Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-03 / 225. (2742.) szám
1931 október 3, szombat. L »m<WV V Wi-yAj^HUtl^ Még most 'sincs nyugalom a munkácsi népszámlálási fronton Rendőri nyomozással ellenőrzik egyeseknél a nemzetiségi viszonyokat — Mit szól ehhez Slávlk belügyminiszter ? Munkács,•október 2. A decemberi népszámlálásnak Munkácson még mindig nincs vége. Munkácson százakat és százakat idéztek be nemzetiséget megállapító kihallgatásra azért, mert zsidó és görögkatolikus vallásu létükre is magyaroknak vallották magukat és 2000, ! 000, 500 és 100 koronás -büntetésekkel s-un- lottak olyan embereket, kik magyaroknak vallották' magukat, de >akik a nemzetiséget megállapító kihallgatásoknál ruszinoknak és zsidóknak neveztettek ki, mert megmondották, hogy magyaroknak vallják magukat, de tudnak beszélni (lia kell) zsidóul vagy ruszinul is. Az ilyen megszámláltakra azt mondották ki, hogy hamis nemzetiségi vallomástételt tettek és emiatt ibtintettettek meg. A nemzetiséget megállapító kihallgatás után a ki hallgató ttakat 99 százalékban r uszinoknak, illetve zsidó nemzetiségiieknek nevezték ki, noha magyaroknak valloitáik magukat, inni- olvasúi a k legjobban beszélni magyarul tudnak. A büntetések — természetesen — mind inegMlebbeztettek és meglel 1 ebbe/.teteti; egy pár (mind nem győzte volna senki) nemzetiségi kinevezés is kurizó-umkóppen. A fellebbezéseket mind Gergely Albert dr. ügyvéd készítette díjtalanul a ma-gyaur ügy érdekében. A fellebbezések a ruszinszkói országos hivatalhoz terjesztettek fel. elintézés végeit. Az országos hivatal visszaküldte a fellebbezése-! két a fellebbezek, tanuk, a panaszttevó nép- J számlálóbiztosok kihallgatása végett. Ezeket, a fellebbezési kihallgatásokat ugyanaz a tiszt-! viselő végzi, folytatja le, aki a. büntetéseket kiszabta s kiadta, aki az eredeti — fellebbezett — nemzetiségi kihallgatást eszközölte s aki a nemzetiségi kinevezéseket megtette és kiadta. Ezek. a kihallgatások május óta tartanak ki- sebb-nagyobb szünetekkel. A múlt (héten is volt ilyen fellebbezési nemzetiséget megáilapító kihallgatás. A tisztviselő, aki a kihallgatásokat eszközli, főként a. következő kérdéseket teszi fel: 1 Miért ment fellebbezésével éppen Gergely dr.-hoz? 2. Miért vállalta Gergely dr. a fellebbezés elkészítését é3 a fél képviseletét díjtalanul? 3. Befolyásolta-e, ha igen, ki befolyásolta arra, hogy fellebbezzen, hogy magyarnak vallja magát? 4. Ki. beszélte rá, ki befolyásolta arra, hogy amint idézést kapott népszámlálási ügyben, nemzetiségi kihallgatásra, azonnal R. Vozáry Aladárhoz menjen, őt kérje fel a nemzetiségi kihallgatáson való képviseletre? A kihallgatottak kivétel nélkül azt vallották (most is), hogy őket senki sem befolyásolta, beszélte rá arra, hogy magyarnak vallják magukat, hogy panaszra, kópviselet.kérésre R, Vozáry Aladárhoz menjenek, —- önelhatározásukból vallották, magukat magyarnak, mert magyarnak érzik magukat, mert biztosítani akartak nemzetiségi vallomástételükkel a magyarság, a magyarnyelv jogait, Egyhangúan azt vallották, hogy senki, sem küldte, befolyásolta, beszélte rá őket' arra, bőgj- a büntetés ügyében fellebbezésükkel kapcsolatban Gergely dr.-hoz forduljanak. Prága, október 2. A nemzeti demokrata Várod ni Vecernik jelenti: Ma napvilágot lát egy kormányrendelet, amellyel bevezetik a kötött devizagazdálkodást és pedig ugyanolyan mértékben, amint ez 1929 január elseje előtt volt. Ez azt jelenti, hogy amennyiben szükség lesz devizákra gazda-! Prága, október 2. A kereskedelemügyi minisztérium e napokban kinevezte az állami ipartanács tagjait az 1931—193(5 évekre, összesen 35 tagot nevezett ki. Jellemző. hogy ezen harmincöt tag közül szlo- venszkói csak hat van és pedig Frics Rudolf pozsonyi építész, Michaelli László zsolnai kéményseprő, Mudry Hermann, a pozsonyi Blanka ©ég tulajdonosa, Rumi József pozsonyi nagykereskedő, Schmidt Milán turócszentmártoni nyomdatulajdonos és Vozári János nagytapolcsányi kereskedő. A kinevezett szlorenszkói tagok közül többen a történelmi országokból valók és csak az utóbbi években telepedtek le Szlovenszkón. A magyarság természetesen teljesen kima^ radt s jellemző, hogy Ruszinszkónak nem jutott egyetlen tagság sem. így törődik a j Azért mentek hozzá, mert mindenki tudta | Munkácson, hogy a magyar nemzeti párt ügy- vezetőségéhez lehet fordulni a panaszokkal és sérelmekkel és Gergely dr, ilyen vonatkozásokban a magyar nemzeti pártnak s a magyar ügynek díjtalanul áll szolgálatára. A most történt kihallgatásoknak legérdekesebb és legjellemzőbb vonatkozása az, hogy a nemzetiségi kinevezés ellen fellebbezést beadott féllel közölték, hogy az illető nemzetisége megállapítása céljából nyomoztattak a rendőrséggel, hogy a fellebbező nemzetiségi, kisebbségi és érintkezési nyelvi viszonyainak megáílapithatására rendőri nyomozás folyt és az arról szóló hivatalos rendőrségi jelentés ott van az iratok között Vájjon mit szól ehhez Scotus Viator? — kérdi az, aki ruszinszkói látogatásakor az „ilyen44 dolgokról sokat beszélt vele. sági célokra, a Nemzeti Bank az igénylés teljes terjedelmében fog devizákat kiutalni. Ezzel a rendelettel egyáltalában nem érintik a devizatulajdonosoknak betétjeikkel való diszponálási jogát, akár csehszlovák koronára. akár más valutára szólnak betétjeik. cseh nemzeti demokrata kereskedelemügyi iuiszter Szlovenszkó iparával és kereske-, delmével g a cseh iparospárt is csak csehországi embereinek a kinevezéséről gon doskodott, ellenben Sziovenszkó és Ru- szinszkó csak akkor kell a cseh iparos pártnak, ha választásokról van sző. Pozsonyban tanuló egyetemi hallgatók ügyiemébe. A non egyetemi hallgatók, akik. Pozsonyban lakást és ellátást keresnék, forduljanak a Magyar Diákotthon vezetőjéhez, Janson Jenő tanárhoz (Safarik tér 4. I. 6,), ahol megfelelő címeket és egyetemi tanulmányaikra vonatkozó felvilágosításokat kaphatnak. Válaszbélyeget mellékelni keü. R. Vozáry Aladár. ÍWK2..A...',.AWMHCnW> Éielfeeiépfetféis a letölt t8evi*agas«IáSii®*f#st Az állami ipartanán kintveiéséié! is megrövidítették Szlovensikát és Ruszinszkói M»ttfí9/*UEaíOW«íL^A..í.•. {. x-^_<nkzt%±-t.tiz1irJZjr-’'.\r*>*£zx*sai'íUJ'Ju:'.trr;Lzv’z:M»*BmnrTm3Xxm it PiiriiilüM ma: mm rm\ fonHM: Kosdrijné Réz Horn (28) —• Remélem, nemsokára még egy esküvőt tarthatunk. Ennek az ártatlan megjegyzésnek különös hatása volt. Nell égő arccal fordult el és gyorsan kinézett az ablakon, Jim arca elkomorult s az ajkába harapott. Edwards hangosan kezdett nevetni s még az öreg Wells komoly arcán is látszott valami halvány mosoly. — Dave számára pedig majd keresünk valami csinos kis delawar asszonyt — folytatta a tréfálkozást Heekewelder. — Oh! — rikoltott fel ebben a pillanatban Nell az ablaknál. Olyan irtózat és borzalom volt a hangjában, hogy valamennyien felugrottak. Arcáról eltűnt minden eziu, szeme mereven egy pontra szegeződött. Hirtelen elengedte az ablak- rácsát, amibe kapaszkodott és ájultam esett össze-. Heekewelder az ajtóhoz rohant és kinézett, inig a többiek az eszméletlen lány fölé hajoltak. Végre lassan magához kezdett térni. Gyönyörű szemei riadtan nyíltak tágra, s rémülten tekintett a jól ismeri arcokra maga körül. — Nell, drágáim! Mitől ijedtél meg úgy? — kérdezte• Kaié aggodalmasan és gyöngéden. — Oh, olyan rettenetes volt! ’— suttogta Mell, Egyik kezével görcsösen fogta Kaié kezét, a másikkal Jim kabátja szárnyát szorongatta. -- Kinéztem a sötétbe és egyszerre csak borzalmas, rettenetes arcot láttam! Egészen közel volt az ablakhoz... Ha kinyújtom a kezem, megérinthettem volna! Olyan irtózatos, ördögi arc volt, bósszu orral... és a szeme... oh! A szeme... Soha nem fogom elfelejteni! Mintha kígyónak a széniébe tekintettem volna... nem bírtam máshová, nézni __Nem volt indián, azt bizonyosan tudo m... az a borzasztó fehér ember volt itt, ai a gonosz ember, akiről annyit beszél níin- tUmki... nem i*merem, nem láttam aoba, de bizonyosan tudom, hogy* ő volt! — Girty! — mondta Heekewelder, aki nyugodt lépéseivel odajött most a lányhoz. — ő nézett be az ablakon. Csillapodjék, Nell. Már elment innen. Ez a jelenet soká nyugtalanította vala- meonylüket és Nell napokon át érezte a hatását; de, mert Girty eltűnt és nem hallottak róla semmit, lassan kezdték elfelejteni. Ka te, esküvőjének napja vidáman virradt rájuk. Nell, Ivate, Jim és komig kora délután kimentek együtt az erdőbe, hogy virágot szedjenek a templom feldíszítéséihez. — Most mind a kelten reá gondoltunk... Ugy-e? — kérdezte Jim Nelltől. — Igen. — mondta Nell csöndesen. — Remélem ... imádkozom érte, hogy Joe visszajöjjön ... de ha nem jönne vissza, Nell.., mondja... Nell elfordította a fejét és nem felelt. — Mind a kettőnket szeretett — folytatta Jim. — Ha másért nem, ezért lséül, hogy együtt maradjunk... hogy mi is szeressük egymást... En tudom ... Tudom, hogy ő is ezt kívánta volna..., ... . .... — Jim, ne beszéljen most szerelemről — mltogfa Ne!;!, aztán a többiekhez fordult. — Gyerünk arra tovább, olt sok klematÍ3Zit láttam. Rengeteg virágot szedtek. Szinte eltemet- keztek benne. Éppen rendezni kezdték, mikor egyszerre halk. suhanó .léptek hangzottak- s a következő pillanatban hat vad, csikósra festett vörös arc meredt rájuk. Hat indián harcos állta körül őket a isitrtj bozótban. ■ Egy kiáltást se halljak, mert azonnal végük 1 — ordította égy hang angolul. A. bokrok szétváltak és még kél, alak jelent meg: Ezüstnyi! és Girty. — Meg ne mukkanjanak. 1 —■ acsarkodóit rájuk’ Girty — mert különben itt maradnak és megetetem mindnyájukat a keselyükkel! - • Előre lépett és megragadta Youngot a karjánál fogva. Indián nyelven mondott valamit s egy fára mutatott. Míg két harcos megkötözte a. misszionáriust, Girty a lányokhoz for- fordúlt. Ki®, sárga szemei villogtak, inegdör- zsötgette borostás állát. és félemes vigyorgással húzta félté a száját. — Téged leslek már régen, galambom — fordult Netthez károgó hangjával — engem úgy‘se! Betty Zanen kívül nem láttam még ilyen szép lányt életemben. Most kicsit haragszol, de ha majd megeszik a keselyük.ezt a te sápadt papocskádot, meg fogsz szeretni engem, mi, kis tubieám? Nell egy- pillanatra ránézett a szörnyetegre. Merev szemei fogva tartották a tekintetét. Megpróbált beszélni, de elakadt a hangja s mint a szivén talált madár, zuhant le a fűre, élettelenül. XIV. Néhány mérföldnyire a. Béke Városától szabálytalan domblánc húzódott nyugat felé, sűrű, járhatatlan tölgy-erdőségekkel, bozóttal benőve. Itt-ott ütötte csak fel egy-egy örökzöld, hatalmas fenyő a fejét. Szakadékok és mélységek, mély- völgyek és meredek sziklafalak rejtőztek az örök homályban, az őserdő mélyén és gyorsvizü patakok, rohantak lefelé a sziklák között, az Öhio ölébe. A. szikla között mély völgy húzódott, olyan mély és olyan keskeny, hogy alig érte a napvilág. Egyre szűkült ez a völgy-, majdnem összeértek fölötte a sziklafalak. Most késő őszszel olyan volt itt a növényzet, mint kora tavasszal másutt: friss zöld. fü és moha fedte a talajt. Hatalmas, fekete szikla alatt, amely nedves volt a róla lecsurgó rézszinü víztől, mély üreg látszott,. ahová soha nem tévedi; be a napsugár. Csodálatos élet. virult ebben a külön zárt világban. Apró, barna és sárga madarak röpködtek a félhomályban, százados törzsek korhadtak a sötétség bozótos, nedves mélyén, rovarok zümmögték mélabus dalaikat a fák. alatt, buja indák fogták körül a sziklákat és fatörzseket... Ebben a sűrűségben magas, izmos fiatalember haladt előre, kíváncsian nézve maga fölött a lombszövevényt. Valami madarat kereset... igen. ott villant meg a nyírfa fehér törzsén a szürke szárny... mái j ej is tűnt újra és fészke biztonságosan melegéből tekintett ki a magányos vadászra apró, fényes szemeivel. A vadász felemelte puskáját... aztán megint leeresztette. Körüljárta a fát. Mohát szedett Laval hat napig lesi Amerikában Páris. október 2. Laval miniszterelnök október 16-án utazik Washingtonba. Mint minden előkelő vendég, számos amerikai várostól és intézménytől meghívót kapott, de Lovai valamennyi meghívást visszautasította. A francia miniszterelnök amerikai tartózkodása rendkívül rövid les®. Az utat az Isié de Francé hajón teszi meg s ugyanezzel a hajóval tér vissza. A gőzös máskor mindösz- sze negyvennyolc óra hosszat szokott a new- yorki kikötőben tartózkodni, de amerikai tartózkodását Lavalra váló tekintettel most négy nappal meghosszabbítja. A miniszterelnök igy hat napig marad Amerikában. Németország csökkenti a munkanélküliek segélyezését Berlin, október 2. A német birodalom kormánya a rendkívül kedvezőtlen pénzügyi helyzetre való tekintettel elhatározta, hogy a munkanélküliek segélyezését bizonyos formáiban leszállít ja. Mig a munkanélküliek most huszonhat hétig kaptak segélyt-, a jövőben a szakmunkások húsz, a nem-szakmunkások tizenhat hétig részesülnek állami támogatásban. Az uj szabályozás október őrén lép életbe. A kormány statisztikájába hat és félmillió munkanélkülit vett be s ez az a Jét- | szám, amelynek segélyezése a költeégvetés- {ben szerepelni fog. fisieifilüs! tinteiésik ! lüilsáiiii London, október 2. A londoni, birminghami és manchesteri munkanélküli tüntetések után tegnap Glasgiwban is óriási arányi), tüntetésekre került a sor. Glasgow Nagy- i britanúra radikális munkásmozgalmának | központja. A tegnapi tüntetés alkalmával a negyvenezer munkanélküli több ízben összeütközött a rendőrséggel. Kilenc személy, köztük két rendőr súlyosan megsebesült, ■ Tizenkét tüntetőt, 'köztük Mac Govern képviselőt, letartóztattak. A. tüntetők dühükben összetörték az üzletek kirakatait és az ott talált árut az uocán szétszórták. W Keresztrejtvény-rovatunk legújabb akciója révén minden megfejtő jutalomban részesül. Olvassák el a vasárnapi számban a föltételeket! s földobálta a fészek felé. A madár kibújt rej- tekéből... Ebben a pillanatban puskaroppanás hangzott s a szürkebóbitás szárnyas lezuhant a magasból. A vadász fölvette, mosolygott — ugyanebben a pillanatban kósza napsugár tört elő a lombok sünijéből és megvilágította barna arcát. Ez'a vadász Joe volt. Fölvette zsákmányát, vállára vetette a fegyvert. és megindult vissza, a barlangnyilás felé. Az üregen túl halk zugás, morajlás hallatszott, egyre erősödve, aztán kivehető volt már a víz locsogó zaja is. Amint. Joe megkerülte a sziklát, odaért a vízeséshez. A víz barna volt, mig a sziklaháton folyt, világos-zöld amikor széles ívben' szökött alá s odalenn, a mélységben, habos és kristályosain tiszta. A szikla szélén, olyan közel a vízhez, hogy ráíhiilltak a csöppek, egy másik vadász iilt. A vízesés moraja elnyelt minden egyéb hangot, de a vadász mégis fölemelte a fejét, amin! Joe feltűnt a sziklaoldalon. — Négy lövést hallottam — mondta Joe mikor közel ért hozzá. — Igen. Négyszer lőttem Itt a zsákmány a tarisznyámban. Wetzel megindult a keskeny ösvényen, mely. lépcsőzetesen vezetett a kiszáradt patakmederben felfelé, azután visszakanyarodott a sűrű, bozótos félhomályba. Közben kopár sziklaiháton kellett keresztü 1 ménniök. Mielőtt kilépett volna a bozótból, Wetzel óvatosan körülnézett többször is. Sehol egyetlen élőlény, a csend mélységes volt és örökkévalónak érzett, mintha a világ teremtése óta tartana itt, az őserdő járatlan mélyén. Wetzel kilépett a sziklahátra és lenézett, róla. A szemközti sziklafal alig lehetett harminc iábnyira tőlük s valamivel alacsonyabb volt, mint az, amelyen álltak. Wetzel mozdulataiból azt lehetett volna következtetni, hogy át akar ugrani oda. Valóban sokszor megtör tént már, hogy az indián hordák, mikor idáig üldözték s egyszerre eltűnt, azt hitték., hogy átszökött a rettenetes! szakadék fölött. Vadjában azonban Wetzel sohasem gondolt komolyan erre az ugrásra. Először tudta, hogy lehetetlenség, másodszor pedig nem volt szüksége reá.
