Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)
1931-10-24 / 243. (2760.) szám
Ma? számunk 12 oftfsi 243. (2760) szám « Szombat - 1931 október 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. R képes mel éklettel havonként 2.50 Kő-val több Egeres szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KÍ, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő politikainapilapja FELEL0S DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulice 12, 11, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatalt Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Dollár és frank (sp.) Prága, október 23. Hosszai évek óta most történik először, hogy egy európai hatalom képviselője egyenrangú télként lép az amerikai kontinensre, sőt nemcsak egyenrangú félként, hanem majdnem űrként, pa- ranőseiéként s az amerikaiak nyugtalanul te- j hintenek nyilatkozatai elé, mert tudják, hogy j ez egyszer nem bum-arnizmusról, proMbició- j ról, vagy haszonról van szó, hanem a dollár j sorsáról. Bármennyire a merev gőg vagy a j diplomáciai udvariasság álarcálba menekül I Amerika, a bizonytalanság és idegesség jelei minduntalan fellelhetők közvéleményének megnyilatkozásaiban. A yenkeek megszokták, hogy európai hatalom csak kérni, könyörögni jön Amerikába. Megszokták, hogy jóakaratu vállveregetéssel és a jó nagybácsi pózában fogadják a kveru Ián sokat és néhány garas odalökésével örök hálára kötelezzék őket. Szinte megfoghatatlan, hogy most váratlanul minden megváltozott és Laval diadalmas mosollyal köthet ki a Batterynél, elfogódottság nélkül nyújthat kezet Stimsonnak és Hooverrel úgy beszélhet, mint a bankár egy nehézségekbe került vállalat vezérigazgatójával. A dollár diktatúráját megdöntötte a íraink diktatúrája, g a Federal Reserve Board örülni fog, ha szárazon ússza meg a kritikus időt. Tragikus valóság, hogy a dollár értékét éppen eddigi értékessége ásta alá. A pénzügyi nehézségekbe került európai hatalmak — elsősorban Franciaország — az elmúlt években lázas igyeikezettel gyűjtötték a dollárt, mert benne látták valutájuk legjobb fedezetét, az erőt, a hatalmat, a biztonságot. A sokévi dotilárgyüjtés után bizonyos telítettség állt elő az európai piacon és megkezdődött a gyűjtéssel ellenkező folyamat: a piac- radobás- A dollárt ugyanaz a sors érte, mint néhány héttel ezelőtt az angol fontot. Franciaország dollárértékeit aranyra váltotta és valamennyi európai hatalom követte a példát, azaz az amerikai valuta balszerencséjét a túlzott bizalom okozta, a külföldön tezaurált két- három milliárd dollár, ami most váratlanul piacra került. Ez nem lett volna baj, mert az amerikai dollár teljes értékben arannyal van lefedezve, akár külföldön, akár belföldön van, de az attak az amerikai közgazdasági életet rendkívül kritikus időpontban érte, amikor a iköltségvetés 600 milliós passzíváit mutat, amikor az ipar és a mezőgazdaság pang, a munkanélküliek száma gigantikus magasságokig emelkedik s az eddig csupán hírből ismert szociális terhek megnövekedése a gazdasági egyensúly megdöntésével fenyeget. Franciaországban nem volt gazdaságii krízis s amikor az amerikai bankok, ipari vállalatok, hivatalos intézmények nehézségekbe kerültek, a Francia Bank készséggel sietett megmentésükre és sorra folyósította a rövideljáratu kölcsönöket, vagy a new-yorki fekete tőzsdenapon felvásárolta az eső részvényeket és ezzel meggátolta a további árzuhanást. Az amerikaiak szívesen vették a lélegzethez segítő francia pénzt — de nagy volt a meglepetés, amikor a francia Shylock hirtelen kamatemelést követelt, ellenkező i esetben a kölcsönök, felmondásával fenyegetett. A francia kézen levő amerikai értékeknek nincs már közvetlen aranyfedezetük. Ha Franciaország akceptjeit (egy milliárd dollárra rúg az értékük) a piacra veti, akkor vagy katasztrofálisan lezuhan értékük és velük együtt a dollár értéke, vagy a Federal Reserve Board fölvásárol mindent s ebben ^z esetben olyan dollárokat kell forgalomba hoznia, amelyeknek nincs többé százszázalékos aranyfedezetük, ami rejtett inflációt jelent Mindenképpen veszedelmes helyzet • Japán elfogadta a népszövetség indítványát Gént váratlan sikere — Japán kivonul Mandzsúriából Tokió, október 23. A japán kormány ma konferenciát tartott, amely után meglepetésszerűen utasította a genfi japán delegációt, hogy bizonyos kisebbjeleníőségü feltété’ek mellett fogadja el a népszövetségi tanács javaslatát a mandzsuriai konfliktus elintézésére. A japán kormánynak ez a határozata váratlanul jött, mert tegnap még úgy látszott, hogy Tokió szembehelyezkedik a népszövetségi tanács terveivel, nem fogadja el Amerika együttműködését és bojkottálja Genfet. Az utolsó pillanatban hozott határozat a népszövetség sikerét jelenti. Ezek után bizonyosra vehető, hogy a mandzsuriai konfliktust a népszövetség közbenjárásával hamarosan elintézik 8 az sem baj, ha időközben újabb összeütközések történnek a japán és a kínai csapatok között. A japán és kinai fölfogás szerint ugyanis Mandzsúriában a japán reguláris csapatokkal illegális kinai csapatrészek küzdenek, amelyeket valóban banditáknak lehet tekinteni s így ezekkel szemben helytálló a japánok nagy szigorúsága. Egyébként Japán hajlandó katonai operációit beszüntetni és a megszállott területeket kiüríteni. Yoshisawa mindenekelőtt közli a népszövetségi tanáccsal, hogy Japán hajlandó Mandzsúria kiürítését azonnal megkezdeni és csapatainak elszállításáról a lehetőség szerint három hét alatt gondoskodni, de természetesen csak akkor, ha Kina elismeri szerződésekbe foglalt kötelezettségeit és az országban végetér a japánellenes propaganda. Hivatalos tokiói körök- ben rámutatnak arra a messzemenő előzékenységre, amelyet Japán a népszövetséggel szemben tanúsított. Újabb bombák London, október 23. Japán repülőgépek újból bombákat dobtak le a mukden—pepingi vasútvonalra. Kinai banditák tegnap felrobbantottak egy japán páncélvonatot és Mukdentői 50 kilométerre megállítottak és kiraboltak egy expresszvonatot. A japán katonaság a banditákat elűzte. Az ütközetben 51 kinai elesett, Laval első napja Amerikában Lanyha fogadtatás — A biztonsági probléma — Német- amerikai agitáció a francia - amerikai közeledés ellen Washington, október 23. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Laval francia miniszter- elnök tegnap reggel kilenc óra 23 perckor amerikai időszámítás szerint Newyorkba érkezett, ahonnét az ünnepélyes fogadtatás után folytatta utján Washington felé. Babonás lelkek a megérkezéssel kapcsolatban több gonosz előjelet sorolnak föl, ami Laval amerikai konferenciáira előre kellemetlen árnyékot vet. így fölemlítik az He de France-szon történt ékszerlopást, ami nagy kellemetlenséget okozott a fedélzeten, továbbá azt a körülményt, hogy az amerikai fogadóbizottság egyik tagját abban a pillanatban, amikor a francia miniszterelnököt fogdta, szivszélhüdés érte és nyomban a helyszínén meghalt. Az amerikai lapok megállapítása szerint a newyorki fogadtatás, a washingtoni bevonulás, az üdvlövések ,a diszszázadok, a repülőmutatványok és a lovasság fölvonulásai nem jelentik a nép spontán lelkesedését és alig haladják túl a hivatalos szívélyesség kereteit. A közönség csak gyéren érdeklődött a francia áüamférfiu megérkezése iránt. A sajtó kommentárjai ugyancsak nyomottak, mert az amerikai közvélemény teljesen a dollár elleni attak hatása alatt áll és erősen lehangolt. Ma senki sem tagadhatja már, hogy a dollár elleni kampány Párisból indult ki A helyzet nem veszedelmes, de az Amerikai Egyesült Államok pénzügyi viszonyai az utóbbi időben tényleg roszabbodtak. A bankjegyforgalom az elmúlt hónapokban száz százalékkal nőtt és az újabb hitelakciók azt a látszatot keltik, mintha Amerikában titkos infláció volna keletkezőben. Laval első napja ceremóniákkal és fogadtatásokkal telt el. A tulajdonképpeni megbeszélések este kezdődtek. A megértés alapvető problémája a biztonsági kérdés. Francia forrásból származó hirek szerint az a vélemény, hogy a párisi kormány az Egyesült Államok közvetlen védelmét kéri arra az esetre, ha egy külső hatalmasság megtámadná Franciaországot, túlzott és nem felel meg a valóságnak. Franciaország csupán a Kellogg-paktum kiépítését követeli, de Hoover ebbe sem akar beleegyezni. A francia-ellenes Hearst-sajtó rendkívül kompromittáló híreket közöl Láváiról és a franciák követeléseiről és ugyanakkor megjegyzi, hogy Hoover hajthatatlan marad és a washingtoni konferencia eredmény nélkül fog befejeződni. A párisi kormány állítólag csak akkor egyezik bele a Hoover-moratórium meghosszabbításába, ha biztonsági téren kellő garanciát kap. Többek között azt követeli, hogy Németországot újabb pénzügyi ellenőrzés alá vegyék, ami ellen Hoover energikusan tiltakozik. Laval a jóvátételek és a szövetségközi adósságok egyforma százalékkal való csökkentését ajánlja, továbbá a katonai költségvetés leszállítását. Mellonnal az arany uj elosztásáról és a valuták megszilárdításáról tárgyal. Általában a sajtóban optimizmus uralkodik, ámbár a hangulat néhány nap óta rosz- szabbra fordult és francia-ellenessé vált, A francia Kifogás Páris, október 23. A párisi lapok lelkesen írnak arról a „tüneményes" fogadtatásról, amelyben Lavalnak Amerikában része volt. Az első politikai jellegű megbeszélés a vonaton folyt !e Newyork és Washington között, amikor a newyorki ünnepélyes fogadtatás után Laval Stimson államtitkár társaságában az Unió fővárosába utazott. Newyorkban a francia miniszterelnök csupán rövid beszédet mondott, amelyben hangoztatta a biztonság problémájának fontosságát, — mint azt tegnapi számunkban részletesen kifejtettük. Az első politikai eszmecsere általános jellegű volt és inkább csak kölcsönös tapogatózás jellemezte. Stimson állítólag rendkívül aggódott amiatt a propaganda miatt, amelyet bizonyos német- amerikai körök a francia-amerikai közeledés ellen kezdeményeztek. Több newyorki németamerikai bankár túlzottnak tartja Laval biztonsági követeléseit és azt a véleményt hangoztatta, hogy a franciák a politikai hátteret csupán a dollár-ellenes spekuláció fedezésére találták ki. Az Excelsior és a Petit Párisién rendkívül érdekes részleteket közöl a jóvátételek és a szövetségközi adósságok kérdésének tárgyalásaiból. A francia lapok szerint a meglevő szerződések revíziója a fizetőképesség megvizsgálásának alapján lehetetlen, mert tul- hosszu ideig tartana és egy nemzetközi konferencia összehívását követelné. Ezenkívül az sem biztos, hogy sikerrel járna-e. A legegyszerűbb módszernek a Hoover-moratórium három-négy évvel való meghosszabbítása látszik. Németország szempontjából az is nagy segítséget jelentene, hogy ha a jóvátétel! számlára szóló áruszállítások rendszerét újból kiépítenék, mert igy a német ipar termelési képességét bekapcsolnák a jóvátételi kérdésbe és a német munkanélkülieknek munkaalkalmat teremtenének. Ezt a rendszert Franciaország csak akkor fogadná el, — írja az Excelsior —> ha ugyanakkor a francia ipar garanciát kapna, hogy a német jóvátételi áruk egy részét a külföldön eladhassa. Ha ez a megoldási mód létrejön, akkor a francia bankok szívesen finanszirozzák a német ipart. Ebben az esetben a Németországban levő röridlejáratu kölcsönöket is konszolidálni lehetne. A francia—amerikai tárgyalások legköny- nyebb része a valuták stabilizálására vonat- kozó rendszabályok életbeléptetése lesz. Komplikáltabb dolog a biztonság és a lefegyverzés kérdéseinek megoldása, mert az ame° rikai kormány aligha egyezik bele a Kellogg- paktum „logikus kiegészítésébe", ahogy a franciák a kívánt biztonsági garanciákat nevezik. A franciák véleménye szerint ugyanis nem elég, ba a háborút elitélik, hanem a háború kitörését lehetetlenné is kell tenni. Újabb optimizmus Newyork, október 23. A ma reggeli amerikai lapok optimisztikusabban írnak Laval washingtoni tanácskozásairól, mint tegnap tették, A New York Times párhuzamot von Laval ezidei és MacDonald tavalyi útja között és kijelenti, hogy miként MacDonald sem távozott üres kézzel Amerikából, úgy Laval sem mehet haza eredménytelenül. Ma nem elég, ha az államférfiak a békéről beszélnek, hanem a békét meg is kell szervezni. valóban Franciaországon múlik, megkegyelmez-e a dollárnak, vagy felveszi a harcot és megkontremiiná'lj'a Amerika pénzügyeit. Most Washingtonban a békefeltételekről tárgyalnak. Franciaország nagylelkű, de ellenszolgáltatásképpen követelni fogja, hogy Amerika hagyjon föl gazdasági németbarátságával, mondjon le intranzigen^ álláspontjáról a fegyverkezések terén, engedje el a szövetségközi adósságok egy részét és egyezzen bele a Kellogg-paklumnak exekutiv klauzulákkal tfaló kiegészítésébe, azaz egyszer s mindenkorra garantálja Franciaország status quo-ját ée biztonságát. Szigorú feltételek « nem tudni, aláveti-e magát a dollár a frank diktatúrájának. Ha igen, Franciaország világ- hatalmi poziciót ér el, ha nem, nyílt küzdelem tör ki a dollár és a frank között és ez a harc megrendítheti az egész mai rendszert, az egész mai világot.
