Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-27 / 245. (2762.) szám
4 *BMCgaiVV\ACiSAR-HIRLaP 1931 Október 27, kedd. A nagy höíiö hitvese Egy igaz tatamit mellőzött és megrágalmazott asszony — Tolsztoj Leó grófné boldogtalan élete Paris, október. A nemrég végbement Tólsztoj-centennárhim illő hódolattal adózott a nagy költő emlékének, de váratlanul az érdeklődés homlokterébe állított egy eddig teljesen elhanyagolt személyt, aki csöndesen elbújt az iró magánéletében és akit ráadásul megrágalmaztak és kigunyoltak: Tolsztoj grófáét. Olyan kényelmes a közkeletű romantikus'szembeállítása a zseniális költőnek és prófétának, akit kicsinyes és nyárspolgári felesége akadályozott az alkotásban; olyan tetszetős" a lángelmét ugv mutatni be, mint a női rövidlátás és önzés rabszolgáját, aki élete vége felé kétségbeesett kísérletet tesz a szabadulásra a házasság kényszerzubbonyából. Kár. hogy ez a romantikus és hangulatos beállítás merőben légből kapott. Csak mostanában, a grófnő halála után kerülnek nyilvánosságra Tolsztojné naplói és egyéb iratai, amelyekből egészen más -tények derültek ki; Tolsztojáé végtelenül előkelő, nemeslelkü, urigondolkodásu, bár kétségkívül temperamentumos asszony volt, aki megható ragaszkodással szolgálta az urát, annak minden szeszélyét teljesítette és egy személyben titkárnője és ápolónője volt. Hogy egyebet no mondjunk, háromszor másolta le saját kezével a Háború és békét-, amely a világ egyik legnagyobb méretű regénye és egymagában fölér egy irói oeuvre-e). Az irói hiúság és a prófétai misszió harca Az úgyszólván teljesen ismeretien emlékiratok a közel jövőben jelennek meg először francia nyelven. Kiragadunk belőlük égy rendkívül érdekes korszakot, az 1891. évet, amikor az ünnepelt Íróból, a gazdag íöldesurból és arisztokratából egyszerre kitört — .a próféta. Ekkor született meg ennek a nagy szellemnek az agyában rejtélyes menekülési tervé, midőn ott akarta hagyni népes és boldog családját, irói dicsőségét. egy még az ő számára is homályos testvér leégi eszme kedvéért. Első pillantásra nyilvánvaló, hogy Tolsztoj megtérésében sok bizonytalanság van. Február 4-én még Chopint zongorázik, felesége elbűvöl- tett hallgatja, mert szerinte senki se tudja ezt a mestert annyi érzéssel, oly kifejezőén és hiten játszani, mint a férje. Tolsztoj elbeszélget leányával és elmondja, hogy nagyméretű művészi alkotást tervez, de néhány nappal később már .könyvet akar írni a tudomány és a művészet ellen. Máskor kijelenti, hogy undorodik az írástól és szégyenli a foglalkozását, de váltig unszolja a feleségét, járjon kőiben a cárnál, hogy függessze föl a cenzúra rendelkezését, amely elkobozta a Kreutzer-szonáta cimü regényét. Az irói pályával szakítani akár, de az irói hiúság tovább égeti. Február 17-én Tolsztojné ezt .jegyzi föl naplójába: ..Liovocska. — igy nevezte a férjét — csupa lendület, de nagyon izgatott. Nem tud egy helyben maradni: ma Tulába ment, holnap Pirogéba készül. Egyszer eszébe jut, hogy nem eszik többé rántott levest, máskor kijelenti, hogy csak zabmalátából készült itallal akar élni. Úgy látszik, már unja jólérezni magát. Ez az egész izgatottság visszataszító és ijesztő. Folyton azt hajtogatja, hogy már nem tud írni.** Érdekes, és megindító a férjével való vitája néhány nappal később. Tolsztoj megmagyarázza a saját álláspontját: — Ahogy a nők fájdalommal szülnek, ugyanúgy mi férfiak fájdalommal hozunk a világra egy uj eszmét. Egész lelkünk átalakul és mégis szemünkre vetitek a szenvedéseinket és tudni sem akartok róluk. — Miközben ti képzele‘beli gyermekeket hoztok a világra, — válaszolta Tolsztoj grófné. —- mi eleven lényeket szülünk, táplálunk, nevelünk, akiket gondozni és tani'ani kell. Hogyan kívánhatod tőlünk, hogy a ti lelki elváltozásaitokkal foglalkozzunk. amikor annyi gondunk és bajunk van a való élettel. A próféta-otthon Hetek, hónapok múlnak el a Kreutzer-szonála körül, amelyet betiltott a cenzúra. Tolsztojné eget- iföldet megmozgat, sikerű! bejutnia a cárhoz, aki pedig a prot-okollum szerint nem fogad hölgyeket. Egész nő.i varázsát igénybe veszi, hogy megváltoztassa a cenziura rendelkezését; észreveszi, hogy még tetszik az emberekek, csak gyöngédséggel és szimpátiával találkozik. Pedig a lelke mélyén nem szívesen teszi; nem szereti e regényt, amelyről a -pletyka azt tartja, hogy Tolsztoj a saját házasságát dolgozta fel benne, a könyv ítéletét pedig, amely ezerint a szenvedélyes és hideg korszakok váltakoznak a nők életében, hazugnak és mesterkéltnek tartja. Tolsztojné imádja a férjét, de józan kritikával látja ée igen jól ismeri; a szeretet ném teszi vakká. Június 3-án nagy családi dráma, amelyet egy eemm'eég idézett elő. Tolsztoj, aki már úgyszólván nem élt magánéletet, hanem családi körében is prédikált, kijelentette, hogy vaunak cselekedetek, amedyeket az ember nem képes elkövetni; igy születtek a keresztény mártírok. Tolsztojné a mega józan, kissé prózai női logikája szerint azt felelte, hogy nincs olyan cselekvés, amft az ember kép)télen elkövetni, ha valamely óéi szolgálatába Állítja. [ -*r Például megölni egy gyereket! — mondja Tolsztoj. A felesége jerre nem gondolt, beismerte, hogy ez csakugyan borzalmas bűn, amit semmi sem igazól- hat. Gyéreket nem U v,t megölni. Tolsztoj erre váratlan induktrohan ap, elkezd tor kaszák ad fából kiabálni, mire az . zony se hagyja magút, kijelenti, hogy Tolsztoj az utóbbi időben teljesen elviselhetetlen, nem lehet vele be-szélni; egyre csak pré* dikál és ordít. A grófné ekkor elhatározza, hogy minden bizalmas kapcsolatot megszüntet a férjével. Tolsztoj egyre kevésbé érdeklődd a családja iránt: csak két beszédtárgya van: az öröklődés, amelyet tagad és a vegetarianizmus, amelyet hirdet. A fele- f ségével már csak azért beszél, hogy szemrehányásokkal illesse. Szerinte a gyermekekben túlságosan ki van fejlődve a fényűzés szükséglete; Tolsztojné erre azzal felel, hogy társadalmi állásuknak megfelelő nevelést kaptak. Újabb vihar: Tolsztoj tombolva magyarázza, hogy tizenkét évvel azelőtt nagy Eger, október 26. Az egri vár kazamatáinak: bejáratában, a Setét kapunál vörös márWny szarkofág jelzi Dobó István, a hős védő emlékezetéi. Se kép, se irás nem maradt utána s egészen a nyár közepéig ez a vörös niárváuykoporsó volt az egyetlen emlék, ami hírnevén kívül emlékeztetett személyére. Ez a szarkofág is, amelyet egykorú művész keze faragott, pusztulásnak indult lassan, az idő is harapótt belőle itt-oit, meg kegyelet nélküli kezek is rongálták. Ilyenformán tűnőben volt ez az utolsó ommentó is a hajdani kapitányról. Az idei nyáron, júliusban aztán nagyon értékes, nemcsak a Dobó személyével kapcsolatban, hanem történelmi szempontból is figyelemreméltó relikviára bukkant Metzner Tibor dr., a magyarországi Zemplén vármegye tudós főlevéltárosa. Ez az emlék az oíaszliszkai községi levéltárban hevert évszázadok óta s rövidesen kiderült róla, hogy a hajdani várkapitány, később erdélyi vajda végrendelete. Véletlenül került napvilágra a becses irat, julius 16-án. A megsárgult papiros boritékán meglepetve betűzte ki Metzner a felírást: 1558 Testamentum Magnifici doinini Ste- phani Dobó.“ A végrendeletet, amelyet a XVI. században használatos, sokröviditésü kodexirással vetettek papírra, természetesen latin nyelven, bevitték Sátoraljaújhelybe, a vármegyei levéltárba. Itt kéthónapi munkával kiolvasta s lefordította a nagy szakértelmét kívánó Írást Metzner Tibor dr. s fáradozásai során érdekes módon bontakoztak ki ruszkai Dobó István életének ismeretlen eseményei s találtak magyarázatot eddig homályos adatok. Dobó testamentumát íródeákja, Babolchyay János készítette el és öt tanú, köztük Balassi János, akkor zólyomi várkapitány irta alá. Valamennyien családi pecsétjüket ütötték rá a papirra, de sajnos, ezek közül éppen a legbecsesebb, Dobóé, megrongálódott e csak apró viaszdarabok maradtak meg belőle. Másfél sűrűn teleirt oldal a végrendelet, amelyben Istentől nekijuttatott javai felől intézkedik az egri vár egykori kapitánya. Megtudjuk a végrendeletből azt is, hogy Miksa király húszezer és ötszáz magyari forintok fejében Wygles várát proskribálta Dobónak, kárpótlásul az Erdélyben elszenvedett fogságért, amelyet Miksa császárhoz való hivsége miatt Izabella királyné mért nemcsak reá, hanem feleségére és gyermekeire is. Asszony, nemzetes Sulyok Sára asszony még a végrendelet keltekor, 1558-ban is rabságlelki átalakuláson ment keresztül és a feleségének is át kellett alakulnia. Tolsztoj, a kapás és a varga A nyáron Tolsztojban újabb szenvedély ébredt fel. Elkezdi maga varrni a saruit, kapálja a földet ée gombalevest eszik. Június 13-án gyalog tesz meg egy negyven vensztnyi utat. Júliusban Tol- eztojné már úgy érzi, az idegei felmondják a szolgálatot. Az egész család terhe az ő vállain nyug* szik; ő kezeli a birtokot, ö foglalkozik a férje irói érdekeivel, kiadókkal tárgyal, adminisztrál, neveli a gyermekeket. A férje csak az eszméivel törődik, amelyek állandóan keresztezik a felesége ügyeit, hogy egész irói jövedelméről lemond a parasztok javára. Az asszony már annyira ingerült, hogy maga is rábeszéli a férjét a családja kisemmizésére. A gyermekek neveltetése megkívánta, hogy szokás szerint ősszel Moszkvába költözzenek. Tolsztoj újabb meglepetéssel szolgál: nem akar Moszkvába költözni. Otthon marad a falujában. Októberben, a házassági évfordulóján az éhínség áldozatait látogatja meg. Lehet, hogy Tolsztoj a maga módja szerint csakugyan próféta volt, bár lényegesen Jcöny- nyebb dolog szegénységet, egyenlőségét és testvériséget prédikálni, mint a Karenina Annához fogható regényt írni. Bizonyos azonban, hogy férjnek nem volt túlságosan kényelmes. bán sínylődött az erdélyi fejedelemasszony hajthatatlansága miatt. Kitűnik a testamentumból az is, hogy a Dobó-famíliának nem egyedüli tagja volt a várvédő István, hanem rajta kívül még négy Dobó sarjadok élt, nyilvánvalóan öeft&e;, akiket különbem gyermekei gyámjaiul megnevez. A végrendeletet megőrzés végett a család valamelyik tagja helyezte el Olaszliszkán a levéltárban, ahol, lévén még Olaszliszka abban az időben oppidum, azaz fallal megkérdett hely, biztonságban volt mindenféle nép dulása ellen. A végrendelet magyar fordítása a következő: „Én, ruszkai Dobó István, Bars vármegye főispánja stb., ámbár szellemileg és testileg épen, mégis figyelembe véve, &ogy az emberi élet múlandó és törékeny én hogy abban semmi sem állandó és semmi se tartós az Úristentől nekem adóit javakról és dolgokról ezen végrendeletet teszem: Tanúsítom először is, hogy az egri vár ostroma előtt és azután az újvári börtönben Erdélyben az előző években általaim kiadott és sajátikezüleg aláirt, valamint legkedvesebb házas társaimnak, nemzetes Sulyok Sára asszonynak adott, tudniillik neki meglevőie- zstt végrendeleti intézkedésemet és az azokban foglaltakat én most is jóváhagyom. Ezenkívül mivel, előbb mondott legkedvesebb házastáTsam az ő irántam való szeretetek öt a nyomorúságokat és fogságokat együtt elszenvedve az oly nagy szerencsétlenséget melleidéin viselte él s hogy midőn az előző években mindketten Izabella királyné fogságába estünk, úgy az ő szülei által hátrahagyott, mind az általam neki adott nevezetesen pedig arany- és ezüstmarháit elvesztette és ezen felül mielőtt én isteni segítséggel ugyanezen fogságból kiszabadultaim volna, ő Kolozsvár, aztán pedig Déva várába a mi közös gyermekeinkkel kemény és a női nemre oly nehéz fogságod állott ki és azt nyomorúságosán elviselte, én az ő hivségének ezen szolgálatait kárpótolni akarván, a Róma iáik Szent séges Császári Felsége Legke* gyelmesebb Uraim által az én kellő szolgálataimra való tekintet tel, az ón kiszabadulásom után húszezer és ötszáz magyari forintokért egyebek közt kegyesen nekem érdemül beirt Wygles várát tartozékaival együtt, mondott legkedvesebb házastársaimnak hagyományozom, mint ugyanazon összegért érdemül beirtat és oly soká birtok! audót, inig az előbb közölt összegről neki vagy örököseinek Magyarország királya által az erről készült érdem jutalomlevél tartalma szerint a kielégítés meg nem történik. Ha pedig eközben va- lamíiképen az én házastársam a fogságból ki MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. H. kiadóhivatalában Ara egész évre 24 K, számonként 2*50 Dobó István, az egri hős végrendelete Ez évi julius 16-án véletlenül találták meg az oíaszliszkai községi levéltárban — Kéthónapi fáradságos msmkávai megfejtették — Húszezer és ötszáz magyari forintokat kapott Dobó kárpótlásul az Erdélyben elszenvedett fogságáért Miksa csá: sáriéi fez szabadulni s a vár a Szent séges Császári Felség által előbb mondott összeg letétetvén Mváltatnék a mondott húszezer és ötszáz forint összeget éppen úgy ugyanezen házas társamnak és örököseinek hagyományozom mindenestül. Végül úgy az én legdrágább házastársamat, valamint a kicsinyke fijakat először is a Szentséges Császári Felségnek, valamint a Felséges fejedelemnek és Urnák, Miksa császár Urnák, Csehország királyának oltalmába ajánlom, esdekelve legalázatosabban, mél- tóztassanak a felségek először is azon kegyes vonzalomból, mellyel a keresztény fejedelmek az özvegyeket és árvákat pártfogolni szokták és az én általam nem rettenetes szerencsétlenségek nélkül és igen sok hányattatással teljesített, a feleségeknek és Magyarországnak tett hivséges szolgálataimért ugyanezeket oltalmukba fogadni és őket kegyesen pártfogolni, akiknek másodszor gondnokul nagyságos Gyarmathy Balassa János urat, ó-Zólyom kapitányát és nagyságos. Dobó Dhmonkos urat, Jánost, Lászlót, és Miklóst, továbbá vitézlő Bochykay Györgyöt és vitézlő nagymihályi Ewdenffy Ferencet és vitézlő legyéki Sulyok Ferencet rendelem. Kelt előbb mondott Wygles várában alulirt tanuk előtt az Urnák 1558. esztendejében, november hónap 28-ik napján. Ruszkai Dobó István, Barcs vármegye főispánja. Alatta: Balassi János, Jakoby Péter Wygles várának várnagya, Putnokv Mihály várnagy’, Boy János kezevonása, Balassa János árainvezetükészüléken át a két sínpár kohó Urnák titkára." A becses törléueimi ereklye most Sátoraljaújhely levéltárában fekszik, hiteles másolatát, fényképekkel együtt Eger városa vette meg s a városi múzeumban helyezi el. Egy pozsonyi iéltafáíó meg tudja akadályozni a vasúti szeren* cséiienségekei? j Prága, október 26. A gyakori vasúti szerencsétlenségek sok gondot okoznak a vasútoknak és minden lehetőt elkövetnek azok kiküszöbölése érdekében. A vasutak e törekvésének segítségére siet most Lecjaks István pozsonyi feltaláló, aki oly vasúti biztonsági villamos készüléket talált föl, mellyel a gyakorlatban rendszeresítve nemcsak a sorozatos baleseteket lehet majd állitólag kiküszöbölni, hanem természetesen az ezekből eredő kártérítéseket is. Találmánya — ha beválik — tehát mindenképpen nagy megtakarítást jelentene a vasút számára. Lecjaks István jelzőkészüléke egyszersmindenkorra kiküszöbölné azt a rég elavult rendszert, hogy petróleummal világítsák a pályatesteken elhelyezett összes védőjelzőberendezéséket. Ugyanakkor lehetővé lehetne tenni azt is, hogy az országutakon elhelyezett vasúti sorompókat is kivilágítsa éjszaka és mindazon kisebb állomásokon, ahol eddig ugyancsak petróleum világítás volt, ezen készülékkel úgyszólván ingyen vezethetik be a villamos világítást. Találmányának lényege abban rejlik, hogy a vasúti mozdony elejére dinamót szerel fel, amely a mozdony mozgása által a szerkocsin elhelyezett villa mos tele pn-ek áramot szolgáltat világítás céljaira s ugyancsak ezen telepről és a szerkocsin fölszerelt áramvezetőkészüléken át a két sipár között lefektetett vezetékeken keresztül látja el világítással az összes szemaforokat, (kis állomásokat s esetleg a vasúti pálya mentén elhelyezett üzleti, reklámtáblákat is. E készülékkel lehetővé válik, hogy a szemafort és az ezzel kapcsolatos vélőboroniezéseket. a mozdony konyháján fölszerelt ellenőrző készülék segítségével a mozdony személyzete menetközben még a legködösebb időben is ellenőrizni tudija s ugyanilyen ellenőrző készülék segítségével módjában áll a blokk- ház őrének is az általa kezelt jelzőberendezéseket ellenőrizni. Lecjaks István, akinek .már eddig több mint hatvan találmánya van, legújabb találmányát bemutatta a pozsonyi vasút igazgatóságnak, amelynek négy mérnöke elismeréssel nyilatkozóit találmányáról és ajánlólevéllel küldte fel a vasutügyi minisztériumhoz. A fiatal pozsonyi föltaláló holnap fogja bemutatni találmányát, a vaautügyi minisztériumnak. W Keresztrejtvényeink megfejtői három napig kapnak ingyen szállást és ellátást Budapest egyik legmodernebbül berendezett szállodájában. Olvassa el vasárnapi számunkban a föltételeket!
