileg szisztematikusan folytatódott a szünidőkön keresztül, kiterjeszkedve Ruszinszkó egész területére. Célkitűzései: a szövetkezeti eszme propagálása, praktikus ismeretek terjesztése, valamint a magyar irodalom és történelem ismertetése. Ezt közvetlen érintkezés, falusi kultur- előadások utján tördekedett eddig elérni s az augusztus, szeptember hónapokban két-két jó] előkészített előadó- tartásával a következő falvakat látogatták tagjai végig: Császlóc, Korláthelmec, Nagygejőc, Kisgejőc, Tiszaág- telek. Kisdobrony, Nagydobrony, Eszeny, Ke- tergény, Minaj, Homok, Koncháza, Szalóka, Tarnóc, Sislőc, Botfalva. Az előadások anyaga: a szövetkezeti kérdés, praktikus jogi kérdések: váltó, peres eljárás, végrehajtás, telek- könyv, szerződés, bekebelezés, elbirtoklás, végrendelkezés, biztosítás; állampolgársági tudnivalók; adózás; a köztársaság alkotmánya; a babona és kuruzsláe; az ■ d kohol izmus; hogyan éljünk? A lakások egészségtana; a? elektrizáció kérdése; a magyar dal és a magyar zene; miért olvassunk, hogyan olvassunk? A magyar nép a világtörténelemben; a magyar riép őshazája; a magyar nép hivatása; testünk ápolása; a sikeres méhészkedés előfeltételei. A bátor és helyes kezdeményezés teljesen megnyerte a falvak magyarságának szivét. Az előadásokat a 15B—350 főnyi hallgatóság mindenütt a legnagyobb érdeklődéssel kisérte és az előadókat lelkes ovációkban részesítette. lat után alapították mog és jelentős tudományos és kiadói tevékenység a feladata. Roland az alapítok között volt és tudományos munkásságot fejtett ki. Az utóbbi időben nagy léiben élt s erején felül költekezett. A legjobb társaságban igyekezett forogni s erre a jövedelme nem volt elegendő. Mikor a csalásra rájöttek, Roland mindent szeretett volna titokban tartani s ígérte, hogy a múzeumnak visszaadja a hiányzó összeget. Ezt állítólag meg is tette. De itt újabb hiba történt. Arról értesülünk ugyanis, hogy felsőbb közbenjárásra Roland számtanácsos a postai alkalmazottak és hivatalnokok szervezetének pénztárából vett fel 100.000 koronás kölcsönt és a betevők közül most sokan attól tartanak, hogy a pénzük ilyenformán veszélybe került. Határozottan nem tudjuk megérteni — írja a Slovenská Politika — hogy a postai alkalmazottak szervezetének „mi köze a honismereti muzeum gazdálkodásához és miért kelljen a kis postaalkalmazottaknak kezességet vállalni — nem i:s a saját jóakaratukból, hanem felülről jövő rábeszélésre — egyes magasaibbrangu tisztviselők bűneiért. A lap végül megjegyzi, hogy a postaalkal- mazo'ttak körében azt várják, hogy Roland A Podkarpatszka-Russi Országos Közművelődési Szövetség magyar ügyvezetőjét, Well- mann Mihályt bízta meg az előadások ellenőrzésével, aki a iegönzetlenebb ad a adással volt segítségére az akadémikusok egyesületének és a mozgalom irányításában jelentős részt vállalt. Az előadásokat vele együtt látogatta végig a Podkarpatska-Russi Magyar Kul- luregyesület elnöke, Székely József ny. fő- erdőtanácsos is, meggyőződést szerezve az ifjúsági kulturmunka értékéről és komoly alaposságáról. Ruszinszkó magyar társadalma szeretettel fogadta ifjúságának megmozdulását. A magyar falvak népének hivatásos vezetői pedig, elsősorban a magyar papság és tanítóság, örömmel látja bennük segítőtársait. A kárpátaljai akadémikusok mozgalma több szempontból érdemel különös figyelmet. Legelsősorban örvendetes tény az. hogy a „végek” fiatalsága részt kér a nemzetmentő munkából. A mai válságok viharaiban sokszoros erővel kell védenie a kisebbségi sorsban élő magyarságnak nemzeti értékeit s síkra szállni mindama törekvések ellen, melyek szines cégérek alatt akarják elfordítani a magyarságot az évezredes múlt tradícióval szentesített útjáról. Örömmel kell fogadni ezt a bátor, öntudatos és józan akciót. Minden ilyen megmozdulás a nemzeti összetartás gondolatának újabb sikerét jelenti. A háború utáni évek magyar fiatalsága ismét bebizonyította, ezúttal Ungváron, hogy komolyan gondolkozik és cselekszik. Természetesen az idő igazolja majd teljesen a jövő- jén aggódó magyar társadalom hozzájuk fűzött reményeit, de ezeknek a reményeknek biztosítékai: az ifjúság lelkesedése és izzó fajszeretete ezúttal már konkrét, gyakorlati formában jelentkezett. Lengyel Gyula. Tízennégyhónapos szolgálati tdő Jugoszláviában Béig rád, október 29- A holnapi hivatalos lap közli az uj katonai törvény novelláját, amely az eddigi 18 hónapos szolgálati idő helyett a 14 hónapos szolgálati időt vezeti be. — Kész a P. M. H. téli sportutazási programja. A P. M. H. utazási irodája heteken keresztül dolgozott a P. M. H. téli sportutazásainak programján. Utazási irodánk több, mint 60 bel- és külföldi siporthcllyol létesített összeköttetést és több 'skitamfolyanmial van megállapodása. A téli sportutazások programját legközelebb fogjuk közölni A pozsonyi MAKK évnyiló közgyűlése Pozsony, október 29. A pozsonyi MAKK vasárnap délelőtt tartotta évnyitó közgyűlését a K ómen sky-egye- tem jogi fakultásának III. számú tantermében a tagok tekintélyes számú jelenlétében* A közgyűlésen a dékánt Karivas dir. dacén# képviselte. A közgyűlést Baltazár János, az egyesület elnöke .nyitotta meg, üdvözölve a dékán képviselőjét. Napirend előtt az elnök indítványára a közgyűlés a következő üdvözlő táviratot küldte a Társadalmi Nagybizottság elnökének, Grosschmid Géza dr. szenátornak: „Évnyitó közgyűlésünk szeretettel üdvözli és háláját fejezi ki Otthona alapítójának, a diákügyek önzetlen nagy pártfogójának, a magyar diákság atyjának a pozsonyi MAKK." Baltazár János elnöki megnyitó beszédében visszapillantást tett az egyesület öt évi munkájára. Röviden ismertette az egyesület megalakulásának körülményeit s azokat az okokat, amelyek a kisebbségi sorsba jutott magyar ifjúságot összefogásra kényszeritet- ték. Egy huszonöt tagiból álló csapat indult meg, hogy megvesse alapjait az itt élő magyar ifjúság egyesületének. Az élni akarás, a munkavállalás hajtotta a meginduló kis csapatot. Az első év szervezési munkája után a magyar társadalommal való kapcsolat kiép itése következett, amely a diákjóléti intézmények létesítésével biztosította az ifjúság számára a tanulás lehetőségét. Ismerkedési es(é.k rendezésével az eddig szétszórt ifjúság közel került egymáshoz és a tények - re-döbbenés után megindult a szellemi munka is. Előadásokat rendeztek a Toldy- Köriben, amely olyan alapot teremtett, hogy tovább építhették és fejleszthették kultur- törékvóseiiket. Az elmúlt éviben az ifjúság rég óhajtott vágya vált valóra akkor, amikor az egyesület Grosschmid Géza dr. szenátor önzetlen fáradozása eredményeként állandó Otthont, helyiséget kapott. Az Otthon megvalósulásával az egyesületi életnek ujj lehetőségei nyíltak meg, ami az ifjúsági munkának lendületet adott. Ezután a tisztikar beszámolói következtek. Duka-Zólyomi Norbert dr. kulturreferens a szemináriumok munkáját ismertette. Gaálffy Zoltán titkár az elmúlt év történetéről számolt be, Kunoss Rezső sport-, Scheffer Miklós könyvtári-, Kollár Kázmér pedig pénztári beszámolóját terjesztette elő. Az uj tisztikar választását Cottely János korelnök vezette le. Az egyhangú választás eredménye a következő: elnök Baltazár János alelnök Hardtmuth Károly, titkár Forray Tibor, pénztáros Hlavati Frida, jegyző Mora- vek Ilona, a választmány tagjai: Páricska Zoltán, Markos Gyula, Ferényi József, Kunos Rezső, Major József. Grüner Géza. A választás lefolyása után ismét Baltazár János foglalta el az elnöki széket, megköszönte az uj titsztikar nevében a bizalmat és ígéretet tett arra, hogy a megkezdett munkát odaadással fogják folytatni. Egy fiatal színésznő tragikus menekülése — a tébolyba. Berlinből jelentik: A legszebben ívelő pályafutások néha megrázó módon derékbe törnek. Ki hitte volna, hogy Tony van Eyck, a. nagyszerű színésznő. a közönség kedvence, a Reinhardtaszinpa- dok legfiatalabb sztárja, egyik napról a- másikra — elmegyógyintézetbe kerül? Tony van Eveket úgyszólván az iskola padjaiban fedezte fel Reinhardí. Ez a fiatal ezinésznő nem mint reménység kezdte a pályafutását; első fellépésekor már teljesen kész. érdekes, kiforrott művésznő volt. Kleist KStcheu von Heiibronjában debütált és mindenki óriási jövőt jósolt neki. Égy csapásra hiree lett. Berlin, ez a lüktető tempójú világváros vállaira emelte és ünnepelte. De ebben a rideg amerikai miliőben sikert aratni és feltűnni sokkal könnyebb, mint felszínen maraddni. Tony van Eyck az állami színházban is fellépett az Orleansi szűz cimszerepében. Azután Münchenben vendégszerepelt, de a vendégjáték megbukott, filmajánlatot kapott, de a szereplésből nem lett semmi. Hamar bekövetkezett a nélkülözés ideje. Ráadásul férje Is volt — grafológus férj, egy olyan korban, amikor mindenki gépen ír üzleti leveleket és senki sem kiváncsi a. .jellemére. A színésznő és a grafológus mindketten munkanélküliek. Végül a kéttagú család három tagúra szaporodott: Tony van Eveknek kisleánya született. Vjabb reménysugár: a Goethe-év ünnepi Faust-elöadáeán felajánlják ne* ki Gretdhen szerepét. ITjabb csalódás: a szerepet más színésznő játssza. Tony van Eyck lelkiereje megtörik, a sok nélkülözés, megaláztatás elől a tébolyba menekül. Más ember revolvert szegezett, volna magára; a kis Tony megőrült... Szerencsére a legjobb kezekben van és az. orvosok bíznak a felépülésében. W Keresztrejtvény-rovatunk legújabb akciója révén minden megfejtő jutalomban részesül. Olvassák el a vasárnapi számban a föltételeket! •elten bünlfenyitő eljárást inditanaik meg. A ruszinszkói magyar akadémikusok mozgalma a magyar falu kultúrájáért r.
