Prágai Magyar Hirlap, 1931. október (10. évfolyam, 223-248 / 2740-2765. szám)

1931-10-23 / 242. (2759.) szám

1981 oik'tA’ber 23, póníefe. 'PWCCtMMAGfcvR-Hl'RLaÖ Grandi berlini utazásával befejeződnek a nagy európai miniszteriátogatások Hz nfasz lapok németbarát cikkei — Olaszország érdeke az erős Németország Ráma, október 22. Von Schubert iróniái nőimet nagykövet teignap a Palazzo Chtggi- bern több órta hosszat tárgyait az olasz kiil- iigyTnifudszterrol és részletesen megbevsztélto Grandi némefcotrszági útitervét. Az olasz la­pok ma ünnepélyes külsőségeik között em- lékezncf w meg a küszöbön álló diplomáciai utazásról. A Gicirmale d'Italia főszerkesztő­je vezető cikikébicfn Grandi berlini útját a magy európai miinüszterláitogatásoik befieje- zö részének nevezi. A helyzet fejlődése je* Iciritcssé tette azt a tényt, hagy a ntigy nemzetközi minisztorlátogatásoik éppeün a német-olasz tahkf>ozással zárulniak. A né­met miinisztcirok augiusztuisil római utazása óta három olyan esemény történt, ami in­dokolttá tette a szorosabb német-oÜasz együttimiiködést, Az első a fegyverkezések moratóriumára vonatkozó genfi olasz ja- vasüat volt, amelybe Németország azotnmal be le erezett, a második az Amerikával mrijkczdetd számos politikai tsnácskozi.iís, a harmadik az európai és a világkrlzis kiéle­ződése, ami szükségessé tette a szoros együttműködést. A berlini! tanátí^kozásoikem tehát általános európai alapon, főleg szoro­sabb értelemben vett német-olasz érdekek- ről lesz szó. Mussolini többizbeín kijelentet­te, hagy Németország az európái ügyek run­dezésének döntő faktora mind gazdasági, mind pnYitlf iái téren. O'kszoi <?zág épp in ezért egészséges, erős és aktív Némcitor- szélgmt kiván, móri tudja, hogy osjÍí az ilyen bűnei dalom téljosithéti v'alri neianiyi politikai és gazdasági köiteljez.ettségét Cukrosvizben négyszázmillió tuberhutózis-baciltust nyeltek te minden egyes Calmeiie-táplálás alkatmával a lübecki csecsemők Alsiddí drs Amikor a haj megtörtént, már nem tudtunk a súlyosan inUciáít gyermekeken segítem — Szerepelje a motívumok között Klotz és Deycke tanárok halálos gyűlölködése? Lübcí/k, október 22. A OalmeUe-biiniper tegnapi tárgyalásán ujlból drámai vallomás hangzott el a szüleik padsorai felé irányít­va. A lübecki kórház vall igazgatóját, Klotz tanárt felszólította a biróság elnöke, hogy hdszéljen nyíltan & közte és Deydke pro­fesszor között ícinnállojtt ellemséigets vi­szony ról0 Több tan-u raegeimlitette ugyanis, hogy a bét cirvast'anár halálos ellensége volt íegymásn'Jí és Klotz tanár autnakildiején csak azért neom hivta fel a íigyelimét a Calmetto-prépáratűm veszedelmes követ- körményeire, mert ártani alkart Deyck'e profieisszormak. 21 agyba tehát, hogy aa akció tovább folyjon és ettől azt remélte, hogy régi ellenféllé teljes bukásával fog végződni. Klote tanár aa elnök M-szólitáisiára nyom­ban válaszolt: — Szántaimat a szülőkhöz szeretném in­tézni, mert ez a kérdés ejs csorbán őket érinti. Tudiiicík k»ell, hagy nékem szív­ügyem volt a gyerm efkíek sorsa és külön li­ften az árva é« félárva gyermekek ügyét vi­seltem a szivemen. Most azt állítják, hogy Deycke tanárral vtalő ellenséges viszonyom miatt elhallgattam a gyerekeik elhalálozási o&át. Szendémre vetik, hogy jobb tudásom és lelkűit in evetem ellenére azért hall|gat- éam, hogy Deycke tanár annál mélyebben belekerüljön a csávába. Nagyon sulyote a vád. Hiszen ez azt jelentené, hogy ilyen nevetséges és sajnálatos óikból gyermekeik életével játszattam volna, hogy ördögi hi­degvérrel állottam volna ta lualklnkló cse­csemők betegágya mellett. Uraim és höl­gyeim! Hagyjak el nekem, hogy ha én ilyesmire kéjaeis lettem vollma, akkor a né­met nyelv szótárában n*czn találnék olyan »uiyos szót, amellyel a miagam eljárását megbélyegezhetném. Akkor azt mondhat­nám magaoreró 1: £m egy gyalázatos gazem­ber vagyok! Kilo la tanár után Alstaedt dr.-t veszi elő ® bíróság. Az elnök kérdésére a vádlott Deycke tanárral ellen tétiben ma is azt vallja, hogy százszázalékosan meg van győződve a Calmette-prepará- tűm ártialmatkunságáról és gyógyító hatá­sáról. Igaz, neon aikeorüüt félderiterel, hogyan ke­rültek a gyógy soerbe halál Uh ózó baoi'llu- eok, de a C al me tte^p rop a rá t u m bevezeté­séért A'lstaedí dr. most í*a vállalja a teljes felelősséget. Elnök: Amikor megtudták, hogy a Gal­mette^preparátuimok okozták a csecsemők életveszélyes megbetegedéséi, mit tettek a gyermekek életének megmentése érdeké­iben? i í Alöáaedt dtr.: Nem történt ezen a téren eenimi. Mit is tehettünk volln'a? Hla tudo­mányos szempontból nézzük a dolgot, ak­kor a helyzet iigy állott; minden egyes táp­lálással négyszázmillió bacillus került egy- cgy csecsamőnek a szervezetébe. (Nagy mozgás a tereimben.) Kérdezem tehát, mit kAtótJüaJk mi méjg ezek irtán,?. Elnök: Tulajdon képp-en undorral vagy öröimimel eizedliéik-e a gyerekek a C almot te- Péile szert? Aisitaedt dr.: Természetes, hoigy sziveden sasáték, hiszen a haciBusok. cukros vízben voltak. A bulgáriai Pam'khan is volt egy „fiihecki katasztrófa"? Lübeck, október 22. A mai tárgyaláson szere-1 záriéként ható előterjesztés hangzott el a bizo­nyítás kiegészítésére. Először Aít&tádt dr. é» védője indítványozták, hogy a biróság szerezzen be bizonyítékokat arra vonatkozólag, hogy Parnik bulgáriai város­ban ugyanolyan tragédia játszódott le, mint később Lübeckben. Ott 1927—28-ban vezet­ték be a Calmette-féle eljárást, kétszáznegy­ven gyermeket tápláltak Calmette-prepará­tummal a ezek közül kilencvere gyermek tu­berkulózisban meghalt. Ezt a borzalmas arányú katasztrófát a Calmet- te-eljárá« presztízsének épségben tartása érde­kében titoKban tartották és a szaksajtó is el­hallgatta. Kérik annak a parniki orvosnak a kihallgatását, aki a katasztrófából élve kike­rült gyermekek további gyógyítását végezte. Arra vonatkozólag is adatokat kívánnak be­szerezni, hogy a bolgár egészségügyi minisztérium milyen alapon vezette be a Calmette-féle eljárást. Ugyanezt az indítványt Deycke professzor védői még a vizsgálat folyamán megtették, ak­kor azonban elutasította a biróság. mert nem hivatkoztak közvetlen tanúra. A védőügyvédek időközben megszerezték a kérdéses parniki or­vos nevét és címét. Az indítvány kapcsán a védők átnyújtottak a bíróságnak egy feosz- szu névsort, a parniki tragédia kilencven ál­dozatának névlistáját, amelyen minden egyes gyermek neve mellett föl volt jegyezve haíá- tosvégii betegségének lefolyása. —- Ha a parniki titkot földerítik — mon­dotta a védő —, ha a hivatkozott bolgár orvo&t kihallgatják a Calmette-eljárással tett megfi- | gyei ősei felől, akkor nem lehet többé kétséges, hogy a bíróságnak Deycke tanárt föl kell mentenie a vád alóL Ebben az esetben ugyanis a legnagyobb való­szín iteég szól amellett, hogy Lübeckben nem az oltóanyag tisztát alaresága, hanem — mint Pamikban — maga a prepa­rátum okozta a szörnyű tömegkatasztrófáh Végül Altstüdt dr. védője még egy feltű­nést keltő indítványt tett a bizonyítás kiegé­szítésére. Azt kívánta ebben, hogy a biróság Idézze meg a főtárgyalásra Cal- raette professzort. indítványát azzal indokolja meg, hogy a párisi Acadetnie Medicin maga interveniált a francia egészségügyi miniszternél aziránt, hogy a Calmette-féle eljárást egész- Francia- országban hivatalosan vezessék he. Az Academie Medicin szakvéleményt is adott, ée ebben kifejezetten hangsúlyozta az eljárás ártal­matlan voltát. Ez az indítvány a teremben óriási izgalmat vál­tott ki. A bíróság eddig minden ilyenértelmü indítvánnyal szembehelyezkedett e maga Cal- mett-ö professzor is közölte a Pesten r-intézet utján, hogy semmi körülmények között sem tenne eleget egy megidézéenek. mert a lübecki pört a németek belügyének tartja. Matuska Szilveszter r r**'? ■ •• 9f t tj w 49 9 amert Az első vasúti merénylet !873-ban történt Jowa amerikai államban — A két tettest nem sikerűit kézrekeriieni Prága, október 22. Az anzbachi, biatorbá- gyi és jüterbogi merényletek borzalmas kö­rét három ország bűnügyi rendőrségének nagyszerű munkája bezárta, A három vasúti merénylet tettesét, Matuska Szilvesztert a nyo mozóhatóságok kézrekeritették. Ezek a bor­zalmas bűntények, amelyek csupán őrült em­ber agyából pattanhattak ki, a nagyközönség figyelmét és érdeklődését a vasúti bűntények­re irányították. Egészen bizonyos, hogy Matuska Szilveszter ártalmatlanná tételé­vel a legnagyobb stUusu vasúti merénylőt sikerült kikapcsolni a hasonló bűntények Szövevényéből, de bizonyos az is, hogy még nagyon sok a felderUellen vasúti bütények száma, melyeket az utóbbi idők folyamán különbö­ző országokban követtek el s amelyeknek tet­tesei nem kerülnek az igazságszolgáltatás ke­«— Emésítési gyengerég, vérszegénység, lesová nyodáfi. sápadtság, mirigybo^gségek, bőrkiütések, kelések, hirunkuhisok esetedben a természetes „Ferenc József" beserüv szabályozza a belek any- nyira fontos működését Az orvos* tudomány &z&- mos vezérférfie m^győződött arról, hogy a valódi Ferenc József viz hatása mindig kitünően beválik A Ferenc József keeerüvis gyógyszertárakban, dro gériákbao ée füezerP ?©tekven kapható. zére. Éppen ezért Kőzépeurópa vezető kri- minalista tényezői élénken tárgyalják azt az eszmét, hogy az utóbbi években elkövetett összes vasúti merényleteket egybe kellene vetni, minden ténykörülményt tisztázni kellene, megkeresni a köztük esetleg mutatkozó ro­konvonásokat, egyszóval tökéletesíteni kelle­ne a vasúti, merényletek felederitésére vonat­kozó rendőrségi munkát. Olyan sorozatos merényletek, aminőket például az utóbbi évek folyamán Braunsch- weig környékén elkövettek és amelyeknek ki­vizsgálása végül is arra a meglepő eredmény­re vezetett, hogy a merényletekben a vasúti rendőrség és annak vezetője a na­gyon ritkák, de különösen azért érdekesek, mert az ilyen természetű merényleteknél csaknem minden esetben felfedezhető és megállapítható a kapcsolat a bűnös tények és a politikai intrikák között. Hogy az alantas politikai harcok olykor-olykor még ennek a borzalmas eszköznek a felhasználásától sem riadnak vissza, arra a vasúti merényletek története több bizonyítékkal szolgál. A legjel­lemzőbb eset rögtön az első vasúti merénylet volt, >$m>elyei 1873­ban Jowa északamerikai államb&n a kél James-lesvér, Frank és Josse követett eh Javában állott akkor a háború az észak ée dél közölt. Különösen Amerika nyugati részén uralkodott teljes anarchia. Guerilla-bandák járták keresztül-kasul az országot, kirabolták és meggyilkolták politikai ellenfeleiket. A béke hivatalos megkötése után sem szűntek meg ezek a magán bosszúálló vállalatok és egyéni vállalkozások. A két James-íestvér, mindakettő már nagyságával és erejével is kiemelkedő fiatalember, szenvedélyes híve volt a délieknek. Jesse James gyakran dicse­kedve emlegette, hogy amikor Cansag állam­ban Larenze városát megtámadták, ő maga harminchat politikai ellenfelével végzett. Ez a 32 éves ember volt az, aki arra a bor­zalmas gondolatra jutott, hogy egy vasutat ki kell siklatni, s azután ki kell rabolni. Fivé­rével együtt egy forró júliusi nap délután­ján kiment a vasúti kanyarulathoz. Már aiko- nyodni kezdett, amikor meghallották a Cacz— Countyból közeledő vasút dübörgését. A Tur- key patak melletti cserjében, amely mellett a kanyarodó rendkívül éles, rejtőzött el a két bandita. A vonaton öt utaskocsi és két háló­kocsi volt. A hídon még átszaladt és 25 mér­föld es sebességgel igyekezett áthatolni a hid után következő hegyszoroson. Akkor a moz­donyvezető észrevette, hogy a sínek mozog­nak. Megragadta a légfékezőt, de már késő volt. A lokomotív már mélyen beszaladt a fe­kete földtömegbe. A mozdonyvezető szörnyet­halt és ott feküdt hullája az összeroncsolt lokomotív mellett, az utasok egyrésze megse­besült, a másik része pedig a halálfélelemben eeauuifél® allenálUst nem fejtett ki a bandi­tákkal szemben, akik mindenükből kirabol­ták. A vonaton nagy aranyszállitmány volt. amelyet San Francisooból hozott. Á vasút- rablók az egész szállítmányt és az utasoknak minden pénzéi és értékét magukkal vitték. Annak ellenére, hogy a hatóságok ötezer doMr jutalmat tűztek ki a gonosztevők kézrekerilésére, azok nem kerültek az igaz- ságszolgáltatás kezére. Amerikában általában igen gyakoriak voltak a vasúti merényletek, az elmúlt évtizedek­ben azonban a bűnözésnek ez a szörnyű faj­tája az ővilágra is átterjedt. Egyetlen gonosz- tett sem kívánja meg a maradéknélküli felde­rítést annyira, mint éppen a vasúti merény­let, amikor a rejtekhelyen bujkáló ártatlan emberek életét oltja ki, akár azért, hogy alantas politikai céljait elérje, akárhogy dús zsákmányra tegyen szert, akár ped:g azért, hogy szörnyű szenvedélyét kielégítse, Ha a nemzetközi bűnügyi szolgálat egyéb ügyek­ben gyakran csődöt is vall, éppen a vasúti merényletek olyan természetű bűntények, amelyeknek felderítésére a bűnügyi rendőr­ségeknek valóban valami különleges nemzet­közi osztályt kellene létrehozniok. Schweiniizer, Bahm és Gennath helyszíni szemléje a hafá'viaduktnál Budapest, október 22. (Budapesti szerkesztő- ségünk telefonjelentése.) Sehweinitzer magyar rendőrtanácsos k:séretében Böbm bécsi és Gén- nath berlini rendőrfőtanáceosok szerdán Buda pestre érkeztek. Este nyolc órakor a biatorbá- gjri nyomozás vezetői Hetényi főkapitányhe­lyettesnél gyűltek össze, átvizsgálták a kül­földi és a magyarországi nyomozás eredmé­nyeit és kijelölték a nyomozás további mene­tét. Ma délelőtt Sohweinitzer József, Gennath és Röhm rendőrfötanácsosok együttes helyszíni szemlét tartottak * torbágyi haíálviaduktnál Ez alkalommal fölfedezték azt a torbágyi csőszkttnyhöí, ahol Matuska a merénylet előtt napokig lakott. A csőszkunyhó egy magjislaton áll, Matuska innen figyelte napokon keresztül a vonatok el­haladását. A kunyhóban szalmaalmon feküdt. Érdekes különben, hogy ilyen füszerü, hosszu- száru szalma nincs Magyarországon és valószí­nűleg balkáni származású. Matuska azt állítja, hogy a tehervonatról leesett egy szalmaköteg és azt hurcolta be a kunyhóba. A rendőri szem­le mesrállanitotta ezután, hogy megdönthetetlen bizonyítékot találtak Ma­tuska egyedülálló bűnössége mellett, ami döntő befolyással van kiadatási ügyére. Mégis voH bűntárs? Budapest, október 22. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A magyar és a német réndarfőtieztvlselók hiafcorbágyi ihölyvwki 9assh 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom