Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-28 / 246. (2763.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. JF\ képes mel éklettel havonként 2.50 Ki-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok FŐSZERKESZTŐ politikai napilapja yelelos szerkesztő DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská tillce 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SQRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfl Udrzal: Ha nem adnák meg kétséggel az államnak azt, amire az egészséges életnek szüksége van, a kormány kénytelen volna kivételei meghatalmazátokhoz nyúlni, amelyek biztositják az állam további fejlődését A költségvetési bizottság ülésén a miniszterelnök válaszolt Borah szenátornak Nem szállítják le a tényleges szolgálati időt A tizenharmadik október Prága, október 27. A csehszlovák köztársaság 13-ik születésnapi ünnepe olyan időiben köszönt ránk, amikor egész Európában, az egész világon, világtörténelmi méretű válság bénítja meg a normális élet menetét, s amely válság nyomasztó hatását főleg a világháború által legsúlyosabban érintett Középeurópában érezzük. Ez a gazdasági katasztrófa, amely mellett a hetvenes évek európai válsága úgy eltörpül, mint a falusi kisharang tornya a párisi Eifíel-lorouy mellett, kell hogy gondol- kodára intse azokat is, akik ma ünnepelnek. A krízisnek a súlyos szenvedéseken, összeroppanásokon kívül, amelyeket az emberiségre mért, kétségtelenül volt egy morális értékű eredménye is, rámutatott annak a szükségességére, aminek a tudata majdnem kiveszett az európai lélekből, tudniillik az európai szolidaritásra. Eddig csupán filozófusok és nagy álmodozók hirdették az európai szolidaritás szükségességét, most a gyakorlati élet a maga kérlelhetetlen törvényeivel igazolta, hogy ez az idea nem csupán elméleti lombikokban kitermelt valami, hanem szükséges realitás, amelynek mindenféle'európai cselekedetet irányítania kell- Ennek az európai szolidaritásnak szeneimében fogva át október 28-naik értelmét, nyomban kivilágosodik, hogy a nemzeti önállóság kivívása és biztosítása nem lehet végcél, csupán állomás egy messzebbmenő cél felé vezető utón, amely cél: az összes európai népek és nemzetek jobb jövője, összefogása, az európai lélek és az európai egység kialakítása. Lehet arról elméleti vitákat rendezni, hogy vájjon 1918. októbere progresszív, vagy ret- rográd fokot jelentett-e ezen az utón, viszont ez a kérdés a nagy cél szempontjából most irreveláns, amennyiben a történelemben elkövetett hibákat jóvá lehet tenni, ki lehet reparálni, ha meg van ehhez a jóakarat és a komoly készség. Nemrégiben külügyminiszteri beszédet hallottunk, amely ennek az európai szolidaritásnak eszméjét hangoztatta. A csehszlovák köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából ennek az eszmének a jegyében állapítjuk meg, hogy az európai szolidaritás megteremtése felé a komoly munkának itt, a köztársaság határain belül kell megkezdődnie. Nem lehet az európai együttműködés utján továbbhaladni mindaddig, míg az állran- natk a konstrukciója olyan, hogy teljes egészében érvényesül 1918. októberének forradalmi pszihológiája. Ha a kormánypolitika ténykedéseit nézzük, ha a csehszlovák publicisztika hangját megfigyeljük, ha a közélet jelenségeit vizsgáljuk, nyomban szembetűnik, hogy ideológiai téren még semmi komolyabb előrehaladás nem mutatkozik a belső szolidaritás felé vezető utón. Még mindig fennáll az a doktrína, amely államalkotó és — mondjuk szelíden — közömbös nemző [rétegek re bontja a köztársaság lakosságát, még mindig teljes erejében érvényesül a politikai különbségtevés a köztársagot lakó nemzetek között. Ha október 28-ika a liberalizmus és demokrácia utján haladást és fejlődést involvál, akkor ezt az eszmét tovább kell építeni és nem szabad szűkkeblűén bezárni egy nemzetréteg korlátái közé. Az emberi jogok összességét ki kell terjeszteni az ország minden lakosára, nemzeti, társadalmi és felekezeti különbség nélkül- A tizenharmadik október huszonnyolcadikán még semmi nyomát nem látjuk annak, hogy az uralkodó közszellem ebben az irányban kívánna átorientálódni. Ezért nem bizunk Prága, október 27. A képviselőház költségvetési bizottsága ma befejezte a költségvetési tételek első csoportja fölötti vitát. Bergmann cseh nemzeti szocialista képviselő a munkanélküliség kérdésével foglalkozott s rámutatott arra, hogy a hivatalos statisztika szerint szeptemberben 228.000 műnUtána felszólalt Udrzal miniszterelnök, aki bejelentette, hogy az egyes minisztériumok takarékossági bizottságait rövidesen egybehívják 8 azok jelentést tesznek a minisztereknek, mert a kormány e tekintetben komoly munkát akar végezni. Ami a miniszterelnök- sé diszpoziciós alapját illeti, kijelentene a miniszterelnök, hogy minden államban vannak látható és láthatatlan rendelkezési alapok, de ezek aránylag Csehszlovákiában a legkisebbek. A kommunista képviselők fel- szólalálásával szemben állást foglal a törvényhozói diéták leszállítása ellen, ellenben szó lehet a miniszterek és az állami tisztviselők rendkívüli jövedelmének csők kent eséséről. Ezeket az ügyeket most tanulmányozza át a pénzügyminiszter s mihelyt elkészül, a kormány energikusan foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. Súlyos időkben élünk — mondta a miniszterelnök — ki tudja, vájjon a viszonyok nem fejlődnek-e odáig, hogy kénytelenek leszUnk rendkívüli intézkedéseket foganatosítani. Ha nem volnánk elég belátók és nem adnék meg készséggel az államnak mindent, amire az egészséges életnek szüksége van, a kormány kénytelen volna kivételes meghatalmazásokhoz nyúlni, amelyek biztosítják az állam életét és további fejlődését. Egyelőre erre nincs szükségünk, mert az állam jól fejlődik, amiről nem a saját elismerésünk, hanem a szomszédaink elismerése is tanúskodik. A miniszterelnök Ígéri, hogy a csehszlovák sajtóirodát technikailag úgy fogják íelszerel- ni, hogy a mai kor sajtófejlcdésével lépést tarthasson. A kormány komolyan foglalkozik a munkanélküliség kérdésével, mert mennél nagyobb a munkanélküliség, annál rosszabbak a viszonyok. Franciaország ereje éppen abban rejlett, hogy nem voltak munkanélkülijei, sőt bosszú ideig külföldi munkásokat alkalmazhatott. A negyven órás munkahétnek a bevezetése nagyon kényes dolog, amelynél annak a szándéknak a komolyságában som, amely épitőmunkát hangoztat a nagy európai szolidaritás érdekében. Mert, amikor Benes expozéjában kiemeli annak a jelentőségét, hogy a német kormánypártok munkája menynyire megkönnyíti az állam helyzetét a Németországgal és Ausztriával való jóviszony kiépítésénél, ugyanakkor egyetlen szóval sem emlékezik meg a magyar kisebbségről, mintha annak nem volna szerepe és hivatása az európai szolidaritás megteremtésének munkálataiban. Már pedig Pozsony és Huszt között húzódik az a hatalmas föld sáv, amekanéiküli jelentkezett önként a munkaközvetítő hivatalnál, azonban a népszámlálás alkalmával fölállított munkanélküli statisztika szerint egyes vidékeken 100 százalékkal több a munkanélküli, mint amennyi hivatalosan jelentkezett. nagyon elővigyázatosan kell eljárni. A genfi nemzetközi munkahivatal többsége a negyven órás munkahét ellen foglal állást. A csehszlovák köztársaság alapos meggondolás nélkül nem tehet ilyen merész .\tsGrletet. Nem vagyunk ugyan a haladás ellen, de ezt megelőzően alaposan meg kell gondolnunk az egész dolgot. A kormánynak is az az álláspontja, hogy kevesebb, de jól fizetett és iskolázott tisztviselője legyen. Ezt a célt azonban nem restrinálással kell elérnünk, mert ennek végrehajtása után tulajdonképpen több alkalmazottunk van, mint előbb. Ami a tisztviselőknek a politikától való mentesítését illeti, valóban ideje már annak — jelentette ki a miniszterelnök — hogy a minősítést vegyék tekintetbe, nem pedig a politikai igazolványt. A miniszterelnök beszédének végén a következőket mondja: Vannak hiányaink, amelyeket jóvá kell tennünk és jő utón is haladunk már. Hiszünk a munka erejében. Csakis önmagunkban bízhatunk. Nem utasítjuk el az amerikai „nagybácsi" tanácsát, aki egész Európának és nekünk az örök békét biztosítani akarja. Köszönetét mondunk Borah szenátor urnák jóakaratáért, de örülünk annak, hogy a francia miniszterelnök feleletével és magatartásával mentesített bennünket minden gondtól. A koalíciós pártoknak és a többi államalkotó pártoknak a kormánynyilatkozathoz és a költségvetéshez foglalt pozitiv álláspontja arra kötelezi a kormányt, hogy annál nagyobb energiával álljon az állam és valamennyi polgár szolgálatálba- Köszönetét kell mondanom a kormány nevében mindazoknak, akik ténykedését nemcsak értékelik, hanem önfeláldozóan vele együtt is dolgozr nak. lyen közel egymillió magyar él, ez a magyarság természetes hídja Csehszlovákiának Magyarország felé. Nemcsak mi mondjuk, hanem olyan külföldi politikusok és publicisták is, akik a csehszlovák államnak és kormányzatnak elismert jóbará'tai, mint például Scotus Viator legújabb müvében, hogy a magyar kisebbségi sérelmek eliminálása a csehszlovák államnak áll elsősorban érdekében és jelentékeny lépés lenne az európai szolidaritás összeabroncsolásában- Ugyanez a Scotus Viator állapítja meg, hogy7 kisebbségi sérelmeink legnagyobb része olyan térBenes válaszol Udiiafnak Remes képviselő előadó reagál a miniszterelnöknek ama szavaira, amely a kivételes intézkedésekre vonatkozik. A szónok véleménye szerint ilyen intézkedés ellenkezne az alkotmánynyal és mintegy felfüggesztené az alkotmányt is. A belpolitikai viszonyok annyira konszolidáltak, a kormánytöbbség annyim kompakt, hogy olyan intézkedésekre, mint amilyeneket Jugoszlávia vagy Németország életbeléptéiért, nálunk meg az előfeltételek sincsenek meg. Ha a kormány beli urak az állam gazdálkodása érdekében alkalmas intézkedésekről meg tudnak egyezni, minden egyes tervvel a parlament elé jöhetnek, amely azokat jóvá is hagyja, ha ezzel az államnak segíthet. Ebben a tekintetben bízhat a kormány a parlamentben. Mint képviselő és demokrata a legnagyobb határozottsággal azonban állást kellene foglalnom ilyen meghatalmazási törvény ellen. Az előadó zárszava Az első költségvetési tétel fölötti szavazást későbbre halasztották. Utána Slavicsek előadó záróbeszédében rámutatott arra, hogy a prágai parlament határozati javaslatainak csak kezdeményező és nem parnesoló jellegük van, mindamellett egyes határozati javaslatokat tekintetbe vett a kormány. A bizottság a két további költségvetési tétel fölötti szavazást ia elhalasztotta és áttért a külügyminisztérium és a nemzet- védelmi minisztérium költségvetésének a tárgyalására. Patejdl előadó kimutatta azt, hogy a külügyminisztérium kiadási tétele 14 és fél millió koronával kisebb az ©zi délnél, a bevételek viszont hat és fél millióval magasabban vannak előirányozna, miután a vízumkényszer kérdésében bizonyos stabilizálódás állott be, egyelőre nem várható az, hogy megegyezés jönne létre még több állammal a vízumkényszer beszüntetésére vonatkozólag- Csehszlovákia a népszövetségnek ez évben 550.000 koronával többet fizet, mint eddig fizetett $ véleménye szerint, ha minden álQam kénytelen költségvetésót ——i^—————————■Tiri'e'wfliTF mészetü, hogy minden nagyobb áldozat árán, csupán egy kevés jóakarattal kiküszöbölhető lenne. Ezzel mindenki tisztában van, de a kedvező megoldás reménye nem kecsegtet, mert a 13-ik évben sem változott az az önző nacionalista szellem, amellyel nagyvonalú európai politikát*csinálni nem lehet s amely a nemzetek közeledése helyett távolodást, űrt és tátongó hiányt jelent azon a földterületen, amelynek pedig legnagyobb mértékben van szüksége az újjáépítést lehetővé tevő őszinte európai szellemre. Udrzal beszéde **at számunk 42 ©reral évf. 246. (2763) szám a Szerda - október
